Gödöllői Röplabda Club

Alessandro Del Piero: Az olasz futball ikonja, a Juventus örök legendája és világbajnok

2026.06.22

Alessandro Del Piero (Conegliano, 1974. november 9. -) világbajnok olasz labdarúgó, akit korosztályának egyik legjobbjának tartanak. Kedvenc pozíciója az Olaszországban "Trequartista" néven ismert támogató csatár poszt, de remekül elboldogul bal szélső középpályásként is. Nem a magasabb csatárok közül való, de a legkreatívabb játékosok egyike. A legjobb szabadrúgáslövők között tartják számon.

Alex vérbeli focistának született. Gyerekként egy falusi birtokon élt a családjával, és amikor csak tehette, a hátsó udvaron rúgta a bőrt. Két barátja, Nelso és Pierpaolo, akikkel a mai napig tartja a kapcsolatot, is vele játszottak. Fiatalkorától kezdve csak a foci érdekelte, és ez a szenvedély vezette el őt a profi labdarúgás világába.

A kezdetek és a Juventushoz vezető út

Alessandro Del Piero a Veneto megyében található Coneglianóban született. Édesapja, Gino villanyszerelő, anyja, Bruna házvezető volt. Bátyja, Stefano Del Piero rövid karrierje során a Sampdoria játékosa volt, de egy sérülés miatt hamar vissza kellett vonulnia, így egyengethette később Alessandro ügyeit.

A Fiorentina és az AC Milan is érdeklődött iránta, de Alex a klublegenda, Giampiero Boniperti közbenjárásának köszönhetően Torinóba került. Itt kezdődött az, amire mindenki emlékszik, aki látta őt játszani. Igazi világsztár lett, az olasz foci legnagyobb tehetsége és állócsillaga.

Del Piero 1993-ban került a Juventushoz, első meccsén szeptemberben lépett pályára. Második meccsén gólt is szerzett, majd, amikor először volt kezdő, rögtön három gólt lőtt a Parma ellen a bajnokságban. Az "Il Pinturicchio" becenevet kapta, ami kis testalkatú embert jelent, de volt egy ilyen nevű reneszánsz festő is, és ráaggatták ezt a becenevet Roberto Baggióra is.

Fiatal Alessandro Del Piero a Juventus mezében

Felemelkedés és klubsikerek

Alessandro Del Piero karrierje két Baggio sorsán is múlott. Az egyik Roberto volt, a játékos, akit a kilencvenes évek elején Olaszországban az abszolút fantasistának tartottak. A pályán mutatott zsenialitása miatt imádták a szurkolók, igazi művész volt a pályán, akit rengetegen bálványoztak. A másik Baggio Dino volt, aki keményen dolgozó középpályás volt. 1994 nyarán Del Pierót felajánlotta a Juventus a Parmának, amely érdeklődött Dino iránt is. Kezdetben Baggio nem volt hajlandó elhagyni Torinót, de némi gondolkodás után beleegyezett a váltásba. Ennek a következményeként Del Piero maradhatott az Öreg Hölgynél.

Roberto Baggio mellett ott volt Gianluca Vialli és Fabrizio Ravanelli is, így nem tűnt reálisnak az, hogy Del Piero komoly lehetőséget kap majd. A sérülések miatt végül elég sokat játszhatott, az 1994-95-ös szezonban 11 gólja jutott. A Fiorentina ellen ebben a szezonban szerezte egyik legszebb gólját, a szezon végén pedig UEFA Kupát nyert a csapattal. Del Piero az Aranylabda-szavazáson ötödik lett, az edző, Marcello Lippi pedig úgy döntött, elengedi a másik Baggiót is.

Del Piero megkapta Baggio 10-es mezét, Viallival és Ravanellivel pedig rettegett hármast alkotott. 1996-ban Bajnokok Ligája-győzelemhez segítette a Juventust, csak a BL-ben hat gólt szerzett. Emellett volt három elbukott döntője is - a következő kettő, majd egy 2003-ban is. A ’90-es években pedig zsinórban háromszor jutott fináléba a Juventus, amely dominálta az európai focit.

A következő szezonban Del Piero az európai Szuperkupa-döntőben és a Világkupa-döntőben is gólt szerzett, de betalált a BL-ben az Old Traffordon is, és máig emlékezetes a BL-döntőben, a Borussia Dortmund ellen sarokkal szerzett gólja is. Ekkor már ott volt a csapatban Zinedine Zidane is, akivel Del Piero és Filippo Inzaghi újabb félelmetes triót alkotott. Del Piero az 1997-98-as szezonban 21 bajnoki gólt szerzett, a BL-ben tíz gólig jutott, a Monaco elleni elődöntőben mesterhármast szerzett, 32 góllal zárta a szezont.

ALESSANDRO DEL PIERO: ICON

Az 1998-99-es bajnokság őszén Del Piero súlyosan megsérült, nem is léphetett már pályára az idényben. A klubot megviselte a hiánya, csak a hatodik lett a Serie A-ban. A Juventus 10-ese kihasználta az időt, és alaposan megizmosította magát, sokan ekkor is megtalálták a csapatot, hogy tiltott szereket ad a focistáinak. A következő szezonban Carlo Ancelotti játékosaként 14 gólpasszal tért vissza a bajnokságban, de sokan kritizálták, amiért gólokat főleg tizenegyesből szerzett.

A Juventus kapitánya és a Calciopoli

2001-ben tér vissza a csapat mellé Marcello Lippi, akinél Del Piero lett a csapatkapitány. David Trezeguet pedig tökéletes partnere lett a Juve 10-esének. A későbbi aranylabdás Pavel Nedved is érkezett a csapathoz, Del Piero pedig 16 gólt szerzett, meg is szerezte a csapat a 26. bajnoki címét. A következő szezonban újra BL-döntőbe jutott a Juventus, az AC Milan ellen tizenegyesekkel kaptak ki.

2004-ben Fabio Capello lett a csapat edzője, aki sokszor a padra ültette Del Pierót Zlatan Ibrahimovic kedvéért. Del Piero így is lőtt 14 gólt, csapata pedig bajnok lett. A következő szezonban újra csúcsformába került Del Piero, aki 20 gólt szerzett, és a klub örökös gólkirálya lett Giampiero Bonipertit megelőzve.

Alessandro Del Piero, a Juventus kapitánya

Del Piero hűsége: A Calciopoli és a Serie B

A 2007-08-as szezont a Calciopoli-botrány után a Serie B-ben kezdte a csapat, és két bajnoki címét is elveszítette, de Del Piero azóta is számon tartja ezt a két sikert, és a csapat nagy erőfeszítéseinek szimbólumaként tekint rá. A Juventus másodosztályba zuhanásakor is kitartott és úgy segített, ahogy tudott, a pályán és segített visszajuttatni szeretett csapatát az élvonalba. Extra motivációt jelentett a csapatnak, hogy kilenc pont levonással kezdték a Serie B-t, de így is sikerült megszerezniük a klub első másodosztályú bajnoki címét.

Del Piero egyike volt annak a maroknyi kulcsembernek, aki úgy döntött, hogy marad a másodosztályban, ahol végül 20 gólt szerzett, és ezzel gólkirály lett. Úgy játszott, mint egy megszállott, ami azért is volt érdekes, mert világbajnokként tengette a karrierjét az olasz második vonalban. Olyanok nem maradtak a második vonalban, mint Fabio Cannavaro, Emerson, Gianluca Zambrotta, Patrick Vieira, Zlatan Ibrahimovic és Lilian Thuram. Akkor úgy fogalmazott: „Egy igazi lovag sosem hagyja el a szíve hölgyét.” (A Juventus egyik ismert beceneve a La Vecchia Signora, azaz az öreg hölgy.)

A visszatérés nem volt zökkenőmentes Del Pierónak a Serie A-ba, ugyanis a Juventusszal vitába keveredett a szerződéshosszabbítása miatt, kikerült a csapatból és a válogatott keretbe sem került be. A helyzete szép lassan rendeződött, áprilisban már öt meccsen hét gólt szerzett. 21 góllal végül gólkirály lett.

A következő szezonban újra csillogott a BL-ben, a Real Madrid ellen két gólt szerzett Madridban, a közönség állva tapsolta.

Del Piero Juventus-statisztikái és trófeái

Alessandro Del Piero 19 évet húzott le a torinói klubnál, amelyben 705 tétmeccsen 290 gólt szerzett és 134 gólpasszt adott. Mindent megnyert, amit lehetett.

Kategória Adat
Juventus meccsek 705
Juventus gólok 290
Juventus gólpasszok 134
Serie A bajnoki címek 8 (ebből 2-t a Calciopoli miatt elvettek)
Olasz Kupa 1
Bajnokok Ligája 1
Olasz Szuperkupa 4
Európai Szuperkupa 1
Világkupa 1

2009-ben Del Piero 2011-ig hosszabbított szerződést, arról beszélt, hogy 40 évesen vonulna vissza, ami akkor még igazi kuriózumnak számított. Közben sorra döntötte a szereplési és a gólrekordokat is. 2011-ben még egy évre aláírt, ekkor szerezte utolsó bajnoki címét a Juventusszal, ugyanis a torinói csapat már októberben jelezte, hogy ez a "Last Dance", azaz Del Piero akkor is távozik, ha nem akar visszavonulni.

Ekkor már Antonio Conte, korábbi csapattársa volt az edzője, akitől kevés lehetőséget kapott, elmondása szerint pedig meglepte az elnök, Andrea Agnelli kijelentése, hogy nem kap új szerződést. A Lazio elleni bajnokin 700. meccsét játszotta a Juventusban, amit győztes szabadrúgásgóllal ünnepelt. A szezon utolsó, Atalanta elleni bajnokiján kezdett, gólt is szerzett, csapata veretlenül lett bajnok. Az utolsó meccse a Napoli elleni vesztes kupadöntő volt. Del Piero visszautasította a vezetők kérését, nem vonultatta vissza a 10-es mezt, mert nem akarta elvenni a gyerekek álmát, akik szintén ebben a mezben akarnak focizni.

A válogatottban: Világbajnoki diadal

Del Piero az olasz válogatott negyedik legeredményesebb góllövője. 91 meccsen 27 gólt szerzett. Del Piero 1995-ben Arrigo Sacchi irányítása alatt debütált a nemzeti csapatban, első nagy tornája az 1996-os Európa-bajnokság volt, majd ott volt az 1998-as világbajnokságon is, ahol a franciák elleni negyeddöntő jelentette a végállomást. 2000-ben az Európa-bajnokságon ezüstérmes lett, a franciák aranygóllal nyerték a döntőt. A 2002-es vb-re a magyarok ellen lőtt góllal juttatta ki az olaszokat. A világbajnokságon botrányos körülmények között estek ki Dél-Korea ellen, majd a 2004-es Eb-n a dánok és a svédek golyózták ki az olaszokat, akiknek már Del Piero volt a csapatkapitánya.

A csúcsot a 2006-os vb-győzelem jelentette, Del Piero öt meccsen kapott szerepet, az elődöntőben gólt szerzett a németek ellen, majd a döntőben belőtte a maga tizenegyesét a franciák ellen. A 2006-os évet egyenesen abnormálisnak nevezte, majd úgy folytatta: „A döntést, hogy maradok, nagyon gyorsan, nyugodtan és teljesen függetlenül hoztam meg. Úgy éreztem, hogy így helyes. Sok oka volt, köztük az, hogy én voltam akkor a csapatkapitány. A mai napig nem bánom.”

Az olasz sajtó az aranygóllal a franciák ellen elbukott 2000-es Eb-döntő után kifejezetten kegyetlenül bánt Del Pieróval, aki hat évvel később a vb-n az elődöntőben és a finálé tizenegyespárbajában is betalált. „Volt egy rendezetlen ügyünk Franciaországgal, amit szerettünk volna lezárni. Nehéz megfogalmazni, hogy milyen érzés világbajnokságot nyerni. Mintha minden addigi sikerélményt a négyzetre vagy akár köbre emelnél. Euforikus, szinte önkívületi állapot, a teljesség érzése: azzal, hogy elhódítottad a legfontosabb címet, kerek egésszé válik minden, amiért addig dolgoztál.”

Alessandro Del Piero a 2006-os világbajnokságon

2008-ban hetedik, egyben utolsó nagy tornája volt az Európa-bajnokság, Paolo Maldini után másodikként érte el ezt a számot.

Az élet a Juventus után: Sydney és Delhi

2012 szeptemberében Del Piero a Sydney FC játékosa lett, januárban egy meccsen lőtt négy gólt, a szezont klubrekordnak számító 14 góllal zárta. Del Piero később pályára lépett a Delhi Dynamos csapatában is, majd 2015-ben, amikor már egy éve nem volt csapata, bejelentette a visszavonulását, 41 évesen. „Meg kellett különböztetnem a futballista és a Juventus-játékos fogalmát. Meg sem akartam próbálni újra átélni azt a rendkívüli, egyedülálló és megismételhetetlen élményt, amit Torinóban átéltem. Amikor előbb Sydney-t, majd Delhit választottam, új utat kezdtem” - mondta Del Piero 40 éves korában.

Del Piero, a szakértő és az üzletember

Alessandro Del Piero manapság már az ideje nagy részét Los Angelesben tölti, ahol jól menő éttermet és fociakadémiát működtet. A Sky Sports, illetve az ESPN szakértőjeként is dolgozik. Arról is beszélt, hogy az edzői képesítés megszerzésén dolgozik. Most két külön világban élnek, egészen máshová sodort bennünket az élet, és nem rotyog semmi a fazékban, nem tervezünk semmiféle titkos megállapodást. A visszatérés pillanata Torinóba nagyon szép volt és érzelmekkel teli. Jó volt átélni azt a fogadtatást, amelyben a szurkolók részesítettek.

Hűség, örökség és üzenet a jövőnek

A klubhűségről is kérdezték. Erről rajta kívül nem sokan tudnának többet mondani, hiszen ő volt az, aki 2006-ban a Calciopoli miatt a másodosztályba száműzött Juventusnál maradt, pedig friss vb-győztesként számos ajánlatot kapott. „Tény, hogy manapság már nem könnyű olyan játékost találni, aki, mint én, tulajdonképpen az egész karrierjét egy klubnál tölti, tizenöt-húsz évet húz le ugyanott. Azt mégse mondanám, hogy eltűnt volna a klubhűség, eltűnt volna a lojalitás a játékosokból. A labdarúgás is megváltozott, nem olyan, mint tíz vagy harminc évvel ezelőtt. Sok szempont átalakult, mások a gazdasági kihívások, más a szabályrendszer. Az a fontos, hogy ha egy játékos elköteleződik egy csapathoz, tegyen meg mindent a sikerért. Ez a hűség igazi megnyilvánulása. Az olyan hosszú szerelmi történetek, mint az enyém a Juvéval, ritka és egyedülálló” - magyarázta.

Azt is megkérdezték tőle, mit szeretne, hogyan emlékezzenek rá, vagy mit mondjanak a gyerekeiknek róla azok, akik még láthatták játszani. Válaszában a fiatal labdarúgóknak is üzent. „Komoly karrier van mögöttem, de nem vagyok az a fajta ember, aki a mellét döngetve büszkélkedik, hogy mekkora focista volt. Ez benne van az évkönyvekben, utána lehet nézni. Ha valaha szóba kerülök, azt szeretném, hogy elmondják: ha tehetséges vagy, próbáld meg megragadni és mindennap fejleszteni ezt az adottságot. Nemcsak a fizikai, hanem a mentális képességekről is beszélek, amelyek egyre fontosabbá válnak a gyerekek szempontjából. Nem kell mindenkinek bajnoknak lennie, az a cél, hogy a gyerekekből egészséges, kiegyensúlyozott felnőttek váljanak. A mai fiatalok nagyon sok különböző hatásnak vannak kitéve, felgyorsult világban élnek, sok információ éri őket a közösségi médiában.”

Del Piero a Juventus örökös gólkirálya lett 290 találattal, és nehéz elképzelni, hogy a közeljövőben felbukkan valaki, aki ekkora hatással lesz a klubra. Egy klubnál eltöltött hosszú idő önmagában is tiszteletre méltó teljesítmény, amit a szurkoló is nagyra értékelnek, de Del Piero tényleg jóban és rosszban is kitartott a csapata mellett, igazi bajnok volt.

Alessandro Del Piero, a klubhűség szimbóluma

Alessandro Del Piero Magyarországon: A CIB Italia Focitábor nagykövete

Az olasz labdarúgás ikonja, a Juventus és olasz válogatott legendája azért érkezett Budapest fővárosába 2022 júniusában, mert idén ő a CIB Italia Focitábor nagykövete. Az idén negyedik alkalommal megrendezésre kerülő, 10-14 éves lányok és fiúk számára kiírt, június 20-24. között tartandó focitáborban elsősorban a hátrányos helyzetű települések iskoláinak tanulói vehetnek részt, méghozzá a CIB Bank és a Generali a Biztonságért Alapítvány támogatásával.

A CIB Bank és anyabankja, az Intesa Sanpaolo Csoport a Generali a Biztonságért Alapítvány partneri támogatásával két év szünet után most élesztette fel a programot, amelynek keretében nagyjából 120, tíz és tizennégy év közötti fiatal focista ismerkedhet meg az olasz topfutball edzésmódszereivel, ingyenesen. Az idei táborban olyan települések iskoláinak tanulói vesznek majd részt, amelyekben korlátozottak a lehetőségek a sportolásra. A három legügyesebb gyerek meghívást kap egy olaszországi focitáborba, ahol a többi külföldi nyertessel edzhet tovább. A gyerekek kiválasztásában a Magyar Diáksport-szövetség segített; a tehetséggondozás mellett az esélyegyenlőséget és a szociális szempontokat előtérbe helyezve.

„Nagy büszkeséggel tölt el, hogy itt lehetek és részem lehet ebben a fantasztikus focitábor-kezdeményezésben. Mind a közvetlen partnereink, mind a színfalak mögött dolgozók óriási köszönetet érdemelnek. Köszönöm a szép számban megjelenő újságíróknak, hogy hírét viszik e kezdeményezésnek.” - mondta Del Piero. A szervezők kiemelték Del Piero társadalmi felelősségvállalását. Giampiero Boniperti szavaival élve Del Piero valóban példával szolgál a fiatal generációnak. „A kezdeményezéssel szerettünk volna olyan tehetségeknek lehetőséget biztosítani, akik nem feltétlenül tudnának részt venni egy ilyen rendkívül magas szakmai színvonalú edzésprogramban. A tábor éppen azért teljesen ingyenes a résztvevő gyerekek számára, hogy az anyagi okok ne jelenthessenek akadályt.”

A CIB Italia Focitábor logója

Dicséret a magyar futballnak

Marco Rossi, a magyar csapat szövetségi kapitánya az egyetlen olasz, aki őszintén mosolyog a legutóbbi Nemzetek Ligája-meccsek után - mondta a wolverhamptoni angolverés és hazája 5-2-es, a németektől elszenvedett veresége másnapján Alessandro Del Piero Budapesten. „Őszintén bánom, hogy nem a magyar meccset néztem, hanem az olaszt. Az eredmény ismeretében nyilván sokkal kellemesebb volt” - fordította szavait a tolmács.

A Sky Sports, illetve az ESPN szakértőjeként is dolgozó egykori labdarúgó arról is beszélt, hogy látja, a magyar válogatottnál hosszú távú építkezés zajlik, komoly vízióval, amelyből már ízelítőt nyújtottak a tavalyi Eb-n, amelynek az egyik „főszereplője” volt a csapat. „Nagy gratuláció jár nekik az útért, amelyet bejárnak és a teljesítményért, amelyet elértek. És Marco Rossinak, a honfitársamnak is. A jó szereplésük miatt most bajba kerültünk mi, olaszok, fel kell kötnünk a gatyánkat, ha a visszavágót jól le akarjuk hozni.”

Azt is szóba hozta, hogy feltűnt neki a rengeteg változás, amit legutóbbi, hosszú évekkel ezelőtti budapesti látogatása óta tapasztalt. „Korábban is nagyszerű város volt, de azt tapasztaltam, hogy elsősorban a sport terén óriási lépéseket tett. Nemcsak a Puskás Arénáról beszélek, hanem egyéb sportlétesítményekről, stadionokról is, amelyek gombamód nőnek ki a földből, és bizonyítják, hogy milyen a kötődése ennek az országnak, nemzetnek a sporthoz.”

Kispesték egy sportszergyártó segítségével előteremtették volna a mintegy havi negyvenmillió forintos nettó fizetést az Ausztráliát két év után elhagyó sztárnak. Mi meg kesereghetünk, hogy megint mások, máshol szurkolhatnak egy legendának, aki akár az NB I-et is színesíthette volna. Nem ő az első sztár, akit összeboronáltak a magyar bajnoksággal: éppen húsz éve dobták be az olasz Daniele Massaro nevét, aki Pécsre készült, noha ő éppen nem is tudott róla.

tags: #alessandro #del #labdarugo

Népszerű bejegyzések:

GRC