Niger: Az Urbanizáció és Politikai Válság Kontextusában, 2010
A világ leggyorsabban növekvő városai az elmúlt tíz évben javarészt Ázsiában és Afrikában voltak. Ebben az időszakban, 2000 és 2010 között, a városi lakosság évi 3,3 százalékos ütemben nőtt Afrikában és a Közel-Keleten. Ez a növekedési ráta jelentősen meghaladta a 2,7 százalékos ázsiai és pacifikus térségbeli emelkedést, valamint a 2,1 százalékos világátlagot. Más régiókban, különösen a fejlett országokban, a városok növekedése ritkán haladta meg a 2 százalékot, míg Kelet-Európában és régiónkban 0,1 százalékos csökkenést tapasztaltak az utolsó tízéves periódusban.
Afrika a gyors városiasodás ellenére a világ legkevésbé urbanizált kontinense. Még e szerény növekedés mellett is igen jelentős lehetőségek nyíltak a fogyasztói piacokon. A gyorsan növekvő városokban új üzletágak előtt nyílnak lehetőségek és kiszélesedik a kereslet az infrastrukturális és szolgáltató iparágak kínálata iránt. Az ENSZ adatai szerint 324 olyan 750 ezer lakosúnál nagyobb város van a világon, ahol az elmúlt tíz évben 20 százalékosnál nagyobb lélekszámnövekedést tapasztaltak. A leggyorsabban növekvő város Nigéria államigazgatási központja, Abuja volt populációjának 139,7 százalékos emelkedésével. A 324 leggyorsabban növekvő város 24,4 százaléka Afrikában és a Közel-Keleten helyezkedett el.
Az urbanizáció a fejlődő világ sok városában felerősíti a környezeti- és társadalmi- és üzleti kockázatokat - írja az Euromonitor elemzése. A robbanásszerű növekedés gyakran kidolgozott tervek és infrastrukturális beruházások nélkül megy végbe, melynek következtében a városi lakosság jelentős része illegális telepeken és nyomornegyedekben tengődik. Ez a helyzet kiélezheti a társadalmi feszültségeket, polarizálva a társadalmat a gazdagok és a szegények között, és bűnözés, valamint társadalmi nyugtalanság melegágyává teheti ezeket a városokat.
Niger, 2010: Az Államcsíny és Előzményei
Niger, egy nyugat-afrikai ország, mely Nigériától északra található. Az Oxfordi Egyetem gondozásában jegyzett Multidimenzionális szegénység index 2023-as jelentése szerint a világ egyik legszegényebb országa. Az ország hivatalos nyelve a francia, de azonfelül minden etnikai csoportnak megvan a saját nyelve, amiből 11 van. 1,270,000 km2 területtel rendelkezik, így a legnagyobb tenger nélküli nyugat-afrikai ország. Egy 2012-es jelentés szerint a lakosság 99,3%-a muszlim. Fővárosa Niamey, hol több, mint 1 millió ember él.
A Száhel-térségben fekvő Nigerben nem ez volt a legelső katonai puccs vagy puccs-kísérlet. A nyugat-afrikai országban történelme során 5 államcsíny is végbement, mióta 1960-ban függetlenséget nyertek Franciaországtól. A legutóbbi 13 évvel ezelőtt, 2010. február 18-án történt, mikor katonák támadták meg az elnöki palotát Niameyben és sikeresen elfogták az éppen kormányülést tartó elnököt, Mamadou Tandját. Még aznap bejelentették a nigeri televízióban, hogy felállítják a Demokráciát Helyreállító Legfelsőbb Tanácsot (CSRD), melynek Salou Djibo lesz az elnöke.
Ezt az eseményt megelőzte a 2009-2010-es nigeri alkotmányos válság, amikor Tandja elnök megpróbálta hosszabbra nyújtani regnálását a nigeri alkotmányban megengedett maximum 2 mandátumnál. Tandja az ügy érdekében feloszlatta a nemzetgyűlést és egy új alkotmánybíróságot állított fel, mellyel elő tudott készíteni egy alkotmányos referendumot 2009. augusztusában. Az alkotmányos referendum szerint további 3 évvel meghosszabbodik az elnök mandátuma. Ez a politikai válság végül - a fent is említett - katonai puccshoz vezetett, mellyel egy katonai junta alakult ki az országban.
A Wehrmacht Katonái Sírva Fakadtak, Amikor Meglátták a Magyar Falvakat – Miért?
Az ellenzék diktátornak nevezte Tandja elnököt, mellesleg elég erős nemzetközi visszajelzések is érkeztek az elnök kétségbeesett alkotmány változtatásáról: Nigert felfüggesztették az ECOWAS-ból (Nyugat-Afrikai Államok Gazdasági Közössége) és visszatartották a Nigernek szánt támogatást a nyugati országok. A katonai juntához visszatérve, a katonák meglepően nagy népszerűségre tettek szert a frusztrált népesség körében. Úgy tűnt, mintha a helyi lakosság morálja megnövekedett volna, többen úgy vélekedtek az eseményekről, hogy ez afféle tiszta lappal kezdés. A puccs az ellenzéki politikusoknak is tetszett, Mahamadou Karijo - egy ellenzéki párt vezetője - úgy vélte, hogy a katonák csak „őszinte hazafiak.” Végül 2011. elején tartottak választásokat, amely végeredménye szerint Mahamadou Issoufou lett az ország új elnöke.
Geopolitikai Jelentőség és Gazdasági Kihívások
Niger egyéb különlegessége, hogy a világ 7. legnagyobb uránium előállítója. Az uránium egy létfontosságú elem egy nukleáris hatalomhoz. A nigeri urániumbányák termékének negyede Európába megy, leginkább a volt gyarmatosító Franciaországhoz. Az Európai Unió uránium importjának 24%-a Nigerből érkezik. Ez a jelentős ásványi kincs azonban nem fordítódik le a lakosság jólétére: Niger otthona 24,4 millió embernek, ahol 5-ből 2 ember extrém szegénységben él - egyes mérések szerint - 2,15 dollárból egy nap.
A térségben hagyományosan jelen vannak külföldi katonai erők is. Az országban található két amerikai katonai drónbázis, közülük az egyik - amely Agadez városában található - a világ legnagyobb drónbázisa, amelyet az USA 110 millió dollárból épített és a mai napig a legnagyobb építmény projekt, amin az amerikai légierő dolgozott. Megközelítőleg 1100 amerikai katona lehet Nigerben. Pillanatnyilag 1500 francia katona lehet az országban, akiket Párizs terrorelhárítás céljából küldött oda. Niger - Djiboutival együtt - a legnagyobb afrikai ország, ahol még vannak francia katonák.
A külföldi hatalmak érdekei és a helyi politikai instabilitás összetett képet festenek. Az orosz zászlók megjelenése a 2023-as puccs után, egyes beszámolók szerint a szabómesterek nem győzték varrni az orosz zászlókat, illetve az orosz mintájú termékeket. Ez a jelenség rávilágít a geopolitikai váltásokra és a regionális feszültségekre, melyek az Afrikai országokat, köztük Nigert is érintik.
Afrikai Városiasodás és Fejlődési Pályák: Példák
A gyors városiasodás különösen Ázsiában és Afrikában igen jelentős keresletet támaszt az infrastrukturális szolgáltatások iránt, ami egyszersmind széles befektetési lehetőségeket is teremt. Ezeknek az országoknak a legjelentősebb vásárlóerőt jelentő középosztálya szinte teljes egészében ezekben a városi közlekedési és gazdasági centrumokban összpontosul. Így a fogyasztási cikkek kereskedelme is ezekben a városokban centralizálódik. A megfelelő utak híján nehezen elérhető vidéki területek és a városok közötti szakadék egyre nagyobbá válik.
Az ENSZ egy tavalyi jelentése szerint a népesség természetes növekedése globálisan is leginkább a városokban figyelhető meg. Latin-Amerikában és Dél-Ázsiában a természetes szaporodás a városok növekedéséhez mintegy 60 százalékban járult hozzá a 2000-es években. A vidékről a városokba irányuló migráció további 20 százalékot képviselt, s újabb 20 százalékot jelentett, hogy a terjeszkedő városok egyszerűen elnyelték a környékükön lévő vidéki településeket.
A fejlődő világ sok városában azonban a robbanásszerű növekedés kidolgozott tervek és infrastrukturális beruházások nélkül megy végbe. Ezért a városi lakosság jelentős része illegális telepeken és nyomornegyedekben tengődik. Az efféle fejlődés végzetes következményei jól megmutatták magukat a rengeteg halottat követelő idén januári haiti földrengésnél. A főváros, Port au-Prince lakossága az elmúlt tíz évben 33,6 százalékkal emelkedett az ENSZ adatai szerint. A város rendkívüli sérülékenységét a nem megfelelő áram- és vízhálózat, illetve a gyenge építési előírások okozták. A gyors növekedés kiélezheti a társadalmi feszültségeket is, hiszen polarizálhatja a társadalmat a gazdagok és a szegények között.
Benin, egy stabilabb út?
Ha van ország, amelyikről kevesen hallottak, akkor az a nyugat-afrikai Benin. Ez nem is csoda, hiszen a Magyarországnál csak picivel nagyobb állam és 9 millió lakosa csöndben megbújik az Atlanti-óceán partján. A lakosság 37 százaléka a szegénységi küszöb alatt él, az ország éves GDP-je annyi, mint amennyit Magyarország egy hónap alatt megtermel, és a lakosság kétharmada analfabéta. Amikor 1990 elején a változás szelei elérték Afrikát, az országot még Benini Népköztársaságnak hívták. Az 1991 óta három elnökválasztást tartottak az országban, amelyek közül az 1996-os választásokat a nem véletlenül kaméleonnak is nevezett Mathieu Kérékou nyerte, aki időközben felfedezte magában a demokrácia és a választások élharcosát. A benini demokrácia erősségét mutatja, hogy Kérékou egy pillanatra sem próbálta meg kijátszani a szabályokat, és két mandátumának lejárta után 2006-ban nem is indult a választásokon, amelyeket Thomas Yayi Boni nyert.
Gondok természetesen itt is akadnak. Yayi Boni elnök népszerűsége 2010 októberében komolyan megszenvedte, hogy fény derült egy, a lakosság több mint negyedét érintő piramisjátékra, amelyben sokan elveszítették megtakarításaikat. Az ellenzék kis híján kikényszerítette Yayi Boni lemondását, de az elnök mégis 53 százalékkal győzött a 2011 márciusi elnökválasztásokon. Az ország szervezési nehézségeit mutatja ugyanakkor, hogy a választásokat kétszer is el kellett halasztani. A benini demokrácia sikerének két oka van - magyarázza Alexander Stroh, a hamburgi GIGA Institute of African Affairs Benin-szakértője. Az egyik, hogy a politikai és gazdasági elit, valamint a civil szféra a mai napig egyetért abban, hogy az alkotmány betartása és a demokrácia megőrzése a legfontosabb cél. A másik ok a jól átgondolt és felépített államberendezkedésben keresendő. Annál nagyobb csoda, hogy a demokratikus berendezkedésnek hála az országot 1991 óta elkerülték a térségben oly gyakori puccsok, polgárháborúk és etnikai villongások.
Angola gazdasági dinamikája és történelmi öröksége
Az igencsak kalandos életű Magyar László - többnyire rabszolgaszállító hajókon szolgálva - fiatal tengerésztisztként az egész világot bejárta, amikor a Magyar Tudós Társaság támogatását kérte egy brazíliai felfedezőúthoz. 1848-ban Afrikát vette célba. Magyar hamarosan a legendás Afrika-kutató, a brit Livingstone vetélytársaként emlegették, az Angola szívébe vezetett expedíció hírnevet hozott számára.
Angola ma a végletek országa. Nagyon izgalmas látni a gyorsan változó, és az olajbevételeiből dinamikusan épülő országot, a modern városrészeket, a nyugati szemmel nézve is pazar villákat, hoteleket, könyvtárakat, luxusterepjárókat. Ugyanakkor, főképp a nagyvárosokban és Luandában a szolgáltatások és fogyasztási cikkek terén elképesztő drágasággal szembesültünk. Angola kétségkívül a legdrágább afrikai ország, ahol valaha jártam. Ez részben az iparcikkek és fogyasztási cikkek importja, valamint a nagy nemzetközi olajvállalatok és multik jelenléte miatt van így. Másrészt - az afrikai kontinens, mára legnagyobb olajkitermelőjeként - azt sugallja: Angola egy olyan afrikai ország, amely tisztában van erősségeivel, gazdasági potenciáljával.
A 27 éves polgárháború során számtalan archív anyag megsemmisült, levéltárak lettek porrá, iratok, feljegyzések tűntek el, sőt, kultúrák zilálódtak szét. Lantai-Csont Gergely és Szilasi Ildikó Hermina expedíciója, melynek keretében Magyar László emlékét keresték, rámutatott erre a történelmi amnéziára. A muila asszonyokkal való találkozás, akik több kilónyi gyöngyékszerrel felszépítkezve élik mindennapjaikat, tökéletes harmóniában környezetükkel, családtagjaikkal, gyermekeikkel, a legérdekesebb élmény volt. A legmegrázóbb viszont a polgárháború során elmenekült illegális házfoglaló családok, falkákba verődött tinédzserek szörnyű és szegényes életkörülményeinek látványa volt. Az éghajlatváltozás és a demográfiai növekedés, valamint a társadalmi feszültségek egész Afrikára kihatnak, így az importált élelmiszerfüggőség és a migrációs válságok a kontinens és Európa előtt álló legnagyobb kihívások közé tartoznak.
tags: #afrika #egyik #orszaga #2010
