A hazai labdarúgás pénzügyei: Adóparadicsom és versenyképes fizetések
Több mint 35 milliárd forint bért fizettek ki hazai focicsapatok mögött álló cégek a most záruló idényben élvonalban játszó csapatoknak, amelyeknek 1370 alkalmazottjuk van. A labdarúgó csapatokat működtető cégek a bérekre költik a legtöbbet, a büdzsé 70-90 százalékát is elviszik az ilyen személyi jellegű ráfordítások. Mivel az élvonalban szereplő együttesek összesített költségvetése 2024-ben már a 63 milliárd forintot is meghaladta, a fent említett 60 százalék közel 38 milliárd forintot jelent. A magyar labdarúgó NB I klubjai tavaly összesen több mint 35 milliárd forintnyi bért fizettek ki, ebből bruttó 24,4 milliárd forint jutott kizárólag a focisták fizetésére.
A focisták átlagfizetése és a bérek emelkedése
2010 óta rohamosan emelkedett a hazai labdarúgó bajnokság élvonalában a focisták keresete. Ebből ki lehet számolni, hogy a szektorban az átlagos fizetések háromszor-négyszer magasabbak az országos medián keresetnél. Magyarországon a focisták fizetése valahol havi bruttó 4,5 millió forint körül mozoghat az UEFA adatai alapján készült becslés szerint. Ezzel a magyar labdarúgók keresnek a legjobban a régió focistái közül, Ausztriát is beleértve.
A bajnok Ferencváros minden tekintetben kiemelkedik a mezőnyből: a klubnál 16 millió forint lehetett a bruttó, és körülbelül 14 millió a nettó havi bér játékosonként. A bérezési rangsor második helyére a felcsúti Puskás Akadémia FC került, ahol az átlagos nettó fizetés elérhette a hatmillió forintot.
A jövő kihívásai: Az NB I-es klubok gazdálkodása a kormányváltás után
Az adózási környezet: Miért számít adóparadicsomnak Magyarország?
Magyarországon a labdarúgók nem személyi jövedelemadót (szja), hanem úgynevezett egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást (ekho) fizetnek. Ezt az adózási formát eredetileg szellemi foglalkoztatottaknak találták ki, de 2010-ben a sportolók is bekerültek a jogosultak közé. Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásnál az összes elvonás mindössze 15 százalék, amiből 9,5 százalékpont minősül személyi jövedelemadónak, míg a maradék társadalombiztosítási járulék. A munkáltatóknak pedig semmilyen fizetési kötelezettségük nincs a játékosok után.
Magyarországnál kedvezőbb helyzetben csak a Csehországban és Monacóban játszó focisták vannak. A G7 számítása szerint csak a labdarúgó NB I-et vizsgálva évente 4,5-5 milliárd forint bevételkiesést jelent az államnak a kedvező adózási környezet. Míg korábban a munkáltatónak is be kellett fizetnie az államkasszába az alkalmazott bérének 13 százalékát, a 2022-es eltörlés óta ezt nem kell megtenniük.
| Ország | Adóterhelés jellege |
|---|---|
| Franciaország | Magas, progresszív szja (akár 50%+) |
| Magyarország | Kedvezményes ekho (15%) |
| Csehország | Vállalkozói kedvezmények (kb. 9%) |
Nemzetközi összehasonlítás
A KPMG korábbi tanulmánya azt vizsgálta, mennyibe kerülne egy egymillió eurót kereső játékos a klubjának az szja és a fizetendő járulékok figyelembevételével. Franciaországban több mint 2,7 millió euró, míg Portugáliában, Angliában és Hollandiában is meghaladja a 2 millió eurót a klub teljes költsége. Magyarországon ezzel szemben a csapatoknak mindössze 1,18 millió euróba kerül az egymilliós bér.
Az európai országok többségében a labdarúgók ugyanolyan feltételekkel adóznak, mint egy átlagember, a bruttó bérükből személyi jövedelemadót von le a munkáltatójuk. Mivel a focisták bére mindenhol messze meghaladja az átlagot, így a labdarúgók fizetésének nagy része az összes országban a legmagasabb kulccsal adózik. A magyar modell ezzel szemben egyedi, amely segíti a klubokat, hogy a nyugat-európai csapatokkal versenyképes fizetéseket kínáljanak.
tags: #adomentes #futball #fizetesek
