Jelentős változások a magyar labdarúgó-utánpótlásban: a működési költségtérítés rendszere
Jelentős változtatásokat eszközölt a Magyar Labdarúgó-szövetség az utánpótlásban. A versenyrendszer módosítása mellett bevezették a működési költségtérítést, amelynek értelmében a klubok kötelesek pénzt fizetni az utánpótláskorú futballistákért. A működési költségtérítés bevezetése azt jelenti, adott esetben akár több millió forintba kerülhet egy tizenéves palánta - függetlenül attól, hogy később profi labdarúgó lesz-e belőle. Az új rendszer miatt sokkal nagyobb felelősség hárul a sportvezetőkre, az akadémiáknál a fókusz a minőségre tevődik a mennyiség helyett, és nem utolsósorban egyfajta védelmet nyújt a kis kluboknak.
A működési költségtérítés alapjai és szabályai
A működési költségtérítés bevezetésével három csoportba sorolták az egyesületeket: I. osztályú sportszervezetek, II. osztályú sportszervezetek és egyéb egyesületek. Az átadó klub a játékos az egyesületben eltöltött éveinek száma alapján kérhet pénzt az átvevő sportszervezettől. A díjak megállapításánál az utánpótláskorú játékosok nevelésével összefüggő tényleges költségek - mint a felkészítés, az edzők, a sportfelszerelések és a versenyeztetés - alapozták meg a döntést.
Működési költségtérítési táblázat
| Átadó / Átvevő | I. osztályú sportszervezetbe | II. osztályú sportszervezetbe | Egyéb sportszervezetbe |
|---|---|---|---|
| I. osztályú sportszervezetből | 3 millió Ft/év | 400 ezer Ft/év | ingyen |
Fontos tudnivalók az új szabályról:
- I. vagy II. osztályú klubtól „Egyéb” kategóriájú klubba való átigazolásért nem kell fizetni.
- A táblázatban megszabott összegek minimum tíz százalékát köteles az átvevő klub az átadó egyesületnek kifizetni.
- Tizenkét éven aluli labdarúgók átigazolása esetén a táblázatban szereplő összegek 50 százaléka értendő.
- Nem kell fizetni azért a játékosért, akinek az előző bajnoki idényben nem volt kiváltott versenyengedélye.
Öt év után ülne vissza ismét a Magyar Kupa trónjára a Ferencváros | Simple Női Liga | MLSZTV
Célok és szakmai háttér
Az MLSZ elnöksége már 2011 óta tisztában volt azzal, hogy a jelentősebb utánpótlásképző csapatok az országot járva édesgetik magukhoz a tehetséges játékosokat, akiket ingyen igyekeztek megszerezni. A szövetség elsődleges célja az utánpótlás-nevelés fellendítése és országos kiterjesztése volt. A régiós központi rendszer az MLSZ iránymutatásai alapján egységes elitképzést vezet be, így biztosítva lesz a magyar utánpótlás-nevelés produktivitási szintjének emelkedése.
Dankó Béla, az MLSZ elnökségi tagja szerint a cél a korszerű, minőségi utánpótlásképzés megalapozása, legyen ellenértéke a befektetett munkának minden szinten. A kiemelt központokat is arra ösztönzi az új rendszer, hogy saját maguk neveljenek ki az első csapataik számára is használható játékosokat, illetve ha mégis tehetségeket találnak kisebb egyesületeknél, akkor valóban csak a minőséget vigyék el onnan.
Gyakorlati tapasztalatok és kihívások
A szabályozás szellemiségével és szükségszerűségével a legtöbb műhely egyetért, ugyanakkor homályos részek is maradtak az előírásokban. Polyák Balázs, a Sándor Károly Labdarúgó Akadémia menedzsere szerint a jó oldala az, hogy a klubok ezentúl meggondolják, kiket igazolnak. Felmerültek ugyanakkor anomáliák is, például a szabályozás bevezetése előtti időszak elszámolása kapcsán, vagy a szatellitklubok alkalmazása a költségek csökkentésére. Az MLSZ képviselői hangsúlyozták, hogy a rendszert a tapasztalatok figyelembevételével minden bizonnyal finomítani fogják, mivel az átigazolásokat végző munkatársak folyamatosan találkoznak olyan esetekkel, amelyek rendszerszintű beavatkozást igényelhetnek.
tags: #nevelesi #koltsegterites #mlsz
