A világ legjobb labdarúgó-játékvezetőinek története és hatása

A játékvezetők kétségtelenül a futballvilág legnépszerűtlenebb szereplői, hiszen jellemzően akkor alkotunk véleményt róluk, ha csapatunk számára kedvezőtlen ítéletet hoznak. Mégis vannak közöttük, akik sokak tiszteletét élvezik. A labdarúgásban betöltött szerepük kulcsfontosságú, hiszen ők garantálják a szabályok betartását és a játék tisztaságát. A történelem során számos kivételes játékvezető emelkedett ki, akik munkájukkal mély nyomot hagytak a sportágban.

A bírói hivatás elismerése: Az IFFHS rangsorolása

A labdarúgás történetével és statisztikáival foglalkozó nemzetközi szervezet, az IFFHS (International Federation of Football History & Statistics) rendszeresen összeállítja a világ legjobb játékvezetőinek rangsorát. A szervezet egy méltányos módszert dolgozott ki a rangsorolás meghatározására. Az IFFHS figyelembe veszi az egyes kategóriák éves rangsorainak TOP 20-át, és minden helyezéshez pontszámot rendel. Így az első helyezett 20 pontot kap, a második 19 pontot, a harmadik 18 pontot, és 1 pontot a huszadik helyezett. Ha az éves rangsor kevesebb mint 20 helyezést tartalmaz, az üresen maradt helyekre nem jár pont. Az egyes évek pontszámainak összeadásával jön létre az IFFHS összesített világranglista. Ez a módszer biztosítja, hogy a hosszú távon kiemelkedő teljesítményt nyújtó játékvezetők elnyerjék méltó helyüket a sportág panteonjában.

Puhl Sándor, a magyar labdarúgás legendája

A kezdetek és a labdarúgás iránti szenvedély

Puhl Sándor (1955-2021) Miskolcon született és az egyik legjobb játékvezető volt a magyar labdarúgás történetében. A futball varázsa már öt-hat évesen hatalmába kerítette. Amint tehette, a kerítésen kívül termett, és irány a pálya, a grund. Ha tél volt, akkor a befagyott tavon korongoztak a helybeli srácokkal. A Csillag cipőpasztás dobozt használták pakként. Imádtak játszani. Ha négyen összejöttek a haverokkal, nyomban letettek két-két követ, és kiskapuzásba kezdtek, persze mezítláb a fűben. Ha lehetett, akkor csatár volt. Aránylag jól rúgta mind a két lábával. A foci miatt rengeteg konfliktusa támadt a szüleivel, mert sohasem ért haza időre. Amikor nagyobbacska lett, az édesapja, aki a vasútnál dolgozott, gyakran elvitte magával Miskolcra, az MVSC stadionba. Akkor NB I/B-s volt ez a csapat.

Egy sérülés miatt nagyon hamar labdarúgó pályafutása befejezésére kényszerült. Még Egerben tanult a kereskedelmi iskolában, amikor váratlanul véget ért a labdarúgó pályafutása: letört egy darab a bal térdkalácsából. A fiatal Puhl nagyon szomorú volt, hogy nem lehetett labdarúgó. Azonban mindenképpen kapcsolatban akart maradni a labdarúgással. Innen jött az ötlet, hogy játékvezető legyen.

A legelső mérkőzés előtt természetesen izgult. Az ünnep - augusztus huszadika - komoly harcot tartogatott a szüleivel, hogy megkapja az új kerékpárt. Emőd és Ónod között akkor sem jártak sűrűn a buszok, ezért úgy gondolta, hogy letekeri a távolságot. De féltették a biciklit. Azt mondták, hogy összetörik, ellopják... A végén csak kikönyörögte. Szó mi szó, alaposan elfáradt az úton. A két csapat, Ónod és Varbó akkor a járási bajnokság II. osztályában szerepelt. Ennél alacsonyabb osztály már nem létezett. A játékosok derekáig érhetett, a korkülönbségről nem is beszélve. Ennek ellenére komolyan vették. Amikor belevágott a játékvezetésbe, azt megfogadta, hogy nem enged a negyvennyolcból. Vele nem lehet majd packázni! A meccs részleteire már nem nagyon emlékezett, arra viszont igen, hogy nagy ünnepséget rendeztek a faluban, ökröt is sütöttek nyárson. Annak idején másként viszonyultak a nézők a bíróhoz. A legnagyobb sértés az volt, ha szemüveget ajánlottak neki.

A hazai pályafutás és a nagy meccsek

Olyan jól ment a játékvezetés a fiatal tehetségnek, hogy fél év múlva szintet lépett, már a járási első osztályban tevékenykedett. 1973-ban került át Borsod megyéből a hevesi keretbe, mert ekkor már Egerben lakott. Itt 1974-től a megyei elitben vezethetett mérkőzéseket. 1978-tól NB III.-as, majd mindössze huszonhét évesen, 1982-ben az NB II.-es keret tagja lett.

Elérkezett Puhl Sándor életében a nagy nap: örök emlék maradt számára a Vasas-Csepel meccs. A bajnokság első fordulóját a Fáy utcában játszották, méghozzá 18 órakor, villanyfény mellett. A Vasas kapitánya Birinyi doktor volt, a Csepelé pedig az azóta tragikus körülmények közepette elhunyt Tulipán Misi. Borzalmasan izgult. Tudta, hogy az első mérkőzésen sok múlhat. Ott már sokan figyeltek, nem volt mindegy az sem, hogy mit ír majd róla a sajtó. Nos, 1984. szeptember 16-án a belépő állítólag jól sikerült. A szakma nem marasztalta el, a játékosok különösebben nem méltatlankodtak.

Ritkán fordul elő, hogy kilyukad egy labda a mérkőzésen, különösen az élvonalban. Öt másodpercnyi rövidzárlat állt be nála, annak ellenére, hogy az ilyen szituáció alapvető kérdés a játékvezetőkénél. Aztán, amikor berúgták az új labdát a pályára, akkor leesett a tantusz. Nyomban tudta, hogy mi a teendő: a labdát leejtette a két csapat egy-egy játékosa közé. Ennyit jelent a stressz. Aztán jött a többi élvonalbeli meccs! Igaz, bennünket akkor nem kaptattak el túlságosan, mert egy bajnokságban legfeljebb négy mérkőzést vezettünk. Lassan, fokozatosan dobtak bennünket a mélyvízbe. Az első évben öt meccset kapott, a soron következő bajnokságban már hetet. Aztán még többet. Egy idő múlva a mérkőzések súlya is érzékelhető volt a jelöléskor.

Nemzetközi karrier és a világsiker

1988 és 2000 között Puhl Sándor FIFA játékvezetőként tevékenykedett, és eközben számos emlékezetes nemzetközi találkozón fújta a sípot. Sokfajta jelzővel illetek egy bírót, még maguk a játékosok is. A Hollandia-Szovjetunió Európa-bajnoki döntő barátságos visszavágóját vezette 1990. április 28-án Kijevben. Két büntetőt ítélt a kilencven perc alatt. Az elsőt a hazai csapat javára, mert a Van Breukelen kijött és elhúzta az egyik szovjet csatár lábát. Amikor a büntetőpontra mutatott, a Wouters közölte vele, hogy ő egy kommunista bíró! A következő tizenegyest, jogosan, a hollandok rúghatták. Barátságos meccsről lévén szó, nem hagyta ki az alkalmat és visszakérdezett Wouterstől: Akkor most kapitalista bíró vagyok? Mosolygott, és a találkozó után elnézést kért. A későbbiekben egyszer összefutott Wouterszel, aki megkérdezte, emlékszik-e mit mondott annak idején Kijevben? Hogyne. Csak nagy baj van - válaszolta, mire ő értetlenül visszakérdezett: Mi a baj? Erre ő így szólt: Sajnos már nincs kommunizmus!

Gentben 1992. március 4-én két szomszédos ország, Belgium és Hollandia klubcsapata találkozott egymással UEFA Kupa mérkőzésen. A Gent-Ajax összecsapás már a negyeddöntő jegyében zajlott, érthetően idegesek, feszültek voltak a játékosok. A félpályánál elgáncsolták az Ajax egyik játékosát. Erre hadonászva odajött hozzá a társa, Van Loy, és arra próbálta rábeszélni, hogy adjon sárga lapot a genti futballistának. Erre Puhl Sándor oldalra intette a reklamáló játékost, és neki mutatta fel a sárga kártyát az iménti kis intermezzóért. A közönség jót derült az eseten. A játékos valószínűleg kevésbé. Különösen azok után, hogy megtudta, mennyi pénzbüntetést kap a klubjától. A meccs végén ugyanis az öltözőbe érkezett az Ajax elnöke. Külön köszönet Önnek Puhl úr, amiért ötezer márkát keresett nekünk! Nem értette a dolgot, ezért visszakérdezett: Mire gondol? Erre ő: Ennyire büntetjük azt a játékosunkat, aki „kikérte” magának a sárga lapot Öntől!

Két évvel később a borsodi származású játékvezető talán pályafutása legfontosabb mérkőzésére kapott megbízást. Az USÁ-ban megrendezésre kerülő világbajnokságon - ahol addig három találkozón kapott bizalmat - a döntőt vezethette Puhl Sándor. Az első mérkőzés előtt valamennyien kaptak egy ezüstből készült egydollárost, arra a célra, hogy ezzel sorsoljanak a kezdésnél. Meglehetősen súlyos tallér volt, ezért a választás után megkérte a tartalék bírót, az argentin Francisco Lamolinót, hogy őrizze, és ha szükség lesz rá, akkor szól. Nos, a hosszabbítást követően ment az egydollárosért, azonban az nem volt nála. Közölte a kollégája, hogy a szünetben véletlenül bent felejtette az öltözőben. Nem semmi! - villant át az agyán, majd a következő pillanatban odaugrott egy úrhoz. Gyorsan kért tőle egy pénzérmét. Máig sem tudja, hogy ki volt az illető, de a kezébe nyomott egy negyeddollárost.

A világbajnoki döntőn, ha nem tévedett, alaposan dühbe jött, amikor észrevette, hogy Roberto Baggio a pokolba rúgja a labdát. Vadászta a vb-döntő labdáját. A FIFA ugyanis engedélyezte, hogy a játékvezetők eltehetik emlékbe az egyes mérkőzéseken használt labdákat. A legértékesebb viszont veszni látszott. Volt ideje, hogy figyelje, ki hova rúgja a bőrt. Valószínű, brazil szurkolók ülhettek a kapu mögött, és nagyon meglepődhetett az a néző, akinek a kezébe „emelte” Baggio a labdát, mert ugyanazzal a lendülettel nyomban visszarúgta a pályára. Talán felesleges is mondani, hogy „képben” volt. Sasként csapott le a bőrgolyóra.

Elismerések és örökség

Puhl Sándor egy világbajnokságon (1994), két Európa-bajnokságon (1992, 1996) szerepelt. Két európai kupadöntőt (UEFA kupa: 1993, BL: 1997) vezetett. Tevékenységéért 2000. augusztus 20-án a Magyar Köztársaság Érdemrend Tisztkeresztjével tüntették ki, és a belügyminisztertől egy Aranysípot is kapott. A labdarúgás történetével és statisztikáival foglalkozó nemzetközi szervezetnél (IFFHS) Puhl Sándort sorozatban négyszer is a világ legjobbjának választották 1994 és 1997 között, és az összesítésben a 11. helyen végzett minden idők legjobb játékvezetőinek listáján.

A világ elit játékvezetői

Pierluigi Collina: Az örök etalon

Szinte világszerte konszenzus övezi, hogy Pierluigi Collina a valaha volt egyik legjobb játékvezető. A játékosok és az edzők egyöntetű tiszteletét vívta ki határozott és igazságos bíráskodásával. Vezetett vb-, BL- és olimpiai döntőt is. Hat évben választották a világ legjobb játékvezetőjének, megszakítás nélkül 1998-tól 2003-ig diadalmaskodott. Az IFFHS minden idők legjobb futballbíróinak rangsorában 191 ponttal az első helyen áll.

Markus Merk és Felix Brych: Német precizitás

A német Markus Merket az IFFHS háromszor választotta az év legjobbjának. A német Bundesligában 20 éven keresztül vezetett, pályafutása csúcsa pedig 2003-ban érkezett el, amikor a Bajnokok Ligája döntőjét fújta. 184 pontjával az IFFHS all-time rangsorában a második helyen áll.

A szintén német Felix Brych vezetett Európa Liga- és Bajnokok Ligája-döntőt, a 2021-es Eb-n pedig az olasz-spanyol elődöntőt többek között. A 2001 és 2020 közötti időszakban az éves világranglistán elfoglalt helyezései, s az ehhez társuló IFFHS-pontszámok alapján lett az első helyezett a kategóriában, és az IFFHS all-time listáján 161 ponttal a harmadik helyezést foglalja el.

Kassai Viktor: A kortárs magyar kiválóság

A 2008-as évben végképp a világ legjobbjai közé emelkedett Kassai Viktor, az elsőszámú magyar labdarúgó-játékvezető. Ezt a világranglistán elfoglalt helye is ékesen bizonyította, hiszen az IFFHS szerint a 12. legjobb teljesítményt nyújtotta a világon. Hosszú idő után újra van magyar játékvezető a világ legjobbjai között. A 33 éves FIFA-bíró 18 pontot szerzett, ezzel megelőzte többek között Mike Rileyt, Tom Henning Övreböt, Kirosz Vasszaraszt és Konrad Plautzot is. Utoljára 1997-ben találhattunk az IFFHS listáján egy honfitársunkat, igaz, akkor Puhl Sándor még az első helyen végzett - sorozatban negyedszer.

A kedden közzétett lista szerint Kassai Viktor a 2001 és 2020 közötti időszakban a 15. helyen végzett. Még egy magyar - a 25. helyezett Kassai Viktor - került fel a világranglistára, amelyet 1987-től tart nyilván az IFFHS, és amely az azóta évente elkészített rangsorok pontszámainak összesítése alapján alakult ki.

További kiemelkedő játékvezetők az IFFHS szerint

Az év legjobbja a 2008-as Eb-döntő játékvezetője, az olasz Roberto Rosetti lett, aki letaszította trónjáról a nyáron visszavonult Markus Merket. A német bíró azonban így is bekerült a legjobb tízbe 21 pontjával. A második helyet egy azóta visszavonult sportember kapta meg, igaz, Lubos Michel a 126 pontjával jócskán lemaradt a 204 pontos Rosettitől.

Kim Milton Nielsen a legjobb dán bírók egyike, 2004-ben ő fújta a José Mourinho vezette Portó legendás BL-győzelmét eredményező döntőt, és az IFFHS all-time listáján 159 ponttal a negyedik helyen szerepel.

Howard Webb kiváló kommunikációs képességei miatt sokan a legjobb angol játékvezetőjének tartották. Csaknem háromszáz mérkőzést vezetett a Premier League-ben és kétszer volt a világ legjobb bírója, az IFFHS all-time listáján 156 ponttal az ötödik helyezett.

Peter Mikkelsen egyetlen „nagy döntőt” sem vezetett, mégis kétszer választották a világ legjobb játékvezetőjének. Szakmai körökben rendre a labdarúgás iránti alázatát emelik ki, 142 ponttal a hetedik helyen áll az IFFHS rangsorában.

Cüneyt Cakir, a híres török bíró 2014-ben és 2018-ban is világbajnoki elődöntőt vezetett, míg 2012-ben a klub-vb döntőjén dirigált. A világ legjobb játékvezetője címért folytatott versenyben a török Cüneyt Cakir végzett második pozícióban egy alkalommal. 140 pontjával a nyolcadik az all-time listán.

Óscar Ruiz világhírű kolumbiai futballbíró, aki minden fontos sorozatban a csúcsra ért Dél-Amerikában. Fújt Copa América- és Libertadores Kupa-döntőt is, továbbá több világbajnokságon ott volt a játékvezetői keretben. Az IFFHS rangsorában 132 ponttal a kilencedik helyen áll.

Pedro Proenca kiemelkedő portugál játékvezető, aki 1988 és 2015 között volt aktív. 2012-ben ő vezette a Chelsea első Bajnokok Ligája-győzelmét hozó döntőt.

Frank de Bleeckere, a belga játékvezető hosszú pályafutása során több világbajnokságon és Európa-bajnokságon fújta a sípot. 2009-ben Európai szuperkupa-döntőt vezetett.

Az IFFHS minden idők legjobb futballbíróinak élcsoportja (1987-2022)

A top 31 játékvezető nevét tartalmazó lajstrom első helyezettje, Pierluigi Collina megszakítás nélkül hat évben - 1998-tól 2003-ig - diadalmaskodott, két német, Markus Merk és Felix Brych előtt. A 2021-ben, hatvanöt évesen elhunyt Puhl Sándor úgy lett az összesítésben a 11., hogy sorozatban négyszer is a világ legjobbjának választották 1994 és 1997 között. A legjobb 31-be a legtöbb játékvezetőt - négyet - Olaszország adta, Németország és Anglia egyaránt három bíróval a második e mutatóban.

tags: #a #vilg #legjobb #jatekvezetoi

Népszerű bejegyzések:

• Juventus továbbjutása az Atlético ellen
• Hiba Fortnite indításakor
• A vízilabdakapus Csák Marcell
• Újítások a kézilabdás belépőknél
• Az MLSZ adatkezelési gyakorlata és a játékvezetés fejlesztése