Játékosan a tudásért: Az ismeretek bővítése a játékon keresztül

A gyermekek életében a játék kulcsfontosságú szerepet tölt be az ismeretek bővítésében és a képességek fejlesztésében. Pszichológiai értelemben a tanulás megelőzi a játékot, majd a játék lesz az a színtér, ahol legeredményesebb lesz a tanulás. A gyermek játéka olyan önként vállalt, szabad, örömteli és többnyire különböző vágykielégítő tevékenység, amelynek célja a játékon belüli, a játékban önmagában van.

A kisgyermekeknek a játék elsődleges tevékenysége, mert nincs semmi olyan egyéb tevékenység ebben az életkorban, amely olyan mértékben volna képes hatni a gyermek szinte valamennyi pszichés, motoros és szociális személyiségkomponensére, mint a játék. Játékkal, játszás közben fedezi fel, ismeri meg környezetét, s ismeri fel önmaga lehetőségeit és korlátait is. Felfedező hajlama, kíváncsisága, tevékenységi vágya, a felnőtthöz való hasonlítás igénye, szocializációs indítékai a pszichikus szükséglet rangjára emelik a játékot.

A játékosság elve az óvodai nevelésben

Az óvodás korra ez a meghatározás akkor alkalmazható igazán, ha a tanulás minden mozzanatában játékos jellegű. Minden játék, de különösen a szabad játék a tanulással szemben a gyermek szabad elhatározásából születik és abban is ér véget. Az óvodapedagógus szerepe mindkét tevékenységi formában meghatározó. Az óvodapedagógus az általa teremtett tanulási helyzetekben nem feledkezhet meg a tanulás játékos jellegéről, a tanulásban is érvényesülő gyermeki igényekről és szükségletekről.

A játéknak és a tanulásnak egyaránt szervezeti kerete az óvoda, legyen szó a csoportszobáról, az udvarról, vagy az óvoda közeli és távolabbi környezetéről. A játékosság az óvodai életnek és benne a tanulásnak is olyan szinguláris elve, amelynek célja a gyermek játékos beállítódásának és a játék dominanciájának figyelembe vétele a tanulás folyamatában. Ez egyfelől jelenti az óvoda egész légkörének, mint a különböző tanulási formák színterének játékos hangulatát, másfelől jelenti (a kezdeményezett/irányított tanuláshoz kapcsolva) azoknak a belső és külső feltételeknek a megteremtését, amelyek révén a játékban megnyilvánuló képességek fejlődhetnek.

A játékos tanulás alapvető mechanizmusai és formái

Az utánzás az óvodás korban döntő meghatározója a játéknak és a tanulásnak. Három éves korban megkezdődik a nemi szerepek utánzása, az identitás erősödése. Öt éves korban a gyermekek már kizárólag nemi hovatartozásuknak megfelelő szerepet vesznek fel. A fiúk elsősorban a konstrukciós játékokat, az utazásos felfedezéseket kedvelik, amihez alkalmanként a lányok is csatlakoznak. A játékbeli utánzások egyben a tanulás alapjai is.

A megfigyeléses tanulás lehet önálló tanulási forma, az utánzásos tanulás előzménye és kísérője, és a gyakorlati tevékenység része. A gyermekek sokat és szívesen szemlélődnek. A kisgyermek kérdései révén is kap választ és segítséget a környezetéből szerzett benyomásai, tapasztalatai megértéséhez, kérdései segítségével rendeződnek az őt ért tagolatlan környezeti hatások. A kérdések legtöbbször játék közben és a megfigyelések eredményeként fogalmazódnak meg.

Mindenfajta játék során előfordulhat problémamegoldásra váró szituáció. A felmerülő problémahelyzetek megoldásához néha szükség van az óvodapedagógus segítségére, ugyanakkor a problémahelyzetek kívánják meg a legtöbb önállóságot és a legnagyobb erőfeszítést a gyermektől. A gyakorlás szintén lehet egyfajta tanulási forma, amely a játék megnyilvánulási formája is egyben. Az óvodáskorú gyermekek közismerten a játékukba építik be az érdeklődésükre számot tartó élményeiket, tapasztalataikat - gyakorolva ezzel meglévő és alakuló képességeiket.

A szabad játék közben a gyermek részéről jelentkezhet olyan konkrét problémafelvetés, amely a meglévő tapasztalatok kiegészítését, újrarendezését igényli, s olyan spontán módon keletkező tanulási helyzet jön létre, amelyet az óvodapedagógus a játék átmeneti felfüggesztésével tanulási célzattal "kihasznál". Ennek a játék közbeni intermezzónak a játék folytatása a célja, nem pedig az óvodapedagógus tanulási céljainak elérése. Ebből adódóan a szabad játék folyamatában nem oldhatunk meg direkt tanulási feladatokat. A nevelő által kezdeményezett játékok tanulási funkciója az elmúlt években felértékelődött. Ezek a játékok adják a foglalkozások egy részét, sőt, akár több játék ki is tölthet egy egész foglalkozást.

Képességfejlesztő játékok és gyakorlatok

Az úgynevezett képességfejlesztő játékok is belső tartalmukkal és struktúrájukkal, szabályaikkal hatnak a gyermekekre. A képességfejlesztő játék is játék, éppen ezért a játszás folyamatában meg kell elégednünk azon spontán tanulási hatásokkal, amelyeket ezek a játékok önmagukban hordoznak, mellőzve ezzel minden további szándékos tanulási mozzanatot. A pszichikus és motoros tanulási alkalmak mellett a szociális tanulásnak is a legszélesebb és legintenzívebb színterei a képességfejlesztő játékok.

Játékok a hallás utáni figyelem és verbális készségek fejlesztésére

A hallás utáni figyelem fejlesztése rendkívül fontos, mert számtalan kutatás bizonyította, hogy egyes beszédhibáknak, memória gyengeségnek, valamint az olvasási-írási nehézségek egyik oka az auditív feldolgozás zavara, akár ép hallás mellett is.

• Telefonos játék: Kisebb és nagyobb csoportban egyaránt játszható. Ültessük a gyerekeket egymás mellé egy sorba, vagy körbe. Suttogjunk az első gyerek fülébe egy mondatot (vagy kisebbeknél kezdjük egy szóval), és kérjük meg, hogy ugyanazt súgja a mellette ülő társa fülébe. Ezt addig folytassák, amíg el nem érnek az utolsó gyermekig. Sokszor a gyerekek is nagyon meg tudnak lepődni, hogy mennyire megváltozott az eredeti mondat.
• Ne szakíts félbe!: Nagyobb gyerekekkel játszhatjuk. Készítsünk kártyákat, melyeken különböző témák vannak. A gyerekek válasszanak párt maguknak, üljenek egymással szemben, és húzzanak egy kártyát. Egyikőjük kezdjen el beszélni a kártyán lévő kérdésről. A másiknak figyelmesen kell hallgatnia, majd a végén összegeznie a hallottakat.
• Történet sorbarendezése: Kezdjünk el mesélni egy történetet, ahol a szereplők elindultak szerencsét próbálni. A történet lényege, hogy a gyereknek le kell követnie az elhangzottakat: úgy kell sorba rendeznie a szereplőket, ahogyan az a történetben elhangzik.
• Dalszöveg értelmezése mozgással: Hallgassunk meg együtt egy dalt, akár többször is. Tegyünk fel kérdéseket a dalszöveghez kapcsolódóan. A játék kombinálható mozgással is: "Figyeld meg, hányszor hallod az „alma” szót Gryllus: Alma, piros alma odefent a fán c. dalában."
• Szótagcsere: A játékvezető mond egy szót, például "padló", s azt a gyereknek úgy kell megfordítani, hogy a második szótagot mondják először, s utána csak az elsőt: "ló-pad".
• Mondatfordítás: Hátulról kezdve szavanként kell visszamondani a mondatot, például: "Éva reggel felkelt" - "felkelt reggel Éva".

Figyelem, koncentráció és vizuális észlelés fejlesztése

Az észlelés, emlékezet, koncentráció fejlesztéséhez számos játék alkalmazható:

• Színezés utasítások alapján: Válasszunk bármilyen színezőt, és adjuk oda a gyerekeknek. A színezést a szóban hallott utasítások alapján kell elvégezni. Kezdetben mi mondjuk meg, hogy mi milyen színű legyen, majd ezt a szerepet átveheti egy-egy gyerek is.
• "Mi változott?" vagy "Keresd a párját": A zoknipárosítás jó móka egy gyereknek. "Találtam egy lila macskásat, találd meg a párját!" Továbbfejleszthető játék: ha végeztünk, tegyünk sorba 5 zokni párt. Kérjük tőle, hogy jól figyelje meg őket, aztán forduljon el, és találja ki, mi változott.
• Építs ugyanilyent!: A Lego kis összerakható autói nagyon hasznosak a vizuális figyelemfejlesztésre - főként, ha követjük a hozzá tartozó kis füzetke lépésről-lépésre ábráit. Ha ez még bonyolult neki, akkor építsünk mi egy mintadarabot, amit neki le kell utánoznia.
• Autók színeinek megfigyelése: Kérjük, hogy mondja hangosan a szembe jövő autók színét. Ha 5 szín elhangzott, álljunk meg. Keressen a ruháján olyan színeket, mint amilyen színű autókat látott. Próbálja sorrendben mondani.
• Formaérzékelő játék: "Mi van a zsákban?" - tárgyak tapintás útján történő felismerése.

Gondolkodási képességek és szociális intelligencia fejlesztése

Az analógiás gondolkodás alapja, az a szint, ahonnan építkezni lehet, amelyből a „magasabb szintű gondolkodási funkciók” (például a fogalmi gondolkodás, a kauzális gondolkodás, az inverz gondolkodás) kiindulhatnak. A szabálykövetés, s az önálló szabályfelismerés, szabályalkotás képességének fejlesztése, s a taníthatóság feltétele. Megléte az iskolaérettség egyik alapkritériuma.

• Érzelem vadászat: Készítsünk egy táblázatot, melyen különböző érzelmeket ábrázolunk. Kérjük meg a gyerekeket, hogy egész nap figyeljék a társaikat, és ha valakin valamelyik érzelmet felismerték, jelöljék a lapon.
• Fejezd ki magad! - Társasjáték: A hagyományos játék szabályai szerint kell játszani, követve az utasításokat, melyek a kommunikációt és önkifejezést segítik.
• Minden napra egy kihívás: Készítsünk - akár a gyerekekkel közösen - egy havi kihívást, melyben minden nap egy figyelmességet, kedvességet kell teljesíteni.
• Cselleng a kedvenc plüss, keresd meg!: A lényeg, hogy felváltva dugjátok el a szobában a plüsst. Pl. "A Csellengő a bútordarab alatt van, amin enni szoktunk." Ez fejleszti a téri tájékozódást és a verbális utasítások megértését.
• "Kövesd az utasításokat!": "Közlekedj, mint a pók! Csak azt tedd helyre (gyűjtsd a dobozba), ami kék és kisebb mint a…." Ez a játék a komplex utasítások megértését és végrehajtását fejleszti.
• Gyurmázás: Biztassuk, hogy használja a kezeit, gyurmázzon minél többet! Adjunk esetleg témát az alkotáshoz: az előző napi esti meséhez kapcsolódóan formázza meg például a főszereplőt.
• Mi történne, ha...?: Például, "Éjszaka sötét van, nappal..." Ez a játék az ellentétpárok és az analógiás gondolkodás gyakorlására alkalmas.
• Főfogalmak gyűjtése: "Figyelj, elkezdem a sort, folytasd! banán, narancs, alma." Minden gyermeknek egy új szót kell hozzátenni. Ez a fogalmi gondolkodást és a szókincset fejleszti.
• Barkóba: "Gondoltam valamire, ami él, és lehet kezdeni kérdezni: állat? Igen. Erdőben él? Nem. Háziállat? Igen. Négy lába van? Nem. Kotkodácsol? Igen. Tudom, a tyúk az!"
• Igaz vagy hamis állítások: "Figyeld meg jól amit mondok s döntsd el igaz, vagy hamis: Nyáron esik a hó."
• Összetett szavak kitalálása: "Gondoltam egy összetett szóra, s ezt mondom elölről érzékszerv, hátulról törékeny (szemüveg)."
• Rész-egész viszony felismerése: Én felsorolom a „részeket”, s a gyerek megnevezi az „egészet”. Azt mondom: "pikkely, uszony, farok" - ő mondja "hal".
• Ok-okozati és időbeli összefüggések: "Elkezdem a mondatot, fejezd be!" (pl. "Tominak vigyáznia kellett volna evés közben, hogy...").

Az előbb felsorolt valamennyi játék a rövidtávú verbális emlékezet fejlesztésére alkalmas. Az első osztályos gyermekek számára még kissé nehezek, hiszen ők maximum négy számot, 10-12 szótagos mondatot tudnak visszamondani. Fontos, hogy a gyerekeket hagyjuk játszani, bármilyen korúak is, bármilyen óránk is van! Az a pár perc, amit a játékra szánunk, sokkal nagyobb erővel bír, mint azt általában gondolnánk! A gyerek feloldódik, ellazul és ráhangolódik a tanulásra.

Az intelligencia és a játék

Az intelligencia struktúrája nemcsak a szakemberek, hanem a köztudat szerint is az egyik legfontosabb terület. A lexikális tudás nem azonos a műveltséggel, bár a kettő összefügg. A magas intelligencia gyors gondolkodási képességre, gyorsabb mentális sebességre utal. Ezért a magas intelligenciájú emberek ugyanannyi idő alatt több információt képesek környezetükből magukba szívni.

Az emberek többféle intelligenciával rendelkezhetnek, melyeket a játékok is fejleszthetnek:

1. Nyelvi intelligencia: Kiváló beszédkészséggel rendelkeznek, jól tudják kifejezni magukat. Könnyen tanulnak nyelveket is, jók a szövegértésben.
2. Logikai-matematikai intelligencia: Kiválóan átlát bonyolult összefüggéseket, képes rendszerben gondolkodni.
3. Vizuális-térbeli intelligencia: A fejlett vizuális intelligenciával rendelkező emberek elsősorban képekben, látványban gondolkodnak.
4. Zenei intelligencia: Jó a zenei hallásuk. Könnyen jegyeznek meg dallamokat, sokszor dúdolnak számokat, és hangszereken játszanak.
5. Természeti intelligencia: Értékeli mindazt, ami a természetből ered.
6. Társas (interperszonális) intelligencia: Akkor érzi jól magát, ha emberek veszik körül.
7. Személyes (intraperszonális) intelligencia: Jól ismeri önmagát, erősségeit és gyenge pontjait egyaránt.

A játékos tanulás mérése és értékelése

Az óvodai intézmények a közeljövőben elkezdik áttekinteni és értékelni saját óvodai programjukat a helyi programhoz kidolgozott minőségbiztosítási szempontok alapján. A vizsgálathoz több módszert érdemes együttesen alkalmazni. A leghatásosabb és legeredményesebb módszer a megfigyelés lehet, amely kiegészül a kérdőív, az interjú, az attitűdskála készítésével, valamint a dokumentum elemzés módszerével.

A vizsgálat célzottan egy-egy óvodai csoport óvodapedagógusára, óvodapedagógusaira vagy akár az egész óvodai testületre kiterjedhet. A gyermekek megkérdezése, illetve megfigyelése, továbbá a szülők megkérdezése lehet teljes körű vagy mintavételes. A megfigyeléshez célszerű időtervet készíteni, s a megfigyelés részterületeihez témasorrendet felállítani. Az időpont tekintetében ajánlatos a délelőtt preferálása, tekintettel arra, hogy az úgynevezett szervezett, irányított tanulás inkább a délelőtti időszakra esik, továbbá a gyermekek is fogékonyabbak, jobban aktivizálhatóak. Fontos a megfigyelés előre eltervezett időtartamának rögzítése is.

A megfigyelés helyszíne lehet mind a csoportszoba, mind pedig az óvoda udvara, sőt a kirándulás, séta és egyéb élményszerzés alkalmával az óvodán kívüli környezet is. A kérdőív az önértékelés lehetőségével párosulva vizsgálja elsősorban az óvodapedagógusok játék- és tanulásfelfogását, a játékosság értelmezését, a játék és tanulás kapcsolatát. A vizsgálatba érdemes a szülőket, mint fogyasztókat is bevonni. Érdekesek és fontosak lehetnek azok az információk, amelyeket ezen kérdőív segítségével szerezhetünk a vizsgálat során.

Az interjú helyéül nyugodt, csendes, ismerős helyet válasszunk. Fontos, hogy ismerős személy vegye fel az interjút (óvodavezető, másik csoport óvodapedagógusa stb.), segítve ezzel a biztonságos környezeti feltételek megteremtését a gyermek megnyilatkozásához. Az óvodapedagógus lehetőleg félévenként egyszer minden gyermeket megfigyel a táblázatban szereplő szempontok szerint. Az egyes tanulási formákról összegző értékelést is tudunk készíteni a részmegfigyelések adatainak felhasználásával. Az összegzésből kitűnik a tanulási formák jellemző jelenléte, s néhány szempont alapján megvalósulásuk sikere.

A tanulási folyamatról, illetve a tanulási helyzetekről készítsünk feljegyzéseket a felsorolt gyermeki jellemzők megfigyelésével, amelyek figyelembe vételét az 5 fokozatú skálán minősítsük.

A játék és tanulás viszonyának értékelési szempontjai:

Digitális eszközök a játékos ismeretszerzésben

A digitális tankönyvek és online platformok is segíthetnek a játékos ismeretszerzésben. Az Okos Doboz tartalmai például tanári regisztráció/belépés után a Tanár modul segítségével irányítottan alkalmazhatóak gyakorlásra és számonkérésre. Az Emberi test biológiája és egészsége digitális tankönyv több mint 150 oktató diával, 900 interaktív feladattal és 100 videóval egy digitális tanár segítségével dolgozza fel a 8. évfolyam tananyagát. A gyerekek visszajelzései alapján megállapítható, hogy ez a játszva tanulás egyik nagyszerű módja, amit még a középiskolások is szívesen elvégeznek.

A kognitív képességek nem egyetlen tantárgyhoz vagy területhez köthetők, hanem a gondolkodás, megismerés, tanulás egészére vonatkoznak. A digitális eszközök révén a gyerekek változatosan, többféle megközelítésben találkozhatnak az eddig tanultakkal, ami hozzájárul a mélyebb megértéshez és a tartós tudáshoz.

tags: #altalanos #ismeretek #bovitese #jatekosan

Népszerű bejegyzések:

• Magyar és nemzetközi kosárlabda hírek
• A 10. forduló kosárlabda rangadója
• A Real Madrid tehetséggondozási stratégiája
• Élő közvetítés: Real Madrid – Salzburg Bajnokok Ligája
• Jegyvásárlási útmutató a Videoton meccsekre