Az 1984-es Los Angeles-i olimpia és a magyar sport tragédiája
Az 1984-es Los Angeles-i nyári olimpiai játékok a sporttörténelem egyik legviharosabb eseménye volt, amelyet a hidegháborús politikai feszültségek és a kelet-nyugati blokk szembenállása határozott meg. Míg a sportvilág a versenyekre készült, a színfalak mögött egyre nagyobb volt a feszültség. 36 éve, 1984. május 5-én a Nemzetközi Sportújságíró Szövetség párizsi kongresszusán a küldöttek személyes sértésként élték meg, hogy a Los Angeles-i olimpia sajtófőnöke nem jelent meg a francia fővárosban.
A szervezés körülményeit üzleti szempontok jellemezték, ami sokakban megütközést keltett. Peter Ueberroth, aki első ízben szervezett üzleti alapon rendezett olimpiát Los Angelesben, nem kívánt megfelelni a korábbi protokolloknak. A sajtó képviselői elképedve értesültek arról, hogy az eddigi játékokon ingyenesen felszolgált ételek és italok az üzleti modell miatt megszűnnek, és a sajtó számára biztosított eszközök is korlátozottak lesznek.
A bojkott árnyéka
Miközben a párizsi kongresszus zajlott, a Szovjet Olimpiai Bizottság már eldöntötte a távolmaradást, ám a döntést időzítették. Bár 1984. május 5-én a Népsport még azt sugallta, hogy a szovjet sportvezetés elkötelezte magát a részvétel mellett, három nappal később, május 8-án Moszkvában bejelentették: a Szovjetunió nem vesz részt az olimpiai játékokon. Innettől kezdve pedig csak egyetlen lépés volt, hogy Magyarország is csatlakozzon a szovjetek bojkottjához.
Minden, amit tudnod kell a politikáról: George Orwell: 1984
Budapesten a Magyar Olimpiai Bizottság döntött a csatlakozásról a szocialista országokkal való szolidaritás jegyében. A döntés hatalmas törést okozott a sportolók életében, akik óriási áldozatokat hoztak a kijutásért. Gáspár Tamás birkózó, aki egy szinte biztos aranyéremtől esett el, így emlékezett vissza: „Feltörtek belőlünk az érzelmek, mert nagy volt a tét, és ezzel véglegesen szembesülni szörnyű volt.”
A női kosárlabda-válogatott kálváriája
A magyar női kosárlabda-válogatott 1984 májusában a havannai olimpiai selejtezőn harcolta ki a részvételi jogot, ám mire hazaértek, már tudták, hogy hiábavaló volt a küzdelem. A csapat márciusban még reményekkel telve készült, Kiss Lenke és társai a kvalifikációt követően boldogan dobálták a levegőbe szövetségi kapitányukat, Killik Lászlót. A hazaérkezésük után, május végén még kiosztották az olimpiai formaruhákat, miközben a lelkükben már minden összetört.
| Helyezés | Ország |
|---|---|
| 1. | Kína |
| 2. | Jugoszlávia |
| 3. | Kanada |
| 4. | Magyarország |
A kényszerből távolmaradottak számára úgynevezett Barátság versenyeket szerveztek a szocialista országokban, amivel korántsem kárpótolták a versenyzőket. A sportolók nem, de több magyar edző, magyar származású sportoló is kiutazhatott Amerikába. Az erdélyi tornász Szabó Katalin például négy aranyérmet nyert Los Angelesben Románia színeiben, ami tovább növelte a magyar versenyzők fájdalmát.
Bár 1984-ben ebben az évben szerepelhettek először profi játékosok is az olimpiai kosárlabdában, az NBA legjobbjait felvonultató amerikai csapat toronymagasan megnyerte azt az olimpiát. A történelem iróniája, hogy míg napjainkban LeBron James az amerikai válogatott tagjaként 2008-ban, 2012-ben és a 2024-es párizsi olimpián is bajnok lett, a magyar sportolók számára 1984 egy örök, be nem gyógyuló seb maradt.
tags: #amerikai #kosarlabda #valogatott #1984
