Újpest: Egy kerület édes ízei és sajátos hangulata

Magyarországon a nemzetközi márkák terjeszkedésében a régió második vagy harmadik hullámú piacának számít, vezeti ingatlan-tanácsadók szerint. Sorozatunkban sorban bemutatjuk a főváros kerületeit, és Buda után most nagyot ugrunk a térben Budapest legészakibb részéhez, Újpesthez. Régen külön város volt, és önállóságát mintha még most is őrizné. Mi a története, kik laktak itt régen, kik laknak most? Hogyan közlekedjünk? Melyek az ikonikus éttermek, kávézók? Ha megkérdünk egy helyi lakost, hogy mi jellemzi az újpestieket, rögtön rávágja: a lokálpatriotizmus. Csak 1950-től tartozik hivatalosan a fővároshoz, de utána is megőrizte elszeparáltságát.

Pedig mára az "életérzés" a virágzó iparral együtt eltűnt, legalábbis megkopott, ellenben a 101 480 lakosú kerület építészete őrzi ezt a múltat. A panelek köré parkok nőttek, modern lakótelepekkel, szabadidős lehetőségekkel bővült a kerület, az urbánus közeg mellett van vadregényes parkerdő és szinte rusztikus rész is; közel a Duna és a természet. A szolgáltatószektor továbbra is hiánytalan; Újpest kisváros a nagyvárosban, viszont a metróval könnyen elérhető minden. A lakásárak sem úsztak el úgy, ahogy a főváros más részein - nem csoda, hogy a "faluba" előszeretettel költöznek további "gyüttmentek".

Földrajz és közlekedés

A Duna bal partján elterülő kerületet a főváros északi kapujaként szokás emlegetni, melyet nyugaton a folyó, északon Dunakeszi, keleten Rákospalota, délen Zugló, délnyugaton Angyalföld határol. Joggal tesszük fel a kérdést, hogy a XIII., XIV., XV. kerületek közé mégis hogyan ékelődhet a IV. 1950-ben, mikor Újpestet hivatalosan is Budapesthez csatolták, már 14 kerülete volt a fővárosnak, az átszervezés során az addigi IV. és V. kerületet összevonták, így a 4-es szám felszabadult. Az Újpesti vasúti híd (vagy Északi összekötő vasúti híd) képezi a határt a XIII. kerülettől. Ez egyébként az egyetlen pesti híd, amelyen eleve csak gyalogosforgalom van (a vasúti mellett). Át lehet sétálni vagy biciklizni a Római-partra, útba ejtve a nemrég fejlődésnek indult Népszigetet is. A budai oldallal ezen kívül a Megyeri híd kapcsolja össze Újpestet.

A kerülethez tartozó kicsike Székesdűlő a főváros legészakibb városrésze, utána már Dunakeszi következik; az M0-ás választja el Káposztásmegyertől, melynek lakótelepi („Káposztás 1. és 2.”) épültek fel legkésőbb, a 90-es években. Ezeken már látszik, hogy nem a „klasszikus” panelek stílusában épültek. Mellettük fekszik a Pilisi Parkerdő Zrt. kezelésében álló, parkerdőként funkcionáló Farkaserdő, ahol tanösvény, tereppálya is található, és a szélén működik a Rex Kutyaotthon. Innen a Megyeri úton dél felé haladva jobb kéz felől Megyer városrészt, balra a híres Megyeri temetőt találjuk, melynek gyönyörű síremlékei megérdemelnek egy sétát. Újpesten a tájékozódást nagyban segítik a városrész ütőereinek számító sugárutak: a Nyugati pályaudvar felől nyílegyenesen érkező Váci út, az Újpest-Központban egymást keresztező Árpád út és István út, valamint a feljebb futó Fóti út. A Rákospalota-Újpest vasútállomásból kiinduló sínek képezik a határt a XV. kerülettől: ez volt az 1846. július 15-én megnyílt első magyar vasútvonal első Budapesten kívüli állomása. Vác, Vácrátót, Szob irányába mennek innen vonatok.

A tömegközlekedést tekintve kitűnően ellátott kerületről beszélünk. Az 1970-es években kezdődött el az M3-as metróvonal építése, ami kulcsfontosságú volt a városrész fejlődésének szempontjából, és kulcsfontosságú a ma is itt élőkéből; a Kőbányáig vezető metróvonal helyzete jelenleg nem legrózsásabb, mert a felújítás miatt metrópótló buszokon kell zötykölődni a kátyús utakon a belváros és Újpest-Központ között, de remélhetőleg az év végéig befejezik az építkezéseket. A számtalan buszjárat nem csupán a kerületen belüli közlekedést teszi gördülékennyé, segítségükkel a kisföldalatti Mexikói úti végállomásához (25), a Keleti Pályaudvarhoz (30, 30A, továbba az Aquaworldig döcögő 230) és Újpalotára (196, 196A) is eljuthatunk. A két villamosvonal az Angyalföldi kocsiszín és Rákospalota (12), valamint a Lehel tér és a Megyeri út (14) között ingázik. A helyi tömegközlekedés egyébként szép hagyományokra tekinthet vissza: 1866-ban Újpestről indult az első lóvasút Budapesten, hatodikként Európában. A lovak által húzott vonatok a Kálvin tértől a városon át a mai Múzeum és Károly körúton, a Bajcsy-Zsilinszky és a Váci úton jutottak el Újpest határáig. 1895-től megkezdték a főváros 46,7 km hosszú hálózatának villamosítását, és 1896. május 30-án elindultak az első villamosok, felváltva a lóvasutat.

Újpest története: a kezdetektől az ipar tündökléséig

A kezdetek

A Váci út szélén mára modern irodaházak magasodnak, pedig ez a vonal is ősi gyökerekkel rendelkezik. A rómaiak egyik fontos kereskedelmi útvonala haladt erre, a Megyeri csárda környékén még őrtorony is állt. A Honfoglalás után a Megyer törzs telepedett le a környéken, a Duna túloldalán nem hiába fekszik Békásmegyer, hiszen a szállásterületek között a megyeri rév ez egyik fontos átkelőhely volt. A 80-as évek végén felépült Káposztásmegyer területe már a 15. század elején viselte a „káposztás” előnevet, amit az itteni káposztaültetvényekről kapott. A 19. században eleinte a Csekonics báróké volt a terület egy jelentős része, majd a Károlyiak kezébe került, és a fóti uradalmukhoz tartozott. A Pest határában álló Határkocsma vagy a Káposztásmegyeri vendégfogadó környéke a Hűvösvölgyhöz vagy a János-hegyhez hasonló, kedvelt kirándulóhely volt.

1830-ban csupán három ház állt a mai Újpest területén, az erdész, a csősz háza és a Megyeri csárda. A fordulópont a reformkorban érkezett el, az 1830-as években indult meg ugyanis a Károlyi-birtokon a település fejlődése és fejlesztése. A Károlyi család három évtizedre bérbe adta a terület egy jelentős részét szőlőtermesztésre, és gombamód elkezdtek szaporodni a présházak, nyaralók a környéken. A Károlyi család a zsidók letelepedését is szívesen fogadta, és nem egy család a Pesten és Budán még érvényben levő iparűzési és letelepedési korlátozások miatt inkább itt próbált szerencsét. Az első iparalapító a nyitrai Károlyi birtokról ide költöző Lőwy család volt, ők 1835-ben alapították meg bőrüzemüket Újpesten. Őket követte a szintén a nyitrai birtokról érkező, fakereskedő Neuschloss család - a két család profilja határozta meg aztán sok évtizedre újpesti iparágak alakulását. És szintén ennek a két családnak az összefogásával épült meg a zsinagóga, 1839-ben (Az Árpád úthoz közel találjuk, és oldalában bújik meg az ország legrejtettebb holokauszt-emlékműve - emlékeztetve, hogy tizenhatezer újpesti zsidó sosem tért vissza a táborokból.)

1840-ben adta ki Károlyi István a település alapítólevelét, amelyben nagyfokú toleranciáról tesz tanúbizonyságot vallási és származási kérdésekben. A céhek alapítását megtiltotta, de a modern ipari fejlődése kereteit megteremtette, ennek is köszönhette olyan gyors és felvirágzását a környék. Ekkor még több néven is szerepelt a település: Új-Megyer, Kismegyer, Káposztásmegyeri Új Gyarmat, csak 1844-től hívják következetesen Újpestnek. Az alapítás után ugrásszerűen elkezdett nőni a betelepülők száma, főként azok költöztek ide, akik a fővárosban nem találták meg számításaikat vagy szabadabb keretekre vágytak. Iparosok, kereskedők és kocsmárosok tették ki az itt letelepedők foglalkozásának 95%-át, de megjelentek a kalandorok és szerencselovagok is, akik eleinte elég sok ramazurit okoztak; a helytörténeti kutatások szerint az ide járó dunakeszi plébános a szüntelen civakodásra és perpatvarra panaszkodott, és az amerikai gyarmati viszonyokhoz hasonlította a környéken uralkodó állapotokat. 1848 legendás Mária főhadnagya (eredeti nevén Pasche Lebstück Mária) is újpesti lakos volt, a Megyeri úti temetőben és a Csokonai utcában van emlékműve. A forradalmi hevület később sem hagyott alá: Újpest volt az első község, amely díszpolgárává választotta Kossuthot 1889-ben, hogy ne veszítse el magyar állampolgárságát. Híres volt a város lóversenypályája és lovardája, ami miatt Erzsébet királyné is gyakran kilátogatott ide. 1906-ban kérelmezték, hogy a községből város legyen. Az 1910-es évekre Újpest Magyarország 4. legnagyobb ipari városa lett.

Fénykor - az ipar tündöklése

Újpest történetének dicső korszaka volt a 20. század második feléig és a rendszerváltásig tartó időszak. Az üzemek nagy része a Pestre vezető Váci út mellett épült: a Felvidék erdői a faipar, a környék legelői a hús- és bőripar alapanyagát biztosították. A már említett Neuschloss családhoz volt köthető a parketta- és bútorgyár, a Löwyekhez az első bőrfeldolgozó üzem. A Népsziget eredetileg a Duna egyik szigete volt, amelyet az 1830-as években a Zsilip utcán át Újpesthez kapcsoltak: ezzel egy téli kikötőt alakítottak ki az öbölben, illetve ide építették fel a Pesti és Fiumei Hajógyár Váci úti telepét, valamint a Ganz Danubius Hajó- és Darugyárat is. Újpest a szocialista ipar egyik fellegvára lett. A munkások tömegeinek elszállásolása miatt indult be a lakótelepek építése is. A „proli” kifejezés azonban nem lenne igazságos: az itt élők valóban gyárakban dolgoztak, de nagy múltú, elképesztően innovatív szektorokban; nemcsak kormos arcú munkások voltak atlétatrikóban, hanem mérnökök, technikusok. Az újpestiek úgy emlékeznek vissza ezekre az időkre, mintha mindenki az akkori Apple-nél vagy Google-nél dolgozott volna - legalábbis ők így élték meg. Aki nem mérnök volt, hanem egyszerű munkás, az is érezte, hogy egy fontos, modern, fejlődő és világszinten látható dologban vesz részt - minden gyár exportált, és nemcsak a Szovjetúnióba, hanem „igazi” országokba is.

A 70-es évek volt a fénykorszak. A lakosok a kor legmenőbbnek számító panelházaiban laktak, amelyek köré komplett infrastruktúra és szolgátatószektor épült ki, bölcsődék, óvodák, iskolák, játszóterek, mozi, uszoda, foci, majálisok, tömegközlekedés. Nem voltak lényeges jövedelmi különbségek, mindenki nagyjából ugyanakkora lakásban lakott és ugyanolyan kocsival járt. A gyerekek ugyanott kezdtek dolgozni, mint a szülők: a tungsramos tungsramos lett, a chinoinos chinoinos, az ügyvéd meg ügyvéd - ők persze a régi, polgáriasabb városrészben laktak. 1986-ban nagy tragédiának számított, és számos konteó létrejöttét eredményezte a Mikroelektronikai Vállalat leégése. A MEV-ben úttörőnek számító elektronikai fejlesztések folytak, a mai számítógép elődjéhez használatos microchipeket kísérletezték ki itt. 1986-ban egy rejtélyes tűzesetben leégett, és több mérnök is életét vesztette. A mendemonda szerint az amerikaiak vagy az oroszok gyújtatták fel, nehogy a magyarok elhúzzanak mellettük mikroelektronikában, más magyarázat szerint az államnak jött jól a kétmilliárdos összegű biztosítás. Mivel abban az évben robbant fel Csernobil is (a jelenlegi hivatalos magyarázat szerint pont az óvintézkedések miatt gyulladt fel), ez a hír nem kapott nagy nemzetközi nyilvánosságot, de valódi megoldás azóta sincs.

Az összes gyár közül kiemelkedik az Egyesült Izzók, avagy a TUNGSRAM Rt. Egger Bernát Béla izzólámpa és elektrotechnikai termékek gyártásával foglakozó üzeme 1901-ben költözött ki Újpestre. A Tungsram több tízezer embernek adott munkát. Híres vezérigazgatója volt Aschner Lipót, aki a világ egyik elektronikai metropoliszává tette Újpestet. Legendásan szerény volt; szép lassan szerezte meg gyára számára a legtehetségesebb szakembereket, kutatókat, rengeteget fejlesztettek és szabadalmakat vásároltak. A gyárban a sima égőktől az infralámpáig és neonig mindent gyártottak, és exportáltak. Aschner Lipót sokat tett a nála dolgozók mindennapjainak kiegyensúlyozott hátteréért is: támogatta az Újpesti Torna Egyletet, létrehozta a Tungsram strandot, amely Budapest legszebb Duna-parti strandja volt. Hajós Alfréd tervezte, de jelenleg csak az enyészet dolgozik rajta. Aschner Lipót nem érdemelte meg méltatlan sorsát: a 2. világháborúban elvitték Auschwitzba, és bár hazatért, vagyonát sose kapta vissza - villájában maga Eichmann lakott a német megszálláskor. A Tungsram viszont olyan erős brand lett, hogy bár a rendszerváltáskor megvette a GE, a gyárat átnevezték, és azóta többször tulajdonost is váltott, a lámpák nagy részét még a mai napig a piros-kék Tungsram dobozban forgalmazzák, mert más körítéssel rosszabbul veszik. A 20. század második felében a lassú leépülés, majd a rendszerváltást követő privatizáció az egykor virágzó ipar totális ellehetetlenülését hozta magával.

Látnivalók és gasztronómia

Újpest sajnos nem a történelmi látnivalóiról híres. Pontosabban vannak történelmi látnivalók, de korántsem azokból a romantikus, neobarokk, reneszánsz és századfordulós korszakokból, amelyek a belvárost vagy a Várnegyedet oly szemrevalóvá teszik. A szocreál, Kádár-kori vagy a Rákosi időkbeli és szocialista retró életérzést tükröző épületek kölcsönöznek sajátos hangulatot a kerületnek, amely bővelkedik viszont ipari műemlékekben, továbbá templomokban is.

Újpest Champs-Élysées-je és legfontosabb sugárútja az Árpád út, csak Diadalív helyett neki a Víztorony az emblematikus pontja. Az út első szakaszán még szinte érintetlenül látszanak a régi, szocialista építkezések előtti házak. Számos üzlet és szolgáltató található itt, például a híres, szocreál stílusban épült Állami Áruház, ahol Gertler Viktor Állami Áruház című propagandisztikus zenés vígjátéka játszódott (holott máshol forgatták). Az Árpád útról nyílik a csodaszép, 1900-ban Hegedűs Ármin és Böhm Henrik tervei alapján szecessziós stílusban megépült Városháza a kerület központi terével, a Szent István térrel, melyen a Városházának hátat fordító Egek Királynéja főplébánia, a település első katolikus temploma magasodik. Mögötte a nemrég átadott, modern újpesti piacot találjuk. Itt jelentős fejlesztősek várhatóak a jövőben, a régi piac pavilonjait elbontják, és parkosított placcot hoznak létre a helyükön. Az Árpád út köré épültek az első lakótelepek, amelyek közül a temetőre épült Szellemtelep és a Tungsram lakótelep a legtipikusabb. Újpest rendelkezik Budapest és az ország legnagyobb panelrengetegével - 17 000 lakásnak és 36 000 embernek ad otthont -, amelyek megépülése a régi stílusú házak elbontásával járt. Mikor leállt a munkástömegek elszállásolása miatti őrült építkezési láz, sok ház megmenekült. Jól szituált polgári részt találunk a Fóti úttól délre, a Bajza-Vécsey-Hársfa-Leiningen Károly utcákban, ahol még láthatóak a régi házak.

Cukrászdák és édes finomságok Újpesten

Újpest számos pontján várják a látogatókat a helyi cukrászdák és pékségek, ahol friss pékárukat és édes süteményeket kóstolhatnak. Idén már nyolcadik alkalommal választották meg "Magyarország Tortáját" az augusztus huszadikai ünnepség apropóján. A kezdeményezés évek óta egyre népszerűbb, egyre több cukrászda száll versenybe a kinevezésért. 2007 óta egyre több nevezés érkezik a "Magyarország Tortája" címért folyó küzdelembe. Idén a Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestülete 39 torta közül választotta ki a nyertes süteményt. Idén Újpesten a következő cukrászdákban kóstolhatod meg az ország tortáját:

Bár a kerületben több pékség és cukrászda is üzemel, az „Arsenal Pékség” nevű üzletre vonatkozó részletes információk, beleértve a pontos nyitvatartási időt, nem állnak rendelkezésre a jelenlegi anyagban. Az egyes üzletek nyitvatartási idejére vonatkozó pontos információk beszerzéséhez javasolt az adott cukrászda közvetlen megkeresése, mivel ezek az adatok nem szerepelnek a rendelkezésre álló anyagban.

tags: #arsenal #pekseg #ujpest #nyitvatartas

Népszerű bejegyzések:

• Meggazdagodni kosárlabda kártyákkal
• Korompay Péter jégkorong pályafutása
• A Molten, a világvezető sporteszközgyártó
• Béres András és Bálint László cikke
• A német kézilabda helyzete itthon és külföldön