Az Amerikai Futball Csapatok Világa: Részletes Áttekintés
Az amerikai futball az Egyesült Államok egyik legnépszerűbb sportága, melynek gyökerei egészen az 1820-as évekig nyúlnak vissza. Ekkor a Princeton egyetem diákjai egy „ballown” nevű, rögbihez hasonló játékot kezdtek el játszani. Néhány évvel később a Harvard egyetem diákjai is hasonló sportot űztek, de a futball igazi kialakulása az amerikai polgárháború végét követően indult be. 1873-ban négy egyetem képviselői (Rutgers, Princeton, Columbia, Yale) New York-i találkozójukon megalakították az NCAA elődjét, az IFA-t [Intercollegiate Football Association] és lefektették a játék legelső szabálykönyvét. Számos további reformra volt szükség, melyek meghozatalában Walter Camp járt az élen, többek között a csapatok létszámát 15-ről 11-re csökkentették, és a pálya hosszát 110 yardosra rögzítették. 1882-ben bevezették a „down”-rendszert, és 1883-ban az addigi gólrendszer helyett bevezették a ma is használt touchdown, field goal, extra point és safety fogalmát és pontértékét. A szervezet 1910-ben vette fel az NCAA (National Collegiate Athletic Association) nevet, és ma is ezen a néven tömöríti az amerikai egyetemi sportélet számos különböző sportját.
Az 1920-as évekre nagy népszerűségnek örvendett az új sportág az egyetemi körökben, ekkor alakultak az első profi csapatok is. A mai népszerűségét a sportág az 1960-as években érte el, amikor az akkori két profi liga egyesült, és megalakult az NFL, mely mind a mai napig az amerikai kontinens legnépszerűbb sportágának bajnoksága. A sportág mintegy 25 évvel ezelőtt indult világhódító útjára, az első európai csapatok is az idő tájt alakultak. Idehaza az 1990-es évek elején jelent meg a sportág, de szervezett keretek között csak 2005 óta rendeznek bajnokságokat. A Magyar Amerikai Futball Szövetség (MAFSZ) 2006 januárjában alakult. Az amerikai futball minden idők leggyorsabban fejlődő magyar sportja, több mint 25 tagegyesületet és 2000 igazolt sportolót számol, nem beszélve azokról, akik hobbi szinten űzik ezt a sportot.

Az Egyetemi Futball (NCAA) Szerkezete és Jelentősége
AZ NCAA, azaz a National Collegiate Athletic Association a főiskolai/egyetemi sportcsapatokat csoportba tömörítő szövetség az Egyesült Államokban. A College football óriási népszerűségnek örvend az USA-ban, több mint 500 csapat van az egyetemi ligában. A csapatoknak óriási szurkoló tábora van, a stadionok mérete gyakran meghaladja az NFL-ben lévőkét, a nagy érdeklődés pedig jelentős bevételt is hoz az egyetemeknek.
Ma négy különböző osztályban több mint 500 csapat vesz részt a küzdelmekben. Ennyi egyesület számára természetesen lehetetlen egyetlen egy közös bajnokságot szervezni. A csapatok közt ráadásul hatalmas különbségek mutatkoznak, pénzügyileg és toborzólehetőségek - vagyis a középiskolai játékosok „leigazolása”, azaz a toborzás (recruiting) - terén egyaránt. Az NCAA bajnokság négy osztálya erősségi sorrendben a következő:
| Osztály | Erősség | Leírás |
|---|---|---|
| FBS (Football Bowl Subdivision) | Legerősebb | A legjobb csapatokat és játékosokat tömöríti, innen draftolják a legtöbb NFL-be kerülő játékost (több mint 90%-át). A college football krémje. |
| FCS (Football Championship Subdivision) | Közepes | Jerry Rice és Steve McNair is ebből az osztályból került ki. |
| Division II | Közepes-gyenge | Larry Allen, Shannon Sharpe, Rod Smith, Adam Vinatieri, Walter Payton is itt játszottak NFL-pályafutásuk előtt. |
| Division III | Leggyengébb | Ritkábban, de innen is kerülnek ki gyémántok, mint például Matt Turk vagy London Fletcher-Baker. |

Ezeket talán úgy a legegyszerűbb elképzelni, ha a magyar focibajnokság csoportbeosztásának szerkezetére asszociálunk: az NB I, NB II, NB III, Megye 1 hierarchia-szerkezete valamennyire hasonlít az NCAA futballkonferenciáihoz. Igaz, különbségek azért akadnak, mert míg itthon az alsóbb osztályokból a bajnokság győztese automatikusan feljuthat magasabb osztályokba (ha rendelkezik a pénzügyi előfeltételekkel) és van kiesés is, az egyetemi bajnokságnál a feljutás nem közvetlen módon történik. Osztályváltás csak abban az esetben lehetséges, amennyiben az adott csapat megkapja a ligától az áldást a szintlépésre.
Konferenciák és Versenyrendszer az NCAA-ben
Korábban már említettük, hogy a divíziókat kisebb egységekre, ún. konferenciákra osztják. Ezek a konferenciák általában földrajzi alapon szerveződő kisebb csoportok, melyekben leggyakrabban 8-12 csapat szerepel. A legerősebb konferenciák közé tartozik az ACC, a Big Ten, a Big XII, a Pac-12 és az SEC. Az erőviszonyok persze minden idényben változnak, attól függően, hogy mennyire erős az egyetemet elhagyó harmad-/negyedéves korosztály, és mennyire erős az utánpótlás.

A konferenciák geográfiai alapon alakultak ki és mindegyikük egymáshoz relatíve közel eső iskolákat tömörít. Például a Pac-12 a Csendes-óceán (Pacific Ocean, innen a név) térségének csapataiból áll, hasonló az elgondolás az ACC esetén, csak ott épp a keleti parti iskolákkal. Az SEC nevében benne van, hogy a délkeleti országrész csapatai alkotják, a Big 12 főleg Texas és környékét jelenti, míg a Big Ten csapatai a nagy tavak környékén székelnek. Ennek a felosztásnak egyrészt praktikus okai vannak, mivel költségkímélő és az utazás is jóval könnyebb és egyszerűbb a játékosok számára. Másrészt pedig egyes helybeli iskolák közötti rivalizálást is elősegíti, elég a két Los Angeles-i csapat csatáját, a USC-UCLA mérkőzést példaként említeni.
Minden egyetemi csapat összesen 12 mérkőzést játszik egy évad során (a Hawaii és otthoni ellenfelei az utazási költségek enyhítéseként 13-at). Ebből 8-at saját konferenciájukban található ellenfelek ellen vívnak (a Big XII-nél és a Pac12-nél 9-et), míg a többit szabadon választható, konferencián kívüli ellenfelek ellen. A szabadon választható kifejezés nagyjából a valóságot takarja, bár apróbb szabályozások akadnak (pl. FBS-es gárda nem választhat Div. III-as csapatot). Rögtön adódik a kérdés: mi akadályozza akkor a jobb csapatokat abban, hogy gyengébbek ellen, úgymond alibi meccseket szervezzenek és ezzel is a rekordjukat tupírozzák? Az ilyen sajnos elő-előfordul, több program vállalja ezt be a kritikák ellenére. Ebből kifolyólag a “gyávákra” a média és a szurkolók keményen rá tudnak szállni, de szerencsére vannak pl. tradicionális riválisok, akik ugyan nem egy konferenciában vannak, de a tradíció okán mégis “illik” velük meccselni (pl. USC-Notre Dame csata ilyen tradicionális mérkőzésnek számít). Az egyetemi bajnokság rangsor-rendszerében a 2013-ban leváltott BCS rendszer alapját egy olyan ranglista képezte, amely minden héten kiválasztotta és rangsorolta az ország legjobb 25 csapatát (csak FBS csapatokról van szó). Az nem változott, hogy a legelső ranglistát még a szezon kezdete előtt publikálják, az előszezonban nyílvánosságra hozott ún. pre-season rangsor pedig még azelőtt jelenik meg, mielőtt bármelyik csapat akár egy meccset is játszott volna.
Az Amerikai Futball Játéka és Szabályai
Az amerikai futballban egyszerre két tizenegy fős csapat küzd egymás ellen egy 120 yard hosszú (110 méter), 53,3 yard (49 méter) széles pályán. A pályát oldalról az oldalvonal (side line), két végén pedig a záróvonal (end line) határolja. A két end line közepén helyezkedik el a kapu. A pálya két végében célterületek, és „Y” alakú kapuk találhatók, pontszerzéshez a labdát ide kell eljuttatni.

Pontszerzés és Játékidő
A játék célja a pontszerzés. Különböző módokon lehet eltérő pontokat szerezni a meccs alatt. A célterületre juttatás, „touchdown” 6 pontot ér, a „mezőnygól”, vagyis az „Y” kapu ága közé rúgás pedig 3-mat. Extra pontokat is lehet szerezni, például, ha a labdát átrúgják a hatalmas, „U” alakú kapun. Az a csapat nyer, akinek a meccs végén több pontja van.
A mérkőzés két félidőre, ezen belül 4 negyedre van osztva. A magyar mérkőzések negyedei 12 percesek, szemben az NFL 15 perces játékrészeivel, de az NCAA szabályoktól is különbözik az európai és egyéb nemzetközi összecsapások játékideje. Azonban a bíró megállíthatja az órát, ha például szabálytalanság, sérülés, sikertelen passz történik. Így a negyedek 12 vagy 15 perces tiszta játékideje ellenére egy mérkőzés akár 2,5-3 óra hosszúra is nyúlhat. A játék során intenzív akciók és taktikai megbeszélések váltják egymást - a játék lelke ezekben a taktikai megbeszélésekben rejlik.
A Csapat Felépítése és Játékmenet
Egy amerikai futball csapat három egységből áll: a támadó-, a védő- és a speciális egységből, melyek közül csapatonként egyszerre egy van a pályán. Az NFL-ben egy csapat játékoskerete 53 főből áll, és egyszerre 11-11 játékos küzd a pályán. Az amerikai futball mindenféle testfelépítésű és képességű játékosnak tud szerepet nyújtani a pályán. Elsősorban állóképességet, mozgáskoordinációt, koncentrálóképességet fejleszt, de szükség van erőre, gyorsaságra, dinamizmusra is. Alapjait már gyermekkorban meg lehet tanulni, a versenyszerű sportolást 10-12 éves kor körül érdemes elkezdeni.
A mérkőzés kezdőrúgással (kick-off) kezdődik, melyet a csapat rúgójátékosa a saját 30 yardos vonaláról végez el. Ilyenkor a special team van a pályán. Amennyiben a labda a célterületen vagy mögötte ér földet, az ellenfél a saját 20 yardos vonaláról indíthat támadást (touchback). Ha a labda oldalt hagyja el a játékteret, akkor a 40 yardos vonalról indulhat a támadás. Ha a labda a pályán landolt, azt a fogadó csapat visszahordó embere elkaphatja, majd futással előrébb hordhatja mindaddig, amíg az ellenfél védői meg nem állítják (kickoff return).
A kezdőrúgást követően a támadó csapat feladata az, hogy négy kísérletből (down) legalább 10 yardot haladjon előre. Minden egyes próbálkozás abból a vonalból indul, ahol az előző játék (play) véget ért. A támadó csapat két módon haladhat előre: futással és passzolással. Utóbbi esetén egyetlen előre irányuló passz engedélyezett, melyet a kezdés vonala (line of scrimmage) mögül kell végrehajtani. A játék úgy indul, hogy a center a lábai között feladja a labdát az irányítónak (snap). A passzolás nagyobb haladást tesz lehetővé, ám kockázatosabb is.
Amerikai futball kezdőknek | NFL UK
Offenzív (Támadó) Egység
A támadók fő célja a pontszerzés. A labda vonalában összesen 5 játékos áll fel: ők alkotják a támadófalat. Feladatuk passzjátéknál az irányító védelme, futójátéknál pedig az úttörés a futó számára. Középen helyezkedik el a center, mellette a két guard, a széleken pedig a két tackle. Mögöttük foglal helyet a csapat legfontosabb játékosa, az irányító (quarterback). Amellett, hogy passzjátéknál rendszerint ő dobja el a labdát a line of scrimmage mögül, ő olvassa az ellenfél védekezési sémáit is, ennek függvényében pedig átalakíthatja csapata felállását és taktikáját. Passzjátéknál az irányító legfontosabb célpontjai az elkapók (wide recieverek). Posztjukon a legnagyobb előnyt a gyorsaság és a nagy súlypontemelkedés jelenti. Ha a csapat futójátékot választ, az irányító a futónak adja fel a labdát (running back). A csapat jokere a tight end, aki a támadófal oldalán helyezkedik el. Egyaránt alkalmazható elkapásra és blokkolásra is, kifejezetten sokoldalú játékos.
Defenzív (Védő) Egység
A védőké a támadók megállítása. Logikus, hogy a támadófallal szemben helyezkedik el a védőfal, mely felállástól függően három vagy négy emberből is állhat (4-3-as, illetve 3-4-es védelem). Belül helyezkednek el a defensive tackle-ök, (háromfős fal esetén a nose tackle) oldalt pedig a defensive endek. A fal mögött helyezkednek el a linebackerek. Az ő feladatuk a legösszetettebb a védelemben: helyzettől függően támadhatják az irányítót, védekezhetnek futás ellen vagy követhetnek elkapókat is. Az elkapók elleni védekezés elsősorban a cornerbackek feladata, akik a pálya szélein foglalnak helyet. A védelem utolsó bástyái a safetyk. A strong safety általában valamivel előrébb helyezkedik el az erős oldalon, míg társa, a free safety a leghátsó területeket védi.
Speciális Egység (Special Team)
A special team különleges szituációkban (punt, mezőnygól, kezdőrúgás) kerül a pályára. A különleges egység rúgójátékoknál kerül a pályára. A rúgójátékos (kicker) a földről elvégzett rúgásokért (mezőnygól, extra pont, kezdőrúgás), míg a punter a kézből elvégzett rúgásokért (punt) felel. A másik oldalon a kiemelt játékos a kick és a punt returner. Az ő feladata a kezdőrúgás és a punt elkapása, majd a labda visszahordása. Mivel ezen a poszton kiemelkedő gyorsaságra és irányváltásokra van szükség, ezért általában running backek, cornerbackek vagy wide recieverek töltik be a szerepkört.
| Játékos pozíció | Egység | Fő feladat |
|---|---|---|
| Irányító (Quarterback) | Támadó | A játékok levezénylése, passzolás, taktikai döntések. |
| Futó (Running Back) | Támadó | Labda futtatása, blokkolás. |
| Elkapó (Wide Receiver) | Támadó | Passzok elkapása. |
| Tight End | Támadó | Passzok elkapása és blokkolás. |
| Támadófal (Offensive Line: Center, Guard, Tackle) | Támadó | Irányító védelme, úttörés a futóknak. |
| Védőfal (Defensive Line: Tackle, End) | Védő | Nyomás gyakorlása az irányítóra, futás megállítása. |
| Linebacker | Védő | Sokoldalú védekezés: futás ellen, passz ellen, irányító támadása. |
| Cornerback | Védő | Elkapók elleni védekezés. |
| Safety (Strong Safety, Free Safety) | Védő | Utolsó védelmi vonal, passz és futás elleni védekezés. |
| Rúgó (Kicker) | Speciális | Mezőnygól, extra pont, kezdőrúgás. |
| Punter | Speciális | Labda kirúgása punt szituációban. |
| Visszahordó (Returner) | Speciális | Kezdőrúgás és punt visszahordása. |

A Labdabirtoklás elvesztése
- A támadó csapat négy kísérletből nem tud megtenni 10 yardot.
- A védő csapat játékosa kapja el az irányító passzát (interception).
- A támadók elejtik a labdát (fumble), és a védő csapat szerzi meg azt.
- A támadók elrontják a mezőnygól-kísérletet.
Ha a támadó csapat harmadik kísérlete sikertelen, negyedikre gyakran a special team érkezik a pályára. Pályán elfoglalt pozíciótól függően következhet mezőnygól-kísérlet vagy punt.
Szabálytalanságok és Eltérések
Ha a bírók sárga zászlót dobnak a pályára, az azt jelenti, hogy szabálytalanságot láttak. A játékot nem szakítják meg, ítéletet akkor hirdetnek, amikor véget ért a játék. A szankciókat yardokban mérik. Az itthon is egyre nagyobb népszerűségnek örvendő amerikai futball még sokakban kérdéseket vet fel, főleg az átláthatatlannak tűnő szabályok miatt, pedig eredetileg nem volt ilyen bonyolult. Európában alapvetően az egyetemi futball szabályai (NCAA) szerint folyik a játék, ami néhány részletben különbözik az NFL szabályoktól:
- Ha a labdás játékosnak érinti a talajt a kézfején és talpán kívül egyéb testrésze is, a hazai rendszerben véget ér a játék. Az NFL-ben viszont csak akkor, ha azt megelőzte az ellenfél játékosával való érintkezés.
- Az elkapó játékosokat az NFL-ben 5 yardon túl már nem lökhetik/üthetik meg a védők, míg nálunk egészen addig megtehetik ezt, míg az irányító nem dobta el a labdát.
- A magyar mérkőzések negyedei 12 percesek, szemben az NFL 15 perces játékrészeivel. Ebben az NCAA szabályoktól is különbözik az európai és egyéb nemzetközi összecsapások játékideje.
Egy magyar tinédzsert, Pete Gogolákot egy amerikai középiskolában a helyi amerikaifutball-csapat edzője fedezte fel, amikor egy kosárlabdával focizott. Arra kérte, hogy menjen ki a pályára és rúgjon bele a tojáslabdába. Péter ezután oldalról nekifutott, és az európai fociból átvéve, a lábfeje felső részével akkorát rúgott a labdába, hogy szabad szemmel nem tudták lekövetni. Ezzel a rúgással egészen az NFL-ig repítette karrierjét, sőt a mai napig a sportágat megváltoztató legfontosabb 10 dolog közt tartják számon a Gogolák-féle rúgótechnikát.
Az NFL: Amerika Legnépszerűbb Ligája és a Super Bowl
Az amerikai futballsport legjelentősebb versenysorozata a National Football League (Nemzeti Futball Liga), röviden NFL. Az NFL, a világ vezető amerikaifutball-bajnoksága, jelenleg 32 csapatot számlál, izgalmas mérkőzéseket kínálva a sport szerelmeseinek. A csapatok két konferenciában kapnak helyet, ezek az NFC (National Football Conference) és az AFC (American Football Conference). A 16-16 csapatos konferenciákon belül négyes csoportokban szerepelnek a csapatok. A csoportokat nem sorsolják, a konferenciák és csoportok összetétele előre meghatározott.

A szezon az alapszakasszal indul, ahol minden csapat 16 mérkőzést játszik: összesen hatot a csoportriválisok ellen (egyet-egyet otthon és idegenben), tízet pedig más csapatok ellen. Az alapszakasz végén a csoportok győztesei, illetve az NFC és az AFC három-három legjobb mérleggel rendelkező nem csoportgyőztes csapatai kerülnek be a rájátszásba. Az egyenes kieséses rendszer a Wild Card körrel kezdődik (ebben az NFC és az AFC legjobb mérlegű csapata nem vesz részt), majd a főcsoport-elődöntők és a főcsoportdöntők jönnek. Az AFC és az NFC főcsoportdöntőinek győztesei kerülnek a Super Bowlba.
A Super Bowl Jelenség
A Super Bowl világszerte az év egyik legjelentősebb sportünnepe. Egy megbeszélésen jutott eszébe Lamar Huntnak, az amerikaifutball-liga fő alapítójának és a Kansas City Chiefs tulajdonosának a Super Bowl kifejezés, ami a „Super Ball” nevű játékból származik. A saját ötlete azonban nem igazán tetszett neki, azt gondolta, hogy ennél jobbat is ki tudnak találni, azonban szájhagyomány útján és a médiában is a Super Bowl kifejezés terjedt el. Az köztudott, hogy a Super Bowlt annyian nézik világszerte, hogy a szünetekben leadott reklámokat a márkák külön erre az alkalomra készítik el, és rekordszintű nézettségeket produkálnak. Az ETELE Cinema mozivásznain is élőben nézhetik a legnagyobb rajongók a döntőt, hiszen a mozi minden nagytermében megy majd a közvetítés.
Az amerikai futballban nemcsak a férfiaké a világ. 2015. április 8-án nevezték ki az első női főállású játékvezetőt az NFL-ben, Sarah Thomast. Négy évvel később ő lett az első női játékvezető a rájátszás (a bajnokság második szakasza) történetében. Sarah másoknak is kitaposta az utat, ugyanis 2023-ra már 223 nő dolgozott teljes munkaidős edzői vagy futballszervezői pozícióban az NFL-ben.
tags: #amerikai #futball #csapat #reac





