Almási László sokrétű kapcsolata a magyar sporttal és a kézilabdával
Almási László neve több szállal is összefonódott a magyar sporttal és azon belül a kézilabdával, bár eltérő szerepekben és generációkban. A neves sportfotóriporter, Almási László évtizedeken át örökítette meg a sporteseményeket, köztük számos kézilabdamérkőzést, míg a kézilabda-pályán Almási László játékosként és edzőként is beírta magát a sportág történetébe.
Almási László, a sportfotózás mestere
Pénteken, 94 éves korában hunyt el Almási László, a Képes Sport és a Nemzeti Sport korábbi kitűnő fotóriportere, aki munkásságával generációk számára tette láthatóvá a magyar sport pillanatait. A Budapesten született fotográfus 1957 és 1992 között dolgozott a Képes Sport fotórovatának tagjaként, valamint vezetőjeként, majd egy évig a Nemzeti Sport munkatársaként.

Munkásságát számos rangos díjjal ismerték el, melyek bizonyítják a magyar sportfotózásban betöltött kiemelkedő szerepét. Ezek között szerepel az Ezüstgerely-díj, a Magyar Sportújságírók Szövetsége Életműdíja, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége Aranytoll-díja és a Magyar Olimpiai Bizottság Médiadíja.
Almási László a kézilabdapályán: Játékos és Edző
A sportfotós Almási Lászlótól függetlenül, a kézilabda világában is találkozunk Almási László névvel. Egy NB I B-s férfi kézilabda-mérkőzés jegyzőkönyve említi Almási Lászlót, mint játékost, aki 1996 áprilisában a Szarvas csapatában lépett pályára. Később, egy másik 1996-os beszámolóban Almási László már a Szarvasi NKK női csapatának edzőjeként szerepel, ami arra utal, hogy egy tehetséges sportemberről van szó, aki több szerepkörben is kipróbálta magát a kézilabdában.
Egy meghatározó mérkőzés: Szarvas - Békéscsaba, 1996. április 9.
Az 1996. április 9-én Szarvason, 200 néző előtt megrendezett NB I B-s férfi kézilabda-mérkőzésen a Szarvas a Békéscsaba csapatát fogadta. A hazai csapatban szerepelt Almási, aki a mérkőzés során 8 góllal járult hozzá csapata teljesítményéhez. A békéscsabaiak mindössze egy csapatra való játékossal érkeztek, miután ifjúsági együttesük Prágában vendégszerepelt, míg Szikora kapus lábára gipsz került, Balogh pedig a Békés ellen súlyosan megsérült. A hazaiak gyakran telibe találták a vendégek alkalmi kapusát, Vöröst, aki jól védett. A csabaiak lassították a játékot, igyekeztek tartani a labdát, így csak a félidő második felében tudott jelentősebb előnyt szerezni a Körös-parti gárda.

Szünet után Glembóczki állt a vendégek kapujába, Vörös pedig a mezőnyben kapott szerepet. A 47. percben már 11 góllal vezettek a házigazdák (29-18). Hiába védett jól Tyetyák, a támadásokat rendre elszórakozták a hazaiak, így a vendégek kínálkozó lehetőségeiket jól használták ki ebben a játékrészben, így tíz alá csökkentették a mérkőzés végére a hátrányt. Velky Mihály, a Szarvas edzője a mérkőzés után elmondta: „Amikor megtudtuk, hogy a Csaba így áll fel, nem tudtak felpörögni a játékosaink.”
A Szarvasi NKK edzőjeként
Almási László neve a Szarvasi NKK NB II-es női kézilabda-csapatának edzőjeként is felmerül. A csapat megszerezte első idei győzelmét, amikor szombaton idehaza győzte le szoros mérkőzésen a megyei rivális Csorvást gárdát. A mérkőzés Szarvason, 100 néző előtt zajlott, Daru és Fődi vezetésével. A hazaiak Kasik, Buzási (4), Radnóti (5), Hajdu A. (2), Zelei (11/4), Gábor (5), Bagi (1) összeállításban játszottak, cserék: Juhos (kapus), Molnár, Kondacs, Tóth A., Mester. Edzőjük Almási László volt.
A hazaiak szereztek vezetést, de nyomban fordított a Csorvás, amely sorozatban lőtte góljait, és a 13. percre 8-5-ös előnyre tett szert. A játékrész második felére feljavult a szarvasiak védekezése, illetve kapusteljesítménye, így a 20. percre ledolgozták hátrányukat, és a szünetre már kétgólos helyi vezetéssel térhettek a csapatok. Szünet után hosszú időn keresztül felváltva estek a találatok. A legnagyobb különbség négy, a legkisebb kettő gól volt a felek között.
A Békéscsabai Férfi Kézilabda Csapat 1996-os szezonja
Az 1996-os NB I B-s férfi kézilabda-szezon tele volt kihívásokkal és izgalmakkal a Békéscsabai csapat számára, amelyet többnyire Ferencz Rezső megbízott edző irányított. A csapat fiatal játékosokból állt, és a mérkőzések gyakran hoztak drámai fordulatokat és kemény küzdelmeket.

Márciusi mérkőzések
-
1996. március 11. - Békéscsaba vs. Gyömrő
Gyömrőn, 180 néző előtt a Békéscsaba jól kezdett, ám a fővárosi bírópáros már a 14. percben végleg kiállította Vöröst, a vendégek irányítóját. Ennek ellenére hősiesen küzdve, az első félidőben egygólos előnyt szereztek a jó fizikai adottságú, magas, rutinos gyömrőiek ellen a csabaiak. Fordulás után a 44. percben a másik irányítót, Unyatinszkit is végleg kizárták a játékvezetők, majd a csapat megbízott edzőjének, Ferencz Rezsőnek is felmutatták a piros lapot, így edző nélkül fejezték be az összecsapást a lila-fehérek.
-
1996. március 18. - Békéscsaba vs. Cegléd
Békéscsabán, 300 néző előtt zajló mérkőzésen a 6. percben Etédi megsérült, ölben hozták le a pályáról, percekig állt a játék, majd a kórházba vitték a vendégek játékosát. A sérülés a hazaiakat zavarta meg jobban, a 12. percben 7-3-ra vezetett a listavezető. A folytatásban Szikora bravúrok sorozatát mutatta be - két hétméterest is hárított - és Vörös góljaival egyenlítettek a békéscsabaiak (8-8). Szünet után a ceglédiek külön őrt állítottak Vörösre, ám ennek ellenére jól tartotta magát a fiatal hazai gárda. A 47. percben, 16-16-nál a vendégek egyik legjobbja, Tóth harmadik kiállítása után piros lapot kapott. A ceglédiek végül kihasználták a fáradó hazaiak hibáit és nyertek.
-
1996. március 25. - Békéscsaba vs. Lajosmizse
Lajosmizsére 200 néző előtt utazott a csabai együttes, amely nélkülözte a beteg Vöröst, valamint megbízott szakvezetőjüket, Ferencz Rezsőt, akit Perényi László helyettesített. A félidő végén 10-10-zel vonultak pihenőre a csapatok. Szünet után a hazaiak háromgólos előnyhöz jutottak (39. p.: 16-13). A lelkes csabaiak azonban nem adták fel, kétszer is egyenlítettek, majd a hajrában Szikora jó védéseit követően 20-21-re fordítottak. Lukács révén az utolsó percben a győzelmet is megszerezhették volna a vendégek.
Áprilisi kihívások
-
1996. április 1. - Békéscsaba vs. Békés (Megyei rangadó)
Békéscsabán, 600 néző előtt a találkozó előtt a lelátón már összecsapott a két szurkolótábor. Balogh korai sérülése miatt át kellett szervezni a csapatot. Szikora bravúrjai ellenére a 13. percben 6-3-ra vezettek a vendégek. Fokozatosan zárkóztak fel a csabaiak, és a 27. percben Lukács hétméteresével egyenlítettek, 10-10. Fordulás után felváltva estek a gólok, majd a 41. percben először vezetett a Békéscsaba Katana révén, 18-17. A hajrában már hat góllal is vezetett a Békés, végül a rutinosabb békésiek nyertek.
Ferencz Rezső, a Békéscsaba megbízott edzője így nyilatkozott: „Nagy csata volt, Balogh korai kiesése miatt át kellett szervezni a csapatot.” Varga László, a Békés edzője hozzátette: „A győzelemnek örülök, a játékban sok pozitívum nem volt. A nehéz anyagi helyzetben lévő csapatunk most is bizonyított.”
-
1996. április 15. - Békéscsaba vs. Nyírbátor
Békéscsabán, 150 néző előtt a 15 éves Vidovenyecz Tamás kapus helyettesítette a sérült Szikorát. Nagyszerűen kezdtek a hazaiak, Vörös vezérletével a 9. percben 5-1-re vezettek. Ezután érthetetlenül kapkodni kezdtek és a vendégek egyenlítettek. Fordulás után folytatódott a nagy küzdelem, a nyírbátoriak megpróbálták emberfogással kikapcsolni Vöröst, ám az irányítót nem tudták tartani. Az 50. percben 19-17 volt az állás, majd a hazaiak remek hajrát vágtak ki - Vidovenyecz jól védett és magabiztos győzelmet arattak a sereghajtó ellen. Ferencz Rezső: „A kötelező győzelmek mindig nagyon nehezek. Az első és utolsó tíz percben játszottunk jól igazán.”
-
1996. április 29. - Békéscsaba vs. Ózd
Békéscsabán, 300 néző előtt a korábban sérült Szikora ismét elfoglalta helyét a kapuban, míg Lukácsra esküvője miatt nem számíthatott az edző. A rutinosabb, tavaly még NB I-es ózdiak elhúztak (14. perc: 4-6). A fiatalokból álló békéscsabaiak keményen védekeztek. A félidő hajrájában a kitűnően játszó Balogh vezérletével egy gólra csökkentette hátrányát az Előre. Fordulás után az ózdiak három góllal elhúztak. Az 54. percben 21-20-ra átvette a vezetést a csabai együttes. Az izgalmas hajrában, másfél perccel a vége előtt, 23-23-nál egy ózdi játékost kiállítottak, ám Vörös tíz másodperccel később eldobta a labdát, s az ellentámadásból Krasznij betalált. Nagy lehetőséget szalasztott el a csabai gárda.
Ferencz Rezső: „Azt kértem a fiúktól, hogy tisztességes eredményt érjünk el.”
Májusi küzdelmek a bennmaradásért
-
1996. május 6. - Békéscsaba vs. Nyírség
Békéscsabán, 150 néző előtt a kiesés ellen küzdő hazaiak az első hat percben még tartották magukat (2-3), majd rendkívül gyengén védekeztek, támadásban pedig elszórták a labdát, ziccereket hibáztak, így a rutinos, volt NB I-es játékosokból álló vendégek a 24. percre 10-2-re elhúztak. A lila-fehérek 18 percen át nem tudtak a kapuba találni, s mindez később sorsdöntőnek bizonyult. A 43. percben már tíz góllal vezettek a nyírségiek (11-21). Nem várt vereséget szenvedtek a csabaiak.
Ferencz Rezső: „Nem ezt vártuk. A kulcsjátékosok csődöt mondtak.”
-
1996. május 13. - Békéscsaba vs. Kiskunhalas
Kiskunhalason, 150 néző előtt a hatalmas tét és annak ismerete, hogy a vetélytárs szegediek Egerben győzni tudtak szerencsére nem bénította meg a lila-fehéreket. Az első perctől hallatlan elszántsággal, fegyelmezetten játszottak Baloghék, az első negyedóra végén két góllal vezettek (5-7). Szünet után továbbra is a csabaiak irányítottak, különösen Lukács volt elemében, aki kilenc akciógólt szerzett, s mellette a rutinos Balogh jeleskedett, aki csapatkapitányhoz méltó módon fogta össze az együttest. Valamennyi csabai játékos dicséretet érdemel, hiszen hallatlan izgalmak közepette szerezték meg a számukra fontos két pontot.
-
1996. május 20. - Békéscsaba vs. Csongrád
Békéscsabán, 50 néző előtt villámrajtot vettek a hazaiak, az első percben már 2-0-ra vezettek. A folytatásban is a lila-fehérek diktálták az iramot, a 10. percben 6-3-ra vezettek. Ekkor Vörös megsérült, több perces ápolás után tért csak vissza a pályára.
A Békéscsaba 1996-os NB I B-s szezonjának összefoglalója
Az alábbi táblázatban összefoglaltuk a Békéscsabai férfi kézilabda csapat 1996-os tavaszi szezonjának néhány kiemelt mérkőzését, a rendelkezésre álló adatok alapján:
| Dátum (Újság megjelenés) | Mérkőzés | Helyszín | Nézőszám | Eredmény (Békéscsaba-Ellenféi) | Kiemelt Békéscsabai gólszerzők (gólszám) |
|---|---|---|---|---|---|
| 1996. március 11. | Békéscsaba - Gyömrő | Gyömrő | 180 | Ismeretlen | Balogh (5), Lukács (8), Szabó (3) |
| 1996. március 18. | Békéscsaba - Cegléd | Békéscsaba | 300 | Ismeretlen (Cegléd nyert) | Vörös (9), Balogh (4), Unyatinszki (3) |
| 1996. március 25. | Békéscsaba - Lajosmizse | Lajosmizse | 200 | Ismeretlen (szoros végjáték) | Balogh (9), Lukács (6), Unyatinszki (3) |
| 1996. április 01. | Békéscsaba - Békés | Békéscsaba | 600 | Ismeretlen (Békés nyert) | Glembóczki (5), Tóth B. (5), Vörös (5) |
| 1996. április 09. | Szarvas - Békéscsaba | Szarvas | 200 | Ismeretlen (Szarvas nyert) | Vörös (7), Lukács (8), Szász P. (5) |
| 1996. április 15. | Békéscsaba - Nyírbátor | Békéscsaba | 150 | Ismeretlen (Békéscsaba nyert) | Vörös (13), Glembóczki (4), Lukács (4) |
| 1996. április 29. | Békéscsaba - Ózd | Békéscsaba | 300 | Ismeretlen (Ózd nyert) | Balogh (11), Vörös (5), Unyatinszki (3) |
| 1996. május 06. | Békéscsaba - Nyírség | Békéscsaba | 150 | Ismeretlen (Nyírség nyert) | Vörös (4), Glembóczki (4), Balogh (3) |
| 1996. május 13. | Békéscsaba - Kiskunhalas | Kiskunhalas | 150 | Ismeretlen (Békéscsaba nyert) | Balogh (9), Lukács (9), Vörös (7) |
| 1996. május 20. | Békéscsaba - Csongrád | Békéscsaba | 50 | Ismeretlen | Vörös (11), Lukács (10), Balogh (5) |
A kézilabda utánpótlás és az edzői pálya vonzása
A kézilabdában nem csupán a játékosok és fotóriporterek, hanem az utánpótlásedzők is kulcsszerepet játszanak a sportág jövőjének alakításában. Egy fiatal edző története jól illusztrálja, milyen utat járhat be valaki, aki játékosként nem érte el a profi szintet, de elkötelezetten a sportág mellett marad.

„Még ifjúsági játékosként érkeztem a klubhoz 2015-ben. A korosztályos csapatokat végig járva volt lehetőségem a felnőtt csapattal is edzeni, azonban éreztem, hogy sajnos a profi szintet nem fogom tudni elérni” - meséli egy edzői pályára lépő fiatalember. Az utánpótlásból kiöregedve lehetőséget kapott, hogy az egyesületnél dolgozhasson, sőt a klub segített a középfokú edzői képzés elvégzésében, ami után már utánpótlásedzőként is dolgozhatott. Az első benyomás az volt, mintha már több éve Cegléden élt volna. A csapattársak egyből befogadták, sőt fél év elteltével már csapatkapitánynak is választották. A sportban érzett pozitív változások mellett az iskolában is támogatásra lelt Tóth Tiborné, a ceglédi kézilabda Vera nénije és Hegedűs Mária tanárnő személyében.
A hétvégéket kezdetben Müller Jani családjánál, majd az Imregi Feciéknél töltötte, ahol szintén csak szeretetet kapott, fogadott gyerekük lett. „Szerencsésnek mondhatom magam, mivel tényleg azt éreztem, hogy mindenki a szárnya alá vett” - mondja. Jakab László és Varga Péter rengeteget segített neki, ők voltak azok, akik akkor álltak mellé és bíztak benne, amikor még egyes „barátai” is hátat fordítottak. Emellett Tóth Norbert (Gepa), Dengi Zoltán és Dávid Sándor is terelgették szakmai- és magánéleti tanácsokkal egyaránt. Darázs Tímea Enikő volt az, aki a bürokrácia furfangosságaiban mindig segített. Számíthatott a többi kollégájára és a szülőkre is, ami nagyban megkönnyítette a munkáját. Fiatal kora ellenére elfogadták, bíztak benne és mindenben segítettek. Szilágyi József technikai vezetővel még együtt kezdték el a klubnál dolgozni.
Konkrét eredményként az U14 I. osztályban elért 9. helyezést említi, amikor is több első osztályú klub utánpótlás csapatát utasították maguk mögé. De sokkal nagyobb eredménynek könyveli el azt, amit a játékosaival elértek az évek során: barátságok köttettek, igazi családdá alakultak, ami nála mindig is fontos tényező volt a csapatépítés során.
Meghatározó pontok voltak a 7 év során: Ceglédre kerülése, a klubnál való munkakezdés, és a szakedzői diploma megszerzése. Igazi fordulópontnak azonban az elnökváltás bizonyult a klubnál. Kis Róbert elnök ugyanis a kezdetektől komolyan vette a céljait és segített azok eléréséhez közelebb kerülni, amiért nagyon hálás. Annak ellenére, hogy voltak jobb és rosszabb periódusok a klub életében, végül mindig átlendültek ezeken. Cegléd az otthonává vált. Megszerette a várost, az embereket, a szurkolókat, a sportolókat, mindent. „Cegléd az a város, ahol szeretném, hogy a leendő gyermekeim felnőjenek, ezért mindenképpen Ceglédre tervezem a családi házunkat.”
A következő időszakban az osztrák első osztályban szereplő BW Feldkirch felnőtt női csapatának másodedzője, míg a szintén első osztályú női, ifjúsági csapatának vezetőedzője lesz. „Maximalista vagyok, teljes mértékben szeretnék maradandót alkotni, mint edző. Számomra ez nem munka, hanem szenvedély.” Skaliczki László, volt szövetségi kapitány is Újkígyósi, akárcsak ő, szóval a példa előtte van. A céljai elérése érdekében a feleségével úgy döntöttek, hogy egy külföldi kitérő mindenképpen hasznára válik mind önmaga képzése, mind a karrierje menedzselése szempontjából. Nyílt „titok”, hogy tervez még Cegléden dolgozni, sőt, később szeretné majd a felnőtt csapat sikereiben is kivenni a részét, ehhez persze még nagyon sokat kell tanulnia, fejlődnie. „Szeretném azt a klubot és azt a várost segíteni, amely ennyi szépet adott nekem. Ameddig távol vagyok, követni fogom az eredményeket és szurkolni fogunk a feleségemmel a klubnak!”
tags: #almasi #laszlo #kezilabda





