Gödöllői Röplabda Club

A Puskás Aréna és a Centrale Komplexum: Budapest Sport- és Szórakoztató Negyedének Megújulása

2026.06.19

Budapest egyik legforgalmasabb csomópontja és kiemelt sportnegyede jelentős átalakuláson megy keresztül. A Puskás Ferenc Stadion, korábbi nevén Népstadion helyén felépült az új, modern Puskás Aréna, amely nemcsak Magyarország, hanem Európa egyik legmodernebb futballstadionja lett. Mellette, a Puskás Ferenc metróállomás közvetlen környezetében pedig egy innovatív, könnyű acélszerkezetű multifunkciós épületkomplexum, a Centrale valósul meg, amely tovább erősíti a terület vonzerejét és szolgáltatási kínálatát.

A Puskás Aréna: Egy Nemzeti Örökség Újjászületése

A Népstadion Története és Jelentősége

Már 1896-ban megszületett egy nagy budapesti stadion elképzelése, amikor felmerült, hogy az első újkori olimpia a magyar fővárosban lehetne. A kezdeti vonakodás után a görögök mégis megrendezték Athénban az olimpiát, a stadion terve azonban továbbra is napirenden maradt. Az első elképzelések a Vérmezőre álmodták a stadiont, de a XI. kerületi Nádor-kert és a Kerepesi út környéke is szóba jött, ahonnan a Magyar Lovaregylet elköltözött. A gazdasági helyzet azonban nem tette lehetővé egy nagy sportberuházás elkezdését. A téma később nagy nyilvánosságot kapott, 1924-ben törvényt hoztak egy új stadion építésére, s a sportadót is bevezették - de a befolyt összeget nem arénaépítésre költötték.

1945-ben az országgyűlés megszavazta a stadion költségeit, amely belekerült a hároméves tervbe is. Az Építéstudományi Intézetet (ÉTI) bízták meg az elhelyezés kérdésének vizsgálatával. 1947-ben egy osztrák-magyar meccsen leszakadt az Üllői úti Fradi-pálya tribünje, 250 ember zuhant le, s csak a véletlenen múlt, hogy senki sem halt meg. A közmunkatanács 1947-ben döntött úgy, hogy az Istvánmezőn a régi pesti lóversenypálya helyén egy hatvanezres “Népi Stadion” fog felépülni. Ez felgyorsította az előkészítő munkálatokat, 1948-ban az ÉTI tervezői, Dávid Károly, Juhász Jenő és Kiss Ferenc elkészítették az első vázlatterveket, 70 ezer fő befogadóképességű stadiont képzeltek el a Kerepesi út-Dózsa György út-Thököly út közti területre. A stadiont a későbbiekben 100 ezer fősre akarták bővíteni. Az építkezés - végleges tervek nélkül - 1948. július 13-án indult. Az első kapavágást a régi lóversenypálya 27 hektáros telkén Hegyi Gyula, az Országos Testnevelési és Sport Bizottság (OTSB) elnöke tette meg. A főváros lakossága lelkesen azonosult az üggyel, rengetegen vettek részt önként a munkában, amint Puskás Ferenc és az Aranycsapat tagjai is. A helyszínen hét üzemben gyártották előre az elemeket, köztük a 20-24 tonnás vasbeton gerendákat.

664 ezer köbméter földet mozgattak meg, 84 nagy építőgép dolgozott az építkezésen, daruk, mozdonyok, exkavátorok, szállítószalagok, úthengerek és betonkeverők. A munka során 45 ezer köbméter betont, 2,5 ezer tonna betonvasat dolgoztak be, 24 ezer tribünelemet és közel 15 ezer lépcsőelemet helyeztek el. Az első ötéves terv célkitűzései között is szerepelt a hatalmas stadion építésének befejezése: „Befejezzük és 70 ezer néző befogadására építjük ki a budapesti Népstadiont, 30 millió forint költséggel.” Végül a stadion építési költségei az akkori árakon 160 millió forintot tettek ki. Miután a Szabad Európa Rádió jelentette: megrepedtek a gerendák, emiatt nem tudják időre befejezni a létesítményt, négy minisztert tettek felelőssé az 1953. augusztus 20-ai befejezésért, s Farkas Mihály honvédelmi miniszter ezer katonát rendelt ki az építkezésre. Így a korszak presztízsberuházása határidőre elkészült, hivatalosan 78 ezer fős lelátóval.

A Népstadion megnyitására 1953. augusztus 20-án került sor, nagyszabású ünnepség keretében, díszfelvonulással, zászlós parádéval. Jelen volt Avery Brundage, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke is, aki a sajtóteraszon kapott ülőhelyet, mivel „a nép nagy vezére”, Rákosi Mátyás nem volt hajlandó egy imperialista ország polgárával megosztani a díszpáholyt. 12 ezer tornász lépett fel, majd 2100 sportoló vonult körbe a futópályán, ezután az OTSB elnöke, Hegyi Gyula tartott nyitóbeszédet. A magyar zászlót a Himnusz hangjai mellett Csermák József olimpiai bajnok kalapácsvető vonta fel. Ekkor tízezer galambot eresztettek szabadon, majd a Norvégia-Magyarország atlétikai viadal második versenynapját rendezték meg. Ezután a Budapesti Honvéd-Szpartak Moszkva labdarúgó mérkőzésen a 3-2-re nyert a magyar csapat. A tornabemutató záró képe egy vörös csillagból kiemelkedő gúla volt, amelynek tetején a Szabadság-szobor nőalakja magasodott ki. A Népstadion első igazgatója a szintén olimpiai bajnok kalapácsvető, Németh Imre lett.

A stadion számos nagy sportesemény színhelye volt, itt csak az 1954-es Főiskolai Világbajnokságot, az 1954-es, 7-1-es magyar győzelemmel végződött magyar-angol labdarúgó-mérkőzést, s Kovács József 5000 m-es győzelmét említjük a szovjet Kuc felett. A legtöbben, 104 ezren az osztrák-magyar mérkőzést nézték meg 1955-ben. Később megszüntették az állóhelyeket, ez csökkentette a befogadóképességet. A stadionban számos kulturális rendezvényt, megakoncerteket is tartottak az elmúlt évtizedek alatt. Az 1990-es években az építmény felújítása során megerősítették a felső lelátó szerkezetét és lefedték a sajtópáholyt. Az ezredfordulóra az épület állapota rendkívül leromlott. Különféle tervek születtek felújítására, bővítésére, illetve újjáépítésére, de csak az életveszélyes felső karéjt erősítették meg. A létesítményt 2002-ben Puskás Ferenc Stadionra nevezték át. A régi stadiont végül 2016-ban lebontották.

A régi Puskás Ferenc Stadion (Népstadion) adatai
Adat Érték
Korábbi neve(i) Népstadion
Elhelyezkedés Magyarország, Budapest, XIV. kerület, Istvánmezei út 3-5.
Építés éve 1948. július 13.
Megnyitás ideje 1953. augusztus 20.
Lebontás éve 2016
Méretek (játékfelület) 105 × 70 m
Felület füves, rekortán
Befogadóképesség 56 000 fő (UEFA kapacitás: 35 100 fő)
Tulajdonos Magyar állam
Bérlő Magyar Labdarúgó-szövetség

A Modern Puskás Aréna Felépítése és Jellemzői

Az új stadiont minden idők legnagyobb magyar focistájáról, Puskás Ferencről nevezték el. Az aréna a régihez hasonlóan ovális alaprajzú, alapterületét 60 703 négyzetméterre növelték meg. Legmagasabb pontja 50,7 méterrel van a talajszint felett, legszélesebb része 261,3, legnagyobb hossza 316,5 méter. A teljes terület monumentális 208 010 négyzetméteren terül el. A háromszintes lelátó 67 155 ülőhellyel rendelkezik, területe pedig összesen 36 374 négyzetméter. A stadiont 57 142 négyzetméter alapterületű tető fedi.

Az új Puskás Aréna az 1953-ban épült stadion helyére épült. Az új Puskás Ferenc Stadion építésének monumentális jellegéről mindent elmond, hogy a minél gördülékenyebb kivitelezés érdekében két betongyárat is létesítettek az épülő stadion területén, illetve volt olyan időszak, amikor az országban elérhető összes nagy teherbírású daru egyszerre a helyszínen dolgozott. A mélyalapozás 3 hónapos csúszással indult, mivel a kivitelezési tervben annak felülvizsgálata során módosításokat kellett tenni. Az alapozásnál 1580 darab, összesen 26 kilométernyi cölöpöt építettek be. A kivitelezést elősegítette, hogy a helyszínre telepítettek 2 betongyárat, amelyek maximális kapacitása napi 1200 köbmétert tett ki. Ezzel a mindennapos forgalmi dugók okozta csúszásokat kívánták elkerülni. A szerkezetépítés során naponta mintegy 1500 ember dolgozott a helyszínen, illetve 16 darab toronydaru, illetve 5 darab mobil daru munkáját kellett összehangolni. Az előre gyártott szerkezetek - amelyeket naponta több kamion szállította - közé például a lelátóelemek, az alátámasztó gerendák, a födémszélek peremgerendái tartoztak. A középső, pályán lévő vezérdaru 90 méter magas volt, a darukezelőnek minden nap kétszer kellett megtennie ezt az utat. Lenyűgöző élmény állni a stadion tetején, budapesti panoráma tárul elénk. A tető acélszerkezete több mint 10 ezer tonna tömegű. A legnagyobb építészeti kihívást az acél tetőszerkezet megépítése jelentette. Ehhez egy speciális lánctalpas darut vettek igénybe, mely Peruból Antwerpenen keresztül 25 nap alatt érkezett meg Budapestre. Az összeszerelése önmagában két hétig zajlott, de a daru időben meg tudta kezdeni a munkát, és ez a daru emelte be a helyére a tetőszerkezet 125 illetve 85 tonnás acél tartószerkezeti elemeit.

Az aréna monolit vasbeton szerkezetének kivitelezésében kulcsszerepet játszott a Bayer Construct Zrt., együttműködve az Épszerk-Pannónia Invest Kft.-vel és a Sankó-Ép Kft.-vel. A feladatra a West Hungária Bau-Magyar Építő konzorcium adott megbízást. A szerkezetépítés során naponta mintegy 700 fő dolgozott a helyszínen, munkájukat 16 toronydaru és öt autódaru segítette. A stadion ikonikus megjelenését a régi Népstadion hagyományait őrző pilonok biztosítják, amelyek komoly mérnöki gondolkodást igénylő szerkezetnek bizonyultak. Az elektromos munkákkal kapcsolatban kiemelték: az UEFA minden előírásának megfelelően adják át a stadiont, így két, egymástól független 11 kV-os betáplálást alakítottak ki. A csapadékvízelvezetési rendszer kiválasztásakor a BG-Graspointnerre esett a választás. Fontos kritérium volt a vandalizmus elleni védelem és az öntöttvas rácsok KTL bevonata. A vandalizmus elleni védelem megóvja a rácsokat a szándékos rongálástól, a személyzet számára pedig könnyű karbantartást biztosít. A KTL bevonat megbízható korrózióvédelmet és színállóságot garantál. A cég által nyújtott műszaki támogatás fontos szerepet játszott a beruházó meggyőzésében. Műszaki tanácsadó kollégák tapasztalataikkal és szakértelmükkel folyamatosan segítették a projekt megvalósítását, legyen szó hidraulikai számításokról, termékjavaslatokról vagy egyéb más műszaki kérdésről.

Schiffert Péter, a kivitelezésért felelős ZÁÉV Zrt. építésvezetője a stadionépítés sajátosságait a következőképpen írta le: az építkezés három éve alatt mintegy 15 000 ember dolgozott a kivitelezésen, 19 000 tonna vasbetont, 150 000 tonna betont és 12 000 tonna acélszerkezetet használtak fel. Összesen 15 toronydaru vett részt a projekt építkezésén. Schriffert Péter szerint a projekt rendkívül összetett volt, de az építkezésben résztvevők profi hozzáállása miatt sikerült a határidőt tartani. Látványos videón mutatta be a Nemzeti Sportközpontok, hogy fog kinézni a régi egyes elemeit megtartó új stadion. A Puskás Ferenc Stadionnál 3-4000 euró/szék költséggel terveztek, így 90-100 milliárd forint volt a teljes beruházás költségvetése. A stadion kiviteli tervei 2014 végére készültek el, ezek alapján írták ki a kivitelező kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárást várhatóan 2015 májusára, amikor fizikailag is elkezdődhetett a létesítmény bontása.

A futball mellett több mint húsz másik olimpiai sportágat is kiszolgál majd, valamint nagyszabású koncertek és egyéb rendezvények helyszíne lesz az újjáépített Puskás Ferenc Stadion. A futballstadion mintegy kétszázezer négyzetméter alapterületű lesz, a legmodernebb pályatechnikával és lelátórendszerrel, 68 ezer néző foglalhat helyet benne, de koncertek esetén a létesítmény akár 80 ezres közönséget is fogadhat. A régi és az új szerkezet közötti térbe illesztik a további húsz sportágat kiszolgáló funkciókat, egy száznyolcvan ágyas szállodát, irodákat és diagnosztikai központot. A 11 szintes létesítmény legmagasabb pontja több mint 51 méterrel magasodik a talajszint fölé. Hosszúsága 364 méter, szélessége 273 méter lesz, és 183 ezer köbméter betont fognak felhasználni az építkezés során. A stadion a Nemzeti Olimpiai Sportközpont elnevezésű komplexum része lesz, amit a területen fognak kialakítani. Skardelli György vezető tervező azt mondta, amit lehet, megtartanak a régi épületből, például a lépcsőpilonokat vagy a toronyépületet, ahová a sportmúzeum költözik.

A labdarúgó Európa-bajnokság 60. évfordulója alkalmából a 2020-as bajnokságot nemcsak egy országnak, hanem a kontinens különböző helyszíneinek kellett megrendeznie. A Puskás Arénát az egyik helyszínnek szánták, amely el is készült időben. A COVID-19 járvány következtében azonban egy évvel elhalasztották a mérkőzéseket. Három csoportmeccset és egy nyolcaddöntőt játszottak itt 2021-ben. Az első labdarúgó-mérkőzés 2019. november 15-én volt.

A Puskás Aréna belső látványterve

Rövidfilm a Puskás Aréna sajtóbejárásáról

A Centrale Komplexum: Könnyűszerkezetes Épület a Metró Felett

Helyszín és Koncepció

Jelentős lépés a Puskás Ferenc Stadion metrómegálló környékének fejlesztésében a Chain Bridge Ventures Kft. most bejelentett nagyberuházása. A cég a Bánáti + Hartvig építésziroda tervei alapján építteti fel a 29 ezer négyzetméteres Centralét. A Centrale komplexum közvetlen környezetében, a Kerepesi út és a Hungária körút kereszteződésében naponta közel 100 000 jármű és több mint 70 000 gyalogos halad át. A létesítmény a XIV., X. és VIII. kerület középpontjában, a Hungária körúti irodafolyosó közepén, a Puskás Aréna és a Papp László Sportaréna szomszédságában található. A modern műszaki és energiatakarékos megoldásokat alkalmazó, könnyű acélszerkezetű épület a metró tetején helyezkedik majd el. A komplexum magas szintű BREEAM-tanúsítványt kíván elérni. A Chain Bridge Ventures Kft. által fejlesztett és a Bánáti + Hartvig Építész Iroda által tervezett komplexum Magyarországon egyedülállónak számít, hiszen multifunkciós jellegét kiskereskedelmi üzletsorok, vendéglátóhelyek, bérelhető irodák és szálloda egysége adja. A várhatóan 2026-ra felépülő komplexum egy több mint 5000 négyzetméteres zöldtetővel is kiegészül, amely Magyarország egyik legnagyobb kereskedelmi zöldtetője lesz.

A Centrale komplexum külső látványterve

Funkciók és Szolgáltatások

A Kerepesi út és a Hungária körút kereszteződésénél épülő Centraléban üzletek, irodák, hotel, szolgáltatási terek és ételudvar is várja majd a látogatókat. A földszinten közel 6 ezer négyzetméteren várhatóan 40 üzlet és szolgáltatóhelyiség nyílik majd, köztük szupermarket, drogéria, gyógyszertár, bankok, telekommunikációs és szépségipari szolgáltatások. Az első emeleten egy több mint 2 ezer négyzetméteres ételudvar kap helyet, amelyhez hatalmas teraszt építenek. A terasszal ellátott, hatalmas, világos tér a környék sporteseményei előtti és utáni találkozóhelyként is szolgál. Az épület legfelső szintjén, a Hungária körút felőli oldalon háromemeletes, modern irodatorony, míg a Puskás Aréna felőli oldalon egy 170 szobás 4 csillagos szálloda kap helyet. Az épület 100 gépjárműnek biztosít parkolóhelyet, de a komplexum a Papp László Sportaréna 1000 férőhelyes parkolójával is közvetlen összeköttetésben lesz.

Infrastrukturális Fejlesztések és Környezeti Impakt

A projekt fontos eleme a Puskás Ferenc Stadion metróállomásának fejlesztése új bejáratokkal és mozgólépcsőkkel, amelyek közvetlenül az utcaszintre, a komplexum kereskedelmi terébe vezetnek. A BKK-val való szoros együttműködés lehetővé teszi, hogy a forgalmi renddel kapcsolatos változások okozta kellemetlenségeket minimalizálják a beruházók. A közterületeket is felújítják, beleértve a Hungária körút felőli közforgalmú terület teljes felújítását és az Ifjúság útja felőli murvás parkolók, járdaszigetek zöld parkká alakítását. Az Ifjúsági utca felőli murvás parkolók, járdaszigetek 2500 m2-es zöld parkká alakítását is megvalósítják. Emellett a Kerepesi utca mentén kerékpársávot is kialakítanak.

A Centrale komplexum belső, ételudvar látványterve

tags: #a #puskas #ferenc #stadion #konnyuszerkezetes

Népszerű bejegyzések:

GRC