A magyar labdarúgás utánpótlásképzésének reformja és jövőképe
A magyar labdarúgás utánpótlás-nevelésének fejlesztése kulcsfontosságú a sportág jövője szempontjából. Az elmúlt évek tapasztalatai, valamint a nemzetközi versenyképesség hiányosságai rámutattak arra, hogy rendszerszintű változtatásokra van szükség. Az MLSZ új struktúra bevezetésével, a képzési folyamatok átláthatóbbá tételével és a szakmai munka minőségének emelésével kívánja orvosolni a problémákat.
Az MLSZ új utánpótlás-képzési struktúrája
Nyártól új struktúrát vezet be az MLSZ, amely az egész országot lefedő, megyei és régiós utánpótlásképző-centrumok hálózatát alakítja ki. Ezt alapvetően egy piramis rendszerben, három szinten képzeli el a szövetség. Annak érdekében, hogy a kezdetektől fogva, egészen kisgyermek kortól biztosítva legyen a megfelelő minőségű szakmai munka, a kiválasztás, valamint a tehetségek felfelé áramoltatása országszerte akadálymentesen és szakszerűen történjen, az akadémiai és a tehetségközponti szintekhez illeszkedve létrejött egy körzetközponti szint is.
Körzetközpontok (KK)
A Körzetközpontok (KK) elsősorban a grassroots/amatőr és az elit utánpótlás-képzés között helyezkednek el egyfajta hídként. Az lesz az elsődleges feladatuk, hogy a játékosok foglalkoztatása gyermekkorban a lakóhelyhez közel indulhasson el. Ezekben a központokban történik a futball megszerettetése a gyermekekkel, majd a tehetségesebb gyermekek kiválasztása és „feladása” a Tehetségközpontokba (TK). Az országban található mintegy 1400 amatőr/grassroots klubot megyénként 3-4 Körzetközpont fogja össze, egyfajta hídként szolgálva az elit utánpótlásképzés felé vezető úton.
Tehetségközpontok (TK)
A független nemzetközi szakmai auditáló cég, a Double Pass az MLSZ elnöksége által meghatározott szempontok alapján 2020 őszén részletesen felmérte a Bozsik-központként működő 73 utánpótlásnevelő sportszervezetet, és a minősítések alapján javaslatot tett a Tehetségközpontok (TK) kiválasztására. Annak érdekében, hogy a fiatalok számára a műhelyek az országban mindenhol könnyen elérhetővé váljanak, megyénként jellemzően egy-egy Tehetségközpontot jelölt ki az Elnökség. Jelenleg összesen 28 Tehetségközpont működik. Egy-egy TK-hoz, az ugyanazon megyében tevékenykedő Körzetközpontokból érkeznek a játékosok. A területi alapon szervezett Tehetségközpontokban főállású, képzett, ambiciózus szakemberek foglalkoznak az ifjú labdarúgókkal. Az itt dolgozó edzők feladata lesz a U15-ös korosztálynál fiatalabb gyermekek megfelelő egyéni képzése, és a legtehetségesebbek felkészítése az akadémiai szint elérésére. A felettük elhelyezkedő, összesen 28 Tehetségközpontban dolgozó főállású edzők feladata a 6 és 14 év közötti gyermekek megfelelő egyéni képzése, és a legtehetségesebbek felkészítése az akadémiai szint elérésére.
Labdarúgó-akadémiák
2019. decemberétól tíz labdarúgó-akadémia szakmai felügyeletét és finanszírozását az EMMI sportért felelős államtitkársága látja el. A Debreceni Labdarúgó Akadémia (DLA) például az MLSZ fejlesztési stratégiájával összhangban igyekszik a labdarúgást, beleértve az utánpótlásképzést is megvalósítani, szakmai vezető szerepet betölteni az észak-kelet magyarországi régióban Debrecenen túlmutatóan, valamint a határontúli magyar területeket is bevonni komplex képzési és fejlesztési programjába. Prioritásuk a DVSC első csapatának folyamatos professzionális játékosokkal való ellátása, mint a klub fő háttérintézménye, és a felnőtt csapat első számú utánpótlás bázisa. A DLA Utánpótlás Nevelő Nonprofit Kft. egészségfejlesztést, rendszeres mozgás- és sporttevékenység szervezését, valamint a kiemelkedő képességű és adottságú tanulók elismerésének, szakmai, tudományos, művészeti és sporttevékenységének elősegítését biztosítja. Az akadémia 2014-ben a belga Double Pass jelentése alapján a legjobb akadémiai minősítést kapta az MLSZ minősítési eljárása szerint, és ezt a címet később is megtartotta. A DLA Utánpótlás Nevelő Kft.-nél 354 játékos rendelkezik licenccel ebben a szezonban az U6-tól az U19-es kategóriáig. Játékosaik, akárcsak a DVSC felnőtt csapata, a legmodernebb edzéskörülmények között készülhetnek a mérkőzésekre.
Az MLSZ a tehetséggondozókban végzett szakmai munka minőségét, így az alapelv megvalósulását is folyamatosan, szúrópróbaszerűen ellenőrzi. Emellett bevezetésre került a Talent X informatikai és vállalatirányítási rendszer, amely segíti, összeköti és teljesen transzparenssé teszi az utánpótlásban résztvevő klubok, a 28 Tehetségközpont és a 10 kiemelt Akadémia működését és szakmai munkáját. A rendszerbe feltöltésre kerülnek az egyes játékosok adatai, az alapvető adottságok és jellemvonások mellett a sérülések, az edzésen és mérkőzéseken nyújtott teljesítményük. Ezzel kapcsolatban Barczi Róbert, az MLSZ sportigazgatója megjegyezte: „tendenciákat akarunk látni. Kapnak egy tükröt, egy objektív adatot, ami eddig nem volt.”
A jelenlegi rendszer hiányosságai és a fejlesztési igény
Az elmúlt évek Bozsik programjában látottak miatt is gondolta Lázár Pál, korábbi hatszoros válogatott labdarúgó, hogy az utánpótlás képzésben reformokra van szükség. A Bozsik program jelenlegi rendszere kiválóan alkalmas a tömegesítésre, rengeteg fiú és lány lép pályára hétről-hétre. Talán elmondható, hogy ez az egyetlen pozitív hatása a programnak. Arról nem beszélve, hogy a rendszerben „millió” gyerek van rögzítve hétről hétre, pedig a valóság teljesen mást mutat. Tapasztalatból tudható, hogy felkészületlen (sok esetben végzettség nélküli) edzők ordítoznak a gyerekekkel, a szülők pedig úgy „szurkolnak” mintha a gyermekük élete múlna a mérkőzésen. Ez a két szegmens az utánpótlás kifejezett megrontója, persze itt is van kivétel, csak nagyon kevés. Ugyancsak problémás az U13-as korosztálynak nincsen bajnoki rendszere csak a Bozsik program. Több egyesület a csapatokat benevezi a megyei vagy NB-s U14-es bajnokságokban. Mind a három területen más-más pálya és labdaméretekkel találkoznak a játékosok. Bozsik programban a félpályán keresztbe 5-5 méterrel leszűkítve szélességben 4-es méretű labdával folynak a mérkőzések, míg a megyei bajnokságban a két 16-os között 5-ös méretű labdával. Szerencsére a létszám mind a két pályán azonos.
Az akadémiák terén is vannak kihívások: minden szervezet igyekszik a legtehetségesebb játékosokat magához csalogatni. Ez akár egy természetes folyamat is lehet, de látni kell, hogy az akadémiák kapacitása is véges. Az NB-s és megyei egyesületek esetében a megyei egyesületekben az utánpótlás egy szükséges rossz. Mivel a felnőtt bajnokság kiírásaiban szerepel az adott korosztályos csapat indítása, ezért csak arra figyelnek a „vezetők”, hogy ne vonjanak le pontot az „első” csapattól az esetleges up csapatok ki nem állása miatt. A megyei egyesületeknél tapasztalható, hogy a labdarúgáshoz alkalmatlan vezetők kényük-kedvük szerint játszadoznak edzőkkel, játékosokkal. Nem egy esetben az ilyen vezetők akár a megyei labdarúgás megmondói és emberi sorsok meghatározói.
Lázár Pál a sportban eltöltött 23 éve alatt rengeteg pozitív és negatív dolgot látott és tapasztalt. Sok olyan hiányosságra emlékszik az utánpótlásban eltöltött évei alatt, aminek nagyrésze mai napig nincs megoldva a fejlesztés terén. Profi karrierje alatt is többször észrevette hiányosságait, elkezdte fejleszteni őket, de érezte, hogy felnőtt fejjel sokkal nehezebb pótolni bármit is, mint amennyire gyerekként lehetséges. Több fiatalnál most is azt látja, hogy hiányoznak náluk az alapok, miközben edzőik elvárják, hogy jól hajtsák végre az adott gyakorlatot, vagy éppen mozdulatot. Nagyon sokan beszélnek az utánpótlás sportolók egyéni képzéséről, de azt látja, hogy nagyon kevés helyen foglalkoznak a gyerekekkel teljesen egyénre szabottan. Célja, hogy minden céllal rendelkező utánpótlás sportolónál pótolják az egyesület általi hiányosságokat is, hogy a sportolók ne csak hullámzóan, hanem fenntarthatóan is jól tudjanak teljesíteni.
Képzési alközpontok és a szakmai munka minősége
A jelenlegi TAO adta lehetőség kihasználása mellett az MLSZ-nek kellő forrása lenne a képzési alközpontok létrehozására. Ezekben az alközpontokban 5-19 évesek képzése történne, ahol minden korosztály tiszta évfolyam lenne. Minden képzési alközpont az előre megfogalmazott képzési metodikát követné. Fontos kérdés, hogy a szülők nem lehetnek jelen a mindennapi edzéseken. A képzési alközpontokhoz tartozó kistérségben található településekről lennének a gyerekek beszállítva a mindennapi edzésekre, aminek költsége az MLSZ-t terhelné.
Az MLSZ kinevez egy szakmai vezetőt a képzési alközpontok élére (minimum UEFA „A” licenc). A kinevezett vezető felelőssége az adott korosztállyal foglalkozó edzők (minimum UEFA „B”, de legjobb lenne az UEFA „A”) kiválasztása (MLSZ segítséggel). Őket az MLSZ főállású edzőként alkalmazná, és így a képzés metodika követhető illetve számon kérhető lenne. A képzési alközpontokban az általános edzőkön kívül kapusedzők, coerver edzők, kinetikai és stabilizációs ismeretekkel rendelkező edzők, koordinációs edzők is dolgoznának.
A Sportedző (labdarúgás sportágban) szakképesítés szerepe
A Sportedző (labdarúgás sportágban) szakképesítés célja olyan szakemberek képzése, akik a sport területén alkalmazható tudással, megfelelő gyakorlati tapasztalattal kimagasló emberi és szakmai teljesítményre képesek. Közreműködve ezzel nemcsak a magyar sport társadalmi, gazdasági és kulturális jövőképének, hanem a mindenkori társadalom életmódjának, életminőségének, egészségtudatos szemléletének alakításában. A Sportedző (labdarúgás sportágban) szakember célirányosan tervezi, szervezi és irányítja a sportolók, csapatok rövid-, közép- és hosszú távú felkészítését és versenyeztetését. Megtanítja a sportág technikai, taktikai és játékrendszer ismereteit, történetét, fejlődési állomásait, játék- és versenyszabályait. Értékeli a sportolók edzéseken és a mérkőzéseken nyújtott teljesítményét. A korszerű pedagógiai és edzéselvek, edzésmódszerek figyelembevételével fejleszti teljesítőképességüket és teljesítőkészségüket. Felméri sportolói technikai - taktikai - kondicionális felkészültségét, tudását, valamint edzéstervet készít, irányítja annak végrehajtását. Edzőmérkőzéseket, tornákat, mérkőzéseket, illetve edzőtáborokat szervez. Megszervezi és koordinálja a rábízott sportolók felkészítésében együttműködő szakemberek tevékenységét (sportorvos, pszichológus, kapusedző, erőnléti edző, stb.). Részt vesz a sport és egyéb szabadidős tevékenységet szervező egység/intézmény munkájában, valamint a szabadidős sportolók foglalkozásai, versenyei szervezésében, irányításában.
Felipe edzés I.
A fiatal labdarúgók koordinációs képzésének jelentősége nemzetközi szinten egyre nagyobb figyelmet kap, hiszen a mozgásszervezés képessége közvetlenül befolyásolja a technikai-taktikai teljesítményt. A motoros tanulás folyamatai a központi idegrendszer adaptív képességén, a neuroplaszticitáson alapulnak. Smith (1976) információfeldolgozási modellje szerint a játékosok cselekvése három szakaszban zajlik: észlelés → döntéshozatal → végrehajtás. A végrehajtási fázisban a cerebellum (kisagy) koordinálja az izommozgásokat, amelyek pontosságát a korai életkori szenzitív periódusok határozzák meg.
Tehetségazonosítás és utánpótlás-válogatottak
A tehetségek kiválasztásának már utánpótláskorban meg kell kezdődnie. Ennek során az MLSZ szakemberei olyan fiatal játékosokat keresnek, akik rendelkeznek azokkal a mentális, fizikai és technikai képességekkel, amelyek alapján nemzetközi szinten is jegyzett játékossá válhatnak és bekerülhetnek a jövő felnőtt válogatottjába. Az utánpótlás-válogatottak elsődleges feladata a kiemelten tehetséges fiatal játékosok azonosítása, emberi és sportolói támogatása, valamint a fejlődésükhöz szükséges környezet megteremtése.
A nemzetközi szinten versenyképes játékos átlagon felüli játékhelyzet teremtő és megoldó képességgel rendelkezik, és ezt a tudást magas színvonalon, versenyhelyzetben is képes alkalmazni. Fokozatosan, az életkori sajátosságokat is figyelembe véve, meg kell tanítani a gyerekeket nyomás alatt játszani és fel kell készíteni őket a felnőtt labdarúgásra jellemző eredmény- és teljesítménykényszer által meghatározott környezetre. Másodlagos célként jelentkezik az utánpótláscsapatok játékának folyamatos fejlődése.
A játékfelfogás és a válogatottak működése
Az MLSZ meghatároz olyan stílusjegyeket, amelyek az utánpótlás-válogatottak közös szakmai irányvonalának keretrendszerét képezik. A csapatok játékfelfogása a játék négy fázisában összhangban van a nemzetközi labdarúgásban megfigyelhető irányvonalakkal, hiszen az utánpótlás-válogatottak egyik fő célja felkészíteni a korosztályos játékosokat a modern labdarúgás támasztotta követelményekre.
- Labdabirtoklásban: csapataink célja a bátor támadójáték, a labda megbecsülése mellett folyamatosan keresve az előre játék lehetőségét. A terület leghatékonyabb kihasználásával már a kapustól törekszünk a labdakihozatalokra, a támadás felépítésénél minél több passzsáv megteremtésével létszámfölényt kialakítani a labda körül. A támadásban aktívan nem részt vevő játékosok már helyezkedésükkel a labdabirtoklásnál felkészülnek az esetleges labdavesztésre, a gyors átmenetre.
- Labdaszerzésnél és védekezésben: akárcsak labdabirtoklásban, labdaszerzésnél is a bátor, kezdeményező, ugyanakkor tudatos és szervezett labdaszerzés a szándékunk a pálya különböző zónáiban. Védekezésben igyekszünk leszűkíteni a területet és létszámfölényt kialakítani a labda körül. Labdaszerzés esetén az ellenfél rendezetlen védelménél keressük az azonnali mélységi játék lehetőségét.
Az utánpótlás-válogatottak játékos-keretének összeállítása a korosztályokért felelős szövetségi edzők feladata, azonban az ő munkájukat megkönnyítendő az MLSZ egységes alapelveket fogalmaz meg. A válogatottak szakvezetőinek az utánpótlás-bajnokságokban csapatot indító klubokkal folyamatos kapcsolattartásra, információcserére kell törekednie, a szövetségi szakemberek a klubok edzéseit és mérkőzéseit rendszeresen látogatják, amelyet dokumentálnak is. A korosztályos válogatottakba történő kiválasztás összetett feladat. A klubok ajánlásai jó kiindulási pontot jelentenek, ezt egészíti ki az MLSZ játékosmegfigyelői tevékenysége, illetve fontos mutató a folyamatos játéklehetőség minél magasabb szintű bajnokságban. Törekedni kell a válogatott játékosok teljesítményének részletes nyomon követésére a válogatott összetartások idején is. Fontos figyelembe venni, hogy a biológiai érettség jelentős eltéréseket mutathat azonos korú, fiatal labdarúgók esetén.
A válogatott felkészülések során többféle edzőtáborra kerül sor:
- Magyarországi rövid (3-4 napos) edzőtáborok, ahol az adott korosztály egy - általában idősebb játékosokból álló - hazai klubcsapattal játszik mérkőzést.
- Hazai vagy külföldi rendezésű, 4-5 napos edzőtáborok, amely során egy dupla mérkőzésre kerül sor egy másik ország korosztályos válogatottja ellen.
- A legmagasabb rangú és legnagyobb kihívást jelentő események.
Részsikerek helyett garantálható fejlődés, nemzetközi szinten versenyképes labdarúgók képzése és piaci alapú gondolkodás a hosszú távú cél.
Adatbank és a játékosok nyomon követése
Minden játékosról kell készíteni egy adatbankot, amiben a személyes adatokon kívül nemcsak az antropometriai, hanem a teljesítmény illetve a felmérési adatok is szerepelnének. Továbbá el kell készíteni a személyes fejlődési görbéjét a játékosoknak. A felület kezelése az edzők illetve a képzési alközpont vezetők feladata. Ez az adatalapú megközelítés segíti a folyamatos nyomon követést és a személyre szabott fejlesztési tervek elkészítését.
A versenyképesség növelése és a hosszú távú célok
A Magyar Labdarúgó Szövetség 2020 májusában kinevezett sportigazgatója, Dr. Barczi Róbert rávilágított, hogy a tízéves, 2020-ig tartó stratégiai terv célja elsősorban a tömegbázis növelése, az amatőr és utánpótlás-futball felpezsdítése, az infrastruktúra fejlesztése és a klubok anyagi stabilizálása volt. Ám ahogy arra a 2016-os és az idei Európa-bajnokságot követő törés is rámutatott: „a közelmúlt kiemelkedő eredményei nem egy rendszerszintű folyamatnak az eredményei, hanem egy-egy klub, csoport vagy ember kezdeményezése. Azt szeretnénk, hogy rendszerszinten, folyamatában tudjuk garantálni ezeket az eredményeket” - mondta a beszélgetés során dr. Barczi Róbert. A magyar válogatott jelenlegi keretében csupán öt labdarúgó szerepel európai topligában, és ebben a nyári Európa-bajnokság sem tudott változást hozni. „Az utánpótlás-nevelés hatékonysága elmarad a céloktól és várakozásoktól, a tehetségkutatás és menedzsment, valamint a fiatal játékosok professzionális futballba történő beépítése területén további erőfeszítéseket kell tenni.”
Az új átigazolási szabály- és díjazási rendszer bevezetése is segíti a tehetséggondozást, amely arra készteti és ösztönzi a klubokat, hogy a térségbeli tehetségeket a lehető legtovább a képzési rendszerükben tartsák: 15 éves korban csak 8 játékost igazolhat egy akadémia, így rá van kényszerítve, hogy 13-14 gyereket vagy saját alsóbb korosztályaiból neveljen ki, vagy a saját régiójából igazoljon, amit megyén belül korlátlanul meg lehet tenni. Dr. Barczi Róbert, aki több mint 10 éve tevékenykedik sportvezetőként, fontos szerepet játszik ezen reformok megvalósításában, célja a rendszerszintű fejlődés elérése a magyar labdarúgásban.
tags: #labdarugas #utanpotlas #kepzes
