A magyar atlétika szövetségi kapitányai és a sportág vezetésének viharos évtizedei

Az elmúlt másfél évtizedben a magyar sport, azon belül is az atlétika, jelentős változásokon ment keresztül, melyeket sokszor informális hatalomgyakorlás, zsarolások és kérdéses pénzügyi ügyletek jellemeztek. Ennek a lerohasztásnak, az informális hatalomgyakorlásnak, a zsarolásoknak és akár a konkrét bűncselekményeknek a minél alaposabb leírása, feltárása a feladatunk.

Az atlétikára is érvényes az elmúlt 16 év legfontosabb tételmondata: semmi olyat nem értünk el, amit az azt megelőző 50 évben ne érhettünk volna el bármikor. Scheidler Géza szövetségi kapitány a toruni fedett pályás világbajnokságot követően adott nyilatkozatában a Távirati Irodának (ahol egyébként nem szerepeltünk rosszul) is ezt a fajta kommunikációt képviselte. Ez a fajta kommunikáció jellemezte a magyar atlétika elmúlt 16 évét, függetlenül attól, hogy az adott világversenyen éppen milyen eredményt értünk el.

Az informális hatalomgyakorlás korszaka: Gyulai Miklós, Deutsch Péter és Spiriev Attila

Amikor Gyulai Miklós 2009-ben átvette a szövetség vezetését, még korántsem ment ennyire jól. Pénz ugye akkoriban ab ovo a sportra nem nagyon volt, az atlétika pedig éppen csak túl volt talán legsötétebb időszakán, Rábold Gusztáv vezetésével ugyanis olyan mélyre süllyedt, amilyen mélyre addig még sohasem. Gyulai Miklós nem kívülről érkezett: édesapja, Gyulai István a magyar atlétika egyik legfontosabb alakja volt, később a nemzetközi szövetség főtitkára, de facto vezetője. Fia, Miklós többszörös magyar bajnok, 60 méteren egy ideig csúcstartó, a 4x100-as váltóval Sevillában világbajnoki döntős. Ő már akkor ott volt, amikor még senki nem gondolt arra, hogy a magyar atlétikával akár csak 47 forintot is keresni lehetett.

Ugyanezt azonban nem mondhatjuk el a magyar atlétika elmúlt 16 évének másik két megkerülhetetlen alakjáról, Deutsch Péterről és Spiriev Attiláról. Ők már akkor érkeztek, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a sportág mekkora pénzek felett diszponálhat majd. Viszont ők sem kívülről jöttek. Gyulaihoz hasonlóan ők is válogatott atléták voltak egykoron, sőt Deutsch - fedett pályán - mind a mai napig tartja a magasugró csúcsot. Deutsch úgy irányította 2010 óta szinte teljhatalommal a magyar atlétikát, hogy 2023-ig a szövetségben semmiféle hivatalos tisztséget nem viselt.

Eleinte azonban ez nem sok mindenkit zavart. Gyulait - ekkor még - a legtöbben kedvelték, Spiriev, mielőtt szövetségi kapitány lett volna, a világ egyik legismertebb, legelismertebb menedzsere volt, akinek hozzáértését nem nagyon vonta kétségbe senki, Deutsch néha érdes stílusát pedig legtöbben elintézték annyival, hogy ez az ára annak, hogy az atlétika hosszú idő után először jelentős költségvetésből gazdálkodhat. 2011-ben - még a régi Népstadionban - megrendezték az első Gyulai Memorialt, így az 1998-as Európa-bajnokság és az egykor volt Budapest Nagydíjak után ismét világszínvonalú atlétikai versenyt láthatott a közönség Magyarországon.

Pars Krisztián londoni aranyérme pedig egy jó darabig tartotta az esernyőt a sportág fölé. Pályák épültek, fejlesztették a létesítményeket, a szövetség szakmai programokat hirdetett, melyeknek köszönhetően neves külföldi szakemberek érkeztek Magyarországra. Úgy tűnt, beindul valami. Ha nem is öles léptekkel, de szépen lassan fejlődni kezdett a sportág, ha nagyon picivel is, de szinte minden világversenyen előreléptünk. Ennek a folyamatnak a csúcspontjaként 2017-ben Baji Balázs világbajnoki bronzérmet szerzett 110 méteres gátfutásban. Ez volt egyébként az egyetlen olyan eredmény ebben a 16 évben, ami miatt el kellett gondolkodnom azon, hogy érvényes-e rá az alapvetésem, tudniillik, hogy semmi olyat nem értünk el, amit korábban ne érhettünk volna el.

A félelem és a 2023-as világbajnokság árnyékában

2018-ban elnyertük (vagy inkább megvásároltuk) a 2023-as szabadtéri világbajnokság rendezési jogát, és ma már tudjuk, hogy mindez fordulópontnak bizonyult. A magyar atlétika forrásaira már a 2010 és 2018 közötti időszakban sem lehetett panasz, ám a szövetség vezetése már akkoriban sem a demokratikus vezetési elveivel és a prudens gazdálkodásával tűnt ki. Egy darabig mégis mindenki szemet hunyt. Annak ellenére hunyt szemet, hogy már ebben az időszakban is előfordult, hogy Deutsch a szövetség elnökségi ülésén rendreutasított egy elnökségi tagot, mondván: ”ez nem az a hely, ahol kérdezhetsz, itt szavaznod kell!”. De előfordult az is, hogy simán ellehetetleníttette egy-egy edző vagy sportoló átigazolását, ha az neki valamiért nem tetszett, és Spirievvel együtt gond nélkül beleszóltak bármelyik edző munkájába, pedig ebben a sportágban azért aligha érthet valaki egyszerre a kalapácsvetéshez és a hosszútávfutáshoz is.

Azt lehet mondani, hogy a magyar atlétikát már a 2018 előtti időszakban is a félelem vezérelte. Kussolt annak ellenére, hogy a tokiói olimpián már olyan rosszul szerepeltünk, hogy azt még maga Schmitt Pál is szóvá tette a MOB közgyűlésén. 2022. szeptember 1-jén azonban - egy évvel a budapesti világbajnokság előtt - Deutsch Pétert eltávolították a világbajnokság szervező bizottságának éléről. Hivatalos magyarázat nem érkezett, de a legelterjedtebb pletyka szerint Deutsch nem igazán akarta megfutni azokat a kötelező köröket (Lounge-média és hasonlók), melyeket a NER ilyen volumenű beruházásoknál és rendezvényeknél elvárt. Eltávolítása azt jelentette, hogy Deutsch elvesztette sérthetetlenségét, és felszínre kerültek olyan dolgok, melyekről korábban is mindenki tudott, és a történtek elérték a független sajtó ingerküszöbét is.

Kiderült, hogy Deutsch még a szervezőbizottság elnökeként, utolsó munkanapján 260 millió forintot utalt a MASZ számlájára, versenybíró-képzés címszóval. A Telex közérdekű adatigénylésének köszönhetően megtudhattuk azt is, hogy a vb szervezőbizottsága 664 millió forintot költött az MTK Lantos Mihály Sportközpontjára, melyet alig három évvel korábban adtak át. Az MTK elnöke akkoriban - és ma is - Deutsch bátyja, Tamás volt, Péter pedig azóta, hogy eltávolították a szervező bizottság éléről, a klub ügyvezető elnöke. Az MTK és a szövetség közötti összefonódások egyébként általánosak voltak már azelőtt is, hogy Deutsch 2023-ban végül hivatalosan is - értsd: névvel, vezérigazgatóként - szerepet vállalt a MASZ irányításában. Mindennapos volt az is, hogy a szövetség fizetett az MTK-nak egy-egy bajnokság vagy verseny megrendezéséért, a munka java részét azonban mégis a MASZ-iroda munkatársai végezték el.

Később kiderült, hogy gondok akadtak a Gyulai Memorial és a szövetség bronzkategóriás versenyeinek finanszírozásával is. Nemcsak olyanok, melyekről több, a versenyen induló atléta is beszámolt, hogy a versenyzőknek zsebbe fizették ki a fellépti díjukat, hanem annál sokkal súlyosabbak is. A Telex ismét közérdekű adatigényléssel fordult a bírósághoz, mert szerették volna megtudni, hogy a szövetség pontosan mire költötte a Zsivotzky-program 2,7 milliárd forintját. Ekkor derült ki, hogy a Track and Race Kft., melynek fő tulajdonosa Deutsch fia, Balázs, illetve egy másik cégén keresztül ő maga volt, összesen 366 millió forintért rendezett két bronzkategóriás versenyt 2021-ben és 2023-ban. Egy újabb adatigénylési körben kiderült az is, hogy a Track and Race Kft. 2022-ben is rendezett versenyt, ekkor 190 millió forintért, továbbá, hogy részt vállalt a Gyulai Memorial körüli szervezési, rendezési feladatokban is további 260 millió forintért. Végül a cég az Opten cégadatbázis szerint ez alatt a három év alatt 758 millió forintos árbevétel mellett 290 millió forintos adózott nyereséget realizált.

Kiderült az is, hogy Deutsch a Sport & Event Kft.-n keresztül, melynek szintén tulajdonosa, 2022-ben 480 milliós szerződést kötött a szövetséggel, így ebben az évben a Memorial teljes évi állami támogatásának jelentős része (801 millió forintból 731,5) az érdekeltségi körében landolt. Ezek után talán már nem is meglepő, hogy 2023-ban a Sport & Event Kft. 1 milliárd forintos forgalom mellett 823 millió forintos adózás utáni eredményt produkált.

Pénzügyi ügyletek Deutsch Péter érdekeltségi körében

A Telex cikkeit Polt Péter legfőbb ügyész feljelentésként értékelte, ezért azokat a Nemzeti Nyomozó Irodához irányította. Azóta azonban mindössze annyit tudni, hogy a versenybíró-képzéses ügyben először megtorpant a nyomozás, így a Nemzeti Integritás Hatóságnak kellett nyomást gyakorolnia 2024 őszén, a rendőrségre, hogy folytassa azt. Az ügyekről azóta többet nem tudni.

Vezetésváltás és belső feszültségek

Mindezek ellenére (vagy éppen ezért) Deutsch - Gyulai Miklóssal együtt - mind a mai napig irányítja a szövetség munkáját, még ha egyre nehezebben is. A 2024-es közgyűlésen az egykori vb-6. hétpróbázót, Zsivoczky-Farkas Györgyit, és Halász Bence edzőjét, Németh Zsoltot alelnökké választották, míg Tölgyesi Előd és Horváth Gergely szintén ellenzékiként bekerült az elnökségbe. Horváth azonban fél év után lemondott, mivel munkahelye, a Generali megkérte őt, hogy adja vissza a mandátumát. A lényeg azonban az, hogy egy évvel ezelőtt elveszett az ellenzéki többség az elnökségben, ahol jelenleg így mindkét fél három-három taggal van jelen. Ez finoman szólva sem könnyíti meg a munkát. Mint ahogyan az sem, hogy Gyulai a hivatalos jegyzőkönyvezett anyagokban "puccsistaként, rebellis elnökségi tagokként" hivatkozik azokra, akik nem értenek vele egyet, akik nem fogadják el a javaslatait.

A tavaly májusi küldöttgyűlésen rettenetesen eldurvult a helyzet. A Gyulai-Deutsch duó csak óriási kavarások árán tudta megtartani a hatalmat. A közgyűlésen Németh Zsolt, a jelenkor legsikeresebb edzője konkrétan bemutatkozott a küldötteknek, mivel nem atléták, hanem többnyire az egyesületi képviselők voltak jelen. Jó néhány szakember, szakosztályigazgató, azok akik általában képviselni szokták az egyesületüket egy-egy közgyűlésen, ezúttal távol maradni voltak kénytelenek. Ők arról számoltak be, hogy klubjukat megkeresték a Sportegyesületek Országos Szövetségétől - melynek elnöke Deutsch Tamás -, és felszólították őket a jelenlegi vezetés támogatására. Úgy mesélik, hogy különböző szövetségi és állami források megvonásával fenyegették meg őket, és azért érkeztek a klubelnökök a közgyűlésre, hogy biztosak legyenek abban, hogy megfelelően szavaznak.

Most is valami hasonló készül. Idén május 30-án lesz az éves közgyűlés, és a háttérben hasonló kavarások tapasztalhatók. Egyetlen dolog azonban biztosan megváltozott: az idei szavazások már nem arról szólnak, hogy meg tudják-e tartani a hatalmukat, hogy át tudják-e menteni a következő ciklusra. Az idei szavazás már a felelősségre vonás elkerüléséről szól.

Új kapitányok és edzői struktúra

A szövetségi kapitányi poszton is történtek változások. Négy új szakági edzője lesz a Magyar Atlétikai Szövetségnek, miután a 20 év után távozó Mérei László szövetségi kapitány munkáját az eddigi utánpótlás-kapitány, Dornbach Ildikó vette át. A MASZ négy új pozíciót hozott létre, és a pályázatok értékelése után kinevezte az új szakági szövetségi edzőket. Az ő feladatuk többek között az lesz, hogy napi szinten tartsák a kapcsolatot a szakág képviselőivel, edzőivel, biztosítsák a sportolók felkészítését, versenyeztetését, az edzőtáborok szervezését és javaslatot tegyenek a válogatásra.

Bakai József és a szövetségi kapitányi tisztség története

A magyar atlétika történetében a szövetségi kapitányi pozíció betöltése és szerepe is változó volt. Példaként említhető Bakai József, aki tizenhat esztendeig volt atléta, 1957-től 1973-ig, először Keszthelyen, aztán 1961-től Csepelen. 1960-ban indult az első tízpróbaversenyén, a későbbiekben három súlyos sérülése is akadályozta. Egy évvel később, az 1965-ös budapesti Universiadén mégis ezüstérmet nyert az amerikai Bill Toomey mögött, 7500 pontnál magasabb eredménnyel. Az 1966-os budapesti Európa-bajnokág után úgy nyilatkozott, hogy elszámította magát, mert a verseny hajrájában azt hitte, nincs már esélye, elhamarkodottan feladta a viadalt, pedig helyezett lehetett volna.

Az 1972-es müncheni olimpiára „most vagy soha” hangulatban készült a tízpróbázó, de terveinek megvalósulását számos tényező nehezítette. „Mivel a válogatottkeret-tagságra nem voltam érdemes, egy hónapig saját költségen készültem, és a lengyelek elleni válogatottversenyen 7905 pontos országos csúccsal el is értem az olimpiai kiküldetéshez szükséges szintet. Ebbe a harcba azonban annyira belefáradtam, hogy a második formába hozás már nem sikerült, önbizalom nélkül álltam ki az olimpián.” Végül 430-on kiesett a rúdugrásban, nem vállalta el az ezerötszázat, aminek a feladásnak fegyelmi lett a vége, egy évre eltiltották.

Harmincegy évesen azonban nem látta értelmét a folytatásnak, abbahagyta a versenyzést, edzőként helyezkedett el. 1974-ben a Testnevelési Főiskolán atlétaszakedzői oklevelet szerzett. 1974 és 1980 között a Csepel vezetőedzője volt, 1981-ben megkapta a mesteredzői címet. 1981 és 1987 között szövetségi kapitány, 1987-től pedig a Bp. Honvéd vezetőedzője lett. 2001-ben a Magyar Atlétikai Szövetség újjáalakult edzőbizottságának vezetőjévé választották. 2002-ben a Héraklész-program egyik szakágvezetője lett, tanítványa volt későbbi felesége, az ötpróbában Európa-bajnok Papp Margit, majd a hétpróbázó Ináncsi Rita, aki többek között világbajnoki bronz- és Európa-bajnoki ezüstérmet nyert. „Velük sokkal többre vittem, mint amit magamból tudtam kihozni” - utalt tanítványaira és edzői munkásságára Bakai József.

Korábban, a MASZ elnöki posztjáért zajló versenyben Rábold Gusztáv, a budapesti szövetség elnöke 72:37-es szavazati aránnyal győzte le az elmúlt évszázad legjobb magyar atlétájának hivatalosan is megválasztott Zsivótzkyt. Rábold Gusztáv a győzelme után arról beszélt, hogy az elképzeléseivel sokak tetszését aratta, és „az elmúlt napokban rengeteg szakosztályt felkerestem, jártam vidéken is”. Akkoriban ő nem tartotta szükségesnek a szövetségi kapitányi posztot, szerinte „a szakmai igazgató ellátja a feladatkörét”.

A nemzetközi színtéren is láthatóak példák a kapitányi tisztség fontosságára. Az orosz szövetség például Borzakovszkijt, a tavaly visszavonult, de a február elsejei moszkvai versenyre még visszatért, 33 éves atlétát nevezte ki kapitánynak. Ezt megelőzően az Orosz Doppingellenes Ügynökség több orosz atlétát is eltiltott abnormális véreredmények miatt, köztük olimpiai és világbajnokokat, ami rámutat a sportág integritásának globális kihívásaira.

tags: #atletika #szovetsegi #kapitany

Népszerű bejegyzések:

• Szabolcs Mezei szerepe a békéscsabai sportban
• Diadalok és kihívások a magyar női kézilabdában
• Hogyan használj MesterMC skineket?
• A Nógrád megyei focibajnokságok részletes eredményei
• Fradi európai szereplése a két sportágban