Az NBA logói és történelme
A Nemzeti Kosárlabda Szövetség (NBA) egy profi férfi kosárlabda-bajnokság Észak-Amerikában, és a világ egyik legnépszerűbb kosárlabda versenye. A liga nemzetközi és belső hivatalait a New York-i központból irányítják.
A liga alapítása 1946. június 6-án történt New Yorkban, Basketball Association of America (Amerikai Kosárlabda Szövetség) néven. Jelenlegi nevét a rivális National Basketball League-gel (Nemzeti Kosárlabda Liga) való egyesülés után kapta. A Basketball Association of America-t 1946-ban alapították meg jégkorongaréna-tulajdonosok az Egyesült Államok északkeleti és középnyugati területein, illetve Kanadában. 1946. november 1-én Torontóban a Toronto Huskies játszott egy mérkőzést a New York Knickerbockers ellen a Maple Leaf Gardens stadionban, amire az NBA napjainkban az első NBA-mérkőzésként tekint. Az első pontot Ossie Schectman (Knickerbockers) szerezte.
Ugyan korábban már megpróbáltak profi kosárlabda-bajnokságokat alapítani az országokban, mint a American Basketball League és az NBL, de a BAA volt az első, ami első sorban nagy arénákban indította el működését. Az első években a játék minősége nem volt sokkal jobb, mint a rivális ligákban vagy, mint az olyan független kluboknál, mint a Harlem Globetrotters. Például az 1948-as ABL-döntős Baltimore Bullets a BAA-be költözött és azonnal elnyerték az 1948-as címet, míg az 1948-as NBL-bajnok Minneapolis Lakers az 1949-es BAA-címet. 1949. augusztus 3-án a fennmaradó NBL-csapatok (Syracuse, Anderson, Tri-Cities, Sheboygan, Denver és Waterloo) egyesült a BAA-vel. Ugyan az egyesülés során teljesen megmaradt a BAA vezetősége, például Maurice Podoloff maradt az elnök, a nevet jogi okokból megváltoztatták National Basketball Associationre. A napjainkig az NBA a BAA-t tekinti elődjének.
Az új ligában 17 csapat volt, nagyobb és kisebb városokban, illetve nagyobb és kisebb arénákban vagy edzőtermekben. 1950-re az NBA-ben már csak 11 csapat maradt, a méretbeli csökkenési folyamat az 1954-1955-ös szezonig tartott, mikor a legkisebb volt a bajnokság a történetében, nyolc csapattal: a New York Knicks, a Boston Celtics, a Philadelphia Warriors, a Minneapolis Lakers, a Rochester Royals, a Fort Wayne Pistons, a Milwaukee Hawks és a Syracuse Nationals, amik napjainkig is szerepelnek az NBA-ben, csak más néven.
A japán-amerikai Vataru Miszaka lett az első nem fehér játékos az NBA történetében az 1947-1948-as szezonban, mikor pályára lépett a New York Knicks színeiben. 1950-ig ő maradt az egyetlen nem fehér játékos a ligában, mikor a Washington Capitols leszerződtette Harold Huntert, egy afroamerikai játékost. Hunter szerződését az edzőtábor idején felbontotta a csapat, de több afroamerikai játékos is pályára lépett abban a szezonban, mint Chuck Cooper (Celtics), Nathaniel Clifton (Knicks) és Earl Lloyd (Capitols).
1957-ben az újonc Bill Russell csatlakozott a Boston Celtics csapatához, aminek már tagja volt Bob Cousy irányító és Red Auerbach edző. A következő tizenhárom szezonban a Celtics 11 bajnoki címet nyert el, amiből nyolc sorozatban egymás után volt. Wilt Chamberlain 1959-ben érkezett a ligába, a Warriors csapatába és az 1960-as évek legdominánsabb játékosa lett, megdöntve az egy meccsen legtöbb szerzett pont (100) és lepattanó rekordjait (55).
Az 1960-as éveket a Celtics dominálta. Russell, Cousy, és Auerbach vezetésével a bostoni csapat 1959 és 1966 között sorozatban nyolc címet nyert el, ami az NBA történetének leghosszabb sorozata. 1967-ben nem voltak sikeresek, de a következő évben visszaszerezték címüket, majd megismételték azt 1969-ben. Ebben az időszakban az NBA evolúciója folytatódott, a Minneapolis Lakers Los Angeles-be költözött, a Philadelphia Warriors San Franciscó-ba, a Syracuse Nationals Philadelphiába és a St. Louis Hawks Atlantába, míg új csapatokkal is bővítették a ligát. A Chicago Packers (napjainkban: Washington Wizards) lett a kilencedik NBA-csapat 1961-ben.
1967-ben az NBA dominanciáját veszélybe helyezte az American Basketball Association (ABA) megalapítása. Ugyan nagy volt a versengés a két bajnokság között a legjobb játékosok leigazolására, az NBA sikeresen megszerezte az éra legtehetségesebb egyetemi játékosát, Kareem Abdul-Jabbart (akkor Lew Alcindor).
1969-ben Alan Siegel, aki megtervezte a Major League Baseball logóját az előző évben, elkészítette a modern NBA jelképét, amit az MLB-logó inspirált. A piros és kék háttéren Jerry West sziluettje látható, Wen Roberts fényképe alapján. Ennek ellenére az NBA soha nem ismerte el hivatalosan, hogy West szerepel a logón.
Az ABA sikeres volt néhány tehetséges játékos leszerződtetésében az 1970-es években, mint például Julius Erving. Ennek fő oka az volt, hogy a csapatok igazolhattak olyan játékosokat, akik még nem végezték el egyetemi tanulmányaikat. 1974-re között az NBA-ben már 18 csapat szerepelt. 1970-ben megérkezett a Portland Trail Blazers, a Cleveland Cavaliers és a Buffalo Braves (napjainkban: Los Angeles Clippers). A New Orleans Jazz (napjainkban: Utah Jazz) 1974-ben érkezett, amivel 18 csapata lett a ligának.
Az 1976-os szezon végén az NBA megegyezett az ABA-vel, aminek értelmében négy ABA-csapat csatlakozott az NBA-hez: a San Antonio Spurs, a Denver Nuggets, az Indiana Pacers és a New York Nets (napjainkban: Brooklyn Nets). Az időszak legnagyobb sztárjai Abdul-Jabbar, Barry, Dave Cowens, Erving, Elvin Hayes, Walt Frazier, Moses Malone, Artis Gilmore, George Gervin, Dan Issel és Pete Maravich voltak.
A liga 1979-ben vezette be a hárompontost, amit az ABA-től vettek át. Ugyanebben az évben Larry Bird és Magic Johnson újoncok leszerződtek a Boston Celtics és a Los Angeles Lakers csapataival, ami növelte az érdeklődést a liga iránt. A páros egymás ellen játszott az 1979-es egyetemi NCAA-döntőben, majd később háromszor is megmérkőztek az NBA-döntőben (1984, 1985 és 1987). Az 1980-as években Johnson vezetésével ötször lett bajnok a Lakers, míg Bird és a Celtics háromszor nyert. Az évtized elején az NBA-be érkezett a Dallas Mavericks, így már 23 csapat szerepelt. Később Larry Bird megnyerte az első hárompontos-versenyt.
A Chicago Bulls bajnoki keretének 1998-as feloszlatása után a nyugati főcsoport volt a domináns régió közel két évtizedig (2018-ig a bajnoki címek közül tizennégyet nyugati főcsoportból nyert meg egy csapat). A következő 16 szezonban a Phil Jackson irányította Los Angeles Lakers és a Gregg Popovich vezette San Antonio Spurs egyike 13 alkalommal ott volt a döntőben, 10 bajnoki címmel. Tim Duncan és David Robinson elnyerte az 1999-es bajnoki címet a Spurs csapatával, majd 2000-től három évig csak Shaquille O’Neal és Kobe Bryant párosa nyert a Los Angeles Lakersszel.
A liga imidzsét kicsit rontotta egy incidens rajongók és a játékosok között 2004 novemberében az Indiana Pacers és a Detroit Pistons csapatai között, ahol az arénában egy nagyobb verekedés tört ki.
2005. május 19-én David Stern tanúskodott az Egyesült Államok Képviselőházának reformbizottsága előtt arról, hogy az NBA milyen módon fog ellenállni a szteroid használatnak. Az NBA 1983-ban kezdte meg a programot, amit 1999-ben továbbfejlesztett. Az 1999-2000-es szezonban minden játékost leteszteltek az edzőtáborban és az újoncokat még háromszor az alapszakaszban.
Miután a Spurs ismét bajnok lett 2005-ben, a 2006-os szezonban két olyan franchise jutott el a döntőig, akik korábban még nem is szerepeltek: a Miami Heat és a Dallas Mavericks. A bajnok a Dwyane Wade és Shaquille O’Neal vezette Heat lett. A Lakers és a Spurs dominanciája folytatódott 2007-ben. A Spurs négy mérkőzés alatt megverte a Cleveland Cavaliers-t, LeBron James csapatát. A 2008-as döntőben a legendás rivális Boston Celtics és Los Angeles Lakers szerepelt, a Celtics nyerte meg 17. bajnoki címét.
Egy játékvezetők által kezdeményezett felfüggesztés megkezdődött 2009. szeptember 1-én, mikor a bírók és az NBA közötti szerződés lejárt. Az első előszezon mérkőzéseket 2009. október 1-én játszották le, helyettesített játékvezetőkkel. Az NBA és a szakszervezet 2009-ben egyezségre jutott.
A 2010-2011-es szezon kezdetén LeBron James és Chris Bosh leszerződött a Miami Heat csapatához, hogy csatlakozzanak Dwyane Wade-hez. Megkezdődött a Heat dominanciája a keleti főcsoportban, sorozatban négy szezonban a döntőbe jutottak. 2011-ben a Dirk Nowitzki-vezette Dallas Mavericks megverte őket. A 2011-2012-es szezon ismét felfüggesztéssel kezdődött. Miután lemondták a szezon első heteit, a játékosok és a tulajdonosok 2011. december 8-án egyeztek meg az új CBA elfogadásában, amivel a szezont 66 mérkőzésre rövidítették.
2014-ben négy szezon után LeBron James elhagyta a Heatet, hogy visszatérjen a Cleveland Cavaliers csapatába a 2014-2015-ös szezonra. Kyrie Irving és Kevin Love segítségével a második döntő-szerepléséhez vezette a csapatot. A Golden State Warriors legyőzte a csapatot, Stephen Curry és Klay Thompson vezetésével. A Cavaliers és a Warriors rekordnak számító négy alkalommal játszottak egymás ellen a döntőben sorozatban. A 2015-2016-os szezont a Warriors 73 győzelemmel zárta, ami a liga történetének legjobb teljesítménye volt. Ennek ellenére a Cavaliers 3-1-es hátrányból diadalmaskodni tudott a döntőben. Ez volt a clevelandi csapat első bajnoki címe.
A 2016-2017-es szezonra a Warriors leszerződtette Kevin Durantet. James 2018-as távozása után a Cavaliers rájátszás-sorozata véget ért.
A 2019-2020-as szezont 2020. március 11-én felfüggesztették a Covid19-pandémia miatt, azt követően, hogy Rudy Gobert, a Utah Jazz játékosának tesztje pozitív lett. 2020. június 4-én az NBA Kormányzótanács úgy döntött, hogy újraindítják a szezont, mindössze 22 csapattal, a floridai Disney Worldben létrehozott buborékban.
Ebben az érában szinte folytonosan csökkent a nézettség az NBA-ben. 2012 és 2019 között a liga elvesztette nézőinek 40-45%-át. A 2020-as NBA-döntő első mérkőzését a Miami Heat és a Los Angeles Lakers között mindössze 7,41 millió néző tekintette meg az ABC csatornán, a The Hollywood Reporter adatai alapján. Ez legalább 1994 óta a legalacsonyabb nézőszám egy NBA-döntő mérkőzésen és ezek mellett egy 45%-os csökkenés volt a Golden State Warriors és a Toronto Raptors közötti 2019-es döntőhöz képest, ami 13,51 millió megtekintéssel rendelkezett, mindössze 15 hónappal korábban.
A 2020-2021-es szezonban a Milwaukee Bucks a Phoenix Suns legyőzésével lettek bajnokok, megnyerve első bajnoki címűket 1971 óta. A következő évben a Golden State Warriors hatodjára is bajnok lett (hét év alatt negyedszerre), a Boston Celtics csapatát legyőzve a döntőben. A 2022-2023-as bajnok a Denver Nuggets lett, miután legyőzték a keleti főcsoportban nyolcadik helyezett Miami Heat csapatát 4-1-re.
Az NBA versenystruktúrája
Az NBA egy-egy idénye két részből áll, az alapszakaszból és a rájátszásból. Az alapszakaszban minden csapat 82 mérkőzést játszik, mindkét főcsoportból automatikusan hat, összesen nyolc csapat jut a rájátszásba.
Az NBA versenystruktúrája két fő konferenciából áll: keleti és nyugati. Mindegyik konferencián 15 csapat vesz részt. Ezenkívül minden konferencia három osztályból (division) áll, amelyek meghatározzák a hazai és a vendégmérkőzéseket. A Nyugati főcsoport 15 csapatból áll, melyet földrajzi elhelyezkedés alapján nevezünk Nyugati főcsoportnak, ugyanis nagyrészt Észak-Amerika nyugati részén találhatóak. A Keleti főcsoporthoz hasonlóan 3 csoportra (division) oszlik, minden csoportban 5 csapattal. Ezek a Délnyugati (Southwest), az Északnyugati (Northwest) és Csendes-óceáni (Pacific) csoport. A Keleti főcsoport viszont (nevéből eredően is) nagyrészt az Észak-amerikai kontinens keleti részén fekszik. A 3 csoport nevei a következők: Atlanti (Atlantic), Központi (Central) és Délkeleti (Southeast) csoport. A csoportbeosztások a 2004-05-ös szezontól érvényesek.
Minden NBA-szezonnak három fő része van:
- Előszezon - barátságos mérkőzések sorozata, amelyek az alapszezon bemelegítését szolgálják.
- Alapszakasz - összesen 82 meccs, amelyet minden csapat játszik.
- Rájátszás - a kieséses szakasz a keleti konferencia 8 legjobb csapatával és a nyugati konferencia legjobb 8 csapatával.
A csapatok a meccsek nagy részét a saját konferenciájuk többi csapatával játsszák. Általában 52 meccset játszanak az ugyanazon a konferencián szereplő csapatok ellen, és 30 mérkőzést egy másik konferencia csapatai ellen. Konferenciánként a legjobb 8 csapat jut be a konferencia rájátszásába és a negyeddöntőbe. Az első 4 meccset megnyerő csapat jut a következő körbe, és az egyes konferenciák legjobb csapatai egy nagy NBA-döntőben mérkőznek meg.
Az alapszakasz februárban az All Star-gála szakítja meg. A gála több részből épül fel, sor kerül például hárompontos-dobó versenyre, zsákolóversenyre, mérkőzésre az újoncok és a másodévesek között, de a legnagyobb érdeklődés a szurkolók által összeállított csapatokkal felálló Kelet-Nyugat meccset kíséri, ahol a legjobb játékos megkapja az All-Star-meccs legértékesebb játékosának járó díjat (MVP). Az alapszakasz április végén ér véget. Ebben az időszakban kezdődnek meg a szavazások az átadható díjakért, kiosztják a Legjobb hatodik embernek, a Legjobb újoncnak, a Legtöbbet fejlődő játékosnak, a Legjobb védekező játékosnak, a Legjobb edzőnek, illetve az alapszakasz Legértékesebb játékosának járó címeket.
2023-ban az NBA bevezetett egy egyenes kieséses tornát az alapszakasz közben.
Az NBA rájátszása késő áprilisban kezdődik, 8-8 résztvevővel mindkét főcsoportban. A párosítás az első hat helyen szigorúan az alapszakasz eredményei alapján történik, de az egyes csoportokat megnyerő csapatokat mindig az első négy helyen emelik ki. Az első a nyolcadikkal, a második a hetedikkel, a harmadik a hatodikkal, a negyedik az ötödikkel játszik, így elméletileg a jobb eredménnyel rendelkezők gyengébb csapatokkal kerülnek össze. Általában a magasabban rangsorolt csapatok kapják a pályaelőnyt (hét meccs esetén négyet otthon, hármat idegenben játszanak). 2020-tól megrendezik a Play-In tornát, amiben a hetedik és tizedik hely között végző négy csapat mérkőzik meg egymással, az utolsó két rájátszás-helyért.
A rájátszás egyenes kieséses formában zajlik, minden párosításban négy győzelem szükséges a továbbjutáshoz (tehát maximum hét mérkőzés). Az utolsó párharc, az NBA-döntő, a két főcsoport győztese között zajlik júniusban. A győztes csapat a Larry O'Brien bajnoki trófeát nyeri el, míg a csapat tagjai bajnoki gyűrűt kapnak.
Az NBA legsikeresebb csapatai
A Boston Celtics nyerte a legtöbb bajnoki címet, 18-al rendelkezik. Második helyen a Los Angeles Lakers áll 17 címmel, míg a harmadik legsikeresebb NBA-csapat a Golden State Warriors (2 Philadelphiában, 4 Oaklandben) és a Chicago Bulls, amely franchise-ok hat címmel rendelkeznek (2 Philadelphiában, 2 Oaklandben).
| Csapat | Bajnoki címek száma |
|---|---|
| Boston Celtics | 18 |
| Los Angeles Lakers | 17 |
| Golden State Warriors | 6 |
| Chicago Bulls | 6 |
Mezek és szurkolói kultúra
Mára mindennapos dolog, hogy az NBA játékosok gyönyörű és minőségi mezekben játszanak, amik mindenféle változatát a szurkolók is megvásárolhatják az üzletekben. Óriási business lett a profi liga ruházatainak árusítása, ám ezen termékek viselése nem is olyan rég vált divattá, mint azt elsőre gondolnánk.
A liga 1946-os megalakulásakor még nemhogy rajongói bolt nem volt, jóformán szurkolók sem nagyon. Nem meglepő hát, hogy a mezek sem voltak túlcifrázva. A fejlődés első jele, hogy az ‘50-es évek elején már elhagyták az övet és egy gumiból készült anyagot varrtak a nadrág derekához, így megakadályozva, hogy leessen mérkőzés közben. Ebben a korban még nem volt logó a mezeken, mindössze a csapat neve és egy szám.
A ‘60-as években volt először fejlődés a mezek kinézete terén, amikor már kezdett fontossá válni, hogy eladható legyen az NBA. Az Atlanta Hawks a ’70-es évek elején egy egyszerűbb betűtípust használt, de a színeket és a formákat keverte a mezben. A ’70-es évek közepén és főként az ABA mezekre volt jellemző, hogy a mezek nem feszültek annyira a játékoson és egyre inkább dizájn-centrikusak lettek.
A ‘80-as évek fordulópontot jelentett az NBA mezek világában. Az 1985-ös zsákolóverseny mezőnye. A Sand-Knit márkájú mezek rajongók számára gyártott változatait már meg lehetett vásárolni a boltokban is, ám ezek még - a kornak megfelelően - elég gyenge minőségűek voltak, de legalább már kapni lehetett őket. Az eBay-en a mai napig árulnak 80-as évekbeli Sand-Knit mezeket viszonylag olcsón.
Az 1990-91-es szezontól a hivatalos forgalmazó a Champion lett, aki forradalmasította az NBA mezek gyártását és a szurkolói ruhadarabok gyűjtését. A másik újítás a nadrágok személyre szabott méretezése volt. A 2001-02-es idény volt az utolsó, amikor a Champion hivatalos, mérkőzéseken használt mezeket gyártott és ekkor is már csak 8 együttesnek (Atlanta Hawks, Los Angeles Clippers, New Jersey Nets, Orlando Magic, Philadelphia 76ers, Phoenix Suns, Utah Jazz és Vancouver Grizzlies).
A másik fajta mez az úgynevezett authentic mezek, amik ugyanazzal a technológiával készültek, mint a mérkőzésmezek. Több rétegben vannak ezekre a termékekre varrva a számok és a betűk és maga a mez anyaga is jóval kényelmesebb, hordhatóbb viselet. A replika mezekben is két fajtát különböztethetünk meg: a Champion USA és a Champion Europe mezeket. Ezzel szemben az európai gyártású mezek műszálas trikók, amik anyagát szinte teljesen azonosra lehetett festeni, mint az Authentic mezeknek, azzal a különbséggel, hogy nem varrottak a számok és betűk. A Champion mezek a legnépszerűbbek a gyűjtők körében, természetesen a legértékesebbek az Authentic mezek, amely értéke játékostól függően 50$-tól akár több száz dolláros értékig is felmehet.
A Reebok - hasonlóan a Championhoz - gyártott szitanyomott egyszerű és olcsó replika mezeket és a meccsmezekkel megegyező authentic mezeket, ám a kettő között egy harmadik kategóriát is bevezettek, a swingman mezeket. Ezek a trikók anyaga hasonlít az authentic mezekhez és varrottak rajta a számok és a betűk, ám csak egy réteg van rávarrva.
Az Adidas 2005-ben megvásárolta a Reebokot 3.8 milliárd dollárért és a 2006-07-es szezontól az összes termék - mind a szurkolói, mind a mérkőzésen viselt ruhák - gyártója kizárólagosan az Adidas lett, akik meghosszabbították a Reebok NBA-vel kötött gyártói szerződését 11 évvel, a 2016-17-es idény végéig. A német cég folytatta a Reebok stratégiáját és mindhárom kivitelben forgalmazta a mezeket továbbra is, illetve az évek során próbált minél szélesebb repertoárt felmutatni a megvásárolható termékek terén. Ilyenek a St. Valentine’s Day (2007. május 14.) mezek, amik limitált kiadásban jelentek meg.
A megüresedett helyre két gyártó, a Nike és az Under Armour pályázott, amit végül az előbbi nyert meg és 1 milliárd dollárt fizet az NBA-nek azért, hogy 8 évig kizárólag ők forgalmazhassák a összes mezt és egyéb, az NBA-hez kapcsolódó ruhaneműket.
A Mitchell & Ness céget 1904-ben alapították, de főként baseball és amerikai futball mezeket gyártottak, ám 1998-ban elkezdték a saját NBA mezeiket forgalmazni, az úgynevezett Hardwood Classics mezeket, amik a régi legendák mezeinek retro Authentic kiadásai. A Mitchell & Ness pontosan az exkluzivitása miatt lett felkapott. Hiába nagyon drágák a termékei (egy mez 250-300$), a gyűjtők megvásárolják, mert nagyon jó minőségű ruhadarabbal gazdagodhat a gyűjteményük. Olyannyira sikeres volt a Mitchell & Ness, hogy 2007. novemberében az Adidas megvásárolta a céget, így a teljes paletta az övék lett az NBA mezek világából.
A 10 legrondább NBA-mez 🤮
tags: #amerikai #kosarlabda #csapatok #logoi
