Az Aranycsapat legendás játékosairól elnevezett emlékhelyek és elismerések

2015 januárjában helyezték örök nyugalomra Buzánszky Jenőt, az Aranycsapat legendás tizenegyének utolsóként elhunyt tagját. Végérvényesen lezárult egy korszak a magyar labdarúgás történetében. Az alaptizenegy történetében akadtak már mérföldkövek, nevüket olimpiai bajnoki cím, világbajnoki ezüstérem és számtalan siker övezi. A futballszeretők alighanem álmukból felkeltve is fújják a 11 legenda nevét: Grosics - Buzánszky, Lóránt, Lantos - Bozsik, Zakariás - Budai, Kocsis, Hidegkuti, Puskás, Czibor. Ezt a felállást ráadásul világszerte ismerték egykoron, nem csak Magyarországon.

A legendás csapat emlékét ma is őrzi a hálás utókor. Stadionok, akadémiák, utcák, iskolák, szobrok, könyvek jelzik: a hálás utókor nem feledkezett meg a legendás csapatról. Nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is őrzik a futballrajongók az Aranycsapat emlékét.

Az "Aranycsapat" elnevezés eredete és története

Érdekes kérdés, honnan is ered az "Aranycsapat" elnevezés, amely ma már minden magyar számára egyértelműen az 1950-es évek világverő magyar válogatottját jelöli. Százból száz ember vágja rá az egyszerűnek tűnő kérdésre a feleletet: az Aranycsapat elnevezést az 1952-es londoni olimpiai aranyérmes magyar labdarúgó-válogatott kapta meg, a névadó Szepesi György volt.

Kutatások azonban meglepő eredményekre vezettek. Az "aranycsapat" kifejezést 1930 előtt csak hébe-hóba használták a sporttal foglalkozó újságírók. A ma fellelhető információk szerint labdarúgókra "aranycsapatként" először a Sporthírlap hivatkozott 1920-ban a szabadkai Bácska együttesével kapcsolatban. Az 1920-as évek második felében helyenként az FTC csapatára is hivatkoztak aranycsapatként, de 1930-tól következetesen az 1910-es és 20-as évek legsikeresebb magyar labdarúgócsapatát, az MTK-t értették a kifejezés alatt az itthoni újságírók.

Az MTK 1913 és 1925 között minden alkalommal bajnokságot nyert, ami Jimmy Hogan edző új játékstílusának köszönhetően a világ élvonalába emelte a klubot. A sorozatban megnyert tíz bajnoki cím olyan teljesítmény volt, amely azóta is példa nélkül áll a magyar labdarúgás történetében. Az "aranycsapat", mint jelző, ezután egyre jobban beleívódott a hírlapírók nyelvezetébe, a negyvenes évekre már más sportok csapataira is rendre használták a kifejezést.

Szepesi Györgyről úgy tudtuk, hogy ő találta ki az Aranycsapat elnevezést, de maga Szepesi is többféleképpen emlékezett a keresztelőre. Valójában, ha 1952-ben vagy 1953-ban történt is meg a rádióban, nem honosodott meg azonnal a magyar sajtóban. Sem a Népsport, sem más lapok nem használták ezt a kifejezést Sebes Gusztáv csapatára az akkori újságokat lapozva.

A sors furcsasága, hogy a minden magyar által ismert csapatot akkor illették először az "aranycsapat" elnevezéssel, amikor a válogatott az 1956-os forradalom után szétesésnek indult. Kutatások szerint legelőször a Képes Sportban írtak így a válogatottról, az 1956. május 22-i számban, az "Első vereségünk a Népstadionban" című cikkben: „...aranycsapatunk nemrég szerte a világban megcsodált támadójátékától.” Később, az 1956-os forradalom leverése után, az 1957-es Népsport cikkében már nyoma sem volt a tiszteletnek, a disszidált játékosokat kritizálták.

De az embereket ezzel sem lehetett megvezetni, mert ahogy telt az idő, szinte mindenki a hősöknek járó legnagyobb tisztelettel beszélt az Aranycsapatról. Valójában tehát ekkor és így indult hódító útjára az "aranycsapat" kifejezés, mellyel ma a világon élő valamennyi magyar azt a bizonyos futballválogatottat azonosítja, amely egykoron a legjobb volt az egész világon.

Az Aranycsapat tagjai és az ő nevüket viselő emlékhelyek, elismerések

Az Aranycsapat tagjai, becenevükkel együtt, örökre beírták magukat a magyar és a nemzetközi futballtörténelembe. Sokuk nevét ma már stadionok, akadémiák, emléktáblák és kupasorozatok őrzik.

Grosics Gyula - „Fekete Párduc”

Grosics Gyula, a „Fekete Párduc” becenévre hallgató kapus, 1926. február 4-én született és 2014-ben hunyt el. Pályafutása során több klubban is játszott, köztük a Bp. Honvédban és a Tatabányában. Sikerei között szerepel háromszoros bajnoki cím, vb-ezüstérem, Európa Kupa-győzelem és olimpiai bajnoki cím. Játékstílusa alapján a „negyedik hátvédnek” nevezték, és az IFFHS a XX. század 9. legjobb kapusának választotta. Nevét viseli a tatabányai stadion, az újbudai, Bikszádi úti Általános Iskola és Gyulán a Grosics Gyula Katolikus Labdarúgó-Akadémia.

Buzánszky Jenő - „Kazal”, „Parasztbányász”

Buzánszky Jenő, akit „Kazalnak” vagy „Parasztbányásznak” is becéztek, 1925. május 4-én született és 2015-ben távozott közülünk. A Dorogi AC játékosa volt hosszú éveken át, és az Aranycsapat alaptizenegyének egyetlen, vidéki klubból beválogatott tagja volt. Sikerei között vb-ezüstérem, olimpiai bajnoki cím és Európa Kupa-győzelem szerepel. 2010. május 4. óta a nevét viseli a dorogi pálya, valamint évről évre megrendezik Debrecenben a róla elnevezett kupasorozatot. Buzánszky Jenő a hetvenes évektől kezdve maga is nagyon sokat tett azért, hogy senki se felejtse el az „ő” csapatukat, nyolc milliméteres filmjeivel járta az országot, élménybeszámolókat tartott.

Lóránt Gyula - „Lóri”

Lóránt Gyula, becenevén „Lóri”, 1923. február 6-án született és 1981-ben hunyt el Szalonikiben. A Bp. Honvéd és a Vasas védőjeként is ismert volt, négyszeres magyar bajnok volt. Sikerei közé tartozik a vb-ezüstérem, az Európa Kupa-győzelem és az olimpiai bajnoki cím. Az Aranycsapat egyik legsokoldalúbb játékosa volt, a NAC-ban még jobbszélsőként nyerte első bajnoki címét. 2011-ben hazahozták hamvait a németországi Erlingenből, s Kőszegen újratemették.

Lantos Mihály - „Miska”

Lantos Mihály, becenevén „Miska”, 1928. szeptember 29-én született és 1989-ben hunyt el Budapesten. A kiváló rúgótechnikájú balhátvéd az MTK legendás játékosa volt, háromszoros bajnok és MNK-győztes. A válogatottban öt gólt szerzett, mindegyiket jobb lábbal. Az MTK sporttelepe a legendás balhátvéd nevét kapta, és a létesítményben 2009 májusa óta emléktábla őrzi az emlékét.

Bozsik József - „Cucu”

Bozsik József, becenevén „Cucu”, 1925. november 28-án született és 1978-ban hunyt el Budapesten. A Bp. Honvéd ikonikus játékosa, ötszörös bajnok és a legtöbbszörös magyar válogatott, 101 mérkőzésen szerepelt. A valaha élt legpompázatosabb irányító volt. A kiváló jobbfedezet volt az első a csapat tagjai közül, akinek nevét stadion viselte. A kispesti pályát, hajdani klubsikereinek egyik legfontosabb színterét a nyolcvanas évek közepén Bozsik Józsefről nevezték el.

Budai II László - „Púpos”

Budai II László, becenevén „Púpos”, 1928. július 19-én született és 1983-ban hunyt el Budapesten. Az Aranycsapat jobbszélsője volt, ötszörös bajnok és vb-ezüstérmes. Játékának fő értékeként elsősorban remek beadásait, s Kocsis Sándorral való tökéletes összeszokottságát emlegetik. Rákospalotán stadiont neveztek el a kerület szülöttéről, és 1991 óta emléktábla is őrzi az emlékét a pályánál.

Kocsis Sándor - „Kocka”, „Aranyfej”

Kocsis Sándor, becenevén „Kocka” vagy „Aranyfej”, 1929. szeptember 21-én született és 1979-ben hunyt el Barcelonában. Ötszörös magyar bajnok, kétszeres spanyol bajnok, az 1954-es világbajnokság gólkirálya 11 góllal. Minden idők egyik legjobban fejelő csatára volt. 2012-ben hamvait hazahozták és újratemették. Fia, ifjabb Kocsis Sándor tervbe vette, hogy majdan egy labdarúgó akadémia is viseli az 1954-es világbajnokság gólkirályának a nevét.

Hidegkuti Nándor - „Öreg”

Hidegkuti Nándor, becenevén „Öreg”, 1922. március 3-án született és 2002-ben hunyt el Budapesten. Az MTK legendája, háromszoros bajnok és MNK-győztes. Az Aranycsapatban eleinte több csatárposzton is játszott, majd a hátravont középcsatár poszt tökéletesítőjeként vált kihagyhatatlanná. Élete egyik legjobb játékát az 1953-as londoni „6:3”-on nyújtotta. Az MTK pályáját 2002. február 14., a nagyszerű középcsatár halála napja óta Hidegkuti Nándor Stadionnak hívják. Az egyesület 2013. november 16-án ünnepelte alapításának 125. évfordulóját, ekkor a pályán belül felavatták az „Öreg” mellszobrát.

Puskás Ferenc - „Öcsi”, „Száguldó Örnagy”, „Pancho”

Puskás Ferenc, becenevén „Öcsi”, „Száguldó Örnagy” vagy „Pancho”, 1927. április 1-jén született és 2006-ban hunyt el Budapesten. Minden idők legjobb magyar játékosa, akit az UEFA 2004-ben az előző 50 év legjobb magyarjának voksolt. Tétmérkőzéseken mindent egybevetve 533-szor játszott és 511 gólt ért el, ezzel a XX. század gólkirálya. Bár a draftban nincs explicit említés konkrét, róla elnevezett létesítményekről, Puskás Ferenc neve elválaszthatatlan az Aranycsapat és a magyar labdarúgás egészének örökségétől, és világszerte számtalan módon tisztelegnek emléke előtt.

Zakariás József - „Zaki” és Czibor Zoltán - „Bolond”, „Rongylábú”

Zakariás József, becenevén „Zaki”, 1924. március 5-én született és 1971-ben hunyt el. Az Aranycsapat „szürke eminenciásának” nevezték, de sokkal jobban tudott futballozni annál, amelyet a minősítés takar. Az elveszített világbajnoki döntő volt az utolsó mérkőzése a válogatottban. Az alaptizenegy elsőnek az égbe költözött játékosa volt.

Czibor Zoltán, becenevei „Bolond” vagy „Rongylábú”, szintén az Aranycsapat kiemelkedő tagja volt. Bár a rendelkezésre álló anyag nem említ konkrét, róla elnevezett létesítményeket vagy díjakat, hozzájárulása a csapat sikereihez és a magyar labdarúgáshoz vitathatatlanul része az Aranycsapat kollektív örökségének és emlékezetének.

Az Aranycsapat játékosainak becenevei és az utánuk elnevezett emlékhelyek táblázatban

tags: #aranycsapat #jatekosairol #elnevezett #dolgok

Népszerű bejegyzések:

• Kihívás a jövő sztárjai ellen
• Utazási információk a Milan-Lazio meccsre
• Trifonov ünnepi fellépése a Müpában
• Részletek Nyitrai Ferenc Balatonfüredi FC-s munkájáról
• Ismerd meg Zlatan Ibrahimovicot