Apáti Erzsébet és a Magyar Kézilabdasport
A magyar kézilabdasport gazdag történettel és számos kiemelkedő játékossal büszkélkedhet. Bár a rendelkezésre álló anyagok Apáti Erzsébet kézilabdás pályafutásáról nem tartalmaznak részletes információkat, azok betekintést nyújtanak más jelentős kézilabdázók, mint például Bordás József és lánya, Bordás Réka életébe és eredményeibe, akik példaként szolgálnak a sportág iránti elkötelezettség és a kiválóság terén. Az alábbiakban az ő kiemelkedő karrierjüket mutatjuk be.
Bordás József: Egy generáció meghatározó játékosa
Kenderesi származású sportemberként Bordás József oszlopos tagja volt az 1986-ban világbajnoki ezüstérmes, majd két évvel később a szöuli olimpián negyedik helyezett nemzeti csapatunknak.
Bordás József 17 évesen kezdett el kézilabdázni Cseh Zoltán edző szorgos kezei alatt. A szolnoki TV tornán fedezték fel, ahol 18 évesen 8 gólt lőtt az akkor feljutó Ózdnak, akik egyből le is igazolták. Három hónappal később felfigyelt rá Kovács László mesteredző és Kovács Péter világválogatott.
Ekkor került a Budapesti Honvédba, ahol 6 évig játszott (1980-86). Csapatával kétszer nyerték meg a magyar bajnokságot, egyszer a Magyar Kupát. Bordás József elmondása szerint 110 alkalommal játszhatott a magyar nemzeti csapatban, és olyan klubcsapatokban is évekig szerepelhetett, mint a Honvéd és a Debrecen. A fővárosiakkal kétszeres magyar bajnok és kupagyőztes is volt. 1983-ban kapott meghívást a magyar válogatottba.
Világbajnoki ezüstérem és olimpiai szereplés
Az 1986-os svájci kézilabda világbajnokságon ezüstérmet nyert. Óriási siker volt a magyar kézilabdázás számára, ő is egy picit hozzátett az eredményhez. Arra emlékszik, hogy mindenki esélytelennek tartotta bennünket, hiszen az előző vb-n kilencedik helyen végzett a csapatunk. Mi azonban alaposan felborítottuk a papírformát, sorra arattuk a győzelmeket, így már középdöntőbeli meccseinket elkezdte közvetíteni a magyar televízió is, kézilabdaláz volt idehaza.
A svájci vb-n és az olimpián Mocsai Lajosnál valóban több lehetőséget jutott, mint később Csík Jánosnál, de tegyük hozzák, kitűnő játékosok alkották akkor is a magyar válogatottat, nagyon nehéz volt bekerülni, mindkét edző leginkább védekezésben számított rá. Arról nem beszélve, jobbátlövő poszton Gyurka Jani és Fodor Jani voltak a vetélytársai. A döntőben nem jutott lehetőséghez, és sajnos nem igazán sikerült, a jugoszlávok végig vezettek, mi csak futottunk az eredmény után. Az igazság az, hogy azon a meccsen azzal a két góllal jobbak voltak nálunk. Én azt mondom, hogy szépen csillog az ezüstérem is.
Úgy tűnik, hogy a jugoszláv csapat mumusuknak számított, hiszen két évvel később a szöuli olimpia bronzcsatájában is kikaptak tőlük. 1988-ban a szöuli olimpián 4.-ek lettek, Jugoszlávia ellen 24-22-re vesztettek. Balszerencsénkre szenzációs csapatuk volt a jugóknak, hiszen 1984-ben, Los Angelesben olimpiát nyertek, majd két év múlva vb-t, és 88-ban is közel álltak a címvédéshez, de a középdöntőben megelőzték őket a későbbi győztes szovjetek. Mi is nagyot játszottunk az olimpián is. Örökké felejthetetlen élmény volt az NDK elleni meccs, amelyet többgólos hátrányból nyertünk meg egy góllal, és így csoportmásodikként játszhattunk a bronzéremért. Ekkor négy góllal maradtunk alul a jugoszláv válogatottal szemben. Magán az ötkarikás játékokon szerepelni pedig óriási élmény és megtiszteltetés volt, amíg él, nem felejti el.
Két év múlva is kerettag volt a csehszlovákiai vb-n, de ott már kevesebb lehetőséget kapott a hatodik helyezett csapatban, mint előtte.
Mi volt 15 brazil játékos tragikus sorsa az 1986-os világbajnokság után?
Pályafutás Spanyolországban és edzői karrier
A jó szereplés jutalma pedig az lett, hogy egy spanyol csapattól, a Valladolidtól kapott szerződést. 1990-ben Spanyolországba a Valladolid csapatához igazolt. Remek két évet töltöttek a családdal a csodás spanyol városban. Kedvelték a klubnál, ő is szeretettel gondol vissza az ott eltöltött két évadra. Marasztalták a spanyolok, de sajnos a dereka nem bírta a terhelést, ezért hazatértek.
1992-ben kiújuló derékfájdalmai miatt úgy döntött, abbahagyja a versenyzést. Hazatérése után elkezdett tanulni, elvégezte a Testnevelési Főiskolán az edző szakot, majd a Szegedi Tanárképző Főiskolán szerzett diplomát. Alsóbb osztályban folytatta a játékot, az Orosházával előbb a harmad-, majd a másodosztályt is megnyerték, de ő már az NB I.-es szereplést nem vállalta. Utána Mezőtúron is szép és felejthetetlen éveket töltött.
A kenderesi szakiskolában tudják a diákok, hogy a testnevelő tanáruk milyen eredményeket ért el kézilabda-pályafutása során? Nem szokott dicsekedni tanítványainak a múltban elért eredményeivel. A jelen számít, igyekezett átadni tudását a fiataloknak. Fontos, hogy megadják egymásnak a tiszteletet.
Bordás Réka: Apja nyomdokain a kézilabda pályán
Bordás József 32 éve él házasságban feleségével, Eszterrel, aki egykoron NB II.-es kézilabdás volt. Két leányuk született. Barbara inkább humán beállítottságú, húga, a 23 esztendős Réka azonban édesapja nyomdokaiba lépve kézilabdázik, a Debrecen játékosa - és már a válogatott edzőtáborába is meghívták. Amiben különböznek, míg apukája átlövő volt, addig Rékának beálló a posztja.
A DVSC női kézilabdacsapatának fiatal játékosa, Bordás Réka kézilabdás szülők gyermekeként kezdte bontogatni szárnyait a debreceni utánpótlásban. Átlövő posztról került a beállóba, majd miután végigjárta a korosztályos ranglétrát, az NB1/B-s Nyíradonyban pallérozódott.
Jól ment neki a játék, ám azt talán még ő maga sem gondolta, hogy az idei szezonra mekkorát fordul vele a világ. 2018 tavaszán ugyanis a debreceni vezetés úgy látta jónak, hogy a junior-világbajnok Tóvizi Petra párjaként Rékával pótolja a beállós poszton keletkezett űrt. Ő pedig köszönte szépen a bizalmat, s nekivágott eddigi pályája legnagyobb kihívásának. Hogy jó úton jár, aligha kérdéses, elvégre túl azon, hogy meghatározó játékossá vált klubjában, nemrég a B-válogatott márciusi összetartására is meghívót kapott Kim Rasmussentől.
Családi háttér és támogatás
Édesapja, Bordás József tagja volt az első és máig egyetlen világbajnoki érmes magyar férfiválogatottnak 1986-ban. Természetesen apukájának hatalmas szerepe volt abban, hogy ő is a sportágban kötött ki. Szinte minden téren ráütött, és mivel már egészen kiskorában „lelőhetetlen” volt, teljesen természetes volt, hogy megpróbálkozik a kézilabdával. Amikor még apa edzősködött, rendre elkísérte, és miközben a csapat melegített, ők labdáztak. Egyébként nem csak ő, hanem anyukája is játszott annak idején, ő NB2-ig jutott irányítóként.
Nem igazán jelentett ez nyomást számára a kezdetekkor, mert a szülei soha nem voltak elfogultak vele, mindig őszintén elmondták a véleményüket, és azt, hogy mit csinált jól, vagy épp rosszul. Támogatásuk nagyon sokat jelent számára, nélkülük egészen biztosan nem tartana itt. S velük együtt megemlítené a nővérét is, akinek szintén rengeteget köszönhet. Talán nem túlzás, ha azt mondja, hogy ő a legnagyobb szurkolója!
Pozícióváltás és fejlődés
Eleinte átlövőként bontogatta szárnyait, idővel aztán bekerült a falba, egy számára addig teljesen idegen szerepkörbe. Tizenegy évig játszott átlövőként, majd a korosztályos csapatuk beálló nélkül maradt. A váltás nem volt zökkenőmentes, de sikeresen alkalmazkodott az új feladathoz.
Összehasonlító táblázat: Bordás család a kézilabdában
Az alábbi táblázatban összefoglaljuk Bordás József és Bordás Réka pályafutásának főbb állomásait és eredményeit.
| Jellemző | Bordás József | Bordás Réka |
|---|---|---|
| Születési hely | Kenderes | Debrecen (utólagos információ alapján, a szövegben nem explicit) |
| Játékos poszt | Jobbátlövő | Kezdetben átlövő, később beálló |
| Klubok | Ózd, Budapesti Honvéd, Debrecen, Valladolid | Debrecen (utánpótlás és felnőtt), Nyíradony |
| Válogatottság | 110 alkalom, magyar válogatott (1983-tól) | Magyar B-válogatott meghívás |
| Kiemelkedő eredmények | 1986 VB ezüstérem, 1988 Szöuli Olimpia 4. hely, 2x magyar bajnok, 1x Magyar Kupa győztes | Meghatározó játékos a DVSC-ben |
| Edzői pályafutás | Edzői diploma, testnevelő tanár, Orosháza, Mezőtúr edzője | Nincs adat |
tags: #apati #erzsebet #kezilabda
