A magyar bridzs válogatott története és a játék fejlődése
A bridzs őse a XVII. század közepétől játszott whist nevű játék volt. A bridzs nevének eredete egy 1886-os brosúra, melyet a British Museum-ban őriznek és a címe: "Biritch, or Russian Whist". A bridge elnevezés, ellentétben a közhiedelemmel (híd), vélhetőleg az orosz birics szóból származik (jelentése: hírnök, kisbíró). A múlt század végén egyre több helyen a whist szerepét átvette a bridzs. Újdonság volt, hogy a bridzsben a játékos maga határozhatta meg az adu színét.
1925-ben Harold S. Vanderbilt amerikai multimilliomos kidolgozta az úgynevezett „kontrakt bridge” szabályait, amely az akkoriban már közismert bridzsen alapult. A játéknak ez a verziója gyorsan elterjedt világszerte, és hamarosan teljesen egyeduralkodóvá vált. 1929-ben jelent meg az első bridzsújság, a Bridge World, és később megalakul a bridzs európai (EBL) és világszervezete (WBF) is.
Hogyan kell bridzsezni (Teljes útmutató)
A bridzs alapvető szabályai és menete
A bridzs egy kártyajáték, amelyet négy játékos két csapatban játsza. Az asztalnál ülő négy játékos a versenyeken előre, számítógéppel véletlenszerűen leosztott, tokokban elhelyezett 13-13 lapot vesznek a kezükbe. Licitálás során adut - vagy adu nélküli játékot - választanak, és a 13 lehetséges ütésből legalább 7 elvitelére vállalkoznak. A licit lezárulása után a nyertes vonal meghatározott játékosa, a Felvevő egyedül rendelkezik most már a partnere lapjával is.
- Osztás: Minden játékosnak 13 lapot osztanak ki.
- Licitálás: A játékosok megadják, hányadik szinten és milyen színben szeretnének játszani.
- Játék: Az indítókijátszás után a Felvevő partnere, az Asztal leteríti a lapját úgy, hogy mindenki láthassa.
- Pontozás: A parti végén az eredményt átszámítják pontokra, ösztönzően hatva a minél több ütés elvállalására.
A magyar bridzs aranykora és nemzetközi sikerei
A két világháború között Magyarországon, leginkább Budapesten is megszaporodtak a bridzsklubok. 1937-ben Budapest rendezte a sportág első világbajnokságát a Vigadóban. Sok ezren voltak a nézők, kibicelt a pesti társasági élet krémje, egyebek mellett ifjabb Horthy Miklóssal, a kormányzó fiával az első sorban. A magyar csapatot végül épp az amerikaiak ejtették ki az elődöntőben, párosban viszont Kovács László és Pór Andor világbajnoki címet nyert.
1938-ben Oslóban a magyar csapat újabb Európa-bajnoki címet nyert. A világégésben nem enyészett el a magyarok bridzs iránti szenvedélye, de a kommunista éra jó darabig tiltotta - sőt, irtotta -, majd épp, hogy tűrte ezt a „polgári passziót”. A keleti blokkban a jobbak közé tartoztunk, de világversenyen sokáig nem sikerült dobogóra állnia magyarnak. 2000 után az asztal mellett is értünk el sikereket világversenyeken, előbb utánpótláscsapataink révén, majd 2012 nyarán a szeniorok megszerezték a sportág első magyar olimpiai aranyérmét.
Magyarország legfontosabb eredményei a nemzetközi bridzséletben
| Év | Esemény | Eredmény / Győztesek |
|---|---|---|
| 1937 | Világbajnokság (Budapest) | Vb 1. Kovács László-Pór Andor (páros) |
| 1938 | Európa-bajnokság (Oslo) | Eb 1. Magyar válogatott |
| 2012 | Olimpia | Olimpia 1. Magyar szeniorválogatott |
Kiemelkedő alakok és modern csapatok
Ki kell emelni Darvas Róbertet, aki játékosként, feladványszerzőként és szakíróként is jelentőset alkotott. Hasonlóan meghatározó alak Dumbovich Miklós, aki 2012-ben olimpiai bajnok lett a magyar szeniorválogatottal, és ő a magyar mezőny egyik leggyorsabb gondolkodású bridzsezője. Arról beszélgettünk, hogy nagyszlemet úgy érdemes mondani, ha kétszer akkora esélye van a teljesítésnek, mint a bukásnak - emlékezett vissza egy klasszikus tanácsára egy sporttárs.
A modern versenybridzsben olyan csapatok dominálnak, mint az Angels és a FÉSZEK. Az Angels és a FÉSZEK Prágában egy nagy nemzetközi versenyen vett részt közel két hétig. A hazai bajnokságokban a mezőny igen sűrű, a címvédő Angels és a Galim csapata folyamatosan küzd a ranglista előkelő helyeiért. A bridzs kétségtelen előnye a szellem frissen tartása, ami hozzájárul elménk karbantartásához, és a nyílt versenyen való indulásnak nincs alsó vagy felső korhatára.
A játék nem csupán matematikai valószínűségekből áll, hanem technikai megoldásokból is, mint például a Morton-coup. Első látásra két vesztőnk van, de a technika lényege, hogy ha az ellenfél üt, akkor egy másik ütést veszít el később, így nincs menekvése. Ez a filozófia a bridzsben is megmutatja, hogy a részvétel és a gentleman viselkedés ugyanolyan fontos, mint a győzelem.
tags: #agnes #valogatott #bridzs
