A magyar szívvel dobott touchdownok: Az amerikai futball térnyerése és legendái

Két évtizeddel ezelőtt senki nem számított rá, hogy az amerikai futball ennyire népszerű lesz itthon. Az elmúlt húsz évben a sportág hatalmas utat járt be Magyarországon, a kezdeti kuriózumból mára egyre növekvő rajongótáborral és komoly hazai sportélettel rendelkező jelenséggé vált. De miért alakult ez így? Hogyan vált ismertté itthon az NFL és hogyan fejlődött ezzel párhuzamosan a hazai amerikai futball? Ebben a cikkben körbejárjuk a sportág magyarországi történetét, kulcsszereplőit, és bemutatjuk azokat a magyar származású legendákat, akik nevüket arany betűkkel írták be az NFL krónikáiba.

Az amerikai foci térnyerése Magyarországon

Az amerikai futball igazi magyarországi áttörése 2004. február elsején kezdődött, amikor a SportTv-n mutatták magyar csatornán először élőben az NFL nagydöntőjét. A döntőt akkor is emlékezetesre sikerült, Janet Jackson és Justin Timberlake incidense a félidei showműsor alatt tévétörténelmi pillanat lett, de a mérkőzés is csak az utolsó másodpercekben dőlt el a később a sportág legendájává váló Tom Brady vezette New England Patriots javára. A 2004-es Super Bowl a pályán és azon kívül is emlékezetesre sikerült.

Hamar meg is született a döntés, hogy a következő évtől már a teljes szezont megmutatja a csatorna. Arra viszont a visszaemlékezések alapján akkor senki sem számított igazán, hogy az amerikai futball közvetítései itthon nem csak a sportágat ilyen-olyan külföldi adón már korábban is követő elkötelezett rajongói tábort szólítják majd meg, hanem 20 év alatt a legnépszerűbb amerikai sporttá teszik Magyarországon a focit. Még kilenc évet kell visszaugrani az időben, hogy megtaláljuk az amerikai foci itthoni felfutásának kiindulópontját. A cikk szerzője is ekkor, a 2013-as Super Bowl után vált a sportág rajongójává, amelyet a Baltimore Ravens nyert meg a San Francisco 49ers ellen egy áramszünettel tarkított, fordulatos mérkőzésen. Ekkor még nagyon keveset tudott arról, hogy egy Magyarországon már hosszabb ideje terjedő, egyre népszerűbb sportág mellett köteleződik el.

Az első magyar nyelvű közvetítés idején az országban még nagyon kevesen voltak vele tisztában, hogy egyáltalán mi az amerikai futball, pláne kevesen látták át a sport szabályait. Ennek fényében adja magát a kérdés, hogy egy ennyire idegen közegben mi fogja meg a nézőt? Ahogy elkezdünk beszélgetni a megkérdezettekkel, hamar egyértelművé válik, hogy a válaszok erre nagyon különbözőek. Többen épp az újdonság varázsát emelik ki, de ugyanúgy előkerülnek a látványos játékok, az agresszivitás, a káosz és a rendszer elegye, de a rendre izgalmas és fordulatos mérkőzések is. Buday Zoltán, a Pro Futball Focus (PFF) elemzőcég vezető munkatársa, a sportág egyik legelismertebb hazai szakértője a következőképpen emelte ki ezt a sokszínűséget: „Nagyon sok szempontból lehet megközelíteni, mi tetszik benne az embernek. Egyre kevésbé, de benne van a brutalitás, a nagy ütközések. Ott van kicsit az amerikanizmus, ha valaki szereti az Egyesült Államokat és mindent, amit ők csinálnak, akkor ezeken a meccseken kaphat belőle egy szeletet. A stratégia kimagasló, talán fontosabb, mint bármelyik másik sportban. A látványos játékok is meghatározóak, de ott vannak még az olyan apróságok is, mint mondjuk a cheerleaderek.”

Gallai László szerint, aki a SportTv-n a hazai kezdetektől 15 éven át volt az NFL-műsorok szerkesztője, az amerikai foci ezzel együtt jóval könnyebben követhető, mint a többi amerikai sport. Mint elmondja, az, hogy a csapatok fix műsorsávokban, hetente egyszer játszanak, esemény jelleget ad mérkőzéseknek. A sportág pedig mondjuk a jégkoronggal szemben látványos a tévén keresztül is, az Amerikából kapott közvetítési kép pörgőssége néha egy akciófilmével vetekszik.

A megkerülhetetlen, Faragó Ricsi

A SportTV nagy fába vágta a fejszéjét, amikor úgy döntött, a 2004-es alapszakaszt már heti két mérkőzéssel végigközvetíti. Ehhez egy állandó kommentátorra volt szükség. Gallai László visszaemlékezése szerint ekkor jött képbe Faragó Richard, akivel kapcsolatban talán a sportágat kevésbé ismerőknek sem kell hosszan magyarázni, mennyire összeforrott a neve az amerikai futball itthoni közvetítéseivel. A kommentátorról, aki már az 1990-es évek óta az NFL rajongója volt, minden megkérdezett kiemelte, hogy nem lehet túldimenzionálni a szerepét, sem azt a lelkesedést, amivel belevágott a sport közvetítésébe. „Aztán egyszer csak azt látod, hogy ugyanez a kommentátor egy, az ország számára teljesen ismeretlen sportág tulajdonképpen lényegtelen alapszakasz meccsén úgy örül egy háromyardos futásnak, mintha valaki megnyerte volna a foci-vb-t. Ekkor szerintem az jön át, hogy ha a Faragó Richard ennyire lelkes, akkor nehogy már ne maradjak itt.” - mondja róla Gallai László.

Faragó és később a többi kommentátor viszont soha nem egyedül közvetítettek, mindig ült mellettük egy sportághoz kötődő szakértő. Közülük a legismertebb és népszerűbb párost Faragó a Budapest Wolves magyar amerikaifoci-csapat egyik alapítójával, Kovács Sándorral alkotta. Gallai nyitottságának köszönhetően olyan nevek is adásba kerültek, mint Bencsics Márk, Udvardi Gyula, Herczeg Ádám vagy Buday Zoltán. Egy-két szezon alatt kialakult egy olyan nézői réteg, ami nem csak jóval színesebb volt, mint egy átlag sport rajongóinak köre, hanem sokkal interaktívabb is a megszokottnál. Az aktivitást és népszerűség gyorsan érzékelhető növekedését alátámasztották a nézettségi mérések is, amik azt mutatták, és mutatják még manapság is, hogy az amerikai foci a legpiacképesebb, 18-49-es korcsoportot találta telibe. Ezzel párhuzamosan Faragó körül is kialakult egy kultusz, amit jól mutat, hogy a Gallaival közösen 2010-ben kiadott NFL című könyve óriási siker lett, a villámgyorsan elfogyó első kiadást ma is csak több tízezer forintért lehet beszerezni.

A magyar szál az NFL-ben: Legendák és úttörők

Ha azt mondjuk Puskás, akkor Rio de Janeirótól Tokióig mindenki tudja kire gondolunk, de az Egyesült Államokban lehet, hogy még több barátunk lesz, ha Joe Namath vagy Larry Csonka nevét emlegetjük. Gondoltad volna, hogy egy ízig-vérig amerikai sport legnagyobb alakjai között több magyar is található? Évente minimum négy, maximum nyolc új tagot választanak be a cantoni Hírességek Csarnokába. Akit beiktatnak, egyedi, aranyszínű zakót kap és mellszobor készül róla, amely szintén a kiállítás része lesz. Elképesztő látni egymás mellett a sportág nagyságainak jelenleg 362 szobrát, köztük a négy magyar származású kiválóságét.

Joe Namath, a "Broadway Joe"

Az egyik legnevesebb magyar gyökerű amerikai focista a New York Jets legendás irányítója, Joe Namath volt. Namath nagyapja 1911-ben a Pannónia gőzhajóval érkezett meg az Újvilágba, de a szülei is magyar származásúak voltak: édesanyja, Rose Juhász és apja, az acélgyári munkás János Namath, aki megváltoztatta az eredeti Németh családnevet. Joe sport iránti tehetsége már a középiskolában megmutatkozott, de ő az amerikai futballt választotta. Az egyetemet nem fejezte be, inkább jelentkezett az 1964-es draftra, amelyen az NFL-ből a St. Louis Cardinals a 12. helyen, míg az AFL-ből a New York Jets az első helyen választotta ki. Rekordot jelentő 427 ezer dollárért szerződött a Jetshez és 11 év alatt a franchise ikonikus alakjává vált. Tizenhárom éves pályafutása alatt számos rekordot állított fel, például ő volt az első játékos az NFL történetében, aki egy szezon alatt négyezer passzolt yardig jutott. 1985 óta a Hírességek Csarnokának tagja, 12-es számú mezét a New York Jets visszavonultatta. Namath volt a sportág első igazi szupersztárja, nem véletlenül ragadt rá a Broadway Joe becenév. Amikor éppen nem játszott, akkor a legjobb csajokkal randizott, a legmenőbb bárokban mulatott, vagy egyszerűen csak élvezte a sztárság minden előnyét. A hetvenes években kisebb-nagyobb filmekben is szerepelt, de nem ezekért az alakításokért maradt meg az amerikaiak emlékezetében. Lányának inspirációjára végül a tanulmányait is befejezte, 2007 decemberében, 64 éves korában szerzett diplomát az Alabama Egyetemen. Namath az 1969-es, III. Super Bowl előtt azt garantálta: „Az a helyzet, hogy meg fogjuk nyerni a meccset! Ezt garantálom!” A New York Jets 16-7-re győzött.

Don Shula, a rekorddöntő edző

Don Shula 1930-ban Magyarországról kivándorolt katolikus szülők gyermekeként született, és nem túlzás azt állítani, hogy ő az NFL történetének talán legsikeresebb edzője. Shula tizenegy éves korában kezdett el amerikai focizni. Néhány éves egyetemiedző-pályafutás után 1963-ban, mindössze 33 évesen kapott először az NFL-csapatban vezetőedzői állást. A Baltimore Coltsszal sok szép győzelmet ért el, de két döntőt is elveszített. Ám a néhány évvel korábban megalakuló Miami Dolphins kispadján ülve végre megjöttek a várva várt sikerek. Shula 1995-ig 33 évet töltött az NFL-ben vezetőedzőként, 347 győzelmet és 176 vereséget elkönyvelve. Az egyetlen csapat az NFL történetében, amely veretlenül lett bajnok, s ez a 17-0-s mutató került be az évkönyvekbe az 1972-es Miami Dolphins teljesítménye mellé. Shula négy alkalommal jutott be a Super Bowlba, kettőt meg is nyert az együttessel. Megszámlálhatatlan eredménye közül kettőt említhetünk, ami a Hírességek Csarnokában öles betűkkel szerepel: 328 alapszakasz-győzelme és karrierje 347 sikere edzőként máig megdönthetetlen csúcs. Don Shula edző rekorddöntő kabátja a veretlen szezonból, és mellette egy 39-es számú Miami Dolphins mez is látható a Hírességek Csarnokában.

Larry Csonka, az erőfutó

Larry Csonka, vagy ahogyan Amerikában mondják: Zonka, szintén magyar származású. Kétszeres Super Bowl-győztes, a VIII. Super Bowl MVP-je, ötszörös Pro Bowl-tag játékos, a hibátlan szezont elérő Dolphins oszlopos tagja. Megható látni, hogy a korszak legendás dinasztiájának sikereiben két magyar is elévülhetetlen érdemeket szerzett, és hogy ezt az Egyesült Államokban milyen nagy becsben tartják. Csonka mindössze 23 mérföldre született Cantontól, az Ohio államban fekvő Stow kisvárosban. Szüleivel és öt testvérével egy farmon nőtt fel és alighanem ott tett szert arra az őserőre, amelyet sportpályafutása során kamatoztatni tudott. Egy véletlennek köszönhetően lett középiskolai csapatában a speciális egység tagjából futójátékos (fullback), ami kiváló döntésnek bizonyult, mert egyetemi együttesében szinte minden futással kapcsolatos rekordot megdöntött. A Miami az 1968-as drafton az első körben kiválasztotta, és aztán szó szerint páratlan karriert futott be. Larry Csonka sok rekord mellett egy különleges kategóriában is első: ő az egyetlen labdavivő játékos, akire valaha is unnecessary roughness vagyis „szükségtelen durvaság” büntetést fújtak. 1987-ben pedig bebocsátást nyert a Hírességek Csarnokába.

Lou Groza, a "Lábujj"

A negyedik legenda Lou Groza, akinek családja Erdélyből vándorolt ki a századelőn (apja román, anyja magyar volt), ugyancsak Ohióban keresve a boldogulást. Egész élete összenőtt az állammal, itt végezte középiskolai, majd az egyetemi tanulmányait is, s nem volt meglepetés, hogy az ígéretes rúgójátékost a Cleveland Browns igazolta le. Groza elképesztő pontossággal és hatékonysággal értékesítette a field goalokat és a jutalomrúgásokat, egészen távolról is - innen ered a „Lábujj” beceneve is. 21 (!) szezonon keresztül játszott a Brownsban (egy NFL-játékos karrierje jelenleg átlagosan 3.3 esztendő), ezalatt nyolc bajnoki címet szerzett a Super Bowl előtti érában. Pályafutása elismeréseként a Cleveland Browns csapatánál visszavonultatták a 76-os számú mezét, míg a legjobb egyetemi rúgójátékos minden évben a róla elnevezett Lou Groza-díjat kapja meg.

A Gogolák testvérek: A rúgás forradalma

Az 1956-os magyar forradalom az amerikai foci rúgásait is forradalmasította az Amerikába emigrált Gogolákéknek köszönhetően. Gogolák Kornél Péter és Gogolák Károly Pál a negyvenes évek elején született Magyarországon. A család a forradalom után az Egyesült Államokba emigrált, a New York melletti Ogdensburgben telepedtek le. A testvérek a tengerentúlon is az európai futballt folytatták volna, de a helyi középiskolának nem volt focicsapata, így maradt a tojáslabda. Az idősebb testvér, Pete Gogoláknak már az elején feltűnt, mennyire furcsán végzik a mezőnygól-kísérleteket az amerikaiak. Pete egy teljes nyarat gyakorolt testvérével és apjával, hogy tökéletesítse technikáját. Az ogdensburgi középiskolában mutatta be először a később meghonosodott rúgástípust: az európai fociból ismert rüszttel, oldalról elvégzett rúgást. Pete néhány évvel később az egyetemi bajnokságban folytatta, a Cornell University amerikai focistája volt, Charles a Princeton Universityre ment, ő is rúgó lett. Az idősebb Gogolák volt első olyan játékos a sportág történetében, aki 50 yardról távolabbról talált be. A Gogolák testvérek előtt mezőnygólokkal csak ritkán próbálkoztak a csapatok, akkor is gyatrák voltak a kísérletek, tízből általában egy jött be. Pete a Buffalo Billshez ment 1964-ben, míg Charles az első olyan rúgó volt a sportág történetében, akit az első körben draftoltak, 1966-ban a Washington Redskins választotta ki a hetedik helyen. Pete volt az első, aki a két profiliga, az AFL és az NFL egyesülése előtt egy AFL-es csapatból egy NFL-esbe igazolt. Neki tulajdonítják, hogy megnyitotta a kaput a két bajnokság között, aminek hatására néhány év múlva egyesült az NFL. Gogolák a Giantsnál eltöltött kilenc szezonja alatt a klub egyik legendája lett, 646 pontjával mai napig ő a négyszeres Super Bowl-győztes klub legtöbb pontot szerzett játékosa. Az NFL Network Pete Gogolákot beválasztotta arra a tízes listára, amely az amerikai futballt megváltoztató tényezőket vette számba. A magyar rúgók hatását a szakértők sem vitatják, az általuk meghonosított rúgásfajta pedig gyakorlatilag egy új pozíciót, a rúgójátékosét teremtette meg. „Sosem tekintettem a foci-stílusú rúgásra úgy, mintha én találtam volna ki. Őszintén szólva az lepett meg a legjobban, hogy senki nem próbálta meg előttem" - mondta később a Sports Illustratednek Pete Gogolák.

Meskó Zoltán, a jelenkor arca

Meskó Zoltán a korábban említett játékosokkal ellentétben a jelenkor csillaga. Temesváron született Meskó családja páratlan szerencsével, az amerikai zöldkártya-lottón nyert vízummal került ki az Egyesült Államokba, a kis Zoltán az európai foci nagy rajongója volt, így nem csoda, hogy a tojáslabdások között is inkább a rúgójáték érdekelte. Meskó nem pontrúgóként, vagyis kickerként, hanem punterként került be a csapatba, vagyis a feladata az, hogy olyan messzire rúgja el a labdát, amennyire csak tudja, és így területet nyerjen a csapatának az ellenfél támadása előtt. A Michigan Egyetem csapatában végzős évére már kiemelkedett a mezőnyből, több mutatóban is iskolai rekorder volt. A 2010-es drafton a New England Patriots az ötödik körben szerezte meg. Amellett, hogy csapata egyik legfontosabb láncszeme, Meskó Zoltán igazi mókamester is. Közösségi munkájáért a közelmúltban kitüntették, augusztus végén megkapta Ron Burton Közösségi Kitüntetést, ezzel ő lett a tizedik New England-i focista, aki ebben az elismerésben részesült. Meskó az elismerésről elmondta, nehéz gyerekkora miatt foglalkozik szívesen gyerekekkel. A többi korábban említett magyarral ellentétben Zoli valóban beszél magyarul (és persze még angolul, románul, németül és spanyolul is), idén áprilisban el is látogatott hazánkba, vagyis tényleg ízig-vérig a mi fiunk.

Varga Botond, az ígéretes jövő

Varga Botond még mindig csak 18 éves lesz a nyáron, de már most sorban állnak érte a legnagyobb amerikai egyetemek, hogy náluk tanuljon, és még inkább náluk amerikai focizzon. A massachusettsi Tabor Academy középiskolában éppen a második évét befejező diák 208 cm magas és mintegy 141 kg, az iskolai csapat támadó falának szó szerint az egyik oszlopa. A fényes jövő előtt álló fiatalembert legutóbb éppen a New England Patriots csapatával hat bajnoki gyűrűt nyert korábbi NFL-legenda, Bill Belichick győzködte, hogy az általa edzett North Carolina Egyetem együtteséhez menjen, ha leérettségizett. Varga Botond már hat szóbeli ajánlatot kapott egyetemektől, de ezek egyelőre még szóbeli ajánlatok, írásbeli ajánlatokat a harmadik év végén szoktak adni. Jól megy neki a tanulás is, nemcsak a sportban teljesít jól, hanem az iskolapadban is. Ráadásul az idei évben ő lett az első az iskola történetében, aki másodévesként házelnök lett.

Magyar származású NFL legendák és kiemelkedő játékosok

A hazai amerikai futball sportélet fejlődése

Bár próbálkozások már a kilencvenes években is voltak az itthoni futballélet beindítására, az első komolyabb hullám itt is 20 éve, a magyar nyelvű Super Bowl-közvetítés hatására indult meg. A játékot egy évvel később elkezdő Bencsics szerint az amerikai fociban hirtelen sokan találtak rá egy olyan sportágra, amiben jobban kiélhették a keménységüket. Az új játékosok között volt Sződy Ferenc is, akiből aztán egy sérülés miatt rövidúton edző lett, mára pedig már a Budapest Wolves vezetőedzője és a magyar válogatott szövetségi kapitánya. Szerinte a sportág az elmúlt években óriási utat járt be itthon ismertségben. „Régen, ha tíz embernek meséltem az amerikai fociról, egy tudta, hogy mi az, de ő is csak egy amerikai filmben látta. Most tízből talán hét ismeri a sportágat, 2-3 pedig le is csap rá, hogy ő vagy valaki a környezetében néz is a meccseket.”

Az évek alatt a játék színvonala itthon is óriásit fejlődött. Bencsics szerint, akinek nemrég befejeződött aktív karrierje lényegében lefedte ezt a 20 évet, a kezdeti kevés passzal dolgozó, brusztolósabb fociból sok helyen eljutottak a kreatívabb, látványos játékhoz. Mindezt úgy, hogy a sportág jórészt továbbra is amatőr státuszban van, az edzők és a játékosok többsége nem keres pénzt a munkájával. Ez alól kivételt jelentenek az úgynevezett import játékosok, vagyis azok a jellemzően amerikai focisták, akik egy kevésbé sikeres tengerentúli karrier után jönnek át Európába focizni, különböző ügynökségek közreműködésével. Ők és a külföldi edzők a tudásukkal nagymértékben járulnak hozzá a fejlődéséhez. Érdekes anomália ebben a közegben a Fehérvár Enthroners csapata, ami jelentős szponzori támogatásoknak hála Magyarországon egyedül tudja minden játékosát fizetni, és kifejezetten a sportághoz épített pályán játszani hazai mérkőzéseit. A fehérváriak nem is az itthoni bajnokságban, hanem az összeurópai ELF-ben indulnak, a jóval színvonalasabb liga és az anyagiak segítségével pedig érthető módon el is tudják csábítani a többi csapat legjobbjait. A helyzet ilyen szempontból kettős: ez a versenynek nyilván nem tesz jót, a magyar amerikai futball fejlődését viszont segítheti, ha a legjobbak magasabb szinten is kipróbálhatják magukat. Ebből például az a válogatott profitál, ami 2013 óta létezik, a legutóbbi A divíziós Európa-bajnokságon pedig 9. helyen zárt. A nemzeti csapat, ellentétben a klubokkal, rendre nagyobb pályákon, több ezres közönség előtt játszik. Sződy szerint ebben az általános itthoni sportrajongás mellett szerepe van az erős médiakommunikációnak és annak is, hogy évente többnyire egy itthoni találkozó van.

Utánpótlás és jövőbeli kihívások

A válogatott népszerűsége az elmúlt években sem hanyatlott, azt viszont Sződy és Bencsics is elmondja, hogy általánosságban a hazai futballélet megsínylette a koronavírus járványt. A csapatok a járvány alatt rengeteg játékost vesztettek - a Wolves utánpótlása például 150 főről 70-re csökkent - ez a trend pedig a vírushelyzet végével sem fordult meg. Sződy szerint a fiatalok számára ma már kevésbé vonzóak a hagyományos kemény módszerek, a sportágnak ezért az értékei megőrzése mellett változnia kell. A Magyar Amerikai Futball Szövetség 15 éves fennállásának évfordulóján szeretné a hazai amerikai futballban tevékenykedő játékosok, edzők, hazai sportért nagy áldozatokat hozó személyek felé kifejezni megbecsülését. A Szövetség öt fős választó bizottságot jelöl ki, akik a csapatok által küldött jelöltekből döntik el, ki kerüljön be a Dicsőségek Csarnokába. A Szövetség ezen felül életre hívja a “Local Hero” cím adományozását is.

A sportág média megjelenése és jövője

Közben viszont már messze nem csak a televíziós közvetítések foglalkoztak itthon az amerikai focival. Idővel a legtöbb nagyobb magyar híroldal elkezdett részletesebben beszámolni az NFL-ről, több tematikus aloldalt is üzemeltetett. A hazai blogolásban úttörő NST felületén megjelent egy amerikai focis blog is, amiből kinőtte magát az említett Fűzővel Kifelé! Előfizetési modelljüknek köszönhetően pedig mára a magyar piacon egyedüliként meg is élnek ennek a tartalomnak a gyártásából, amit a hobbiból indult blogok közül nem sok mondhat el magáról. Megjelentek itthon az NFL-lel foglalkozó podcastek és YouTube-csatornák is. A már említett Herczeg Ádám videós tartalmai inkább egy szűkebb rétegnek szólnak, Bencsics és Buday podcastje, a 4th & Long viszont szórakoztató, mégis szakértő formában igyekszik foglalkozni a sportággal.

Mindezen pozitívumok és kínálatbővülés ellenére a megkérdezettek többsége abban azért egyetért, hogy az elmúlt évek mutattak lassulást a növekedésben. Bár a magyar nyelven nézhető meccsek száma a közvetítési jogok 2020-as cseréje óta tovább nőtt, a mérkőzéseket mutató Aréna4 sokáig nem volt fogható a szolgáltatók többségénél, a sportág pedig manapság új nézőket már amúgy is nehezebben vonz be, mint korábban. Ennek Katona Dániel szerint az egyik oka lehet, hogy a hosszú közvetítések és a sok reklám a mai tizenéves korosztályt már jobban elijeszti, erre pedig hosszútávon minden szereplőnek megoldást kell találnia. Az NFL-nek küzdenie kell azért, hogy az fiatalabb nézőket is bevonzza.

tags: #amerikai #foci #kedvelo #magyar #hiressegek

Népszerű bejegyzések:

• Football Manager kiegészítők letöltése és telepítése
• A Rosztov-Don sztárjátékosainak döntései
• A tehetségek támogatása Nemes Pál által
• Női kézilabda BL-döntő: Szpartak Kijev vs. Ferencváros
• Aktuális információk a DVTK-ról