A rehabilitáció kulcsa: Visszatérés a sportba és az aktív életbe sérülések és betegségek után
A sportolók és általánosságban az aktív életet élők számára egy sérülés vagy betegség utáni felépülés rendkívül összetett folyamat. A maximális sportteljesítmény ismételt eléréséhez, vagy egyszerűen az önálló, aktív élet visszanyeréséhez többlépcsős folyamat vezet, melyet rehabilitációnak nevezünk. Ez a cikk a sportrehabilitációtól kezdve az otthoni és intézményi ellátáson át a jogi és pénzügyi szempontokig átfogó képet nyújt a felépülés útjáról.
A sportsérülés és a sportrehabilitáció alapjai
Sportsérülés minden olyan kóros elváltozás, ami a sportolás folyamán keletkezik, orvosi kezelést igényel, meggátolja a sporttevékenységet és szociális- vagy gazdasági hátrányokkal jár. A sportrehabilitáció a sportsérülések megelőzésére, kezelésére és az optimális teljesítmény mielőbbi visszanyerésére irányuló, célzott és multidiszciplináris terápiás folyamat, amely a modern sportélet elengedhetetlen része. Nem csupán helyreállításról szól, hanem a teljesítmény és sérülésmegelőzés új szintre emeléséről.
A sportsérülések utáni felépülés nem egy sablonos gyakorlatgyűjtemény, hanem egy személyre szabott, tudományosan megalapozott program.
Sérüléstípusok és az első lépések
A sportsérülések lehetnek akut vagy fáradásos sérülések. Az akut sérülések egy jól meghatározható időpontban bekövetkezett makrotrauma hatására jönnek létre. Ezeket okozhatja külső tényező, például, amikor két labdarúgó összerúg, vagy okozhatja belső tényező, például, amikor egy izom olyan erősen megfeszül, hogy a csontról, ahol tapad, leszakítja magát. A sérülést bekövetkeztekor károsodást szenvednek a hajszálerek, melynek következményeképpen vérömleny keletkezik a sérülés helyén. A vérömlenyek miatt a folyamatban helyi gyulladás keletkezik, majd regeneráció, és végül a remodelláció.
A sérülések másik nagy csoportja a túlterheléses, vagy más néven a fáradásos sérülések. Ezek akkor jönnek létre, amikor ismételten és folyamatosan olyan terhelésnek van kitéve a sportoló, amely nagyobb kárt okoz a szervezetben, mint amekkorát az két edzés között képes helyreállítani, tehát nagyobb a terhelés, mint a szervezet regenerálódó képessége. Így a károk egymásra sokasodnak.
Az első lépés a sérült sportoló minél hamarabb történő szakember általi ellátása, ami optimális esetben sportorvos traumatológus által történik. A szakorvosi ellátást követően meg kell bizonyosodni a sérülés súlyosságáról, felállítani a helyes diagnózist. Fontos, hogy az akut ellátás milyen minőségű, hogy helyesen legyen megítélve a sérülés súlyossága, megfelelő diagnózis legyen felállítva. Érthetően ezek képezik az alapját a sportrehabilitációnak.
A diagnózist felállítása után, több eshetőség fennállhat, a sérülés jellegétől és súlyosságától függően. Amennyiben műtéti beavatkozásra nincs szükség, úgy pihentetés, fizioterapeuta általi ellátás, vagy a gyógytornásszal történő közös munka kezdődik meg, egészen az egészséges mozgáskép visszaállításáig.
A rehabilitációs folyamat lépései és a multidiszciplináris megközelítés
A rehabilitáció már a sérülés bekövetkeztének pillanatától megkezdődik. A sportorvos feladata, hogy megítélje a sportoló számára a folyamat passzív és aktív részeinek határát, azaz, hogy a sportsérülés bekövetkezte után mennyi ideig kell pihentetni a testrészt, mielőtt megkezdődne a mozgással történő helyreállítás fázisa. A túl korai terhelés veszélyezteti a felépülés sikerét, illetve visszaesést eredményez, ugyanakkor a nem időben megkezdett aktív rehabilitáció időveszteséget okoz.
A gyógytornászok, sportorvosok, edzők és egyéb egészségügyi szakemberek szoros együttműködésében zajlik a rehabilitáció, mindig szem előtt tartva az adott sportág biomechanikai és energetikai követelményeit, valamint az egyéni terhelhetőséget és regenerációs kapacitást.
- Fájdalomcsillapítás és mobilizáció: Az első találkozásokon a hangsúly a fájdalom csillapításán, a duzzanat csökkentésén, és - amikor azt a sérülés típusa megengedi - az érintett terület mobilizációján van.
- Aktív munka és mozgásterjedelem visszaállítása: Miután a legrosszabb elmúlt, jöhet az aktív munka! Fontos, hogy a sérült testrész mozgása visszatérjen a normális szintre.
- Funkcionális és sportág-specifikus tréning: Nem elég csak "meggyógyulni", a sportoló akkor lesz kész, ha visszanyeri a sportágához szükséges komplex mozgásmintákat. Itt már a mozgásminták újratanítása, a sportágra jellemző helyzetek szimulációja kerül előtérbe.
A propriocepció, vagyis a test saját helyzetének érzékelése, kulcsfontosságú - különösen instabil ízületeknél, visszatérő sérüléseknél. A korai fázisban zárt láncú, kontrollált mozgásokkal indítunk (pl. egyensúlyozás egy lábon, stabilizáló párnán), később már nyílt láncú, dinamikus, sőt kaotikus ingerekkel dolgozunk.
A sportrehabilitáció integrálja az edzéselmélet alapelveit is. Ez azt jelenti, hogy beiktatunk pihenőnapokat, regenerációs technikákat (masszázs, stretching, relaxáció). Sokszor a sérülések nem azért történnek, mert valaki rosszul lépett vagy balszerencsés volt, hanem mert valahol megbújik egy rejtett gyengeség, egy hibás mozgásminta vagy izomegyensúly-zavar.
Példák sportág-specifikus rehabilitációra
- Térdsérült kosárlabdázó: Az első néhány hétben csak passzív kezelések, majd lassú mozgásterjedelem-növelés, izomerő- és robbanékonyság fejlesztés, végül sportág-specifikus dobó, ugró, landoló edzések.
- Futó Achilles-ín sérüléssel: Különös figyelmet kapott a futótechnika elemzése, izomlánc-felzárkóztatás, majd fokozatosan nőtt a terhelés.
- Úszó vállsérüléssel: Mobilizáció, majd stabilizációs és erősítő gyakorlatok, súlyzós edzések, koordináció stb., majd a vízben végzett tréningek, pl. koordinációs tréning.
Túl korai visszatérés az igazi veszély! Különösen az alsó végtagi sportsérüléseknél (pl. ACL szakadás), ahol a nem megfelelő rehabilitáció akár újabb, súlyosabb sérülésekhez vezethet. Ezért NE siessen! Csak akkor térhet vissza a sportba, ha minden funkcionális tesztet, mozgásmintát és terhelést hibátlanul, fájdalom nélkül teljesít! A multidiszciplináris csapat azért elengedhetetlen, mert minden szakember más szempontot képvisel: a gyógytornász a mozgásmintákra, a sportorvos a biológiai folyamatokra, az edző a teljesítményre koncentrál.
Amennyiben a sportsérüléseket nem vagy helytelenül kezelik, krónikussá válhatnak és maradandó negatív elváltozásokat eredményezhetnek, teljesítménycsökkenéshez vezethet. Másik komoly kockázat ilyen esetekben az újrasérülés, ami nem csak teljesítménycsökkenést eredményez, hanem meg is gátolja a sportolást.
Általános rehabilitációs elvek és a táplálkozás szerepe
A rehabilitáció nem csak sportsérülések esetén létfontosságú. Betegség vagy baleset következtében agykárosodást szenvedett betegek az akut ellátást követően különböző funkciózavarok miatt kerülnek rehabilitációra. A kórházban elkezdett és otthon is folytatott rehabilitáció elengedhetetlen fontosságú a stroke-on átesett, azt túlélt betegek gyógyulási folyamatában és mindenekelőtt abban, hogy a lábadozó a lehetőségeihez mérten újból aktív életet élhessen. Az ágyhoz kötöttségtől az önálló járásig sokszor nagyon hosszú az út.
A megváltozott szerepekhez való alkalmazkodás azonban gyakran többszörösen összetett kihívást jelent mind a beteg, mind a hozzátartozók számára. A stroke utáni, teljes értékű élet lehetősége nem utópia: a rehabilitáció segíthet visszanyerni a páciens erejét, bátorságát és függetlenségét.
A táplálkozás fontossága a rehabilitációban
A funkciózavarok közül kiemelkedő jelentőségű a táplálkozás zavara, amelynek következtében nemcsak alultápláltság alakulhat ki, hanem életet veszélyeztető szövődmények is. Az agysérült betegek akut ellátásánál, majd a rehabilitáció során is a megfelelő táplálás biztosítását a terápia részének tekintjük. A betegek felvételi állapota és tápláltsága alapvetően meghatározza a végezhető rehabilitációs tevékenységet. A betegek felvétele után történő állapotfelméréshez hozzátartozik a tápláltsági állapot meghatározása is.
Táplálkozási vagy nyelészavar esetén biztosítani kell a betegek mesterséges táplálását. A különböző tanulmányok szerint az agysérült betegek 30-50 százaléka alultápláltan érkezik a rehabilitációs osztályra. Az alultáplált betegek csak korlátozott mértékben képesek részt venni a rehabilitációban, kevésbé terhelhetők. A rehabilitáció során a malnutríció kockázati tényező, amely veszélyezteti a betegek gyógyulását. A malnutríció következtében a gyógyulási folyamat elhúzódik, a mortalitás nő. Az alultáplált betegekben a szövődmények gyakrabban alakulnak ki, és az ápolási idejük meghosszabbodik. Csak megfelelően táplált betegek rehabilitációja végezhető eredményesen!
Átmeneti (néhány napos vagy egy-két hetes) táplálkozási zavar esetén nazogasztrikus (NG) szonda használatát javasoljuk. Ha a mesterséges táplálásra várhatóan több hétig vagy akár hónapokig is szükség van, akkor PEG (perkután endoszkópos gasztrosztóma) készítése indokolt, mert megfelelő mennyiségű és minőségű táplálék bevitele tartósan és biztonságosan kizárólag ezen át lehetséges.
A rehabilitáció helyszínei és eszközei
A rehabilitációt nem feltétlenül kell mindig kórházi környezetben végezni, hanem inkább egy speciális rehabilitációs központ vagy ambuláns rendeléseken keresztül lehet elősegíteni. Még ha nem is kapott rehabilitációs ellátást, és úgy gondolja, hogy rehabilitációs terápiákból haszna származhat, akkor is jogosult arra, hogy háziorvosán vagy tanácsadóján keresztül támogatást kérjen.
Intézményi rehabilitáció: A Szent Donát Kórház példája
A Szent Donát Kórházban 2017. október 1-től fogadjuk a betegeket a 80 ágyas Rehabilitációs Osztályunkon, 2-3-4 ágyas szobákban. Elsősorban mozgásszervi, illetve neurológiai rehabilitációra szoruló betegeket fogadunk.
- Neurológiai rehabilitáció: Az akut stroke lezajlása után 7-10 nappal vesszük át a betegeket neurológiai osztályról, és folytatjuk az ott megkezdett rehabilitációt, a beteg állapotától függően átlagosan 6-14 héten keresztül. Fél-egy évvel a hazabocsátás után, neurológus javaslatára rekondicionálás céljából ismét előjegyezzük a beteget.
- Mozgásszervi rehabilitáció: Degeneratív és / vagy gyulladásos reumatológiai megbetegedésekben szenvedő, illetve mozgásszervi, pl. vázizom rendszert érintő műtét (pl. TEP, gerincsérv, stb.) utáni rehabilitációs kezelést igénylő betegeket reumatológus / ortopédus / idegsebész javaslata alapján átlagosan 2-4 héten keresztül kezeljük, fél-egy év elteltével rekondicionálás céljából ismét előjegyezzük a beteget.
Rehabilitáció során az alapvető ápolás mellett a betegekkel kiemelten foglalkoznak gyógytornászok, fizikoterapeuták, masszőrök, ergoterapeuták, szükség esetén logopédus, zeneterapeuta, pszichológus. Fájdalomcsillapítás céljából mobilis beteg esetén lehetőség van infúziós kúrára (pl. ischias) is, járóbeteg ellátási kereten belül.
A Szent Donát Kórházban pácienseink rehabilitációja speciális módszerek alkalmazásával team munka formájában történik, reálisan kitűzhető rehabilitációs célok érdekében, építve a páciens tevőleges részvételére a rehabilitációs program során. Intézményünk Pszichiátriai Rehabilitációs Osztályán a páciens egyedi igényeinek figyelembe vételével történik a feladatok meghatározása. Fontos számunkra az ember teljes egészének vizsgálata, gyógyítása. A beteg számára az optimális pszichés állapotot valamint az egyéni életvezetéshez szükséges készséget kialakítjuk és fenntartjuk. A rehabilitációs tevékenység magában foglalja a gyógyszeres terápiát, a korszerű gondozást, és egyéb speciális módszerek alkalmazását.
Otthoni szakápolás és gyógytorna
Az otthoni szakápolás napjainkban egyre fontosabb szerepet tölt be az egészségügyi ellátásban. Amikor egy hozzánk közel álló személy stroke-ot kapott, akkor segítségre és támogatásra lesz szüksége a felépüléshez, miután hazatérhet a kórházból. A betegeket az esetek többségében néhány hetes kórházi kezelés után hazaengedik és bár a javulás sokszor már ekkor megkezdődik, de a rehabilitációt folytatni kell otthon is.
A gyógytorna házi ápolás keretében azt jelenti, hogy a gyógytornász a beteg otthonában, orvosi javaslatra, szakképzett ápoló közreműködésével végzi a mozgásterápiát, amely szerves része az otthoni szakápolásnak. Az otthoni gyógytorna egy olyan terápiás módszer, amely a páciens saját otthonában történő rehabilitációt és gyógyulást célozza. Ez lehetővé teszi, hogy a páciens saját környezetében, a számára ismerős és kényelmes otthonában kezdje el a rehabilitációt. A gyógytorna házi ápolás keretében kizárólag orvosi javaslatra rendelhető el. A gyógytorna hatalmas segítség abban, hogy az otthon gondozott személy megőrizze vagy visszanyerje az önállóságát.
Az otthoni szakápolás keretében a beteg ellátása a háziorvos rendelésére, szakképzett ápoló közreműködésével történik. A díjmentesen nyújtott ellátás, illetve a díjmentesen igénybe vehető vizitek száma jogszabályban meghatározott.
| Típus | Maximális rendelhető vizitek száma (egy alkalommal) | Maximális igénybe vehető vizitek száma (12 hónap alatt) |
|---|---|---|
| Otthoni szakápolás | 14 | 56 |
Amennyiben a betegek esetében a szükség indokolja, a díjmentesen nyújtott ellátás ismételt orvosi javaslat alapján hosszabbítható meg, de ehhez külön eljárás, szakmai dokumentáció és NEAK jóváhagyás szükséges.
Rengeteg gép és segédeszköz elérhető a piacon, amely az ápoló munkáját is segíti. Hasonlóképpen, a mozgást és járást segítő eszközök is jelentős támogatást nyújthatnak a mindennapokban. Gyakran nem is a nagymozgások, inkább a finommotorika fejlesztésére van szükség. A modern technológia tovább növeli a gyógytorna hatékonyságát, segítve a fájdalom csökkentését otthoni hideg-meleg terápiás eszközök alkalmazásával és a funkciók javítását. Ilyen eszközök lehetnek például fizioterápiás eszközök, elektroterápiás eszközök vagy automata mozgásterápiás gépek. A gyógytornász minden esetben a beteg aktuális állapotához igazítja a terápiát, figyelembe véve az egyéni szükségleteket és célokat.
A felépülést támogató környezet és külső segítség
Amikor valami baj történik, és arra kényszerülünk, hogy a szeretteinket otthon gondozzuk, sokszor csak a probléma megoldására tudunk koncentrálni, pedig a házi idősgondozás és betegápolás átlátható tervezése hosszú távon nagy segítséget jelenthet. A beteg önmagáért folytatott erőfeszítésében tehát nélkülözhetetlen a hozzátartozók segítsége.
A családtagoknak nagyfokú önuralmat kell tanúsítani: meg kell próbálni úgy segíteni a páciens fejlődését, hogy a lábadozó közben ne érezze rosszul magát. Ráadásul, ha mindenben kiszolgáljuk őt, akkor passzívvá, kiszolgáltatottá tehetjük, ami nem a gyógyulását segíti elő. A megváltozott szerepekhez való alkalmazkodás azonban gyakran többszörösen összetett kihívást jelent mind a beteg, mind a hozzátartozók számára. Mindez azonban könnyebb lehet, ha mindkét fél osztozik a döntéshozatalban és őszintén megosztja egymással az érzelmeit.
Jogi és pénzügyi szempontok
A traumás sérülést követő első hetek és hónapok mind a sérült személy, mind a családja számára hatalmas kihívást jelenthetnek. A 2015-ös Rehabilitation Code egy önkéntes gyakorlati szabályzat. A szabályzat középpontjában az áll, hogy a kérelmező rehabilitációjának szükségességét teljes körűen értékeljék és prioritásként kezeljék, és azt együttműködő alapon kezeljék. A szabályzat szerinti a rehabilitáció költségeit általában az alperes vagy annak biztosítója finanszírozza, a folyamatban lévő tárgyalások vagy a követelés végső kimenetelének befolyásolása nélkül. A rehabilitációs szabályzatot széles körben támogatják a jogi szakemberek, a biztosítótársaságok és a rehabilitációt nyújtó szervezetek.
Személyi sérüléssel kapcsolatos követelésének kezelése során kezdetben azon dolgozunk, hogy a rehabilitáció közvetlen finanszírozása érdekében korai kifizetést biztosítsunk. Fontos, hogy a családtagok ellenőrizzék a biztosítási kötvényeket, mivel ezek tartalmazhatnak orvosi vagy egészségbiztosítást. Pénzügyi problémák merülhetnek fel, amikor Ön vagy családtagja váratlanul súlyosan megsérül.
Sokak számára fontos cél a munkába való visszatérés vagy a jelenlegi munkahelyen való maradás. Még a legnagyobb kihívást jelentő sérülések esetén is jelentősen segíthet egy szakmai rehabilitációval foglalkozó szakember a megtartott képességek fejlesztésében. Fontos, hogy olyan szakembereket keressen, akiknek van tapasztalata abban, hogy az Ön sajátos sérüléseivel valakit visszavezetnek az értékes munkába. Ügyvédjeink hosszú évek óta dolgoznak együtt különböző szakmai rehabilitációs szakemberekkel.
Az case manager együttműködve és összehangoltan szervez programot a sérült személy és az egészségügyi és szociális szolgáltatások szakértői között. Ügyfeleink egy része tanácsadást vesz igénybe, gyakran a felépülési folyamat különböző szakaszaiban. Különböző jótékonysági szervezetek telefonos segélyvonalakat kínálnak. A hatékony rehabilitáció biztosítja a legjobb eredményeket a traumát követő fizikai, pszichológiai és szociális felépülés szempontjából. A pszichológiai rehabilitációhoz folyamatos támogatásra lehet szükség.
tags: #apolas #utan #visszatero #jatekos
