A kosárlabda szabályai, története, statisztikai rendszerei és játékváltozatai

A kosárlabda hazánkban az egyik legnagyobb népszerűségnek örvendő csapatsport, világszerte az egyik legkedveltebb sportág. A játékot két ötfős csapat játssza. Mindkét csapatnak az a célja, hogy a labdát az ellenfél kosarába dobja, valamint megakadályozza a másik csapatot a labda megszerzésében, illetve a kosár elérésében. Egy-egy kosár elérése után pontokat kapnak a csapatok. A mérkőzést az a csapat nyeri meg, amelyik a mérkőzés végére több pontot gyűjtött össze.

A kosárlabda alapvető szabályai és a játéktér

A kosárlabda pálya téglalap alakú, középen felezővonal választja el a két térfelet. A játéktér sík, kemény felületű, akadályoktól mentes terület. A pályát alapvonalak (a játéktér rövidebb oldalai) és oldalvonalak (a játéktér hosszabb oldalai) határolják. A középvonalat az oldalvonalak felezőpontjai között az alapvonalakkal párhuzamosan kell meghúzni, és az oldalvonalakon túl 15 cm-rel meg kell hosszabbítani. A középkört a játéktér közepén kell kijelölni, a körkerület külső széléig mért 1,80 m-es sugárral. Ha a középkör belseje festve van, akkor színének azonosnak kell lennie a szigorított területével.

A pálya két végén 3,05 méter magas található egy-egy kosár. A csapatoknak ezekbe kell betalálniuk a pontszerzéshez. A gyűrű 3,05 m (10 láb) magasan van a földtől. Szinte kivétel nélkül a bajnokságokon és a nemzetközi játékon ez az elfogadott méret, mióta a játék megszületett, csak a legkisebbek gyűrűjét helyezik időnként alacsonyabbra. A palánk téglalap alakú, 180 centiméter széles és 105 centiméter magas. A játéktér fölé 1,2 méter mélységben nyúlik be. A kosár gyűrűből és hálóból áll. A hálót 12, egymástól egyenlő távolságra lévő helyen kell a gyűrűhöz rögzíteni. A gyűrűket a palánktartó szerkezethez úgy kell rögzíteni, hogy a gyűrűről semmilyen erő ne adódjon át a palánkra.

Pontszerzés és játékidő

A hárompontos vonalon kívülről szerzett kosarak három pontot érnek, az azon belülről szerzett pontok kettőt. A büntetődobások pedig egy pontot érnek. A kosárlabda négy negyedből áll, ezeknek a hossza egyenként 10 perc. Az első és az utolsó kettő között két-két perc szünettel, míg a félidőben többnyire tizenöt perc pihenővel. A játék a középkörben feldobással kezdődik. Két ugrójátékos versenyez a labdáért, amit akkor üthetnek el, miután az elérte a legmagasabb pontját. Ha szabálytalanság történik, vagy kimegy a labda, akkor az óra megáll, így a valóságban a mérkőzések jóval hosszabbra nyúlnak, mint csak a negyedek hossza.

A játék nem érhet véget döntetlennel. Ha a negyedik negyed végén döntetlen az állás, akkor 5 perc hosszabbítás következik. Ha a hosszabbítás végén is döntetlen, akkor újabb hosszabbítás következik. A hosszabbítások öt percig tartanak. Döntetlen eredmény nem létezik a kosárlabdában, kivéve, ha a csapatok oda-visszavágó mérkőzést játszanak. Ebben az esetben az első találkozón lehet döntetlen az eredmény, mert a teljes végeredményt a két mérkőzésen elért pontok összegzésével kell megállapítani.

Időszabályok és labdavezetés

Egy csapatnak 24 másodperce van támadni, ezt nevezik támadóidőnek. Ha lejár a 24 másodperc és a csapat nem dobott kosárra, akkor az ellenfél kapja meg a labdát. Ha a labda érinti a gyűrűt, akkor 14 másodpercet ismét kap a támadó csapat. A támadó csapatnak 8 másodperce van átjutni a felezővonalon. Miután a támadó csapat átjuttatta a labdát a felezővonalon, tilos visszajuttatnia azt a saját térfelére, ebben az esetben visszajátszást követnek el. Egy játékosnál legfeljebb 5 másodpercig lehet a labda úgy, hogy nem kezdi el vezetni, nem passzol vagy nem dobja kosárra. Egy támadó játékos az ellenfél büntető területén belül legfeljebb 3 másodpercig tartózkodhat.

Az időkérés hossza mindig egy perc. Az első félidőben 2 időkérése van egy csapatnak, a második félidőben három. Az utolsó negyed utolsó két percében legfeljebb két időkérés használható. Hosszabbításonként egy időkérés jár. A negyedekben fel nem használt időkéréseket nem lehet átvinni a következő negyedekre.

A labdával kétféleképpen lehet haladni a pályán: vagy a földre lepattintva vezetve vagy pedig passzokkal. A labdavezetéshez több szabály is kapcsolódik. Lépéshiba az, ha a játékos egynél többet lép a labda leütése nélkül. Kétszer indulásról beszélünk, ha a játékos vezeti a labdát, megfogja két kézzel, majd újra leüti. Szabálytalan labdavezetés az, ha a játékos labdavezetés közben a tenyere a labda alá kerül. Sarkazás esetén a labdavezetés befejeztével a játékos azzal a lábával még lépkedhet, amelyiket utoljára tette le, de a másik (támasztóláb) lábbal nem szabad elmozdulnia. Ha a csapatok megszegik ezeket, vagy a játékidővel kapcsolatos szabályokat, akkor az ellenfél csapat kapja meg a labdát és az oldalvonal mellől dobhatják be azt.

Szabálytalanságok és büntetések

A játékosoknak tilos egy másik játékost meglökni, megfogni, megütni, elgáncsolni, széttárt karral, lábbal, csípővel akadályozni az előrehaladásban. Ezen szabályok megszegéséért személyi hibát (fault) kap az elkövető. Ha dobás közben történt a fault, akkor büntetődobás(ok) következnek. Amennyiben sikeres volt a dobás, egy büntetődobás következik. Amennyiben sikertelen, 2 vagy 3 dobás, attól függően, hogy hány pontot ért volna a dobás, ha sikeres lesz. Ha nem dobás közben történt, akkor pedig az oldalvonal mellől jön a csapat, akinek játékosa ellen szabálytalanságot követtek el.

Ha egy játékos egy mérkőzésen 5 személyi hibát követ el, akkor ki kell állni a játékból. Ha egy csapat egy negyeden belül négynél több személyi hibát követ el, akkor az ötödik hibától kezdve minden hiba után két büntetőt dob az ellenfél.

Sportszerűtlen és technikai hibák

A sportszerűtlen hiba olyan erőszakos hiba, amelyet a bíró megítélése szerint a játékos szándékosan követ el. Egy játékos általán egy mérkőzésen elkövetett második sportszerűtlen hiba kiállítást von maga után. Technikai hibát ítélhetnek a bírók a játékot akadályozó, sportszerűtlen viselkedésért. Ilyenek például a káromkodás, a bíró szidalmazása, időkérés, amikor a csapatnak már nincsen több időkérési lehetősége, szándékos időhúzás és még rengeteg egyéb helyzet. A technikai hibát elszenvedő csapat dobhat egy büntetőt és utána az hozza játékba a labdát, aki a hiba elkövetésekor birtokolta.

Büntetődobás

A büntetődobásokat a büntető vonal mögül kell elvégezni. A dobó játékos nem érintheti a büntetővonalat, amíg a labda nem érintette a gyűrűt. A büntető terület mellett a támadó csapatból két ember, a védekezőből három állhat, a kijelölt helyeken. Csak akkor léphetnek be a büntetőterületen belülre, amikor a labda elhagyja a dobó játékos kezét. Tilos a büntetőt dobó játékost zavarni dobás közben.

Egyéb szabályok

Egy labda akkor megy ki a pályáról, ha az alapvonalon vagy az oldalvonalon kívül lepattan vagy ott hozzáér egy játékoshoz vagy tárgyhoz. Amennyiben a labda nem pattan le és egy játékos ugrás közben vissza tudja juttatni a pályára a labdát, úgy folytatódhat a játék. Ha kimegy a labda, annak a csapatnak az ellenfele folytathatja a játékot bedobással, aki utoljára ért labdához. Kosárra tartó, leszálló ágban lévő labdát tilos védekező játékosnak blokkolnia.

A kosárlabda története és fejlődése

A kosárlabdához hasonló játékokat már évszázadok óta játszanak; legrégebbi ismert változata a „pok-ta-pok”, amelyet 3000 évvel ezelőtt a mexikói olmékok játszottak. A maják és az aztékok változatában egy falra erősített fémgyűrűn kellett átütni a csapattagoknak egy golyót. A mai játékot 1891-ben alakította ki a kanadai Dr. James Naismith az USA-beli YMCA iskolában (Massachusetts). Célja az volt, hogy felkeltse tanítványai érdeklődését a sport iránt. „A véletlen segített: egy, a terem sarkában álló őszibarackos kosárba dobta a labdát, amikor hívatták. Visszatérve látta, hogy tanítványai az unalmas gyakorlatok helyett a kosárba való dobálással próbálkoznak.”

Az első, 1891. december 21-én megrendezett mérkőzésen a portás feladata volt egy létrán ülve, hogy gól esetén kivegye a játékra használt futball-labdát a kosárból. Ezt csak egyszer kellett megtennie, hiszen a mérkőzés végeredménye 1-0 lett. A „kapu” céljára egy barackoskosár szolgált az iskola tornatermének erkélyére szerelve, mely 10 láb (3,05 m) magasan volt - a mai napig nem változott ez a magasság. Az első szabályzat 13. pontja 1892. január 15-én jelent meg a Triangle magazinban „Új Játék” címen. A „kosárlabda” kifejezést Naismith egyik diákja találta ki. Kezdetben a büntetődobást két kézzel ejtve dobták, most már viszont külön technika van mindenféle dobásnak.

A palánk felszerelése a nézők miatt vált szükségessé, akik csapatukat úgy próbálták segíteni, hogy a karzaton átnyúlva a labda útját akadályozták. A játékosok száma a férfiaknál először 7-re, majd 1897-ben a mai is érvényben lévő 5-re csökkent. A fonott kosarat felváltotta a fém gyűrű, melyre hálót szereltek. A háló kezdetben zsákszerűen zárt volt, később kinyitották az alját, majd a fapalánkot üvegre cserélték, a labda méretét meghatározták.

A női kosárlabda és nemzetközi terjedése

A női kosárlabda az Egyesült Államokban szinte párhuzamosan fejlődött a férfiakéval. 1892-ben Senda Berenson, egy litván származású testnevelő tanár mutatta be diákjainak az amerikai Smith College-ban. Mivel a fiúk által játszott kosárlabdát túl megterhelőknek találta a lányok számára, változtatott a játékon. A pályát három egyenlő részre osztotta, minden területen három-három játékos tartózkodhatott, így egyszerre csapatonként 9 játékos volt a pályán. A játékosok a területüket nem hagyhatták el, a labdát szektorról szektorra kellett előrejuttatni.

Mind a férfi, mind a női kosárlabda gyorsan terjedt a YMCA mozgalom jóvoltából, melynek akkoriban 8000 intézménye volt az Egyesült Államokban, Kanadában és szerte a világban. Az első profi mérkőzést, ahol a játékosok pénzért játszottak, 1896-ban rendezték. 1949-ben két liga összeolvadásából alakult meg az NBA, amely fokozatos terjeszkedéssel a legnépszerűbb szervezetté vált. 1959-ben nyitotta meg kapuit Springfieldben a Kosárlabda Hírességek Csarnoka (Basketball Hall of Fame).

A FIBA és az olimpiai szereplés

A Nemzetközi Amatőr Kosárlabda Szövetséget (FIBA - Fédération Internationale de Basketball Amateur) Argentína, Görögország, Olaszország, Lettország, Románia, Svájc és Csehszlovákia képviselői alapították meg 1932. június 18-án Genfben. A férfiak számára első alkalommal 1950-ben Argentínában, a nőknek 1953-ban Chilében rendeztek világbajnokságot. A hárompontos dobás első alkalommal az 1985-ös Európa-bajnokságon szerepelt nemzetközi versenyen.

1904-ben a St. Louis-ban rendezett olimpián mutatkozott be a sportág, ekkor még csak bemutató mérkőzések keretében. A hivatalos programban először Berlinben, 1936-ban szerepelt a kosárlabda a férfiak számára, ahol a döntőben szakadó esőben az Egyesült Államok csapata 19:8-ra verte Kanada válogatottját. 1989-ben a FIBA eltörölte a profi és amatőr játékosok megkülönböztetését, így 1992-ben első ízben vehettek részt a legjobb amerikai játékosok az Olimpiai Játékokon.

Bajnoksági rendszerek és statisztikai elemzések

Az évek során nagy számban alakultak át (jogutódlással és anélkül is), szűntek meg és jöttek létre csapatok. A bajnokság lebonyolítási rendszere több alkalommal jelentősen átalakult, ugyanazon szakaszok megnevezése többször változott, míg hasonló elnevezésekkel eltérő rendszerben lebonyolított szakaszokat is rendeztek. Az adatbázis a mindenkori első osztályú bajnokságról szól, első osztályként minden esetben az az osztály értendő, amelyben elindulva lehetőség van megszerezni a magyar bajnoki címet.

A bajnokságok szakaszai

A bajnokságok szakaszai az alábbi kategóriákba kerültek besorolásra:

• Alapszakasz: a bajnokság első szakasza, ahol a csapatok a teljes mezőny (vagy annak egy része) ellen legalább 1 teljes kört (otthon és vendégként játszanak).
• Középszakasz: az alapszakaszt követő, ahhoz hasonlóan körmérkőzéses formában játszott szakasz, ha azt rájátszás követi. A középszakaszok során általában több csoportra osztják a mezőnyt (pl. felsőház, alsóház stb.).
• Rájátszás (körmérkőzéses): a középszakaszhoz hasonlóan az alapszakaszt követő körmérkőzéses szakasz, amelynek során a csapatokat általában több csoportba sorolják. Ez a bajnokság utolsó, végső helyezésekről döntő szakasza.
• Rájátszás: csapatok 2, 3 vagy 4 győzelemig tartó egymás elleni párharca a bajnoki címért az alapszakaszban vagy középszakaszban kialakult sorrend alapján - beleértve a döntőt, elődöntőket, negyeddöntőket, valamint a 3. és 5-8. helyekről döntő párharcokat.
• Alsóházi rájátszás: az alapszakaszt követően közvetlenül a kiesés elkerüléséért játszott körmérkőzéses szakasz.

Az Élő-pontrendszer a kosárlabdában

A pontrendszert Élő Árpád magyar születésű amerikai fizikus dolgozta ki sakkozók rangsorolására, és bevezetése óta számos területre, így például a labdarúgásra és a kosárlabdára is adaptálták. Az Élő-pontrendszer minden csapathoz egy pontszámot rendel, melyek a csapat mérkőzéseinek eredményei alapján, az ellenfelek erősségét, a végeredmény pontkülönbségét és a hazai pályát figyelembe véve minden mérkőzést követően változnak. A pontszámok - bár természetesen tökéletes képet nem adnak - alkalmasak a győzelem-vereség mutatókon túlmenően megállapítani egy-egy csapat többiekhez viszonyított erejét, győzelmi esélyek becslésére, valamint történelmi áttekintésre is, mivel megmutatják, hogy az adott csapat erőssége hogyan változott az idők során.

A KosárStat.hu a FiveThirtyEight.com által az NBA-csapatok Élő-pontszámainak számítására kidolgozott rendszert adaptálta az egyes paraméterek magyar bajnokságra illeszkedő - többszöri tesztelést követő - módosításaival.

Amit tudni érdemes az Élő-pontrendszerről:

• A csapatok, adott pillanatban egymáshoz viszonyított erejét határozza meg a lejátszott mérkőzéseik eredménye alapján.
• Kizárólag a mérkőzések eredményét veszi figyelembe.
• A győztes csapat pontszáma mindig emelkedik, a vesztes csapaté mindig csökken.
• Az átlagos pontszám 1500. Az alábbi táblázat bemutatja, hogy a különböző Élő-pontszámú csapatok milyen arányban nyerik meg hosszú távon a mérkőzéseiket:

• Hazai pálya előnye: A hazai csapat mérkőzés előtt Élő-pontszámához kerül mindig hozzáadásra 120 Élő-pont, ami dinamikusan újrakalkulálásra kerül. Ez az érték magasnak számít, de a magyar bajnokságban a hazai csapatok a mérkőzések mintegy kétharmadát megnyerik, átlagosan 6.3 ponttal, így indokolt.
• Különbség (győzelem mértéke): A rendszer figyelembe veszi a győzelem mértékét is, súlyozva a várható és a tényleges különbséget.
• Szezononkénti áthozat: Az új szezon kezdőpontszáma 0,66-os súllyal az előző szezon záróértékét, míg 0,34-es súllyal a ligaátlagot veszi figyelembe.
• Feljutó csapat kezdő pontértéke: A feljutó csapatok kezdő pontszáma 1300 pontban került meghatározásra.
• A rendszer érzékenysége (K-érték): A K-érték 30-ban került meghatározásra, ami kifejezetten magasnak számít, és azt jelenti, hogy a csapatok Élő-pontszámát jelentős mértékben meghatározza a legutóbbi néhány mérkőzésük eredménye.

Fejlett statisztikák

A lineup és on-off statisztikák előállítása a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége által mérkőzésenként közölt szöveges „Mérkőzés alakulása” adatsorokból történik.

• Lineup statisztikák: 5-, 4-, 3- és 2-emberes „lineup”-ok, azaz felállások adatait tartalmazza. Az adatok azt mutatják meg, hogy adott felállásban egyes statisztikai kategóriákban hogyan alakult a saját csapat és az ellenfél teljesítményének különbsége.
• On-off statisztikák: a csapat-statisztikákban mutatkozó eltéréseket mutatja meg abban az esetben, ha adott játékos pályán volt, illetve nem volt pályán.
• Clutch statisztikák: az alapjátékidő utolsó 5 percének és a hosszabbítás(ok) egészének adatait tartalmazzák azon mérkőzések esetében, melyeken az alapjátékidő utolsó 5 percében bármikor 5 pont vagy annál kisebb különbség volt a csapatok között.

A legjobbak meghatározása egységesen a Game Score és a Win Share statisztikák felhasználásával történik (MVP Index). Előbbi az alapvető statisztikák (pontszerzés, dobások, lepattanók, gólpasszok, szerzett és eladott labdák, blokkok, személyi hibák stb.) különböző súlyozott összesítéséből épül fel, míg utóbbi az olyan komplex hatékonysági statisztikák, mint az offensive rating és defensive rating ligaátlagtól való eltérésből indul ki. A KosárStat.hu ebben az esetben a teljes bajnokságban elért összteljesítményt vette figyelembe, azaz nem mérkőzésenkénti vagy percenkénti átlagokat.

Különböző kosárlabda játékok és változatok

Bár a kosárlabda elsősorban teremsport, de szabadtéri változatai is ismertek, például az utcai kosárlabda, azaz a streetball, valamint a 3x3-as kosárlabda. Számos informális játék is létezik, amelyek a kosárlabda alapelveire épülnek.

Két labdával

Ezt a játékot két labdával játsszák és nincs szabály arra, hogy egyszerre hányan. Úgy veszi kezdetét, hogy a játékosok beállnak egymás háta mögé, egy hosszú sorba, a büntető vonal háta mögé. Az elsőnél illetve másodiknál van a labda. Az első dob, ha betalált, áll a sor végére és következik a háta mögött álló játékos. Ha kihagyta dobását, akkor van még egy esélye bedobni, ezt a dobás bárhonnan elvégezheti, de ha az utána következő hamarabb bedobja a büntetővonaltól, akkor kiesik. Ha valaki úgy dob, hogy dobása nem éri el sem a palánkot, sem a gyűrűt, akkor egyből kiesik.

Büntető dobásos

Nincs meghatározva a játékosok száma, bármennyien játszhatják. Egy kosárlabda elég a játékhoz. A dobónak a büntető vonal mögött kell állnia. Ha onnan kosarat dob, akkor van 2 pontja. Utána még egyet dobhat közelebbről, ha sikerül megfognia a labdát úgy, hogy a labda csak egyet pattant vagy egyet sem, ameddig ő odaért. Ha ezt a dobást is kosárral fejezi be, akkor ez 1 pontot ér, tehát összesen lesz 3 pontja, és újból próbálkozhat a büntető vonaltól. Ha az első dobását elvéti, következik a második játékos. Ha valaki úgy dob, hogy dobása nem éri el sem a palánkot, sem a gyűrűt, akkor elölről kell kezdje a játékot.

Streetball / Utcai kosárlabda

A Streetball-t, vagyis Utcai kosárlabdát általában 3 játékosból álló csapatok játsszák egymás ellen. Több változata van ennek a játéknak. Félpályán folynak a mérkőzések. A meccs érme feldobással veszi kezdetét. A támadó csapatnak minden játékosa a 3 pontos vonalon kívül kell elhelyezkednie kezdéskor, kötelező egy első passz vagy csapattárssal vagy ellenféllel, ezt a passzt az ellenfél nem veheti el. Ezután a kosárlabda szabályainak megfelelően játszanak tovább. Ha a támadó csapat kosárra dob, vagy elvét egy passzt, és a másik csapathoz kerül a labda, az kötelező kivezetnie vagy kipasszolnia a labdát a 3 pontos vonalon túl, és onnan indítsa a támadását. A kosarak a 3 pontos dobóvonaltól 2 pontot érnek, azon belül 1-et. Ha a védekező csapat kosarat kap, akkor ők kezdik a következő támadást a 3 pontos vonaltól.

Sorbaállós

Ennél a játéknál is sorban állnak a játékosok a büntető vonal háta mögött és egy labdára van szükség. Az első dob, ha betalált, akkor a következőnek kötelezően be kell dobnia a labdát a kosárba, ha kihagyja dobását, kiesik. Ha nem talált be az előttünk levő, akkor két esélyünk van, vagy bedobjuk a labdát vagy nem, de nem esünk ki. Ha valaki úgy dob, hogy dobása nem éri el sem a palánkot, sem a gyűrűt, akkor egyből kiesik.

Támadás/Védekezés

Ez több, mint egy egyszerű játék. Ebből a játékosok megtanulják, hogyan oldják meg a támadást illetve védekezést egy védő vagy támadó ellen. Ha a támadó játékos dob és a védekező játékos szerzi meg a labdát, akkor az kimegy a 3 pontos dobóvonal mögé és onnan indít újabb támadást. Általában vannak szabályok arra, hogy hány labdaleütésből végezhető el a támadás. Ez 3 és 5 között mozog. Ha a 3 pontos vonaltól dob kosarat az egyik játékos, akkor az 2 pontot ér, ha azon belül, akkor 1-et.

Több csapatos

Ezt a játékot 3 vagy annál több csapat játssza, az egész kosárlabdapálya területén. A csapatok lehetnék 2-től-5 játékosig. A pályán egyszerre 2 csapat van fent, egyik támad, míg másik védekezik. A támadó csapat ha kosarat dob, vagy elveszíti támadás közben a labdát, akkor vissza kell szaladjon védekezni, mert egy másik csapat kezdi a támadást (a védekező csapat cserél egy következő csapattal). Itt a pontszámokra a szokásosak a szabályok, illetve egyéb más dolgokra is.

Visszadobálós

Ezt a játékot is többen játszhatják. Egy labdára van szükség. A dobó a büntető vonalnál áll és onnan dob, ameddig a többi játékos a palánk alatt várja a lepattanó labdát. Mindegyik játékosnak külön-külön 2 esélye van, hogy a labdát megszerezve a levegőből visszadobja a labdát a kosárba, ha kosarat dob valaki így, akkor a dobót a soron következő játékos leváltja, ha egyiküknek sem sikerül bedobni a labdát, akkor ugyan az a dobó következik megint, a büntetővonaltól. Ha valaki úgy dob, hogy dobása nem éri el sem a palánkot, sem a gyűrűt, akkor elölről kell kezdje a játékot.

Pozíciókról dobálós

A játék 11 pontig megy, egy kosár egy pontot ér. Nincs szabály arra, hogy hányan játszhatják. Különböző pozíciókról végzi a dobó játékos a dobásait. Ezek a következők: kosár alatt közvetlen(jobb kézzel), 0 fok, 45 fok, büntető jobb sarka, büntető, 3 pontos vonal, büntető bal sarka, 45 fok, 0 fok, kosár alatt(bal kézzel). Ha az egyik pozícióról sikeres volt a dobása, akkor tovább mehet, ha pedig nem, akkor a következő játékos jön. A játékosok onnan folytatják a dobásukat, ahol abbahagyták, kivételt képez akkor, amikor a dobás nem ér el semmit, se palánkot, sem gyűrűt, mert akkor elölről kell kezdjék a játékot.

tags: #egy #kosarlabda #bajnoksagon #osszeszamoltak

Népszerű bejegyzések:

• Horváth Milán Olivér: az MTK Akadémia és a ZTE FC tehetsége
• Ismerje meg a futballcímerek jelentőségét
• Ismerje meg a Balatonfüredi Kézilabda férfi csapatát
• A Bajnokok Ligája ötvenéves uralkodója
• Stílusos és kényelmes Barcelona melegítők