A Diósgyőri Vasgyári Testgyakorlók Köre (DVTK) – A Labdarúgás Kezdetétől a DiMÁVAG-ig
A diósgyőri labdarúgás útja valamikor a 19. század végén kezdődött. Az első futball-labda a feljegyzések szerint ekkor, egészen pontosan 1898-ban került a vasgyárba. Egy Petőfi Sándor nevű művezető hozzatta a fia számára a fővárosból.

A Labdarúgás Meggyökerezése Diósgyőrben
Tíz év múlva, 1907-ben egy fiatal budapesti vasesztergályos, Bende Antal került Diósgyőrbe, aki a Schulek családnál kapott szállást. A családban több fiúgyermek volt, Bende pedig sokat meselt nekik a labdarúgásról, melyet Budán sokszor látott és a szabályokat is jól ismerte. A fiúk érdeklődését felkeltette a sportág, ezért az esztergályos - Petőfi Sándorhoz hasonlóan - egy labdát rendelt nekik a fővárosból. Ezzel a labdával játszott a gyári ifjúság a Kerekdomb alján és a Ládi-erdőben.
Bende Antal távozása előtt még összehozott egy csapatot, akik a szabályoknak megfelelően játszották a labdarúgást. A gárda vezetője Bende után Loukota Ernő lett.
Az Első Szervezett Csapatok és a Diósgyőri Vasgyári Labdarúgó Ifjúság
Nemsokára alakult egy másik komoly csapat is. A kórháztól és a fiúiskolától nyugatra eső legelőn volt a törzshelyük. Őket is Bende Antal inspirálta a focira, ennek hatására kezdték el ezt a sportot művelni. Egyik tagjuk, Soltiszek Árpád gumilabdájával kezdték el a futballozást. Ihring Antal volt a vezetőjük, és a Diósgyőri Vasgyári Labdarúgó Ifjúság nevet vették fel. Ez a közösség a következő játékosokból állt:
- Ihring Antal
- Bakos Béla
- Korner János
- Krupcsinszki János
- Fischer József
- Kuharik Sándor
- Masek Károly
- Pavlánszky Károly
- Páva Emil
- Perjési (Petrik) Andor
- Révai Károly
- Tamás József
- Vörös Jenő
- Waisz Árpád
- Zátonyi (Zábudli) Vince
- Rétfalvi (Rozlozsnyik) József
- Soltiszek Árpád
- Szűcs Sándor
- Waisz Emil
- Zábudli Vilmos
- Baczur Mihály

A Futball Népszerűsége és a Miskolci Rivalizálás
Egyre-másra szerveződtek a csapatok egész Nagy-Miskolc területén. Hihetetlenül gyorsan lett népszerű a játék. A diósgyőri és a miskolci csapatok közötti erős rivalizálás azonnal elkezdődött. Miskolcon ekkor már két egyesület is működött. A Miskolci Atléta Kör (MAK) 1889-ben, a Miskolci Sportegyesület (MSE) pedig 1908-ban alakult. Az utóbbinak hamarosan lett labdarúgó szakosztálya és a futball miskolci szerelmeseit ez a klub ölelte kebelére.
Az Első Összecsapások
1909-ben a Diósgyőri Ifjúsági Kör a miskolci középiskolai válogatottal mérkőzött. A Diósgyőri Vasgyári Labdarúgó Ifjúság pedig a Miskolci SE csapatát hívta ki egy mérkőzésre. A vasgyáriak 4-2 arányban győzni tudtak a komoly játékerőt képviselő miskolciaknak szemben. Az MSE-ben játszott egy bizonyos Bodnár Sándor, aki Kassáról érkezett, egy év múlva pedig már a fővárosban játszott és a magyar válogatottban is bemutatkozott. Ennek a mérkőzésnek a visszavágóján a miskolciak 5-1-re nyertek az akkori huszár laktanya mögötti gyakorlótéren sorra kerülő találkozón. Sőt, még egy mérkőzést játszottak ezek után, ahol ismét a diósgyőriek nyertek, ezúttal 2-1 arányban.
A DVTK Alapítása: Egy Álom Valóra Válása
Ez a mérkőzés volt döntő a DVTK alakulása szempontjából. A DVLI-ben játszott egy Pavlánszky Károly nevű fiatalember, akit nagyon tiszteltek a társai. Ő volt az, aki felvetette, hogy az MSE-hez hasonlóan egy szabályosan működő egyesületet kellene létrehozniuk. Azért is volt jó ötlet ez Pavlánszkytól, mert az ő pályájukon - és a DIK kerekdombi pályáján is - sok volt a probléma, hiszen a terület tulajdonosa, a legelőtársulat állandóan elkergette őket onnan. A felvetés óriási sikert aratott a fiúk körében.
Az Elnök Keresése és az Alapszabály Megalkotása
Csak egy probléma volt. Ők mindannyian 14-17 év közötti vasgyári tanoncok voltak, kellett keresniük valakit, aki felnőtt és hivatalosan is az új egyesület élére állhat. Ekkor vetődött fel a tanáruk, Vanger Vilmos neve, akit nagyon tiszteltek a srácok. Pavlánszky megszerezte a vasgyári Jószerencse Dal- és Önképzőkör alapszabályát és átformálta olyanra, amilyenre nekik volt szükségük. Pontos leltárt készített a tulajdonukban lévő sporteszközökről és a tagdíj befizetéseket is pontosították. Ezek után egy háromtagú bizottságot állítottak össze Vanger Vilmos felkérésére. Első alkalommal - 1909 decemberének elején - még türelmet kért a tanáruk, későbbre datálta a választ elfoglaltságai miatt. A második felkérés napján, 1909. december 26-án, Vanger Vilmos elfogadta az elnöki tisztséget.
A Diósgyőri Vasgyári Testgyakorlók Köre Megalakul
Az események ezek után felgyorsultak. Vanger a gyárigazgatóval is megállapodott az egyesület létrehozásáról. Belügyminisztériumi értesítés alapján az alakuló közgyűlést 1910. január 23-ára hívták össze. A vasgyári munkásétteremben került sor a közgyűlésre, ahol jórészt a két ifjúsági csapat tagjai (DIK, DVLI) voltak jelen. Ihring Antal mondta el a jelenlévőknek ottlétük okát.
Az új egyesület alaptőkéje 37 korona 88 fillér volt. A rendes tagok havi 50, a működő tagok 60 fillért tartoztak fizetni. És a piros-fehér színösszeállítás legendává nemesedett az utóbbi 110 év során. A DVTK egész Magyarország egyik legnagyobb klubja.

A DVTK és a DAC Fúziója: A DiMÁVAG Korszaka
1923 novemberében, egy hideg őszi szombaton, a vasgyári labdarúgók ünnepeltek. A klub első aranykorszaka volt ekkor és éppen úton volt a csapat egy alosztályi bajnoki cím felé. De nem ezért ünnepeltek, hanem azért, mert öt játékosuk is - Csapkay Károly, Postainer Árpád, Wrbata Ferenc, Bova Ernő, Páva Mihály - tíz éve a klub játékosa volt. Miskolcon a Mayer vendéglőben volt a vacsora, ahol hirtelen megjelent a legnagyobb rivális négy játékosa.
A Diósgyőri Atlétikai Club (DAC) Története
A Diósgyőri Athlétikai Club 1913-ban alakult, tulajdonképpen a DVTK-ból vált ki, így lett külön egyesület. A DAC a vasgyári tisztviselők csapata volt, míg a DVTK a munkásságé. Nem akartak keveredni a tisztviselők a munkásosztállyal, ezért alapítottak külön egyesületet, noha legtöbbjük előzőleg már sportolt a DVTK-ban. A DAC élén Allender Henrik gyárigazgató állt. A húszas évek végére, harmincas évek elejére eltűnt ez a szegregáció. Egyre több munkás sportolt a DAC-ban, és egyre több tisztviselő a DVTK-ban.
Az Egyesülés és a DiMÁVAG Születése
A harmincas években többször is felmerült a fúzió a két csapat között, erre hivatalosan 1938. augusztus 5-én került sor, mégpedig úgy, hogy a DAC "olvadt" a DVTK kötelékébe. Ebből az egyesülésből jött létre az új vasgyári "gigaklub", a Diósgyőri MÁVAG Sport Club, azaz a DiMÁVAG. A piros-kék színösszeállítást választották, a DVTK hozta a pirosat, a DAC a kéket hozta a házasságba. Az egyesület elnöke Bézler Károly az Újgyár igazgatója lett - a DVTK egykori elnöke -, a társelnök pedig Weigl Ernő a DAC egykori elnöke.

Egy Régi Rivalizálás Átka?
Az 1923-as ünnepségen, amikor a DAC labdarúgói megjelentek a DVTK vacsoráján, komoly konfliktus alakult ki és dulakodás kezdődött. Végül a DAC labdarúgói elhagyták a vendéglőt. Egy DAC játékos ekkor mondta:
„A kerületben nyerhetitek sorra a bajnokságokat, de azt kívánom, hogy országos szinten soha ne legyetek bajnokok. Ne legyetek tartósan a legjobbak között, bármilyen jó csapatotok is van!”
A fent elhangzott mondat 99 évvel ezelőtt történt. Az utóbbi években a DVTK infrastruktúrájában is hihetetlen mértékben fejlődött. Akadémia, medical központ, multifunkciós aréna, új labdarúgó stadion. A tavalyi, 2022. novemberében sorra kerülő Nyíregyháza elleni keleti rangadón többen voltak, mint bármelyik NBI-es mérkőzésen.
tags: #az #50 #eves #dvtk #dr #zador





