A kézilabdázás fejlődése Magyarországon az 1960-as években és a Sziren Háziipari Szövetkezet csapatának helye a korszakban
A magyar kézilabdázás gazdag történelme számos fejezetet ölel fel, melyek közül az 1960-as évek különösen fontosak voltak a sportág vidéki terjedése és stabilizációja szempontjából. Bár a Sziren Háziipari Szövetkezet 1967-es kézilabda csapatának konkrét taglistájára vonatkozó információk nem szerepelnek a rendelkezésre álló anyagban, a korszak általános kézilabda-történeti áttekintése segíthet megérteni, milyen környezetben működhetett egy ilyen helyi csapat.
A kézilabda gyökerei és hazai elterjedése
A kézilabdázás alapmozgásai, a futás, az ugrás, a dobás az ősemberek létfenntartásának is az eszközei voltak. Az ókorban azonban már megjelent a sport, létezett már a labda is, amit természetesen kézzel is dobtak, hajítottak. A középkorban a sport és a testgyakorlás egyre inkább az emberi tevékenység részévé vált. A sport látványos fejlődésnek indult, különösen a reneszánsz kor alatt. Ezek a kezdetleges és többnyire rövid életű játékok nem tekinthetők kizárólag a kézilabdázás őseinek, inkább a labdás csapatjátékok előfutárai, és együttesen egy olyan közös gyökeret alkotnak, amelyből a többi, szintén kézzel játszott labdajáték mellett a kézilabda is kifejlődött.
Az újkorban a sport újra látványos fejlődésnek indult. A testkultúra egyre inkább teret hódított a különböző társadalmi rétegekben, és a mindennapi élet szerves részévé vált. Felgyorsult a különböző sportágak specializációja, ami lökést adott a kézilabdázás fejlődésének is. A haanbold játék alapötlete Holger Nielsen dán iskolamester nevéhez fűződik. A hazena cseh játék, amelyet Václav Karas és Antonin Kristof talált ki, Prágában játszották először. A torball, nevéből is láthatóan német eredetű, úttörője Hermann Bachmann volt, akinek nevéhez a játék szabályainak összeállítása, majd a részletes leírása fűződik. Ez a három kezdetleges kézilabdajáték jelentős népszerűségre tett szert Európában. Karl Schelenz vállalta fel az egységesítést, az általa megalkotott új játékszabályok 1917-ben Berlinben láttak napvilágot. Az új, egységesített játék, a nagypályás kézilabda népszerűsödése annyira felgyorsult, hogy hamarosan szükségessé vált az azt irányító nemzetközi szervezet létrehozása. 1946-ban, Koppenhágában, Nemzetközi Kézilabda Szövetség (IHF) néven újjáalakították a sportág vezető testületét, ami új irányvonalat adott a kézilabdázás fejlődésének.
A sportág magyarországi története 1921-ben kezdődött. A nagypályás vállfaj hazai bemutatkozására 1923-ig várni kellett, amíg az elterjedése csak 1927-ben kezdődött meg. Az első nagypályás bajnokságot 1928 tavaszán a Budapesti Labdarúgó Alszövetség kézilabda-alosztálya írta ki. Ezt követően a sportág 1933-ban kilépett a BLASZ-ból, és önálló, a sportág irányítását végző Magyar Kézilabdázó Egyesületek Szövetségét hoztak létre. A II. világháború kitörése visszavetette a kibontakozó sportág fejlődését.
A kézilabda megerősödése vidéken és az 1960-as évek fellendülése
Vidéken a labdarúgás népszerűsége, hagyományai mellett a nagypályás kézilabda nem igazán tudott teret hódítani. Az 1950-es évek eleje mérföldkő volt a sportág hazai történetében. 1951-ben volt az első év, amikor már kispályán is rendeztek magyar bajnokságot. Habár a nagypályás bajnokság egészen 1959-ig kiírásra került, a kispályás változat egyre nagyobb teret hódított. A falusi spartakiádoknak köszönhetően a sportág a fővárosi központú nagypályás válfajával ellentétben a vidék második számú sportjává lépett elő.
Az emlékek között kutatva Bács-Kiskun megye településein először 1951-ből találtunk forrást azzal kapcsolatban, hogy Baján iskolai és felnőtt szinten is pezsgő kézilabdás élet kezdett kialakulni. 1953-tól Baján már városi bajnokságot szerveztek felnőtt és iskolai csapatok számára. A bajai történések hatására Kiskunhalason és Kiskunfélegyházán is csapatok szerveződtek iskolák és sportkörök köré. Kiskunhalason 1954-től találkozhatunk először felnőtt szinten kézilabdacsapattal, akik Kiskunfélegyházával egyetemben megyei bajnokság híján a Csongrád megyei bajnokságban szerepeltek.
Az iskolákban az érdeklődés évről évre rohamosan növekedett, és elengedhetetlenné vált egy központi irányító szerv létrehozása. A megyei kézilabdázás vonatkozásában a két város közötti rivalizálás is fellelhető volt. Az 1950-es megyerendezés során létrejött Bács-Kiskun megye a sportági szövetség megalakulásának idejében is rivalizált a sportág irányító szervének székhelyével kapcsolatban. "A KÉZILABDASPORT megyei térképén megszűnt az utolsó fehér folt! (...) az ország minden megyéjében működik kézilabda-szövetség.” (Népsport, 1960). A sajtó és a pontos emlékek azonban egymással szemben állnak az alapítás pontos napjának tekintetében. Bár a korabeli sajtó november 13-át jelentetett meg a megalakulás dátumának, Madár Imre, a szövetség első elnökének dokumentumai alapján viszont ez a dátum november 27-e volt.
Az 1960-as évek sportélete Bács-Kiskun megyében
A megalakulást követően 1960-ban került kiírásra az első megyei férfi bajnokság, igaz csak 5 csapat részvételével (Kiskunfélegyházi Fáklya, Kecskeméti Fáklya, Kiskunhalasi Spartacus, Csávoly és Bajai Honvéd). Már az ötvenes években a középiskolák jelentették a sportág színterét. A már meglévő Baja, Kiskunhalas, Kiskunfélegyháza, Lajosmizse mellé csatlakoztak vidéki városok és kisebb települések is. 1962-ben sikerült először megszervezni a megyei női bajnokságot.
A 60-as évek első felében a sportág hagyományainak hiányában az osztályozókon rendre alul maradtak a csapatok a jóval nagyobb múltú ellenféllel szemben. Egészen 1963-ig kellett várni, míg a Kiskunhalasi MÁV női csapata osztályozón sikerrel szerepelt. A siker bent maradással párosult és a halasi női csapat megkapaszkodott a női NBII-es közép csoportban.
A szövetség elnöki tisztségében változás történt: Madár Imrét Szabó Zoltán követte az elnöki poszton, és a sportág népszerűsítéséért tett erőfeszítések jelentős fellendülést hoztak magukkal a 60-as évek második felében, tehát az 1967-es évben is. Ekkor már a Kiskunhalasi MÁV női, míg a Kecskeméti FGT férfi csapata az NBI/B-s bajnokságban szerepeltek. Az NBII-es bajnokságban női vonalon már ott volt a Jánoshalma, a Kiskőrös és a Kecskemét is. A megyei bajnokságokban rendre 12-12 csapatos bajnokságot tudtak rendezni. Az 1966-os bajnoki évben női vonalon 16 női csapat állt rajthoz, amely csapatokat északi és déli csoportra osztottak. Mindemellett a járási szövetségek is megrendezték a saját bajnokságaikat.
A további lineáris fejlődésnek azonban gátat szabott a szakképzett edzők hiánya. A folyamatos nevelő munka megszakadásának kiküszöbölésére a megyei szövetség edzői tanfolyamokat szervezett és minden erejével azon fáradozott, hogy megyénk iskoláiban tevékenykedő testnevelők kézilabdás szakképesítést szerezzenek. Bevezetésre került, hogy az általános iskolák 7-8. osztályában kötelezően kézilabdát kell oktatni. A sportág tovább fejlődése ennek a döntésnek köszönhetően új lendületet vett. Az iskolai úttörő versenyek egyre nagyobb színvonalat hoztak. Rengeteg gyermek űzte a sportágat, és Bács-Kiskun megyében a sportági szakfelügyelők is a kézilabda szerelmesei közül kerültek ki.
Női kézilabda Európa Bajnokság,2000,Románia,Bukarest. Magyarország-Ukrajna. Döntő
A korszak kiemelkedő játékosai és csapatainak eredményei
Bár a Sziren Háziipari Szövetkezet csapatának 1967-es tagjait nem említi a forrás, a korszakban számos tehetséges játékos és sikeres csapat volt jelen a magyar kézilabdában. Példaként említhetjük az FTC férfi kézilabda szakosztályát, amely az 1960-as években is aktív szereplője volt a bajnokságoknak.
A Fradi férfi csapata a dobogóközeli években 1961-ben megint csak negyedik lett a gárda, 1962-ben pedig újra meglett a dobogó legalsó foka. 1963-ban a Magyar Népköztársasági Kupában szó szerint nagyot dobott a csapat, hiszen megnyerte azt. A kupagyőztes csapat névsora:
- Rivnyák Sándor
- Kele Miklós
- Vajna István
- Frigyesi Tibor
- Kulik János
- Incze László
- Jánya József
- Somhegyi Iván
- Jámbor Attila
- Konkoly Károly
- Oszfolk János
- Iglódi Balázs
- Som Ferenc
- Skoumal Gábor
- Perner Ferenc
- Baják Ferenc
- Vitéz Tamás
Úgy tűnik, ez a kupagyőzelem az FTC férfi kézilabda csapatának egy utolsó, ám annál nagyobb fellángolása volt, hiszen a következő években elmaradtak az eredmények, nem sikerült az első nagy generáció utáni őrségváltás. Az 1963-as bajnoki hetedik helyet egy 8. majd újra 7., azt követően 1966-ban egy 12. hely követte.
A hölgyek is bekapcsolódtak a bajnoki versengésbe az 1960-as évek elején. Az elején folyamatos fejlődés jellemezte az FTC kézis lányait, hiszen 60-ban a 9., 61-ben a 7., 62-ben a 4., 63-ban pedig már a 2. helyen végeztek. 1964-ben csupán a 6. lett a csapat, amit egy év múlva egy 5. hely követett. A csapat legjobbjai a magyar válogatottnak is az állandó tagjai voltak, így Bognár Erzsébet és Giba Márta aktív tagja volt az 1965-ben világbajnoki címet szerző magyar válogatottnak. Annak a világbajnok csapatnak, amelynek kapusa Rothermel Anna, férjét követve ugyancsak a Fradihoz igazolt, tovább erősítve a csapatot. Az első bajnokcsapat névsora: Czitkovics Éva, Giba Márta, Huszár Erzsébet, Jányáné Bognár Erzsébet, Nagy Ida, Nagy Teréz, Hólyáné Pencz Júlia, Elekné Rothermel Anna, Ruff Ilona, Stern Judit, Szegedi Ida, Szilágyi Gizella, Zubor Gáborné, Zsidai Zsuzsa.
tags: #a #sziren #haziipari #szovetkezet #regi #kezilabda
