Az FTC vénaszkenner ügye és az Alkotmánybíróság: Egy hosszan elhúzódó jogi vita

Több mint hét és fél éve húzódó jogi vita végére került pont az Alkotmánybíróságon (AB) a Ferencváros labdarúgócsapatának vénaszkenneres beléptetőrendszerével kapcsolatban. A rendszer, amelyet csak a Ferencváros alkalmazott, komoly alkotmányjogi aggályokat vetett fel, és hosszas jogi procedúrát indított el, amelyben a személyes adatok védelme és az információs önrendelkezéshez való jog állt a középpontban.

A vénaszkenner bevezetése és az első panaszok

Egy ferencvárosi szurkoló a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével nyújtott be panaszt az Alkotmánybírósághoz 2014 decemberében. Bár januárban érkezett a panasz az egyedül a Ferencváros futballstadionjában alkalmazott biometrikus beléptető rendszerrel kapcsolatban az Alkotmánybíróságra, végül hétfőn szerepel a testület napirendjén a téma. Az indítványozó szurkoló azzal érvelt, hogy a Fradi, ha tényleg akarná, az eddigi rendszerrel is ki tudná szűrni a nemkívánatos elemeket. Egy vénaszkenelő, bérletes és jogvégzett fradista tett panaszt januárban az Alkotmánybíróságon.

A felháborodott drukker előadta, hogy éves bérletet váltott az FTC labdarúgó-mérkőzéseire, amihez szurkolói kártya kiváltása is kell. A panasz előterjesztője szerint a rendelkezések az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdését, a VI. cikk (4) bekezdése szerinti magánszféra védelméhez való jogot, valamint az Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdése szerinti információs önrendelkezéshez való jogot sértik. Az indítványozó azzal indokolta beadványát, hogy személyes érintettje az alapjog-sérelemnek, mivel regisztrált szurkolója a Ferencvárosnak, és az új stadionba érvényes szurkolói kártya kiváltásakor megadta személyes adatait (név, lakcím, születési dátum, képmás) és a vénalenyomatot.

A Ferencváros az egyetlen magyar klub, amely a vénaszkenner által rögzített biometrikus azonosítóval ellenőrzi, hogy valóban az lép-e be a tavaly nyáron átadott új stadionjába, akinek az adatai a szurkolói kártyán szerepelnek. Erre a sporttörvény 72. paragrafusának egyes bekezdései hatalmazzák fel, ezek megsemmisítését kéri az indítványozó.

Az adatvédelmi aggályok és a jogi érvek

Az érvelés szerint a vénaszkenner a magánszféra védelméhez való jogot és az információs önrendelkezéshez való jogot korlátozza. Alapvető jog pedig más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható. Az érvelés szerint azonban ez a korlátozás a vénaszkenner esetében nem állja ki a szükségesség és arányosság próbáját.

A panasz szerint a jogsérelmet a sportról szóló 2004. évi I. törvény 72/A. és 72/B. paragrafusai okozzák, amely lehetővé teszi a sportlétesítmények üzemeltetői számára a biometrikus adatok rögzítését és kezelését. A jogsérelmet előidézi a 72/A. és 72/B. paragrafusok azon rendelkezései is, amelyek a biometrikus adatok kezelésére vonatkozó részletes szabályok hiányát eredményezik.

A magánszféra védelméhez való jogát és az információs önrendelkezéshez való jogot a sérelmezett szabályok azért sértik, mert szükségtelenül és aránytalanul korlátozzák az említett jogokat. Az indítványozó azt is hozzátette: az alapjog korlátozásához előírt törvényi szabályozás feltételeinek önmagában sem felel meg az, hogy a biometrikus adatok kezelését a sportról szóló törvény szabályozza. Véleménye szerint ugyanis az alapjog sérelme, korlátozása csak akkor elfogadható, ha a korlátozás, illetve az adatkezelés megfelelő garanciáit is rögzíti a törvény.

„A megfelelő garanciák hiánya idézhette elő, hogy a törvény rendelkezései alapján a lehető legszigorúbb biztonsági intézkedést vezették be, mely súlyosabb korlátozást jelent az érintett jogokra nézve, mint az szükséges és arányos lenne. Mindebből az következik, hogy a vénalenyomatból, ami biometrikus adat képez a rendszer egy sablont, ami nem biometrikus, de személyes adat.” A panasz felidézi, hogy a futballklubok maguk dönthetnek arról, hogy milyen azonosítási rendszert alkalmaznak, az FTC egyedüliként választotta a biometrikus adatok rögzítését.

Az Alkotmánybírósági eljárás menete és a NAIH állásfoglalása

Az Alkotmánybíróság azonnal hozzáfogott a határozattervezet előkészítéséhez. Beszerezték az FTC észrevételeit, az illetékes minisztérium állásfoglalását, az adatvédelmi hatóság válaszait és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat szakértői véleményét is. 2015. július 7-én a teljes ülés napirendjére tűzték az első határozattervezet tárgyalását. A panasz tárgyalását már júliusra kitűzte az Alkotmánybíróság, de mégsem döntöttek róla, és sokáig csend volt az indítvány körül.

Az Alkotmánybíróság 2015 júliusában és decemberében, 2016 januárjában és 2017 februárjában tárgyalt az ügyről, de nem jutott eredményre. A december 7-i ülés napirendjén végül szerepel a biometrikus adatgyűjtés elleni panasz. Az Alkotmánybíróság elmúlt keddi ülésnapján került be a napirendi pontok közé.

Legutóbb a testület állásfoglalást kért a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságtól (NAIH), az pedig az válaszolta (PDF), hogy "a biometrikus adatok külön adatbázisba rendezése kockázatos, mert a biometrikus referenciaadatbázisban tárolt adatai felett az érintett nem tud kontrollt gyakorolni, nem tudja ellenőrizni és megakadályozni az adataival való visszaélést." A hivatal azt is hozzátette az Alkotmánybíróságnak küldött válaszában, hogy a meg nem változtatható adatokkal való visszaélés jóval veszélyesebb annál, ha a lakcímmel vagy igazolványszámmal teszik.

"A biometrikus referenciaadatbázis alkalmas lehet az állampolgárok automatizált, tömeges és észrevétlen azonosítására is. Mindenkinek azzal kellene számolnia, hogy titokban folyamatosan, automatikusan megfigyelhetik" - magyarázza a választ blogposztjában a TASZ. A NAIH egyébként már 2014-ben kritizálta a sporttörvény vonatkozó rendelkezéseit. Akkor azt írta, mivel a vénaszkenner szükségességét elmulasztották igazolni, a rendszer "nem feltétlenül felel meg az alkotmányossági követelményeknek".

Szurkolói ellenállás és klubvezetés álláspontja

Sokan egy éve bojkottálják a meccseket. A Fradi-szurkolók egy része tiltakozik a szkenner használata ellen, és emiatt egy éve nem jár a csapat meccseire. Míg a többi új stadionba önszántukból nem járnak a szurkolók, a ferencvárosi tábor a személyes adatokat tartalmazó szurkolói kártyától függetlenül bevezetett vénaszkenner miatt bojkottálja a szűk 15 milliárd forintból felépített stadiont. Az MLSZ kártyás kezdeményezése elbukott, de míg az Üllői úton szkenneren keresztül vezet az út a lelátóra, a tábor nem teszi be a lábát a Groupama Arénába.

Az intézkedés nagy vihart váltott ki, más klubok nem is ragaszkodtak hozzá, az FTC-t viszont a Kubatov Gábor elnök elleni halálos fenyegetések sem riasztották el, mert szükségesnek tartották a balhézásra hajlamos drukkerek hatékony ellenőrzését. A Fradi elnöke komolyan gondolja a szurkolók megregulázását, olyannyira, hogy a sporttörvény tervezett módosítása kapcsán egyéni módosító indítványt tett.

„Egyértelmű volt előre, hogy az ultrákat ki fogja akasztani a vénaszkenner. A Ferencváros vezetése őket akarja kiszorítani a stadionból.” Kubatovék egyszerűen nem szeretik azt a közeget, ami a Fradit Fradivá tette: azt a szenvedélyes, görögtüzes, füstbombás hangulatot. Nekik is valamilyen középosztály kellene a nézőtérre, csakhogy nem jó a helyzetértékelés. Óriási hiba volt, amit tettek: Magyarországon ki lehet tenni nekik nem tetsző szurkolókat a stadionból, mert nem mennek bele ilyen jogkorlátozásba. Viszont óriási károkat lehet okozni hosszú távon azzal, hogy annak a maradék lelkes szurkolónak is elveszik a kedvét a meccsre járástól, akik egyébként hóban-fagyban kitartottak a csapat mellett.

A panaszban megfogalmazó jogász, aki továbbra is anonim szeretne maradni, gyerekkora óta jár a Fradi meccseire. Elmondása szerint egy idő után azt vette észre, hogy a meccsek után nem feldobva, hanem lehangolódva ment ki a stadionból. „Arról, hogy miért vágott bele az alkotmányjogi panaszba, azt mondta, ő jogász, ezzel tud hozzájárulni ahhoz, hogy újra a régi legyen a hangulat a stadionban. Aki ennél szigorúbb rendszert akar, annak már mások a motivációi, más a célja.”

Az indítvány szerint a többi magyar klub gyakorlata, valamint a jogszabályt támogató országgyűlési képviselők által emlegetett nyugat-európai példák is azt mutatják, hogy a nézőtéri rendbontások enyhébb intézkedésekkel, alapvetően a nézőteret pásztázó kamerákkal is elkerülhetőek. "Jelen esetben ugyanis nem indokolja rendkívüli bűncselekmények vagy egyéb rendbontások elkövetésének nagy száma sem az ilyen speciális beavatkozás szükségességét, így tehát a többség békés szórakozását aránytalanul korlátozza egy valójában kisebb létszámú rendbontó rétegre való hivatkozás." Ahogy a beadványban is hangsúlyozta, a rend biztosítását a fényképes kártyával is meg lehetett volna oldani - ha akarták volna.

Az ügy lezárása és a „B” típusú kártya

Most, 2022. október 4-én vette elő újra az ügyet a Sulyok Tamás Ab-elnök által vezetett tanács (előadó: Czine Ágnes alkotmánybíró), mert „eljárása során észlelte, hogy az FTC a szurkolói kártya igénylésének általános szerződési feltételeit megváltoztatta”, és bevezette az ún. „B” típusú szurkolói kártyát”, amellyel vénaszkennelés nélkül is be lehet menni.

Ezért a testület a „nyilvánvalóan okafogyottá vált” ügyben megszüntette az eljárást, hiszen az alkotmányossági probléma tárgytalanná vált. Arra nem tér ki az indoklás, hogy a változást miért csak most észlelték, hiszen a B típusú szurkolói kártya bevezetését öt éve jelentette be Kubatov Gábor.

Simán megtarthatja a szkennert a Fradi. A szkennert azonban még akkor sem feltétlenül kell eldobnia a klubnak, ha az Alkotmánybíróság a törvény valamely rendelkezését elkaszálja. Hiába reménykednek, például, a Ferenczvárosi C-közép nevű oldal szerkesztői abban, hogy a NAIH állásfoglalása alapján az adatkezelés módján megbukhat az egész rendszer: "ez csak egyike az ügy lehetséges kimeneteleinek" - mondta az Origónak Szabó Máté Dániel, a TASZ szakmai vezetője.

Tehát ha az adattárolás kérdésében a TASZ-nak kedvezne az Ab ítélete, ez még távolról sem jelentené azt, hogy a szkenner biztosan eltűnik az Üllői útról. Annak ugyanis technikailag nincs akadálya, hogy a kártyán tárolják a jelenleg külön referenciaadatbázisban őrzött adatokat, és innentől kezdve adatvédelmi szempontból is szabályossá válna a vénaszkenner használata.

tags: #alkotmanybirosag #ftc #venaszkenner

Népszerű bejegyzések:

• Nemzetközi futsal esemény Veszprémben
• Lovas élet Szilvásváradon
• Minden, amit az Ascoli – Ternana összecsapásról tudni érdemes
• Ajándékok futball edzőknek
• Barcelona látnivalói és az FC Barcelona stadionja