A leggazdagabb futballklubok Európában és a magyar viszonyok
A globális és európai futballgazdaság
A különböző sportágak közül az amerikai foci, kosárlabda és labdarúgó csapatok generálják nemzetközi összehasonlításban a legnagyobb bevételeket. Az egyes ligákon belül a jövedelmek és az elért sportsikerek nem feltétlenül függenek össze, a legjövedelmezőbb klubok sokszor nem azonosak a legnagyobb sportsikereket elérő csapatokkal. Fontos kérdés, hogy mi a csapat vezetésének stratégiája, mennyiben erősíti a pénzügyi lábat és mekkora hangsúlyt fektet az eredményekre. Ugyanakkor az egyes ligák működési mechanizmusai is meghatározó tényezők a különféle bajnokságok bevételi lehetőségeire nézve.
A Forbes összeállítása alapján a legnagyobb bevétellel rendelkező sportcsapatok kategóriájába kizárólag három sportág képviselői kerültek be: amerikai foci, kosárlabda és labdarúgás. A 25 legnagyobb bevétellel rendelkező klub közül 19 amerikai és csupán 6 európai.
A sportágakat vizsgálva a legjobb 25-ben 13 amerikai foci csapat van, ami azt is eredményezi, hogy a legnagyobb bevétellel rendelkező liga az NFL (National Football League). Az észak-amerikai profi kosárlabda liga, NBA szintén 6 csapattal képviseltette magát a jövedelmezőségi listán. Utóbbi bajnokság a harmadik legnagyobb bevétellel rendelkező liga volt 2023/24-es szezon adatai alapján. Sajátos módon az észak-amerikai kosárlabda egyes csapatai nagyobb bevételt generálnak, mint a baseball bajnokság, amely az összesített bevételek alapján a világ második legnagyobb ligája.
Az európai régiót vizsgálva a legnagyobb nyugat-európai csapatok és ezzel együtt az öt legnagyobb európai foci bajnokság pénzügyi fölénye kimagasló kontinentális összehasonlításban. Mellettük 6 nyugat-európai labdarúgó csapat is helyet kapott a listán. Maga a Premier League, az angol első osztályú labdarúgó-bajnokság 5 csapattal képviselteti magát. A 2021 és 2023 közötti időszakra vonatkozó adatok alapján e klubok sorrendben a következők voltak: a Manchester City, a Tottenham Hotspur, a Manchester United, majd a Szoboszlai Dominikot is foglalkoztató Liverpool és végül az Arsenal. Ilyen módon a Premier League a negyedik legnagyobb bevétellel rendelkező sportliga, amely az európai összehasonlításban a legnagyobb. Mellettük a német első osztály, a Bundesliga egyetlen csapata a Bayern München került fel a listára. Utóbbi érdekessége, hogy az egyetlen csapat a 25-ös listán, amely a klubtagok tulajdonában van, és nem egy személy vagy egy szűk csoport a tulajdonosa. A Bayern München a tekintetben is kivételes, hogy a pénzügyi sikerek mellett a bajnoki címek számában is kiemelkedő eredményeket ért el. A Bundesliga a 6. legnagyobb bevételt generáló bajnokság volt a 2023/24-es szezonban, míg Európában a második ugyanebben a kategóriában.
A Deloitte Football Money League 2024-es kiadása szerint éves alapon, a 2022/23-as szezonban a Real Madrid volt a legnagyobb bevétellel rendelkező európai futball klub. E felmérés alapján a Real Madrid a 2017/18-as szezon óta először előzte meg a Manchester Cityt. A spanyol Real Madrid a leghatékonyabb pénzgyűjtő focicsapat a világon, 2018 óta először. A Realnál 118 millió eurós (45,9 milliárd forint) növekménnyel 831 millió eurós (323,2 milliárd forint) rekordbevételt könyvelhettek el, főleg a remek kereskedelmi teljesítménynek, illetve annak köszönhetően, hogy a koronavírus-járvány elmúltával sosem látott lelkesedéssel mennek meccsre az emberek. A pénzügyi virtuális liga második helyére persze azért bejött a City, hiszen ugyancsak rekordméretű, 826 millió eurós (321,2 milliárd forintos) bevételt generált. A Real Madrid mögött a Barcelona áll 974 millió eurós összesített bevétellel, míg a dobogó harmadik fokára a Bayern München állhatott fel 860 millióval. Érdekes, hogy a legjobban szereplő angol csapat csak az ötödik helyre fért fel (a Liverpool 836 millió euróval), a negyedik a Bajnokok Ligája címvédő PSG lett 837 millióval, tehát lényegében majdnem ugyanannyi bevételük lett. Persze, ha a legjobb tíz csapatot egyben nézzük, akkor a Premier League-klubok egyértelműen dominálnak, az 5-10. helyezettek mind Angliából kerültek ki.
Az UEFA 2023-as jelentése alapján angol Premier League klubjai, a La Liga (Spanyol első osztályú labdarúgó-bajnokság) és a Német Labdarúgóliga (DFL) csapatai együttvéve több bevételt termeltek 2022-ben, mint Európa további 50 országának összes klubja együttvéve. Ráadásul az angol csapatok pénzügyi fölénye olyan jelentős, hogy a 20 angol élvonalbeli klub bevétele önmagában is majdnem akkora volt, mint az 50 európai ország mind a 642 klubjának együttes bevétele.
A Bajnokok Ligája és az Európa-liga pénzügyi vonzereje
Nem véletlen, hogy minden klub a BL-be vágyik, az UEFA bőkezűen jutalmazza azokat, akik a legjobb kupasorozatban lépnek pályára. A Bajnokok Ligája nem pusztán a legnagyobb klubok számára nyújt jelentős pénzügyi támogatást. Jókora pénzdíj jár a kisebbek számára is, a részvétel nem csak több szezonra biztosíthatja jövőjüket, de teljesen új gazdasági lendületet is adhat a számukra. Az európai klubfutballban a Bajnokok Ligája a legnépszerűbb és legjövedelmezőbb labdarúgó kupasorozat. Jelenleg a BL-csoportkör elérése is több millió eurót ér, de pénzdíj jár minden győzelem és döntetlen esetén, milliókkal jutalmazzák a negyeddöntőket, elődöntőket és a döntőbe kerülést is. A klubok tehát a rajtpénzt és a győzelmi prémiumokat összeadva, biztosan a megfelelő jutalmazásban részesülnek. A Bajnokok Ligájánál egy csoportkörös szereplés pedig alsó hangon 16 millió eurótól indul, ez pedig már a Ferencváros költségvetésével vetekszik.
A Bajnokok Ligájában szerezhető fix pénzdíjakhoz hasonlóan, az Európa-liga pénzdíjain sem változtatott az Európai Labdarúgó Szövetség. Csakúgy mint tavaly, idén is 400 millió eurót tervez szétosztani az UEFA az EL-ben induló csapatok között. A 2012-15-ös ciklusban az UEFA szezononként átlagosan 233 millió eurót osztott szét a csoportkörbe jutott klubok között (fix díj + market pool). Ez az összeg a 2015-18-as ciklusba tartozó szezonoknál várhatóan 70 százalékkal nő, azaz körülbelül 400 millió eurót oszt szét a szövetség a csoportkörbe jutott klubok között. Mivel a fix díjak nem változtak a 2016/17-es szezonhoz képest, a csoportkörbe jutott 48 csapat mindegyike kap 2,6 millió eurót (800 millió forint). Az EL-ben szerezhető összegek töredékei a Bajnokok Ligájában szerezhető pénzdíjaknak. Csak összehasonlításként a csoportkörbe jutás a BL-ben idén 12,7 millió eurót ér, ami ugyebár közel ötszöröse az EL csoportkörbe jutás után járó pénzdíjnak.
A Football Meets Data adatelemző cég legfrissebb kimutatása szerint a Ferencváros kapta a hetedik legtöbb pénzt az Európai Labdarúgó-szövetségtől eddig az Európa-ligában. A magyar bajnok olyan csapatokat is megelőz, mint a Stuttgart, a Celtic, a Rangers, a Salzburg vagy a Freiburg. A Ferencváros az alapszakaszban a 12. helyen végzett, a zöld-fehérek négy győzelemmel, három döntetlennel és egy vereséggel, 15 megszerzett ponttal zárták a ligaszakaszt. Az adatelemző cég szerint a Fradi az alapszakaszban 17,7 millió eurót (átszámolva 7 milliárd forintot) tehetett zsebre, a Ludogorec elleni továbbjutás pedig további 1,75 millió eurót ért a magyar bajnoknak.
Fradi Média | Fradicsőség – Egy hihetetlen Európa Liga-menetelés története
A magyar klubfutball pénzügyi helyzete és kihívásai
Az MLSZ adatai a 2021/22-es szezonra vonatkoznak, és megtudhatjuk belőlük, hogy a vizsgált idényben az NB I.-es csapatok átlagosan 3,9 millió euró, azaz mintegy másfél milliárd forint támogatást kaptak szponzoraiktól, közel annyit, mint a belga bajnokság csapatai (4,1 millió euró). A bőkezű támogatók így kevesebb mint harmadannyi nézőért fizetnek ugyanannyit, mint tennék azt Belgiumban. Az sem tűnik meggyőző érvnek, hogy a magasabb színvonal lenne hívogató a szponzorok számára, hiszen a vizsgált szezonban a magyar bajnokság a 27., míg a belga a 13. volt a csapatok nemzetközi szereplése alapján összeállított UEFA-koefficiens listán.
A magyar liga a hasonló nézettségű bajnokságok közül is kiemelkedik szponzori bevételeivel. Magasabb nézőszámmal kapott kevesebb, mint feleannyi támogatást egy-egy román, szlovák, vagy akár lengyel csapat is, mint egy átlagos magyar, noha a lengyel bajnokság átlagnézőszáma több, mint két és félszerese a magyarénak, 7377 fő. Egy átlagos NB I.-es focicsapat így nézőnként több, mint félmillió forint bevételre számíthatott csak a szponzori pénzekből, amely bőven kiemelkedik a régió országai közül, a második helyezett szlovák ligában is csak átlagosan 321 ezer forintot ért egy-egy néző a támogatóknak, míg Lengyelországban még 100 ezer forint sem jutott egy szurkolóra.
| Liga | Átlagos szponzori támogatás (euró) | Átlagos nézőszám | Átlagos támogatás/néző (forint) |
|---|---|---|---|
| NB I | 3,9 millió | 2 772 | >500 000 |
| Belga bajnokság | 4,1 millió | (kb. 3x NB I) | (jelentősen kevesebb) |
| Szlovák liga | Nincs adat | Nincs adat | 321 000 |
| Lengyel bajnokság | Nincs adat | 7 377 | <100 000 |
Az említett bajnokságok színvonalban is vagy hasonló, vagy akár magasabb szinten vannak, mint az NB I., az MLSZ által vizsgált szezonban a cseh a 16., a horvát a 19. legjobb európai bajnokság volt az UEFA szerint, a román, a lengyel és a szlovák ligák pedig a magyar bajnoksághoz hasonló szinten voltak (25., 27. és 28. hely a koefficiens-rangsorban). Nehéz tehát piaci logikát felfedezni a magyar első osztályba ömlő milliárdok mögött, hiszen jóval kevesebb szempár figyelméért, és hasonló vagy rosszabb minőségű fociért fizetnek sokkal magasabb összegeket, mint más európai bajnokságok szponzorai.
Az MTI-hez eljuttatott anyagban emlékeztetnek rá, hogy a 2010 óta Csányi Sándor elnök által vezetett MLSZ komoly energiát és erőforrásokat fordít a honi klubfutball nemzetközi versenyképességének növelésére. Az anyag megállapítása szerint az OTP Bank Ligában szereplő klubok átlagos működési bevétele 2021-ben 10 429 ezer euró volt, amellyel a mintán belül a középmezőnyben helyezkednek el, viszont az egy klubra jutó átlagos 880 ezer eurós adózott eredmény nemzetközi összehasonlításban is jelentősnek mondható. A hazai élvonalbeli klubok összbevételének 37 százalékát tették ki a szponzorációs és reklámbevételek. A kereskedelmi bevételeket tekintve a vizsgált országok közül átlagosan csak a dán és a svájci kluboké volt magasabb. A kiadások között mindenhol a személyi jellegű kiadások jelentik a legnagyobb részarányt - ide tartozik többek között a játékosok és az edzők bére.
A kiadvány megfogalmazza azt is, hogy mely irányokban vannak fejlődési lehetőségek az NB I-es klubok előtt. Az egyik ilyen terület a játékospiaci mérleg javítása, hiszen a labdarúgók játékjogának értékesítéséből származó bevételek átlagosan elmaradtak a játékosvásárlásra fordított összegektől. Nemzetközi összevetésben feltűnően alacsony a jegyárbevételek aránya, amely az összes működési bevételnek mindössze 1,4 százalékát jelenti, az UEFA által megrendezett versenyekből származó bevételek pedig csak nagyságrendileg a 11 százalékát fedezik a befolyó összegeknek. Az összefoglaló kitér arra is, hogy a 2021/22-es szezonban a régión belül arányaiban Magyarországon szerepeltették a legkevesebbet a 21 évnél fiatalabb hazai labdarúgókat, a játékperceik aránya mindössze 8,7 százalék volt az összes játékperchez képest. A magyar U21-es játékosok így a szezonban közel 20 ezer játékpercet - 222 meccset - veszítettek a horvát, dán és szlovák fiatalokhoz képest.
Az MLSZ anyaga megállapítja, a pénzügyi stabilitás és a magyar futball általános népszerűségének szempontjából fontos lenne, hogy a hazai klubok a nézőszámok és meccsnapi bevételek tekintetében felzárkózzanak nemzetközi riválisaikhoz. A 2021-2022-es évadban ugyanis az NB I a 2 772 fős átlagnézőszámával 35 ország első osztályú ligái között a 23. helyen szerepelt. A stadionkihasználtság a magyar élvonalban 29 százalékos volt, ami azt jelenti, hogy nagyjából minden harmadik széken ült csak néző.
A magyar klubok 12,5 millió eurós összbevétele a szomszédos országokéval összehasonlítva igen csekély, éppen a sereghajtó szerepéhez elég. Az összegek alapján a legközelebb a szlovákokhoz van a magyar klubfutball, amíg a szerbek és a szlovénok már messze lehagyták a magyar csapatok teljesítményét. A kimutatásban a többi szomszédos ország már nem is szerepel, mert mind jóval előrébb tartanak, és más ütemben csatlakoznak a kupaporondhoz. A magyar klubok a BL-ben és az EL-ben is az első selejtezőkörből indulnak, Románia és Horvátország viszont a BL-be csak a második körtől kapcsolódik be, míg az EL-ben van olyan klubjuk, amelyik csak a harmadikban. Az osztrákok két klubbal is indulhatnak a BL-ben (a 2. és a 3. körben csatlakoznak), az ukrán bajnok pedig eleve a csoportkörben kezd.
A magyar klubok fő támogatói - Állami és kormányközeli szerepvállalás
A bőkezű támogatások értelmezéséhez érdemes átnéznünk, melyek azok a vállalatok, amelyek szívesen látják viszont logójukat egy-egy magyar focicsapat mezén. A legszembeötlőbb a hazai online sportfogadási piacon monopolhelyzetben lévő, az állami Szerencsejáték Zrt.-hez tartozó Tippmix, amely minden csapat honlapján támogatóként jelenik meg, de több csapatot mezszponzorként is támogat. A Szerencsejáték Zrt. persze nem csak focicsapatok mögött jelenik meg támogatóként, számos NER-közeli vállalatot is támogat szponzorcégén keresztül.
Ezzel szemben a Fradit milliárdokkal támogató MVM nem igazán szorul rá arra, hogy a legnépszerűbb magyar csapaton keresztül győzze meg a hazai háztartásokat arról, hogy tőle vegyenek áramot, főleg akkor, amikor a Fradi is inkább (részben) maga termeli azt EU-s pénzből épített napelemeken keresztül. A Ferencváros ugyanakkor azon kevés magyar sportcsapat közé tartozik, amely képes a piacról is szponzorokat is bevonzani, támogatja őket a stadion nevét adó Groupama biztosító vagy épp a Telekom is.
Az MLSZ jelentésében szereplő 2021-22-es adatok még tartalmazzák a Fehérvár FC mögött álló Mol-támogatást is, a tavalyi szezon kudarcait követően azonban a korábban névszponzorként is jelen lévő olajvállalat kihátrált a csapat mögül. Nem távolodott el ugyanakkor az NB I.-től a Mol, az idei szezon csapatai közül az utolsó helyen álló Kisvárda támogatói között szerepelnek. A Várda legfontosabb szponzora azonban az 50 leggazdagabb magyar közé tartozó Bárány László húsipari cége, a Master Good, amely idén nyáron kapott 5 milliárd forint állami támogatást húsfeldolgozó üzeme bővítéséhez.
A kormányközeli cégek kedvenc csapata persze nem meglepő módon a Puskás Akadémia. A felcsúti együttest támogatja a klubot vezető Mészáros Lőrinc számos érdekeltsége, így a Mészáros és Mészáros Kft., a Budapest-Belgrád vasútvonalat építő V-Híd Zrt., a ZÁÉV Zrt., az R-Kord Kft., a Fejér-B.Á.L. Zrt. és a Talentis Agro Zrt. is, de a támogatók listáján szerepel a Mészáros Gastro és a Vál-Völgyi Kisvasút is. Az építőipar többi, közbeszerzéseken sikeres szereplője is örömmel támogatja a Puskás Akadémiát, így tesz a Szíjj László-féle Duna Aszfalt, a Strabag, a Swietelsky, a Magyar Építő és a Soltút is. A felcsúti csapat szponzorai közül egyébként többen támogatják a szintén NB I.-es Zalaegerszeget is, mint például a Duna Aszfalt és a ZÁÉV, illetve Mészáros sportruházati cége, a 2Rule adja mindkét csapat mezeit. A V-Híd a PAFC mellett a Diósgyőrt is szponzorálja.
Nem csak állami, önkormányzati cégek is szívesen támogatják a magyar bajnokság csapatait, a Diósgyőr, a Kecskemét és a Debrecen honlapján is találhatunk több ilyen támogatót, utóbbinál a kiemelt támogatóként azonban az agrárcég Tranzit-Food mellett a Debrecenben 400 milliárdért akkumulátorgyárat építő, a világ 10 legnagyobb akkugyártója közé tartozó Eve Power szerepel, valószínűleg ők sem elsősorban a Nagyerdei Stadion lelátóján keresik potenciális fogyasztóikat.
A kormányközeli cégek nemcsak a hazai bajnokság csapatait támogatják bőkezűen, hanem a külhoni magyar csapatokat is, így például a szlovák bajnokságban szereplő Dunaszerdahely mögött ott áll az MHB Bank, míg a román Sepsi OSK csapatát a Mol és az OTP is támogatja. A Mészáros Lőrinchez köthető eszéki NK Osijek ugyan formálisan már nem az ország leggazdagabb emberének tulajdona, a szponzorok között a mai napig szerepelnek a felcsúti milliárdos cégei, így az Opus Global és a Mészáros és Mészáros Kft.
tags: #europa #legtobb #penz #focicsapat
