Magyar Zoltán: A lólengés forradalmasítója és a magyar tornasport legendája

Dr. Magyar Zoltán, olimpiai bajnok tornász, a hetvenes évek leghíresebb, egyben legnépszerűbb magyar sportolója, a lólengés újító világklasszisa. Neve nem csak eredményei miatt vált híressé, hanem azért is, mert fő számában, a lólengésben számos új technikai elemet dolgozott ki legendás edzőjével, Vígh Lászlóval közösen.

Élete és pályafutásának kezdetei

Magyar Zoltán 1953. december 13-án született Budapesten. Nehéz sorsú szülők gyermekeként nőtt fel Ferencvárosban. Tizenkét éves korától, 1965-től a Ferencvárosi Torna Club tornásza volt, egészen 1980-as visszavonulásáig. A Fradi volt tehát pályafutása egyetlen egyesülete.

A tornaterembe végül testnevelő tanárának, Harmath Józsefnek köszönhetően vezetett az útja. Ott lett a mestere Vígh László, akivel 1980-as visszavonulásáig együtt dolgozott. Kettejük elhivatottsága, Vígh elméleti felkészültsége, újító szelleme és szigora, valamint Magyar tehetsége, tűrőképessége, kitartása és versenyszelleme megreformálták a lólengést, és a tornasport legnagyobbjai közé emelték a sportembert. Magyar Zoli a többi tornaszeren is újabb mozdulatsort, úgynevezett erőelemeket iktatott szabadon választott gyakorlataiba.

Az újító tornász: A "Magyar-vándor" és más elemek

Magyar Zoltán nevéhez fűződik a majd’ egy évtizedig utánozhatatlan Magyar-vándor. Legendás edzőjével, Vígh Lászlóval számos új technikai elemet dolgozott ki, nevéhez fűződik az orsó, a szökkenő vándor és a róla elnevezett elem, a Magyar-vándor első bemutatása. Vígh László dolgozta ki tanítványával, az azóta már oly híressé vált "magyar vándort". Lényege, hogy a tornász a ló teljes hosszát egyik végétől a másikig, folytonos, körkörös mozdulattal dolgozza végig, tehát végig "vándorolja". Most pedig nézzük végig az aranyérmes magyar vándort, az "arany vándort".

Az elemmel az 1972-es müncheni olimpián már megpróbálkozott, de saját bevallása szerint akkor még nem állt rá készen. A mozdulatsort vetélytársai évekig nem tudták megismételni, hiába filmezték, elemezték technikáját. A körzésnek az volt a külön nehézsége, hogy a két kápa közé is betette a kezét, amikor haladt a ló egyik végéből a másikba. A selejtezőben leesett a szerről, az egyéni összetett döntőjében azonban már végrehajtotta, magas pontszámot is kapott érte. De az igazi áttörést az 1973-as év hozta meg, akkor tudta már stabilan megvalósítani azt, amire készült.

Világversenyeken elért sikerek

Magyar Zoltán fantasztikus siker-sorozatot ért el. Hivatalos világversenyen lólengésben nem talált legyőzőre. Montreálban és Moszkvában nyert olimpiai bajnoksága mellett a világ- és Európa-bajnokságokon három-három aranyat érdemelt ki, harmincöt magyar bajnokságot nyert. Nem csak zöld-fehérben volt kiemelkedően eredményes sportoló: 1972 és 1980 között 33 alkalommal képviselhette Magyarország színeit a válogatottban.

Európa-bajnoki diadalok

Fontos nap volt a hazai tornasportban 1973. május 13., mikor megszületett az első magyar Európa-bajnoki aranyérem. Magyar Zoltán győzelme a lólengésben nemcsak emiatt volt különleges, hanem mert a francia Grenoble-ban mutatta be először a Magyar-vándort, amit rajta kívül addig senki sem tudott megcsinálni. Ebben az évben a grenoble-i Európa-bajnokságon lólengésben megszerezte a magyar tornasport első Eb-aranyát, és először mutatta be sikeresen a legendássá vált Magyar-vándort. Ezután 1975-ben és 1977-ben is Európa-bajnoki címet szerzett lólengésben.

Világbajnoki címek

A bulgáriai Várnában rendezett Tornász Világbajnokságon a férfi számok közül a lólengés ígért magyar sikert. Igaz, a hatos döntőben ott voltak a legjobb japán és szovjet tornászok is, a szer évtizedek óta oly nagy mesterei. De aztán jött a magyar Magyar Zoltán. Tavaly már Európa legjobbja volt. Ez a gyakorlata 9,9 pontot ért, a mezőnyben a legtöbbet. Így 44 év után újra lett világbajnoka a magyar tornasportnak. Összesen három világbajnoki címet szerzett lólengésben (1974, 1978, 1979).

Olimpiai bajnoki győzelmek: Montréal és Moszkva

Az 1976-os montreali olimpián mindenki feszülten figyelte, ki töri meg a jeget, ki lesz az első magyar aranyérmes. Miután az öttusázók reményei elszálltak, a tornaverseny ígérte az első magyar győztest. S nem csak ígérte… Pelle István (1932) és Pataki Ferenc (1948) után újra magyar férfiversenyző tudott olimpiai bajnoki címet nyerni, ezúttal a lólengésben. Magyar olyan biztonsággal, tökéletes kivitelezéssel mutatta be gyakorlatát a már orsóval is nehezített, eddig is világhírű Magyar-vándorral, hogy egy pillanatra sem fért kétség a győzelméhez.

A montreali diadalt már együtt nézte a család. A moszkvai diadalt már együtt nézte a család. Miként tudta megnyitni azt a láthatatlan kaput Montrealban? Ma is nehezen talál rá magyarázatot. „Csak arra emlékszem, hogy hihetetlenül izgultam. Pályafutásom során még sosem éltem át ilyen érzést” - mondja, s elárulja nemcsak világ- és Európa-bajnoki győzelmeit, kivételes, korát jó öt-tíz évvel megelőző tudását és tehetségét, a nagy esélyességet vitte "teherként" magával Kanadába, de a magyar olimpiai csapat addigi rossz szereplése is ránehezedett. Az eredménytelenség, s a letargikus hangulat oldását mindenki tőle várta, hitte, remélte. „Zolikám, ugye te megcsinálod?!” - záporoztak felé lépten-nyomon a számára nem éppen mentő kérések. S ő - ugye - megcsinálta! Mint megannyiszor pályafutása során.

A lólengés utolérhetetlen specialistája Moszkvában is igazolta klasszisát - a játékokon már a visszavonulásra készülve vett részt. A két félelmetesen nehéz elemet, a Magyar-vándort és a szökkenő vándort még ekkor sem tudta senki tökéletesen utánozni. Az összetett után 25 századpont volt az előnye - csak tökéletes gyakorlat biztosíthatta az újabb aranyérmet. S Magyar talán élete legszebb produkcióját mutatta be, olyat, amelyre a legkritikusabb pontozók is csak tíz pontot, a legmagasabb értékelést adhattak. Pályafutását ezzel a maximális, tízpontos gyakorlattal koronázta meg.

A Moszkvai játékokon tagja volt a Donáth Ferenc, Guczoghy György, Kelemen Zoltán, Kovács Péter, Magyar Zoltán, Vámos István összeállítású, bronzérmes magyar tornászcsapatnak is. Ő az egyetlen magyar férfi tornász, aki meg tudta védeni olimpiai elsőségét.

A Pelle István levél

Magyar montreali sikere kapcsán az 1932-es Los Angeles-i olimpián két aranyérmet nyerő, Argentínában élt bajnokunk, Pelle István is tollat ragadott. Így kezdte mondandóját: "Kedves fiam, Zoltán! Amint elolvasod jelen levél küldőjének aláírását, azonnal ráállsz közös hullámhosszunkra. A kezeimbe került magyar sportsajtó révén értesültem az utóbbi években aratott nagy nemzetközi sikereidről. Montrealban minden, ami az első napokban történt, kísértetiesen emlékeztetett Los Angelesre. A nagy világverseny nyolcadik napján kezdetüket vevő tornászversenyek keretében nekem sikerült az első bajnokságot megnyernem. Mintha ez a siker egy láthatatlan kaput nyitott volna meg. Egymást követték a további győzelmek."

Fontosabb eredményei

Visszavonulása és civil pályafutása

Az aktív versenyzéstől 1980-as olimpiai győzelme után vonult vissza. Egy évvel korábban a Testnevelési Főiskolán tornaszakedzői, majd 1985-ben a budapesti Állatorvostudományi Egyetemen állatorvosi oklevelet szerzett. Sokáig szakmájában is dolgozott, állatorvosként. 1986-tól a győri állatkórház orvosa volt, majd 1988-tól Budapesten kerületi állatorvos.

Sportvezetői és társadalmi szerepvállalása

Magyar Zoltán az aktív sportolás befejezése után is szorosan kötődött a sportvilághoz. Emellett 1986 és 1989 között a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) alelnöke volt, a szervezetnek azóta is tagja, 2009-től elnökségi tagként. 1991-ben részt vett a Minden Idők Legjobb Magyar Sportolói Egyesület (mai nevén Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesülete) megalapításában, 1991-től a Halhatatlanok Klubjának tagja. 1993-ban a Magyar Olimpiai Bajnokok Klubjának elnökségi tagja lett. A MOB-nak 2009-től elnökségi tagja, 2012 és 2017 között második alkalommal alelnöke, valamint az olimpiai sportágak versenysportjáért felelős szakmai tagozat elnöke volt.

2008-ban a MOTESZ alelnöke lett. 2011 óta a szervezet elnöke. Dr. Magyar Zoltán, a magyar torna szövetség elnöke is ellátogatott a magyar tornászokhoz, akik Tatán készülnek a szeptember 30-án kezdődő antwerpeni torna vb-re. Számos más szervezet és alapítvány munkájában is aktívan részt vesz. Az öregfiúk tornaversenyeinek rendszeres résztvevője.

Elismerések és díjak

Pályafutása során háromszor lett az év magyar sportolója, 1973 és 1980 között zsinórban nyolcszor választották az év magyar tornászává, az FTC örökös bajnoka. 1994-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét, 1997-ben Magyar Örökség díjat, 1999-ben Ferencvárosért emlékérmet nyert. 2008 óta a magyar tornasport halhatatlanja, 2012-től Prima díjas, 2014-ben Pro Urbe Budapest díjat vehetett át. 2015-ben választották A Nemzet Sportolójává, 2016 óta Ferencváros díszpolgára.

tags: #magyar #zoltan #magyar #valogatott

Népszerű bejegyzések:

• Georgina Rodríguez és a feleség státusz
• Friss sporthírek és eredmények: Thompson Samuel Howard
• Magyar Kupa elődöntő elemzése
• A kosárlabda matricák története és értéke
• Sütő Károly labdarúgó