A Ferencváros szereplése az akasztói stadionban: Egy különös fejezet a magyar futballtörténelemben
A magyar futball története tele van felejthetetlen pillanatokkal, nagy sikerekkel és elbukott ígéretekkel egyaránt. Ezek közül kiemelkedik az akasztói stadion és a Stadler FC rövid, de annál emlékezetesebb tündöklése, amelynek során még a Ferencváros is megfordult az egyedi létesítményben. Az alábbiakban ennek a különös fejezetnek eredünk nyomába, megvizsgálva az akasztói aréna szerepét és a Ferencváros ottani szereplését a rendelkezésre álló információk alapján.
A Stadler FC története és az akasztói stadion építése
A magyar labdarúgásban a '90-es évek hoztak létre néhány olyan jelenséget, amelyekre ma már csak nosztalgiával, vagy éppen döbbenten emlékezünk. Ilyen volt a Stadler FC is. A Kiskőrösi Petőfi LC csapata hosszabb ideig alacsonyabb osztályban szerepelt, mígnem 1993-ban megjelent a klub körül Stadler József. A csapat névadó szponzoraként, hamarosan klubtulajdonosaként jelentős összeggel segítette az egyesületet, amely az 1993-94-es idényben az NB II Keleti csoportját megnyerve Bács-Kiskun megye története első NB I-es labdarúgócsapatává vált. Ez a feljutás nem csupán sportszakmai sikert jelentett, hanem egy nagyszabású infrastrukturális beruházás kezdetét is. A feljutást követően új stadion épült a Kiskőrös melletti kisközségben, Akasztón, amely hosszú ideig az ország legmodernebb stadionjaként adott otthont a Stadler FC mérkőzéseinek. Ez a kezdeményezés példátlan volt a maga idejében, hiszen egy vidéki kisvárosban, magántőkéből épült egy élvonalbeli futballklub otthona.
A Stadler FC első idényében rögtön a középmezőnyben tartózkodott, az 1994-95-ös szezont a 9. helyen zárta. Ezt a teljesítményt a következő szezonban is sikerült megismételnie, ami stabil NB I-es tagságot biztosított a klubnak. Azonban az ígéretes kezdetet hamarosan nehézségek követték. Ezután azonban leáldozott a klubtulajdonos, és vele együtt a Stadler FC csillaga is. Stadler József ellen adóügyi vizsgálatok indultak, ami mélyen érintette a csapat működését. A csapat pedig 1996-97-ben 16. helyezése után csak osztályozóval maradt benn a bajnokságban. Az 1997-98-as idény pedig mindmáig a Stadler FC utolsó élvonalbeli szezonja volt. Stadler Józsefet végül elítélték, a csapat pedig csak becsületből játszotta végig a szezont, utolsó helyen végeztek, majd a másodosztályban már nem indultak el. Ezzel lezárult az akasztói futball rövid, de annál kalandosabb NB I-es fejezete.
A Ferencváros az akasztói arénában
Ami a Ferencváros szereplését illeti az akasztói stadionban, a rendelkezésre álló információk szerint a zöld-fehér klub vendégszerepelt ott bajnoki mérkőzéseken. Az akasztói stadionban bizony előfordult, hogy 20 ezer ember szurkolt Fradi elleni bajnoki mérkőzésen a helyszínen. Ez a jelentős nézőszám is mutatja az akkoriban kialakult Stadler FC-láz és a Ferencváros népszerűségének metszéspontját. A forrás azonban nem részletezi a konkrét mérkőzések eredményeit, így az, hogy hányszor nyert a Ferencváros az akasztói stadionban, a jelenlegi anyag alapján nem állapítható meg. Annyi azonban bizonyos, hogy a magyar futball egyik legnagyobb hagyományú klubja is megfordult ezen a különleges, vidéki létesítményben.
Az akasztói stadion sorsa
A Stadler FC megszűnésével az akasztói stadion sorsa is megpecsételődött. Az arénát az elmúlt évtizedekben benőtte a gaz, és egykor modern létesítményként elhagyatottá vált. 2014 óta interneten árulják, 220 millió ft-ért bárki lecsaphat rá. Ez a sors szomorú mementója annak, hogy a futballban az infrastruktúra fenntarthatósága legalább annyira fontos, mint a hirtelen jött sikerek, és hogy a klubtulajdonosok sorsa gyakran összefonódik a klub és annak otthonának sorsával.
Stadionépítések és a magyar futball változó sorsa
Az akasztói stadion története nem egyedi a magyar futballban, ahol a stadionfejlesztések és a klubok sorsa gyakran rendkívül hullámzó. Számos példa mutatja, hogy a nagy ígéretekkel épülő, vagy felújított létesítmények nem mindig hoznak tartós sportsikereket, míg más esetekben épp a stabil háttér jelentheti a fejlődés alapját.
Az Üllői út, a Népstadion és a történelmi kihívások
A Ferencváros saját otthona, az Üllői úti pálya története is tele van drámai fordulatokkal és folyamatos megújulással. Az Üllői úti pályát 1911. február 12-én adták át - a Fradi a Soroksári úti sporttelepről költözött ide -, és a kezdetben 20 ezer fő befogadására tervezett lelátókat fokozatosan bővítették. A kor szokásainak megfelelően fából ácsolt lelátók ki voltak téve az időjárás viszontagságainak. 1947. május 4-én a Ferencváros Üllői úti pályáján rendezett magyar-osztrák válogatott mérkőzésen leszakadt a stadion egyik lelátója. Csodával határos módon senki nem halt meg, és az esetből nem lett országos méretű botrány sem, ahogy igazán messzire ható következményei sem lettek a balesetnek. A történtek után azonnal megkezdődött a vizsgálat, az illetékes szervek május 7-én egy háromtagú bizottságot állítottak fel a részletek tisztázására. Nagy képzelőerő ugyanakkor nem kellett hozzá, hogy nyilvánvaló legyen: a stadion rendkívül rossz állapota okozta a szerencsétlenséget. A Fradi-pályát mindenesetre betiltották, bár erről is megoszlanak a vélemények. A baleset viszont valamelyest meggyorsította a Népstadion építését, amelynek tervei már korábban is napirenden voltak. A szerencsétlenség után két nappal a Népsport „Tragikus figyelmeztető!” címmel szerkesztőségi jegyzetet jelentetett meg, melyben a lap határozottan kiállt egy új, modern nemzeti stadion építése mellett, ami a Népstadion nevet viselné. Az MKP már az előző év novemberében közkinccsé tett hároméves tervében beharangozta egy hetvenezer főt befogadó „Népstadion” építésének tervét. 1948. július 12-én az első kapavágással meg is kezdődött az ekkor már 70 000 néző befogadására megálmodott Népstadion építése, amely 1953. augusztus 20-i átadása napján már kereken 100 ezer magyar dolgozónak kínált helyet.
Az Üllői úti pálya hosszú évekig tartó felújítás után 1974. május 19-én került újra átadásra. 1971-ben végleg lebontották a régi lelátókat és megkezdődött az új stadion felépítése. A terveket a Budapesti Műszaki Egyetem építészmérnöki karának munkatársai készítették két neves építész, Schall József docens és Kapsza Miklós adjunktus irányításával. A lelátók kiképzését előregyártott betonszerkezetekből tervezték. A stadionban 29 505 hely van (9159 ülő-, 18 734 álló-, valamint 1612 tisztelet- és szolgálati jegy tulajdonosa látogathatja a létesítményt). Május 19-én elérkezett a régóta várt nap, felavatták az FTC újjáépített labdarúgó stadionját. Az akasztói stadionnal ellentétben a Ferencváros a modern Groupama Aréna 2014-es elkészülte óta szinte csak a sikerekben úszik. Bajnoki cím, két kupagyőzelem, Szuperkupa siker, Ligakupa győzelem, egy szóval itthon már mindent megnyertek az elmúlt két évben. Már csak a nemzetközi színtéren hiányzik az átütő siker, de ne legyenek kétségeink, a rengeteg beleölt pénznek egyszer meglesz a hozadéka. Persze mondhatjuk, hogy ekkora állami hátszéllel könnyű, és van is benne igazság, de lássuk be, ott azért komoly szakmai munka is folyik.
Magyar stadionok, futballpályák - magyarfutball.hu - ⚽🇭🇺🏟
Más példák a stadionfejlesztések és a sportsikerek összefüggésére
A Nagyerdei Stadion Debrecenben is hasonlóan vegyes képet mutat. Debrecenben több, mint tíz esztendőt vártak arra, hogy a csapat eredményeihez, és szurkolóihoz méltó stadionban játszhasson. A 2000-es évek bohózatokkal teltek, kínos UEFA ellenőri bejárások, költözések, szenvedések. Aztán 2014-re megvalósult az álom, és elkészült az új Nagyerdei Stadion. A csapat pedig éppen abban az évben lőtte el addigi utolsó puskaporát, és zsebelte be hetedik bajnoki címét. Az új stadiont tehát rögtön egy bajnoki címmel köszöntötték, a sikerek viszont azóta messze elkerülik őket.
A Zalaegerszeg esete is tanulságos. Némiképp váratlan volt, hogy Bozsik Péter vezetésével 2002-ben a Zalaegerszeg hódította el a bajnoki címet. A bajnoki cím után a kormány 720 + 400 millió forintos támogatást adott, ami kiegészült a 360 milliós önkormányzati önrésszel. Az így összejött 1 milliárd 480 millió forintból nemcsak a stadion három lelátóját építették át, hanem új futófolyosót építettek és a létesítmény szomszédságában elkészült két füves labdarúgó-edzőpálya is. A felújítást követően három oldalon fedett lelátókat alakítottak ki csőből készült szerkezettel. Azonban a ZTE a 2002-es bajnoki címet nem tudta megismételni, és a csapat végül nagy meglepetésre a 2011-2012-es bajnokságban esett ki az élvonalból. A 2008. augusztus 28-án lejárt az északi tribünre szóló ideiglenes használatbavételi engedély; statikai problémákra hivatkozva balesetveszélyessé nyilvánították és lezárták.
A Dunaferr Stadion története is hasonló tanulságokkal szolgál. A dunaújvárosi focicsapat a ’90-es évek végére nagyon jó csapatot rakott össze, s 2000-ben bajnok lett. Az új stadionban a 6000 fős nézőcsúcsot a 2002. augusztus 24-ei Dunaferr - FTC mérkőzésen állították fel. Hiába azonban a csodaszámba menő bajnoki cím, és az új, modern stadion, a 2002-es kupadöntő volt a Dunaferr utolsó sikere, a csapat 2003-ban kiesett az élvonalból.
A Puskás Akadémia FC és a Pancho Aréna példája is megosztó. Puskás Ferenc 80. születésnapján (2007. április 1-jén) vette fel a felcsúti labdarúgó akadémia a legismertebb magyar nevét. Eközben már épült új stadionjuk, a Pancho Aréna, amely 3,8 milliárd forintból épült, főként TAO-támogatásból. A felcsúti csapat harmadik NB I-es idényében mindenki nagy-nagy örömére búcsúzott az élvonaltól, így összevásárolt csapat ide, hipermodern stadion oda, a felcsúti királyság alászállt. Ez is azt mutatja, hogy önmagában a modern infrastruktúra nem garantálja a tartós sportsikereket, ha a szakmai munka vagy a stabilitás hiányzik.
tags: #akasztoi #stadionban #hanyszor #nyert #az #ftc
