Aszlányi Károly: A humor és a tragédia árnyékában alkotó író
Aszlányi Károly (1908. április 22., Orsova - 1938. december 8., Dorog) - író, költő - mindössze harminc évesen hunyt el egy tragikus autóbalesetben, mégis jelentős irodalmi életművet hagyott maga után. Rövid élete során az ország egyik legsikeresebb szerzőjévé vált, akinek humoros regényei, színdarabjai és ifjúsági művei ma is megérdemelnék az utókor nagyobb figyelmét.
Gyermekkor és tanulmányok
Aszlányi Károly 1908. április 22-én született a Dunán található Ada-Kaleh szigetén, Ausländer Károly néven, amelyet később magyarosított Aszlányira. Ada Kaleh, amelynek 1972 után, a Vaskapu-vízerőmű gátjának duzzasztása után nyoma sem maradt, Jókai Az arany ember című regényéből mintázta a Senki szigetét.
Az Aszlányi család otthonául is szolgált Ada Kaleh, ahol Aszlányi Dezső, az újságíró, filozófus, költő apa és a jól menő kalapszalont működtető sváb származású anya éltek gyerekeikkel. Apjától, Aszlányi Dezsőtől valószínűleg örökölte az íráskészségét, bár apja a meg nem értett írók közé tartozott. Fia, Aszlányi Károly gyermekkorát Nagybecskereken töltötte. A zenészt szerettek volna faragni belőle, s 16 éves korában európai tanulmányútra küldték. Nagybecskereken végzett tanulmányok után hosszabb időt töltött Bécsben és más nyugat-európai nagyvárosokban, zenei tanulmányokat folytatott. Élt Németországban, Dániában, sőt, egy interjújában azt állította, két évig Amerikában is tartózkodott.
Az írói pályafutás kezdetei és az áttörés
1926-ban Budapestre költözött, s az írás vált fő mesterségévé. Tizenöt évesen név nélkül novellákat küldött a Pesti Napló szerkesztőségébe, mert félt, hogy nem veszik komolyan a fiatal kora miatt. Húszévesen, 1927-ben a Nyugat novellapályázatán díjat nyert több mint 300 induló közül, a zsűriben Kosztolányi Dezső is ott ült. Ettől fogva a Nyugat közölte verseit és recenzióit. Recenziói, kritikái, versei jelentek meg a Nyugatban, 19 évesen Kodály Háry Jánosáról cikkezett, később értő elemzést írt Prus A fáraó című regényéről, s ő volt az, aki a nálunk még akkor szinte teljesen ismeretlen Bertolt Brecht művészetére felhívta a figyelmet.
Első regénye, a Pénz a láthatáron 1929-ben jelent meg, amikor mindössze 21 éves volt, és óriási sikert aratott. 1930-ban mutatta be a Nemzeti Kamaraszínház Szélhámos kerestetik című darabját; e mű sikerének hatására vált íróvá. Ettől kezdve nem volt megállása, a siker, a közönség szeretete szinte doppingolta az ifjú írót, aki könnyedén alkotott, legyen szó akár versről, novelláról, regényről vagy színdarabról.
Humorista, szórakoztató irodalom és nagy sikerek
Aszlányi Károly kiváló humorista volt, aki hasznosította az angol humor és az amerikai filmburleszk megoldásait, azt azonban tősgyökeres pesti humorral adta elő. A humoros, szórakoztató irodalom egyik képviselőjeként nagy sikert aratott Hét pofon (1934) és Sok hűhó Emmiért (1935) című regénye. További sikeres regényei közé tartozik az Aludni is tilos (1935) és a Brendford rendet csinál (1937). A harmincas években az ország egyik legsikeresebb szerzője volt. Humoros, szórakoztató regényei ma már elképzelhetetlenül nagy példányszámban fogytak, színdarabjait telt házzal játszották.
Regényeit idegen nyelvekre is lefordították, és több művéből film is készült. A Hét pofonból forgattak filmet, a Sok hűhó Emmiért című művének 1940-es filmváltozatában Szeleczky Zita és Jávor Pál játszották a főbb szerepeket, és ezt a művét 1998-ban ismét filmre vitték Gubás Gabival és Kulka Jánossal. Aszlányi írta több kasszasikerfilm forgatókönyvét is, mint például A hölgy egy kissé bogaras című alkotásét. 1938-ban a Belvárosi Színház mutatta be Amerikai komédia című darabját, s több színművet fordított magyarra.
Aszlányi Károly - Hét pofon
Jelentős ifjúsági regények és az Özöngáz
Aszlányi jelentős ifjúsági regényeket is írt. A Kalandos vakáció, A rejtélyes konflis, Az Északi park felfedezése (1935) mulatságos és fordulatos történetükkel, finom humorukkal a gyerekek kedvenceivé váltak. Rengeteg ponyvaregényt fordított.
Egyetlen sci-finek is tekinthető regénye az Özöngáz (1936), amely már címében is hátborzongató. Utópisztikus jellegét a történés idejére, 1952-re megálmodott teljes és az élet minden területére kiterjedő női egyenlőség adja. A bonyolult lelki hátterű, de problémátlan szerelmi történet csak mellékszálként szolgál az 1952-re megálmodott második világháborúnak, amely elpusztította Európa államiságát, kultúráját, népessége egyharmadát. Az író a háború kitörését az amerikai nagytőke és a japán nagyhatalmi ambíciók összejátszására vezeti vissza, amellyel szemben tehetetlen Európa feudális szálakkal átszőtt, ellentétes érdekektől zaklatott, a valódi vezető egyéniségeket nélkülöző vezetése; csupán az egyház nyújt maradandó értékeket. Az Özöngáz három évvel a második világháború kitörése előtt jelent meg, és egy elképzelt második világháborúról szól.
Újságírói tevékenység és szenvedélyek
Az irodalmi sikerek mellett a Sporthírlap belső munkatársa volt, amely szerény, de rendszeres fizetést biztosított a számára. Újságírónak jelentkezett a Sporthírlaphoz, a Nemzeti Sport konkurenciájához, és ha éppen nem a Sporthírlapnak tudósított, vagy a Nemzeti Sportnak, akkor regényt, színdarabot vagy forgatókönyvet írt.
Aszlányi szenvedélyesen szerette a sportot, különösen a sakk, az ökölvívás és az autósport állt közel hozzá. Emellett megrögzött Ferencváros-szurkoló volt, olyannyira, hogy lakásában a melegvíz-csapot is pirosról zöldre cseréltette, nem kis utánajárás árán. Napokig járta a várost, míg megszerezte a zöld jelzést, a kék ugyanis a Fradi ősi riválisának, a Hungáriának volt az egyik színe. Budapesten az első sportautó-tulajdonosok egyike volt, szerette a sebességet, naponta többször is átszelte a várost autójával. Nagy volt az öröme, amikor 1938-ban vásárolt egy Fiat Topolinót, természetesen hitelbe.
Munkamódszer és személyiség
Aszlányi rendkívül gyorsan dolgozott. "A leggyorsabban dolgozó magyar író vagyok" - mondta 1930-ban, 22 évesen a Színházi Életnek, és valóban megdöbbentően gyorsan dolgozott: színdarabjait mindössze hat nap alatt vetette papírra. Az anekdota szerint az egyik legsikeresebb filmes forgatókönyvét, A hölgy egy kissé bogaras címűt percek alatt találta ki, mikor egy filmes szakember odaült a kávéházi asztalához, hogy nincs-e egy jó forgatókönyve. Azonnal megvették. A sietségnek prózai oka volt: Aszlányi nem tudott a pénzzel bánni, állandó pénzszűkében élt. Ezt a kiadói ki is használták: potom pénzért megvették előre regényeinek kiadási jogait, így a fiatal író kénytelen volt állandó hajszában dolgozni, hogy „törlesszen”.
A sietség egy idő után a kritikusok rosszallását vonta maga után. Regényeit laza, „összefércelt” szerkezetűnek mondták, a cselekményt kidolgozatlannak, a jellemábrázolást sekélyesnek. A közönséget mindez hidegen hagyta: színdarabjai óriási sikerrel futottak, regényei óriási példányszámban keltek el, és olyan kasszasikerfilmekhez írt forgatókönyvet. A szakma viszont a „nagy művet” várta tőle, nem a könnyed vígjátékot. Aszlányi megírta azt is, mint például az Özöngáz.
Az örökös rohanásban előfordult, hogy megfeledkezett erről-arról. Szórakozottsága már-már legendás volt: állítólag egy ízben társaságot invitált magukhoz bridzselni, amiről tökéletesen megfeledkezett. Aszlányi 30 éves korára ünnepelt író lett, és a társasági lapok is sokat foglalkoztak vele. Részben mert mindig elegáns volt, humoros, jó autókkal járt és megházasodott. A szépséges Horváth Baba lett a felesége, akit 1937-ben vett el, és aki gyakran elkísérte a vidéki útjaira.
Tragikus halál és emlékezete
1938. december 8-án, egy csütörtök este Aszlányi Károly alig harmincesztendős fiatal író egy színházi bemutatóról távozott sietve feleségével együtt. Még zúgott a szerzőnek szóló vastaps, amikor beszálltak a kocsiba: Aszlányinak Felvidékre kellett utaznia, hogy a Sporthírlap számára egy cikksorozatot készítsen. Aszlányi a fejébe vette, hogy riportsorozatot ír a visszacsatolt felvidéki nagyvárosok sportéletéről. A Horthy Miklós úti lakásából indult a Felvidékre. Beültek az imádott Fiat Topolino márkájú autójába és elindultak. Télies, néhol jeges idő volt és már esteledett.
A végzet azonban közbeszólt: Doroghoz közel jártak, a 37-es kilométerkőnél, mikor bekövetkezett a tragédia. Egy biztos, Aszlányi gyorsan ment a kocsival, ezt később a felesége is megerősítette. Az egyenes, de kicsit lejtős útszakaszon egy teherautó előzéséből tért vissza a sávjába az író, mikor meglátta, hogy egy motoros fekszik az út széli árokban. A fékre taposott, ettől viszont megcsúszott és irányíthatatlanná vált a kocsi. Még mielőtt egy útszéli fának csapódtak volna, Horváth Baba kirepült az anyósülésből. Ő ezért maradhatott életben, könnyebb sérüléseket szenvedett, és negyven évvel élte túl a férjét. Aszlányi viszont nem élte túl az ütközést, koponyaalapi törést szenvedett, és szörnyethalt. Mikor egy arra járó teherautó megállt, a sofőr már látta, az író menthetetlen. Aszlányi Károly halála sokkolta a hazai közéletet.
Másnap a bulvárlapok szenzációként adták közre a hírt: „Szörnyethalt a sportriporter! Automobil-szerencsétlenség érte a kiváló színpadi szerzőt! Katasztrófa az országúton! Meghalt a kitűnő író!” Volt olyan újság, amely egyenesen Karinthy Frigyes utódjaként emlegette. „Általában elsietett az életem” - vallotta magáról 23 évesen, és a sietség vezetett a halálos balesethez is. A Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra. A gyászszertartáson nem csak a két sportlap újságírói voltak ott, hanem a Fradi focistái közül is többen, nem mellékesen a színházak és filmstúdiók is lerótták kegyeletüket. Tudták, érezték, egy nagyon nagy tehetség távozott.
Főbb művei
- Pénz a láthatáron (regény, 1929)
- Szélhámos kerestetik (színmű, bemutató: Nemzeti Színház, 1930)
- A részeges kaktusz (1934)
- Hét pofon (regény, 1934)
- Aludni is tilos (regény, 1935)
- Sok hűhó Emmiért (regény, 1935)
- Az Északi park felfedezése (ifjúsági regény, 1935)
- Özöngáz (regény, 1936)
- Brendford rendet csinál (regény, 1937)
- Amerikai komédia (színmű, bemutató: Belvárosi Színház, 1938)
tags: #aszlanyi #karoly #szurkolo
