Az artikulációs terápia játékosan: Útmutató a tiszta beszéd kialakításához
Az artikulációs zavar, régebbi, vagy a köznyelvben jobban ismert megnevezése: beszédhiba vagy pöszeség. Akkor beszélünk artikulációs zavarról, amikor a gyermek hallhatóan nem beszél tisztán, bizonyos hangokat rosszul képez, vagy másik hanggal helyettesíti. A pöszeség a kiejtés tisztaságának zavara, mely megmutatkozhat hangcserékben (róka-jóka), hang kihagyásokban (bohóc-boóc) vagy hangtorzításokban.
Szinte valamennyi kisgyermeket érint a beszédfejlődés során, hogy a kialakult beszéde nem tiszta. Ijedtre tehát semmi ok. A beszédhibák többsége élettani sajátosság, s akár a spontán fejlődés során magától is rendeződik. Az 5 éves koruk betöltött gyermekek nyelvi szűrése, mely tartalmazza az artikulációs szűrést is, törvényi kötelezettsége a helyi pedagógiai szakszolgálatoknak.
Ha a gyermek nyelvtani fejlődése, szókincs fejlődése folyamatos, 4-5 éves korig bizonyos hangok (r, sz, z, c, s, zs, cs, ty, gy, ny, ö, ü) helytelen képzését élettani pöszeségnek nevezzük. Ekkor legtöbb esteben a gyermek azért ejti hibásan az adott hangokat, mert a beszédmozgások kivitelezésében még nem elég ügyes. Az élettani pöszeség általában ötéves korra megszűnik, vagy jelentősen csökken.
Amennyiben a gyermek artikulációjában továbbra is megfigyelhetők hangcserék, kihagyások vagy torzítások, úgy logopédiai kezelésre lehet szükség. A kialakult és rögzült hangok javítása nehéz és hosszan tartó folyamat. Az artikulációs problémák önmagukban nem tekinthetők annyira súlyos problémának, mint például a nyelvi területen jelentkező zavarok, ennek ellenére fontos, hogy a gyermek logopédiai vizsgálaton vegyen részt.
Mi az az artikulációs zavar?
Az artikulációs zavar a beszédhangok helytelen képzése. Két beszédhang felcserélése (pl. r helyett l ejtése), beszédhang torzított ejtése, vagy kihagyása. Akkor beszélünk artikulációs zavarról, amikor a gyermek hallhatóan nem beszél tisztán, bizonyos hangokat rosszul képez, vagy másik hanggal helyettesíti. Pl. LÓ helyett azt mondja JÓ, vagy CICA helyett CSICSAt, SAPKA helyett SZAPKÁt, RÉPA helyett LÉPÁt, KÓLA helyett TÓLÁt kér. Vagy előfordul, hogy ugyanazt mondja, csak éppen a s, zs, cs, vagy sz, z,c hangoknál kidugja a nyelvét a fogai közé, akkor torz ejtésről beszélünk. A 3. esetben egyáltalán nem ejti a gyermek az adott hangot, ezt kihagyásnak nevezzük. A jelenség arról szól, hogy az ember beszédének tisztasága, a kiejtés eltér az adott nyelv kiejtésének normáitól.
Attól függően, hogy hány hangra terjed a beszédhiba, beszélünk: részleges, vagy általános artikulációs zavarról. Részleges beszédhibáról akkor beszélünk, ha 1-2 hangcsoportra kiterjedő, maximum 6 hangot érintő csere-, torzítás-, vagy kihagyás figyelhető meg. Súlyosabb esetben amikor a gyermek beszéde szinte érthetetlen, akkor az artikulációs zavar 10-12 hangot is érinthet. Az érintett hangok mennyiségétől függően megkülönböztetünk részleges pöszeséget, ebben az esetben csak néhány hang pontatlan képzése jellemző, valamint általános pöszeséget, mely több mint tíz hangot érint.
Miért fontos a tiszta beszéd?
Az anyanyelv az emberekről és a világról megszerezhető ismereteknek, a művelődésnek a kincsesbányája. Takács Etel. A hangzó beszéd elégtelensége az olvasásban is jelentkezik. Ha adott hangot vagy hangokat hibásan ejt a gyermek, vagy másképp hall, nehezítheti az olvasás tanulás folyamatát. A hibásan ejtett hangok miatt a hang-betű kapcsolatának megértése nehezített. A hibásan képzett hangok miatt a betűk nem állnak össze értelmes szavakká a gyermek számára, az olvasott szövegértés problémát okoz.
Legyen szó akár felnőttekről, akár gyerekekről, senki sem szeret megszólalni, ha attól tart, kinevetik, kibeszélik. Ráadásul, gondoljunk csak bele: ha bizonytalanul szólalunk meg, a mondanivalónknak kevesebb hitelt adnak, függetlenül annak valódi tartalmától. Gyerekeknél ez pedig beilleszkedési, sőt, akár tanulási nehézségekhez is vezethet.
Kinek javasoljuk az artikulációs terápiát?
Annak a gyermeknek, aki elmúlt 5 éves, és nem tud ejteni bizonyos hangokat (pl. R hangot), a beszédében nem használ bizonyos hangokat, beszédében felcseréli a hangokat (pl. S hang helyett SZ hangot ejt - sapka helyett szapka), beszéde elkent, nehezen érthető, torz, pösze, hallásproblémái vannak, ezért a beszéde is nehezen érthető, pösze, vagy ha szeretne megbizonyosodni róla, hogy minden rendben van-e a gyermek beszédében.
A logopédiai szűrés azért ebben az életkorban végzik, mert ilyenkor már sok hang magától, spontán módon beépül a beszédbe, a gyermek jól használja azokat, és a hiányzó hangok javítására pedig meg még van idő az iskolakezdésig. Nagycsoportban kiemelt fontosságúvá válik a helytelen hangképzés korrekciója. Az elhúzódó, kezeletlen, makacs pöszeségnek súlyos következményei lehetnek.
Mi történik az artikulációs terápia során?
A terápia célja a beszédhangok helyes kiejtésének elsajátítása. Ennek érdekében a szükséges képességek fejlesztése történik játékos formában. A terápia lépései: az auditív észlelés, az artikulációs mozgások fejlesztése, a hiányzó vagy helytelenül képzett hangok kialakítása, rögzítése, automatizálása, ezáltal a beszédbe való beépítése.
Először vicces lesz, ígérem: rengeteg ajak és nyelvgyakorlatot fogunk végezni - így megtanítjuk úgy mozogni a beszédszerveket, ahogyan az egyes hangok helyes képzéséhez szükséges. Az artikulációs terápia egyébként az egyik leggyerekbarátabb terápiám, különösen ez a fenti előkészítő szakasz, ugyanis a gyakorló eszközeink igazi csemegék: zizi, ropi, kölesgolyó és olykor popcorn is kerül elő a foglalákozásainkon. Később pedig rengeteg játék siet a segítségünkre, ugyanis, miután az adott hangot önmagában már ki tudja mondani a delikvens, el kell kezdenünk azt beépíteni a beszédbe is.
JÁTÉKOS KITALÁLÓ 2-3 éves gyerekeknek | Készségfejlesztő | Beszédfejlesztő | Találós kérdések
A szülő szerepe a terápiában
A logopédiai terápiás munkában, azon túl, hogy a gyermek és a logopédus megtalálja a közös hangot, elengedhetetlen, hogy a logopédus és a szülő között is jó legyen a kapcsolat. Munkánk akkor lesz eredményes, ha ez a hármas egység megvalósul. A már említett kisgyermekkori spontán játékokon kívül, ha már jár a gyermek logopédiára, akkor érdemes otthon gyakorolni. A gyakorláshoz nem kell iskolai (üljünk le, nyissuk ki a füzetet és csináljuk) helyzetet teremteni. A nyelvgyakorlatokat pl. minden fogmosásnál a tükörben lehet gyakorolni. A hangfejlesztést is érdemes eleinte otthon is tükör előtt végezni.
Ha már képes a gyermek helyesen ejteni a tanult hangot, akkor a szülő, játék közben 5-10 percig, vagy naponta többször elmondja a gyereknek a gyakorlásra ajánlott szótagokat, vagy szavakat, a gyermek pedig helyesen utánozza. A helyes légzést segíthetik elő a fújó-szívó gyakorlatok, mint például a buborék- vagy a pingponglabdafújás, szívószállal ivás. A mindennapokban a rágás kiemelt fontosságú az ajak-, nyelv-, és arcizmok fejlődésében.
A szülőként azzal támogathatják leginkább gyermekük artikulációjának fejlődését, ha minél többet mondókáznak, beszélgetnek vele, mesélnek neki, lehetőleg élőszóban, mesekönyvből, vagy anélkül. Érdemes ezért otthon jól érthetően, tisztán, tagoltan, megfelelő hangsúllyal beszélni, a dajkanyelvi szavakat elkerülni. A hanghibák otthoni javítása semmiképpen nem javasolt, mert sokszor nagyobb munka kijavítani egy hibásan megtanult hangot, mint kialakítani a gyermeknél egy addig nem használtat.
Beszédészlelés, -értés fejlesztése
A beszéd információinak feldolgozásához nem elég az ép hallás. A beszédészlelés az a készség, amelyik lehetővé teszi, hogy a beszédhangokat, hangkapcsolatokat, hosszabb hangsorokat felismerjük, és képesek legyünk az elhangzásnak megfelelően megismételni. A beszédmegértés pedig a fenti tartalmak megértése, ezáltal a szövegbeli összefüggések felismerése. A beszédészlelés tehát nem azonos a beszédértéssel.
Kinek javasoljuk ezt a fejlesztést? Azoknak a gyermekeknek, akiknél az alábbi tünetek közül valamely fennáll: makacs, elhúzódó beszédhiba, kérdésekre nem megfelelő válaszokat ad, nem veszi észre, ha a nevét mondják, szólítják, nem köti le a figyelmét a mesélés, gyakran visszakérdez, figyelmetlennek, feledékenynek tűnik, nem képes megtanulni a verseket, dalokat, a másik gyereket figyeli, ha szóban közölték, mit kell csinálni, nem tudja megismételni a hallottakat, beszédmegértését segítik a vizuális és mozgásos információk, hosszabb szavakban felcseréli a hangokat, szótagokat, rendszeresen elfelejti, mi a házi feladat, nagyon lassan dolgozik, a másikat figyeli, tollbamondásnál lassú, sokat hibázik, szavakat, hangokat felcserél, helyettesít, helyesírása gyenge, nem teszi ki az ékezeteket, hallás után nehezen jegyez meg dolgokat.
A beszédészlelés fejlesztésének fő lépései: játék a hangokkal (hangsorok ismétlése, hangfelismerés, hangkeresés, hangok időtartamának meghatározása, hangokból szavak alkotása), játék a szavakkal (szóismétlés, szólánc, rímkeresés, szavak hangokra bontása). A beszédmegértés fejlesztésének főbb elemei: beszélgetés, kommunikációs helyzetek, szókincsbővítés, mesehallgatás, szöveghallgatás, nagyobbaknál olvasott szöveg értelmezése.
Összefoglalás
A tiszta beszéd kialakulásához fontos tehát, hogy a beszédszervek épek legyenek. A hangok képzésében részt vesz a fogsor, a nyelv, a szájpadlás, az ajak és az azt körülvevő izmok, valamint az arcizmok. Bármelyik sérülése, nem megfelelő fejlődése, mozgásbeli gyengesége, renyhesége oka lehet a helytelen hangzóképzésnek. Az artikulációs zavar nem betegség, szinte minden esetben jól fejleszthető. Fontos a kisgyermekkori gyakori, tiszta beszédminta. Az artikulációs és hallási bázis épsége. Ha 5 éves korában még beszédhibás a gyermek, forduljanak LOGOPÉDUSHOZ.
tags: #artikulacios #terapia #jatekosan
