Ferencvárosi TC női kézilabda szakosztályának története

A Ferencvárosi TC női kézilabda szakosztályát 1950-ben alapították, és politikai utasításra akkor még az ÉDOSZ nevet viselte a klub többi szakosztályához hasonlóan, melyet később újabb rendelettel Budapesti Kinizsire változtattak.

Kezdetben kis- és nagypályán egyaránt zajlottak a mérkőzések, ám a Fradi az ötvenes években elsősorban a nagypályás játékra összpontosított, melyben jó bajnoki helyezéseket ért el (második: 1957; harmadik: 1955, 1958). Az elsőség megszerzése ugyan nem sikerült, de a Magyar Népköztársasági Kupa (MNK) 1955-ös győztese a Ferencváros lett.

Az 1960-as évek elején megszűnő nagypályás játék után a kispályára összpontosított a nevét 1956 őszén visszakapó Ferencváros is. A folyamatos fejlődés (1960-ban 9., 1961-ben 7., 1962-ben 4. és 1963-ban 2. helyen végeztek) után már a bajnoki cím is elérhető célnak számított. Ennek ellenére kisebb visszaesés következett: 1964-ben 6., míg 1965-ben 5. lett a csapat.

1966-ban aztán sikerült megnyerni az első bajnoki aranyat. Edzősége első évében Elek Gyula bajnokságot nyert, amit további bajnoki címek és dobogós helyezések követtek. 1966-tól 1980-ig minden bajnoki évben a dobogón végzett a csapat. Négyszer bajnok (1966, 1968, 1969, 1971), hétszer második (1967, 1970, 1972, 1973, 1976, 1977, 1978) és négyszer harmadik (1974, 1975, 1979, 1980) lett.

A csapat kiemelkedő alakja a kapus Elekné Rothermel Anna volt, aki hazai és nemzetközi szinten egyaránt korának legjobb kapusának számított. A korszak nagyjai között megemlíthető Takácsné Giba Márta, Szőkéné Bognár Erzsébet és Csiha Magdolna is, akik gólerős játékosként vállaltak szerepet a sikerekben.

Az első bajnoki arannyal kezdődő sikeres sorozatot az 1980-as években egy visszaesés követte. A csapat a középmezőnyben vagy még lejjebb végzett. Kivételt csak az 1987-es bajnokság képez, amikor a Fradi harmadik helyen végzett.

A második sikerkorszak alapjait Németh András rakta le. Vezetésével az 1992/93-as idényben jött az első eredmény, egy ezüstérem. Ezt egy évvel később már az arany követte, így 23 év után, 1993-94-ben sikerült újra bajnoki címet nyernie a Ferencvárosnak. Az ezt követő három bajnokságot is a Fradi lányai nyerték. Az 1994/1995-ös bajnoki évadot 100%-os teljesítménnyel fejezték be: 30 mérkőzés, 30 győzelem.

Ez a sikeres korszak 16 éven át tartott, hét alkalommal első, négy alkalommal második és öt alkalommal harmadik helyen végeztek. A kupasikerek sem maradtak el: 1993-ban sikerült újra kupát nyerni, majd 1994-ben, 1995-ben, 1996-ban, 1997-ben, 2001-ben és 2003-ban is aranyat szereztek.

2008-tól a korábbi sikeredző, Elek Gyula fia, Elek Gábor vette át a csapat irányítását. A megfiatalított csapat első sikere a 2008/2009-es évad ezüstérme, illetve a 2010-es kupa-ezüstje lett. Ezt újabb dobogós helyezés követte a bajnokságban, ugyanis 2010/2011-es szezonban 3. lett a Ferencváros.

A 2016/2017-es szezon kezdete előtt csatlakozott a csapathoz a Győri ETO-t elhagyó Kovacsics Anikó, a válogatott kapus Bíró Blanka és a világbajnoki ezüstérmes holland Danick Snelder.

A 2020-2021-es szezont megelőzően távozott a klubtól a Győrbe igazoló Faluvégi, és Pena sem volt már a csapat tagja, érkezett viszont négy, a későbbiekben meghatározó teljesítménnyel előálló légiós, Emily Bölk, Alicia Stolle, Julia Behnke és Angela Malestein. A Bajnokok Ligájában a nyolcaddöntőben a montenegrói Buducnost Podgorica jelentette a csapatnak a végállomást, és a Magyar Kupában sem sikerült döntőbe jutni, azonban a bajnokságban hat év után újból aranyérmet ünnepelhetett a Ferencváros, története során 13. Az ezt követő két szezonban egyaránt Magyar Kupa-győzelmet ünnepelhetett az Elek Gábor irányította csapat.

A 2023-2024-es szezonban az FTC története során másodszor, 1997 óta először duplázni tudott, azaz a Magyar Kupát és a bajnoki címet is megnyerte az Elek Gábort váltó dán Allan Heine vezetésével. A következő szezont megelőzően több európai klasszissal - Darja Dmitrijeva, Valerija Maszlova, Laura Glauser - erősített a csapat, amely 2025 márciusában sorozatban negyedszer is Magyar Kupa-győztes lett. A zöld-fehérek 16. Nemzetközi szinten az első nagy eredményét az 1970/71-es szezonban érte el a Ferencváros, amikor bejutott a Bajnokcsapatok Európai Kupájának döntőjébe.

A Kupagyőztesek Európai Kupájában viszont sikert könyvelhetett el: az FTC megnyerte a sorozat 1977/1978-as kiírását. A döntőben a keletnémet SC Leipzig csapatát 18-17-re verte a Körcsarnokban. Egy év múlva felülmúlta teljesítményét és megnyerte a EHF Kupa 2005/2006-os kiírását. A Kupagyőztesek Európa Kupájának 2010/2011-es kiírásában a Ferencváros ismét első helyen végzett, igencsak erős ellenfeleket (Viborg HK, Metz Handball) is maga mögé utasítva. A döntőben a spanyol C.B. A 2011/2012-es kiírásban címvédőként ismét legyőzhetetlennek bizonyultak a lányok, a Kupagyőztesek Európa Kupájának 2012-es döntőjében a dán sztárcsapatot, a Viborgot oda-vissza verve a Ferencváros ismét első helyen végzett.

A Ferencváros női kézilabda csapata a Népligeti Sporttelepen található Elek Gyula Arénában rendezi hazai bajnoki mérkőzéseit. A csarnok befogadóképessége 1300 fő. Bajnokok Ligája meccseit pedig az Érden található Érd Arénában rendezi.

A Ferencváros szurkolói körében a női kézilabda, népszerűségét tekintve közvetlenül a labdarúgást követi.

tags: #ferfibol #noi #kezilabda

Népszerű bejegyzések:

• A Tini titánok című rajzfilmsorozat
• Grigor Dimitrov szereplése Rotterdamban
• Az ülőröplabda magyar sztárjának útja
• Több Éves Hagyomány és Futball Ünnep
• A DVSC útja az európai elitben