Az amatőr státuszú labdarúgók átigazolásának szabályai és költségei
A sportban az eredményesség alapfeltétele a kemény, áldozatos munka, ám a hosszú távú sikerhez stabil anyagi háttér is szükséges, melyet a sportolók és sportszervezetek különféle jogi megállapodásokkal tudnak megteremteni. Az amatőr és profi sport fejlődése, a sport népszerűségének folyamatos növekedése és az ezzel párhuzamosan növekvő finanszírozás egyre összetettebb jogi kérdéseket vetett fel, ami megkövetelte a stabil, részletes törvényi szabályozást. Bár ezek a jogi megoldások a nézők és szurkolók számára kevéssé láthatók, mégis kulcsfontosságú az egyes jogi kérdések rendezése.
Cikkünk célja, röviden bemutatni ezen szerződéseket - a teljesség igénye nélkül, azonban a lehető legátfogóbb képet adva róluk. Rendszerszinten alulról felfelé haladunk a sportolók sporttevékenységét érintő szerződésekkel, kezdve az amatőr sportolók sportszerződésével, a hivatásos sportolók munka- és megbízási szerződésén és az átigazolás kérdésén át a kereskedelmi szerződésekkel bezárólag.
Bemelegítés: Amatőr sportolók foglalkoztatása
Amatőr sportolókkal kötött szerződés esetén a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben („Ptk.”) szabályozott megbízási szerződés szabályrendszerét kell alkalmazni, a sportról szóló 2004. évi I. törvény („Stv.”) amatőr sportolókra vonatkozó részében foglalt eltérésekkel. Amatőr sportoló főszabály szerint nem részesülhet díjazásban, azonban egyes esetek kivételt képezhetnek. Ilyen eset lehet a szükséges és indokolt költségek megtérítése (pl.: útiköltség), kisebb értékű elismerések (pl.: érem, ajándék, ösztöndíj), valamint amatőr sportolók is köthetnek szponzori szerződést. Ezen szerződések, bár nem feltétlen hoznak materiális jellegű nyereséget a felek számára, azonban hosszú távon jövedelmező befektetés lehet az utánpótlás- és szabadidős sport fenntartása érdekében.
A Sportszerződés specialitása, hogy az csak határozott időre köthető, melynek felső határa a jelenleg hatályos szabályozás szerint négy év.
Rajt: Az átigazolásokról
Átigazolás értelmében egy sportoló sportszervezeti tagsága átkerül egy másik sportszervezethez, melynek következtében új club színeiben folytatja sportkarrierjét. Az átigazolások nyilvántartását a sportágak országos szakszövetségei vezetik, ahol az egyes sportolóik sportszervezeti tagságát tartják nyilván. Ezen nyilvántartás alapján határozható meg, ki milyen színekben versenyzik. Az átigazolás szabályozásáról minden sportszövetség maga kell gondoskodjon ún. „átigazolási szabályzat” formájában.
Egy ilyen szabályzatnak vannak kötelező elemei, melyek nem maradhatnak ki annak megalkotásakor. Például kötelező elem, az átigazolási időszak meghatározása, egyes korlátozó tényezők, határidők, átigazolási szervek megnevezése, továbbá a jogorvoslat kérdésének rendezése.
Az átigazolási eljárás, a kérelem országos sportszövetséghez való benyújtásával indul, melyet az erre a célra létrehozott átigazolási űrlapon lehet kezdeményezni. A kérelmet az átvevő sportszervezet nyújtja be, melyhez csatolmány formájában feltüntetendő a sportoló régi versenyengedélye, továbbá a kérelemben szereplő egyes adatokat hitelt érdemlő módon történő igazolása (pl. igazolások, szerződések, igazolványok bemutatása, stb.).
Az eljárás során az átvevőnek igazolnia kell, hogy nincs jelenleg érvényes sportszerződése vagy akár munka- és megbízási szerződése az átigazolni kívánt sportolóval, mely jogszerűségi akadályt képezne, továbbá megjelölendő a sportoló múltbéli klubjával kötött szerződés megszűnésének oka is. Ha a sportoló szerződése még nem járt le, vagy nem bontották fel, az átadó sportszervezet hozzájárulása szükséges, ennek hiányában a kérelem elutasításra kerül. Az átvevő sportszervezetnek kötelessége az eljárás díját megfizetni. 18 év alatti sportoló esetében itt is érvényesül az általános szabály, miszerint szerződést csak törvényes képviselője hozzájárulásával jogosult kötni.
Az elbírálás határideje 30 nap, mely során egy alkalommal 15 napos hiánypótlási határidő tűzhető ki. Amennyiben a sportoló szerződése clubjával lejár, és nem köt újabb szerződést egy másikkal, vagy nem újítja meg azt, abban az esetben a szerződés lejártának időpontjától kezdve, amatőr sportolónak minősül.
Az átigazolási díj: A "működési költségtérítés"
Az MLSZ bevezette az úgynevezett „működési költségtérítést”, ami azt jelenti, hogy az átigazoló klubnak fizetnie kell egy úgynevezett „működési költségtérítést”. Ez a díj maximum évente 100.000 Ft, és a minimum megfizetendő díj ennek 10%-a, azaz 10.000 Ft/év.
Például, egy 1998-as születésű játékos, aki 3 éve egy focicsapatban játszik, de szeretne váltani, mert ki akarja próbálni magát máshol, ahol akár a barátai is játszanak. Ez a játékos tegyük fel, hogy egy amatőr klubból egy amatőr egyesületbe szeretne igazolni. Ez a játékos 3 évet volt ott, így az átvevő klub felkeresi az átadó egyesületet és megegyeznek egy átigazolási díjról (képzési díjnak is nevezhető, mivel az edzők, egyesület munkáját akarják ezzel megfizettetni). Jelen esetben jól alakul, azaz a játékos 10%-ért tud váltani. Ez azt jelenti, hogy 3X10.000 Ft-ot kell kifizetnie (30.000 Ft) az átvevő egyesületnek.
Ez a szabály még rengeteget fog változni, finomodni, de az átigazolási díj marad.
A 2024-es nyári átigazolási időszakban, a 2005.01.01-én vagy utána született labdarúgók, utánpótlás korúnak számítanak, így rájuk a NYIÁSZ-ban meghatározott B., illetve C. szabályok vonatkoznak.
A táblázatban minden sportszervezet az U19-es csapatának osztálya, besorolása alapján fizet, illetve kérhet működési költségtérítést.
| Korosztály | Osztály/Besorolás | Működési költségtérítés (Ft/év) |
|---|---|---|
| U19 | A | 100.000 |
| U19 | B | 75.000 |
| U19 | C | 50.000 |
| U19 | D | 25.000 |
A Kelen SC megpróbálja a legjobb megoldást választani, ezért minden átigazolást egyediként fogunk kezelni. Viszont azt meg kell érteni, hogy az egyesület nem képes felvállalni egyedül a költségviselési terheket, szükségünk van a szülők segítségére. Például, ha 50.000 Ft jönne ki, mert 5 évet volt az egyesületnél, ahonnan el szeretne jönni, akkor 10.000 Ft-ot fizet a szülő és a feletti részt átvállalja a Kelen SC abban a formában, hogy előre kifizet 5 havi tagdíjat, ami 8.000 Ft/hó, azaz 5X8.000 Ft = 40.000 Ft.
Igazoláshoz szükséges dokumentumok és eljárási idők
A NYIÁSZ tartalmazza a Működési Költségtérítés alkalmazását, amely az utánpótlás korosztályokra (B. és C.) vonatkozik.
Az (át)igazoló lap érvényessége a keltezéstől számított 30 nap. A hiánypótlásra is ezen érvényességi időn belül van lehetőség. Az igazolási/átigazolási kérelmek feldolgozási ideje 3 munkanap. Az elkészült dokumentumok átvételére a 4. NYIÁSZ.
Az átigazolás origója: a játékjog
A játékjog fogalma megváltozott az idők során. Kezdetben a hivatásos sportolók személyhez kötött vagyoni értékű jogaként határozták meg. Később a szabályozás pontosított, miszerint a játékjog: „a sportoló sporttevékenységéhez fűződő fizikai és szellemi képességei sporttevékenység keretében történő felhasználásának joga”. Ez a megfogalmazás szakított a korábbi vagyoni jogi értelmezéssel, hiszen a játékjog nem idegeníthető el, csak a használata ruházható át, és kizárólag meghatározott feltételek mellett.
Az Stv. kiterjesztette a fogalmat az amatőr sportolókra is. Az amatőr sportolók esetében a játékjog „mozgása” egyszerűbb szabályok szerint történik. Két esetben beszélhetünk a fogalom relevanciájáról: a sportszerződés, valamint a tagsági jogviszony alapján végzett tevékenység körében. Amennyiben a sportoló sportszerződés alapján fejti ki sporttevékenységét, úgy csak sportszervezete előzetes, írásbeli hozzájárulásával rendelkezhet játékjogáról, továbbá az őt átvevő sportszervezetnek az átadó rendelkezése függvényében díjfizetési kötelezettsége keletkezhet, ha a sportszövetség szabályzata ezt lehetővé teszi. Egyszerű tagsági jogviszony esetén nincs szükség a sportszervezet hozzájárulására, viszont az átadó szintén tarthat igényt bizonyos összegű költségtérítésre.
Fontos kiemelni, hogy amennyiben a sportoló nem áll semmilyen jogviszonyban sportszervezettel, abban az esetben korlátozás nélkül rendelkezhet ezen jogáról.
A játékjog használatának fontos kérdés a „nevelési költség megtérítése”, mely erős „fegyver” lehet a sportszervezetek kezében (különösen a fiatalkorúak esetében), ha maguknál szeretnének tartani egy tehetséges sportolót. Ilyen esetről akkor beszélhetünk, ha a sportolóval (illetve törvényes képviselőjével) kötött szerződésben külön kikötik, hogy megszűnés esetén köteles megtéríteni a nevelésére fordított költségeket. Célszerű az ilyen megállapodások megkötéséhez jogi szakember segítségét igénybe venni.
A hivatásos sportolók ezzel szemben nemcsak rendelkezhetnek a játékjogukkal, hanem ellenértéket is kérhetnek annak használatáért. Ennek értéke a megbízási- vagy munkaszerződésben kerül megállapításra. Az ellenérték mértékét a törvény nem határozza meg, viszont szabadkezet ad a sportszövetségeknek, hogy átigazolási szabályzataikban megállapítsák annak legalacsonyabb és legmagasabb mértékét (ez az ún. fizetési sapka). Az átigazoló sportoló maga dönti el, hogy ellenérték fejében vagy ingyenesen kívánja átruházni játékjogát (ezt az összeget aláírás pénznek szokás nevezni).
Az átigazolási folyamatban az érintett sportszervezetek között is létrejöhet megállapodás játékjog átruházásáról, legyen szó akár végleges, akár ideiglenes átruházásról. Kötelező törvényi előírás a szerződés írásba foglalása, továbbá a szakszövetségeknek történő bejelentése.
tags: #amator #statuszbol #amator #statuszba #atigazolasok
