A regionális labdarúgás kihívásai és a megszűnés okai – Az ásotthalmi foci jelene és a vajdasági példák

A regionális labdarúgás számos kihívással néz szembe napjainkban, különösen azokon a területeken, ahol a demográfiai változások, az elvándorlás és az asszimiláció súlyos problémákat okoznak. Ezek a tényezők akár egy futballcsapat működésének megszűnéséhez is vezethetnek. Míg egyes közösségekben a nehézségek háttérbe szorítják a sportéletet, addig máshol, mint például Ásotthalmon, a helyi csapat példaértékű sikereket ér el, mutatva a közösség erejét és a sport iránti elkötelezettséget.

A labdarúgás kihívásai a Vajdaságban: Elvándorlás és asszimiláció

A Vajdaság, a déli határvidék magyarok lakta része, évtizedek óta küzd a népességfogyással és az elvándorlással, ami a helyi sportéletre is rányomja a bélyegét. A népességfogyás, az elvándorlás és az asszimiláció következtében az ezredforduló óta évente mintegy négyezer fővel csökken a Vajdaság magyar lakossága. Szerbia magyar közössége ma durván negyedmilliós lélekszámú, a kevés abszolút magyar többségű község egyike - Magyarkanizsa, Zenta, Ada, Topolya és Kishegyes mellett - a hétszáz fős Tóthfalu.

Példaként említhető a vajdasági Kispiac esete. A csapat jó évtizede megszűnt, a helyi fiatalok körében nagy az elvándorlás, sokan már a középiskolát is Magyarországon végzik. Aki elmegy, ritkán tér vissza. A düledező házak, roskatag fakerítések, elkopott boltfeliratok emlékeztettek a bácsszőlősi úton a vajdasági hétköznapok küzdelmeire, a huszadik század durva bakancsnyomára.

A Nyers István Akadémia, mint a megmaradás záloga

Ezekkel a kihívásokkal szemben állnak azok az erőfeszítések, amelyek a helyi labdarúgás fenntartását és fejlesztését célozzák. Kevesen hallottak róla, pedig a Vajdaság futballéletének szent helye a hétszáz lelkes Tóthfalu. Immár hatodik éve működik a faluban a Nyers István Akadémia, amelynek vezetője, Utasi Jenő atya töretlenül hisz abban, hogy a futball segít a környékbeli fiataloknak gyökereik ápolásában és céljaik megtalálásában. Az itt működő, vállaltan magyar gyökerű Nyers István Akadémia létét a környékbeli tehetséges futballisták felkarolásával párhuzamosan a közegellenállás is indokolja.

Utasi Jenő atya, a tóthfalusi utánpótlásnevelde Don Boscója kimondja keserű tapasztalatát: „A magyar gyerekek az igazi szerb kluboknál nem tudnak érvényesülni, már csak a szülői lobbi miatt sem. Nekünk muszáj segítenünk őket." Vidéki közegben talán fokozottan igaz, hogy a futball szerves része a hétköznapok valóságának, elválaszthatatlanul egybefonódik vele. Bár a fiatalokat felkaroló helyi plébános szerényen hallgat munkája küzdelmeiről, munkatársai elárulják titkos „bűneit”: az elhagyott szántóföldeken, fűcsomóról fűcsomóra, tégláról téglára kialakított szellemi és futballműhely első időszakában bizony előfordult, hogy téli hidegben hétfőre még volt tűzifa, keddre már nem. Jenő atya vett egy nagy levegőt, és kiadta az utasítást: „A gyerekek nem fázhatnak, ki kell vágni a templom körüli fenyőket...”

Történelmi nehézségek és újjáépítés: Az ásotthalmi oktatás példája

Hasonlóan nehéz időszakokat élt meg a térség a történelem során is, amikor a háborúk és megszállások drámaian befolyásolták a közösségi életet, beleértve az oktatást is, ami a sportéletre is hatással lehet. Az első világháború kitörésével lezüllik az oktatás színvonala, nincs tanítás. Vagy szénszünet van, vagy behívják a tanítót katonának, esetleg rekvirálni jár.

A háború végén a szerb katonák megszállták környékünket. 1919. február 15-től 1922-ig iskoláinkat kaszárnyává rendezték át, a könyveket feltüzelték, a felszerelést tönkretették. Kissor: „Iskolánk egész körzete meg volt szállva. A Kiri-tanyán egy őrségelosztó parancsokság volt, így még több martalóc zsarolta, harácsolta a szegény magyar népet... A gyerekeknek szerb tankönyvet kellett beszerezni. A tanítók Horgosra jártak gyűlésre. Sem az iskola, sem a tanító fát nem kapott. 1919. augusztus 15-e táján a rácok váratlanul visszavonultak. A lakosság örömét titkolni nem lehetett, ölelték, csókolták egymást és a megérkező magyar katonákat. A rácok pár nap múlva újból visszajöttek. Végre 1922. május 20-a körül ideges kapkodás, sürgés-forgás volt észlelhető Trianon végrehajtóin. Nagy sebbel-lobbal, könyörületlenül behajtották az egész évi adót. Az iskola előtt robotra rendelt kocsisorok jelentek meg, amelyekre az összes iskolai felszerelést felrakták és elhordták. Mindent elvittek. Csak egyet nem vittek el: az iskola gyászlobogóját.”

Kőrösér: „Két-három szerb katona besétált a szegedi tanyák közé s ezzel el is volt intézve a megszállás. Ellenállás nem volt, sőt a lakosság, mivel el volt zárva Horgostól, Királyhalomtól, Szabadkától, s ezáltal gazdaságilag tönkretéve, azt lehetne mondani, hogy várta is a katonákat. Eleinte nem volt semmi kellemetlenség, mert az adó- és bérlet miatt senki sem háborgatta a lakosságot. Így tartott ez 6-8 hónapig. Egyedüli teher a lakosság nyakán a fuvarkötelezettség volt. Minden nap kellett 4-5 kocsival bemenni Horgosra a mi vidékünkről. Hanem azután kezdték az adót behajtani, sőt sok ember a földje után a bérletet is a szerbeknek fizette meg. ... Sok olyan tanyát ismerek, ahonnan értékesebb holmit, mint zsebórát, fülbevalót, gyűrűt is elraboltak, s nem mindig a katonák, hanem többször volt rá eset, hogy az adószedők vágták azokat zsebre. ... 1922. március 12-én eljött a horgosi községházáról Pálinkás Ferenc esküdt és Radics rendőr az előre berendelt kocsikkal iskolánkhoz, és elvitték az összes felszerelést, amit nem lehetett eltüntetni. Még akkor a kályhákat és a harangot itt hagyták. Ezen felül, ami pad künt volt az udvaron, szintén itt maradt. Mikor egy néhány nap múlva eljöttek a kályháért és harangért, a velük jövő Kasza Miklós esküdt felfedezte a hat padot, s azt is elvitték.”

Rívó-erdő: „Amikor 1921. augusztus 21-én a belső szakaszt kiürítették, a külső részt nem akarták kiüríteni, csak a magyar határrendőrség és katonaság erélyes fellépésére ürítették ki, de harmadnapra újra visszajöttek, és itt is maradtak 1922. május 25-ig. ...A megszállás alatt a rablások, gyilkosságok naprendben voltak, különösen a téli éjszakákon, amikor álruhákba öltözve, fegyverrel megjelentek egyes gazdáknál, és szépszóval, könyörögve addig beszéltek a gazdának, míg ajtót nyitott. Azután kegyetlen gyilkossággal irtották ki a családot. ... Nyilvános összejövetelről szó sem lehetett, mert mindjárt kémkedést és összeesküvést gyanítottak. 1919. év májusában a vöröskatonáktól való félelmükben a kimagaslóbb és alkalmas épületek padlására géppuskákat szereltek föl. A kiürítést 7-8 nappal megelőzőleg az állam tulajdonát képező mindennemű ingóságokat elhurcoltak.”

Rókabögyös: Az 1921-22. évi haladási napló beírása szerint az iskolázás igen rendetlen. Helyenként be van írva: "A tanterem elviselhetetlenül hideg". Még május 12-én is ez van beírva: "Jelen van 3 tanuló." De ugyanekkor ez a beírás van a haladási naplóban: "12 db iskolapadot, két szekrényt, 4 db fali olvasótáblát, egy mértékek és súlyok fali szemléltető képet, egy selyemhernyó-tenyésztési fali szemléltetőképet és fali iskolatáblát, a mai napon az I.H.I rendeletéből, rendőri karhatalommal Horgosra szállítottak". Május 13-án ez áll a naplóban: "A még visszamaradt 4 db iskolapad a mai napon szintén elszállítatott Horgosra." Május 16-i keltezéssel ez áll: A mai napon az iskola kályháit és a harangot az S.H:S. rendeletéből rendőri karhatalommal Horgosra szállították.

Ásotthalom foci: A Megyei II. osztály élén

Ezekkel a történelmi és regionális kihívásokkal szemben áll az ásotthalmi foci jelenlegi sikere, amely a közösség kitartását és a sport iránti elkötelezettségét tükrözi. A szakember ásotthalmi visszatérését követően az volt a cél, hogy legalább a megyei II. osztályba jussanak fel három év alatt a megyei IV. [osztályból]. Az élen töltheti a téli szünetet a megyei II. osztályú labdarúgó-bajnokságban.

„A célunk az volt, hogy a hazai közönségünk igényeit elégítsük ki. Régen láttak már a drukkerek ebben az osztályban meccseket. Győzelem és jó játék, ez volt a célunk a hazai meccseken. A helyiek szeretik a csapatot, jó a csapategységünk, a játékosok pedig fogékonyak erre az igényre, ennek az egyvelege lehetett az őszi szereplésünk.” Nagyon komoly előnyt harcoltunk ki az elején, ezt követően viszont nem voltunk már annyira élesek. Voltak olyan meccseink, ahol szerencsénk volt, például Mindszenten, a Makó ellen viszont nem nyertünk, pedig a helyzetek alapján nekünk kellett volna. Összességében reálisnak gondolom a teljesítményünket.

„Mindig úgy érkeztünk ezekre a rangadókra, hogy belefért a vereség is, mert akkor is az élen maradtunk. Nem nekünk volt fontosabb a meccs, persze nem akartunk kikapni. A bordányi meccsünkön nagyon látszódott, hogy ellenfelünk sokkal motiváltabb volt.” Öt meccsen kaptunk egyáltalán gólt. Jó pár csapat ellen a letámadást favorizáltuk, ennek is betudható a kevés gól, valamint volt persze szerencse és jó kapusteljesítmény is. Volt pár sikeres csapatom, de ennyire kevés kapott gólra nem emlékszem, hogy kaptunk volna, még a megyei IV. [osztályban sem].

Ami a tavaszi folytatást illeti, nem várható nagy mozgás a csapat keretében. Az ásotthalmiak január közepén kezdik a felkészülést, a megyei I. osztály rajtjáig csak megyei I. [osztályú ellenfelekkel játszanak]. „Az aktuális első ellen persze kettőzött erővel játszanak az ellenfelek, de komoly presztízzsel bír a játékosállományunk. Ősszel sem érzékeltem, hogy bárki félvállról vett volna bennünket. Sok múlik majd a felkészülésen, a középcsapatok dönthetik el a bajnokságot, hogy kiket tudnak majd megfogni.”

Az aktuális állás és mérkőzések a Megyei II. osztályban

St. Csengelén sem botlott az újonc Ásotthalom a megyei II. osztályú labdarúgó-bajnokságban, így továbbra is vezeti a tabellát három pont előnnyel a Székkutast legyőző Sándorfalva előtt. Meglepetésekből sem volt hiány, kikapott a Mindszent és a Mártély is, utóbbi ráadásul hazai környezetben. A rossz idénykezdés után négy mérkőzés óta veretlen a St. Mihály, amely a Mártélyt győzte le idegenben 4-1-re. Sűrű a tabella élmezőnye, a második helyezett Sándorfalvától mindössze három ponttal van lemaradva a hetedik helyezett Makó II., amely a Csanyteleket győzte le 4-1-re. Nem tudta kihasználni a Mártély botlását a Mindszent, amely Tömörkényen szenvedett 2-0-s vereséget. Stabilan teljesítenek az újoncok, hiszen az Ásotthalom ezúttal Csengelén nyert 7-2-re, míg a Csongrád a sereghajtó Apátfalva ellen tartotta otthon a három pontot 1-0-s sikerével. A Csengele az első csapat idén, amely betalált a homokhátiak kapujába. Az Üllésen kikapó Szegvár továbbra is nyeretlen, míg a Pázsit otthonából győztesen távozott Bordány szorosan tapad a dobogósokhoz tizenkét pontjával.

Az alábbi táblázat a 2020/2021-es megyei II. osztályú bajnokság állását mutatja, illusztrálva a ligában zajló kiélezett versenyt:

Eredmények, megyei II. osztály, 6. forduló:

• Makó II.-Csanytelek 4-1 (2-0)
  • Gólszerzők: Béres (29.), Beke (44.), Kardos (75.), Megyesi (89.), ill. Bertók (51.)
• Tömörkény-Mindszent 2-0 (0-0)
  • Gólszerzők: Forgó (80.), Szeri (82.)
• Mártély-St. Mihály 1-4 (0-2)
  • Gólszerzők: Szabó D. (72. - 11-esből), ill. Magyari (26.), Nagy N. (45.), Farkas B. (62.), Baján (65.)
• Csongrád-Apátfalva 1-0 (0-0)
  • Gólszerzők: Takács Á. (80.)
• Sándorfalva-Székkutas 3-1 (1-0)
  • Gólszerzők: Tóth L. (42., 85.), Pécsi (55.), ill. Papp M. (69.)
• Szeged Pázsit SE-Bordány 1-3 (0-0)
  • Gólszerzők: Bárány (74.), ill. Pióker Ta. (58., 65.), Baka (85.)
• Üllés-Szegvár 4-2 (1-1)
  • Gólszerzők: Csonka (2, egyet 11-esből), Huszár (2), ill. Puhala, Fábrik
• Csengele-Ásotthalom 2-7 (1-4)
  • Gólszerzők: Novák (43., 75.), ill. Papdi G. (2., 13., 17., 62., 77.), Szilágyi (32.), Kothencz L.

Közösségi és határvidéki kihívások Ásotthalmon

Ásotthalom, mint határmenti település, számos speciális kihívással is szembesül, amelyek közvetve befolyásolhatják a közösségi életet és a sportot is. A szerb határ oldalában, Ásotthalmon a labdarúgók is közeli tapasztalatot szereztek a 2015-ös nagy menekülthullám idején a környéken átvonuló tömegekről, az országos figyelem fókuszába került településen a kérdés a futballpálya mellett is forró témát jelentett. Biciklis országjárásunk nem titkolt célja, hogy a falvakban, kisvárosokban a helyi futballélet mellett a társadalmi hátteret, a helyiek örömeit, problémáit is megmutassuk. Őszinte érdeklődéssel vártuk tehát, a Csongrád megyei I. osztályban szereplő csapatedzője és játékosai milyen személyes benyomásokat szereztek a menekültekről.

A térségben az embercsempészés is jelentős problémát okoz. 2025. 08. 14-én embercsempészt fogtak Ásotthalomnál - autóval száguldozott. Az embercsempész négy török és két palesztin illegális migránst szállított Ásotthalomnál. 2021. 08. 02-án Németh Szilárd parlamenti államtitkár kijelentette, hogy egyre gyakoribbak és kifinomultabbak a támadások a magyar határon. Ezek a körülmények a mindennapi életre és a közösségi stabilitásra is hatással vannak.

tags: #asotthalmi #foci #megszunese

Népszerű bejegyzések:

• A Newcastle edzője és csapata
• A vízilabda erőnléti edzésről
• Játékos módszerek a polgári nevelésben
• az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny kémia döntőjének eredményei
• Super Bowl események