Gödöllői Röplabda Club

A Futsal Pálya Részletes Szabályai és Méretei

2026.05.17

A futsal, másnéven teremfoci, a nagypályás labdarúgás teremben játszott változata. Bár sok szabálya megegyezik a klasszikus futballéval, számos lényeges különbség és egyedi szabály jellemzi. Ahhoz, hogy megértsük a játékot, alapvető fontosságú ismerni a pálya felépítését és az ahhoz kapcsolódó előírásokat.

Kezdetben azt fogjuk megnézni, hogy egy futsal mérkőzést hol és hogyan játszanak, majd pedig sorra vesszük a focitól eltérő szabályokat is, különös tekintettel a pálya jelöléseire és a távolságokra.

A Futsal Pálya Alapvető Méretei

A standard futsal pálya mérete megegyezik a kézilabda pálya méretével, azaz 40 méter hosszú és 20 méter széles. Ez a kompakt méret garantálja a gyors, dinamikus játékot és a folyamatos akciót.

A kapu mérete is megegyezik a kézilabda kapu méreteivel: 3 méter széles és 2 méter magas. Ezek a dimenziók kulcsfontosságúak a játékterület és a kapu elhelyezkedésének pontos meghatározásához, ami minden futsal pálya szakrajzának alapját képezi.

Futsal pálya alaprajza méretekkel és jelölésekkel

Büntetőterületek és Jelölések

A futsal pályán különböző vonalak és pontok jelölik a speciális játékhelyzeteket és büntetőrúgásokat.

  • A nagybüntetőt a kaputól 6 méterre kell elvégezni. Ezt a büntetőt akkor ítélik meg, ha a saját büntető területén belül követ el szabálytalanságot egy csapat. A kapusnak a gólvonalon kell elhelyezkednie a lövés pillanatában.
  • A kisbüntetőt jelölő vonal 10 méterre van a kaputól. Ez a büntető a halmozott szabálytalanságok esetén kerül sorra: az ötödik ilyen után, azaz a hatodik elkövetésekor (és minden alkalommal ez után) a csapat, akivel szemben elkövették a szabálytalanságot, kisbüntetőt végezhet. A büntető elvégzésekor csak a kapus állhat a lövő játékossal szemben.
A futsal pálya büntetőpontjai és azok távolságai

Labda Játékba Hozatala és Távolságok

A futsalban a labda játékba hozatalának módjai és a játékosok ehhez kapcsolódó elhelyezkedése is eltér a nagypályás labdarúgástól, ami szintén fontos szempont a pálya jelöléseinél.

  • Ha a labda az oldalvonalon kívülre megy, akkor nem bedobás, hanem oldalberúgás következik, amelyet az oldalvonalról kell végrehajtani.
  • Ha az alapvonalat hagyja el a labda úgy, hogy utoljára a védekező csapat játékosához ért, akkor a támadó csapatnak szögletrúgásból kell játékba hoznia.
  • A kapus csak dobással hozhatja játékba a labdát a saját büntetőterületéről.

Az 5 Méteres Szabály

Az ellenfél játékosainak a labda játékba hozatalakor legalább 5 méterre kell elhelyezkedniük a labdától. Ez a szabály vonatkozik oldalberúgásra, sarokrúgásra, szabadrúgásra, kisbüntetőre és nagybüntetőre is. A szabály alól kivétel a középkezdés, itt elég 3 méter távolságot tartani az ellenfél játékosainak.

Futsal Alapszabályok és Játékmenet

Egy futsal mérkőzésen két csapat játszik, mind a két csapatban 5-5 játékos van, ezek egyike a kapus, a másik négy pedig mezőnyjátékos. Egy csapatban maximum 9 cserejátékos lehet. A mérkőzés során akármikor lehet cserélni, de csak a kijelölt zónában, úgy, hogy a lecserélt játékosnak már el kell hagynia a pályát, mielőtt a csere pályára lép. Ez a gyors csererendszer is hozzájárul a játék dinamizmusához.

A futsalban az óra áll, ha a labda nincs játékban, ami garantálja a tiszta játékidőt. Ha a rendes játékidőben döntetlent ér el a két csapat, akkor 2*5 perc hosszabbítás következik, majd pedig nagybüntető-rúgások (ha a hosszabbítások sem döntötték el a mérkőzést).

Az edzők félidőnként egy-egy egyperces időt kérhetnek, a hosszabbítás alatt erre nincsen lehetőségük.

Brazília - Argentína | FIFA Futsal Világbajnokság 2021 | Mérkőzés összefoglalója

Figyelmeztetések és Büntetések

A focihoz hasonlóan itt is sárga és piros lap használatos a szabálytalanságok szankcionálására. Egy játékos két sárga lapot gyűjthet be, a második után automatikusan megkapja a piros lapot. A piros lapot kapott játékos nem állhat vissza többet a mérkőzés során. Csapata 2 percig emberhátrányban játszik, ezután kiegészülhet a csapat. A csapat két percnél is hamarabb kiegészülhet, ha gólt kapnak, ez esetben rögtön a gól után kiegészülnek.

A focival ellentétben a futsal esetében a közvetlen szabadrúgást maga után vonó szabálytalanságokat számon tartják, ez a már említett halmozott szabálytalanságok rendszere. Emellett a labdát 4 másodpercen belül játékba kell hoznia annak a csapatnak, aki erre jogosult (pl. kidobás, oldalberúgás). Amennyiben ez nem történik meg, oldalberúgást vagy közvetett szabadrúgást kap az ellenfél csapata.

A Kapus Szerepe és Speciális Szabályai

A kapus pozíciója a futsalban kiemelt fontosságú, és speciális szabályok vonatkoznak rá:

  • A kapus csak kidobással hozhatja játékba a labdát a saját büntetőterületéről.
  • A kapus 4 másodpercig birtokolhatja a labdát a saját térfelén.
  • A kapus lecserélhető mezőnyjátékosra, akinek megkülönböztető mezt kell viselnie. Ha ez a játékos az ellenfél térfelén tartózkodik, ott nem érvényes rá a fentebbi 4 másodperces szabály.
  • Ha a kapus játékba hozta a labdát, utána addig nem lehet hozzáérnie megint, amíg a labda ki nem megy, vagy egy ellenfél játékos hozzá nem ér.
Kapus a futsal pályán, labdával akcióban

Futsal Pálya Méretek Összefoglalása

Az alábbi táblázatban összefoglaltuk a futsal pálya legfontosabb méreteit és a labda játékba hozatalához kapcsolódó távolságokat, amelyek egy szakrajz elkészítéséhez elengedhetetlenek.

Jellemző Méretek / Távolságok
Pálya hossza 40 méter
Pálya szélessége 20 méter
Kapu szélessége 3 méter
Kapu magassága 2 méter
Nagybüntetőpont távolsága a kaputól 6 méter
Kisbüntetőpont távolsága a kaputól 10 méter
Játékosok minimális távolsága labdától (általános) 5 méter
Játékosok minimális távolsága labdától (középkezdés) 3 méter

A Futsal Története és Fejlődése Magyarországon

A futsal, a "futball" és a "sale" (terem) szavak összetételéből alakult nemzetközileg használt kifejezés, a brazil és spanyol nyelvterületen gyakori "fútbol sala" kifejezésből ered. A játék az 1930-as években indult Uruguayból, ahol egy Juan Carlos Ceriani testnevelő tanár az időjárás viszontagságai miatt bevitte terembe a futballt. A Dél-amerikai kontinensen hamar fejlődésnek indult ez a 4+1-es játék, amely aztán átterjedt Európába is, a spanyol és a portugál nyelvterületekre, és így már egy világszövetséget hozhattak létre. Az azonos nyelv és kultúra lehetővé tette, hogy két kontinens csapataival 1982-ben Sao Paolóban világkupa versenyt rendezzenek.

Európában a 70-es években egy Gál Endre nevű Belgiumba szakadt hazánk fia még a Puskásék által a 30-40-es években, a magyarországi grundokon játszott kispályás foci egy változatát indította el Európában. Szabálykönyvet készített és nemzetközi szövetséget hozott létre. Ebben az időszakban az Észak-Amerikai kontinensen jégkorong pályán 7+1-ben szintén elindult a kispályás foci.

1986-ban Szepesi Györgyöt, a FIFA kispályás bizottságának tagját bízták meg a játék tesztelésével. Kíváncsiak voltak, mennyi nézőt vonz a játék és milyen szabályokat kell kialakítani ahhoz, hogy a világon mindenütt egységesen játszhassák a futsalt. Magyarország az akkori Budapest Sportcsarnokban kísérleti világbajnokságot rendezhetett, amelyen az akkori nagypályás válogatottunk szerepelt Komora Imre irányításával. A tapasztalatokat levonva 1989-ben Hollandiában került megrendezésre az első meghívásos, de már hivatalos világbajnokság. A még mindig nagypályásokból álló magyar csapat Brazíliát is legyőzve az 5. helyen végzett.

Az 1992-es Hong Kong-i világbajnokságra már nem jutottunk ki, mert amíg a világ már specializálódott a kispályás játékra, addig mi még mindig a nagypályásainkkal próbálkoztunk. Így tehát hamarabb volt hazánknak válogatottja, mint bajnoksága, ezért Both József vezette csapat nem érhetett el eredményt. Ezen sürgősen változtatni kellett, a hétvégi tornákat felváltották a rendszeres, egész országra kiterjedő őszi-tavaszi rendszerű bajnoki küzdelmek. Az 1997-98-as bajnokságtól 16 NB I-es és 15 NB II-es csapat versengésével kezdődött a megmérettetés, ahol mindenki játszott mindenkivel - oda-vissza alapon.

Szövetségi kapitányunk Mucha József lett, aki már a kispályás specialisták irányába kezdte el építeni a magyar válogatottat. A nagypályás átfedések miatt rendkívül nehezen ment mindez. 2002-ben került először megrendezésre UEFA Futsal Cup néven az első bajnokok ligája versenysorozat. A Lisszabonban rendezett nyolcas döntőbe bejutott a magyar bajnok Cső-Montage csapata is, ahol Kozma Mihály vezényletével a 6. helyen végzett. 2003-tól Kozma Mihály került a kapitányi pozícióba, aki az eddigi védekező játékunkat egy labdaszerzős letámadós játékká alakította át, amely 2005-ben meghozta a sikert és hazánkkal kijutott az ostravai Európa-bajnokságra. Ott a világbajnok spanyol, az Európa-bajnok olasz és a VB bronzérmes portugál együttessel szemben amatőrjeinknek kevés esélye volt. Bár minden találkozón hősiesen helytálltunk és közel voltunk a meglepetéshez, de végeredményben csak a nyolcadik helyen végeztünk.

Még ebben az évben kiadásra került az első magyar szakkönyv, amelyet Kozma Mihály akkori szövetségi kapitányunk írt, és a későbbi edzőképzésünk alapját képezte. 2008-ban elindítottuk a nemzeti hatáskörbe szervezett edzőképzésünket is, amelynek vezetésével szintén Kozma Mihályt bízták meg. Még ugyan ebben az évben a brazíliai férfi válogatottunkkal a világkupán 4. helyet szereztük meg. Ebben az időszakban férfi válogatottunk tartósan a kontinensünk legjobb tíz csapata közé tartozott. Ki tudtuk alakítani női válogatottunkat is, Ózdon sor kerülhetett az első nemzetek közötti mérkőzésre is. 2009-ben Török Károly lett a világ legjobb futsal játékvezetője. Az EB után, 2010-13 között Frank Tamás irányította a válogatottat, akire nagy mértékű fiatalítás várt. 2017-től az UEFA elismerte edzőképzésünket és „FUTSAL B” minősítésű képzés megtartását engedélyezte. Ezzel szakemberképzésünk két szintűvé vált.

Magyar futsal válogatott csapatkép mérkőzés előtt

tags: #futsal #palya #szakrajz

Népszerű bejegyzések:

GRC