Az Évszázad Mérkőzése: Az Aranycsapat londoni diadalának filmes és kulturális öröksége
Hét évtizeddel ezelőtt, 1953. november 25-én győzte le az Aranycsapat Londonban 6:3-ra az angol válogatottat. A londoni Wembley Stadionban több mint százezer ember várta, hogy pályára lépjen az angolok és a magyarok futballválogatottja. Volt ok az izgalomra, az összecsapást már előzetesen az évszázad meccseként aposztrofálták. Az angolok magabiztosan vonulhattak ki a stadion gyepére, hiszen 90 éve senki sem győzte le őket, aki nem a szigetországból érkezett. Az Aranycsapat reménybeli sikereinek betetőzése előtt azonban várt még a csapatra egy szimbolikus jelentőségű összecsapás: a sportág feltalálóival, a hazai pályán 90 éve veretlen angolokkal kellett szembenézniük a legendás londoni Wembley Stadion gyepén.
Miután a magyar futballválogatott aranyérmet szerzett az 1952-es helsinki olimpián, mind a hazai, mind a külföldi közvélemény a közelgő 1954-es svájci világbajnokság legnagyobb esélyeseként számolt az együttessel. A siker nem volt teljesen váratlan, a két együttes közti minőségbeli különbség azonban meglepte a futballközvéleményt. A Londonban győztes Aranycsapat tagjai voltak: Grosics Gyula, Gellér Sándor, Buzánszky Jenő, Lóránt Gyula, Lantos Mihály, Bozsik József, Zakariás József, Budai II. László, Kocsis Sándor, Hidegkuti Nándor, Puskás Ferenc, Czibor Zoltán. A taktika, az ellenfél lerohanása látszólag egyszerű volt, illetve fontos szerepet kapott a folyton helyet változtató csatársor, többek között ezeknek volt köszönhető az ellenfél hátvédsorának megbontása.
Az Évszázad Mérkőzéséről készült riportfilm
Az Évszázad Mérkőzése-ként elhíresült találkozóról mindenki hallott, de nem mindenki láthatta. Az ötvenes évek elején a technika még nem tette lehetővé a televíziós sportközvetítéseket, és a háztartásokban sem voltak tévékészülékek, így hiába hozta lázba a mérkőzés az egész országot, a találkozót látni nem, csak hallgatni lehetett a rádióban, Szepesi György közvetítésében. Az évszázad mérkőzéséről egy riportfilm is készült 1953-ban, amelyet a magyar mozik is vetítettek. Saját visszaemlékezése szerint Csőke József ötlete volt, hogy az „évszázad mérkőzését” is riportfilm formájában dolgozzák fel.
A film készítése és technikai kihívásai
1950-től kezdődően a Magyar Híradó- és Dokumentumfilmgyárban készültek a magyar filmhíradók, amelyeket heti rendszerességgel, kötelezően vetítettek a mozik. A sporteseményeken rögzített anyagokból olykor háromféle változat is készült, a rövidebb a filmhíradó, a hosszabb változat a sporthíradó számára, és ha a téma indokolta, akkor a muszterből még egy rövidfilmet is összevágtak. Az Aranycsapatot három operatőr kísérte ki Londonba: Macskássy János, Szabó Árpád és Csőke, aki maga is ott állt a pálya szélén, az angol kapu közelében, így nyolc és fél kilogrammos kamerájával ő rögzíthette többek közt Puskás ikonikus, hátrahúzócseles gólját. Összesen 120 percnyi anyagot vettek fel a teljes utazás során - a hatvan doboz negatívból az egyik ráadásul tönkrement, amikor hazaérkezésnél egy vámtiszt felnyitotta, hogy ellenőrizze, valóban 60 méternyi filmszalag van-e benne -, ebből kellett a félórás filmet összevágni.
Az ötvenes években még jelentős technikai nehézséget okozott a mérkőzések dokumentálása. A kamerákba csak 60 méternyi nyersanyag fért be, vagyis kevesebb mint két és fél percet tudtak egyszerre felvenni az operatőrök - takarékossági okokból egyébként sem rögzítették a teljes 90 percet -, utána tekercset kellett cserélniük, ami alatt akár le is maradhattak egy-egy izgalmas jelenetről. Az évszázad mérkőzésében végül felhasználták az angol, illetve francia filmhíradó felvételeit is, illetve az odahaza forgatott vágóképeket a rádiókészülékek előtt izguló szurkolókról, köztük Bozsik József és Grosics Gyula családjairól. A félórás beszámoló útifilmként indul, a stáb forgatott a vonaton és Párizsban is, ahol egy barátságos mérkőzés erejéig állt meg a csapat. Tanúi lehetünk annak is, ahogy Londonban Puskásék turistaként fedezik fel a várost, majd körülnéznek a Wembley-ben. Az enumerációra, vagyis a főszereplők felvonultatására szellemes megoldást választ a film: a magyar és az angol csapat utolsó edzésein rögzített anyagokat felhasználva párhuzamosan, posztjaik alapján mutatja be a két válogatott játékosait, felhívva a figyelmet a lehetséges párharcokra.
1953.11.25. Anglia - Magyarország
A riportfilm fogadtatása és későbbi felújítása
A filmet természetesen óriási érdeklődés övezte. A filmhíradó több héten át kimaradt a mozikból, mert helyette mindenhol Az évszázad mérkőzését vetítették. Külföldön is kíváncsiak voltak az Aranycsapat történelmi győzelmére, 103 országba sikerült eladni a filmet. A film, ahhoz képest, hogy klasszikus dokumentumalkotás volt, óriási sikernek bizonyult, így gyorsan, Aranycsapat - A film születése, és ami a filmből kimaradt... címmel mintegy megtámogatva az alkotást, megjelent egy interjúkötet is, Surányi András tollából. A könyv kiadója a Mafilm volt, amelynek profiljába nem tartozott bele a könyvkiadás, ez szokatlan volt a szocialista Magyarországon.
A Magyar Labdarúgó Szövetség a sporttörténeti győzelem emlékére és az Aranycsapat tiszteletére 1993-ban, a mérkőzés 40. évfordulóján november 25-ét a magyar labdarúgás napjává nyilvánította. Arra azonban még három évet várni kellett, hogy a mérkőzés egyetlen, BBC által felvett kópiája eljusson Magyarországra: ezt a brit közszolgálati televízió 1996-ban, a honfoglalás millecentenáriuma alkalmából ajándékozta a Magyar Televíziónak. 2020-ban az eredeti kópiát digitálisan felújították.
Az Aranycsapat legendájának utóélete
Az országos eufória átragadt a kommunista rezsim vezetőire is, és mindenkit kitüntettek, akinek köze volt a meccshez. A pályára lépő magyar játékosok Munka Érdemrendet, Sebes Gusztáv a Munka Vörös Zászló Érdemrendjét kapta, de jutott a csillogó jelvényből a mérkőzés közvetítőjének, Szepesi György rádióriporternek, aki a Szocialista Munkáért Érdemérmet vehette át. Billy Wright, az angol csapat kapitánya a meccs végén ezt nyilatkozta: „A magyaroktól nem volt szégyen kikapni.”
A focit még mindig gólokra játsszák, és a fociról szóló alkotásokat nézőszámra, ha mozifilmről vagy musicalről van szó, és eladott lemezre, ha albumon emlékeznek meg egy nagy meccsről. Az emlékezés itt nem állt meg, a mérkőzésről azóta is születtek filmek, dalok, sőt, még musical is. Az idősebbek még emlékezhettek a fekete-fehér sportközvetítésekre, biztosan hallgattak körkapcsolást hétvégenként, de arról szinte csak visszaemlékezések alapján tudhattak, hogy is jutott el az 1953. november 25-i mérkőzés hangja a szurkolókhoz. A korabeli sajtó is beszámolt a mérkőzés által kiváltott reakciókról:
- „Csepeli Csőgyár, délután háromnegyed három. Dübörögnek a tüzes csövek a pilgersor hengerei között s a pillanatnyilag tétlen ferdehenger kormánypadján új arc jelenik meg. Herk elvtárs villámsebesen lependerül a padról és öltözni indul. Nagy Ferenc elvtárs pedig megkezdi a munkát. A csőgyáriak összemosolyognak: derék dolog Nagy Feritől… ö úgyse hallja a meccset, hiszen délutános és a gépek zajában Szepesi hangja amúgyis elveszne.” - Népszava, 1953. november 26.
- „Az első magyar gól hallatára üb-tagok és MEO-sok, technikusok és gépírónők, fizikai és adminisztratív szurkolók ölelgetik egymást és percekig olyan a hangzavar, hogy Szepesi - ha itt lenne - a saját hangját se hallaná - legalábbis mi nem halljuk. A holland bíró egy-egy merészebb tévedését olyan szisszenés fogadja, mintha valaki egy óriáskígyónak lépett volna a farkára. És a szemek - második félidőben különösen - szorongva figyelik az órát… ám a gólok megnyugtatóan potyognak és az ablak remeg az üdvkiáltásoktól.” - Szabad Ifjúság, 1953. november 26.
Ki tudja hogyan alakult volna az Aranycsapat köré szőtt legenda, ha nem jön az 1954-es világbajnokság és a 3-2-es vereséggel véget ért világbajnoki döntő. A felfokozott várakozás és az aranyérem kézzel fogható közelsége miatt az ország nemzeti tragédiaként élte meg a kudarcot. Innentől kezdve minden apró siker egyfajta vágyakozást jelentett az aranykor újabb eljövetele felé. Puskás Ferenc 1981-es első hazatérése is sokat lendített a legendás időszak felidézésében. A lelátó majd felrobbant, hosszan zúgott a „Puskás Öcsi, Puskás Öcsi”.
Az Évszázad Mérkőzésének modern kori feldolgozásai
A 6:3-at a filmeken, a dalokon, musicalen kívül megidézték versek is. Szepesi György felhívására - mely szerint Költők, írjatok verseket! Hát írok is.
Zenei és színházi adaptációk
- 1986-ban publikálta a Hobo Blues Band az Esztrád című albumát, melyen szerepelt a 6:3 című dal, amely történelmi dimenzióba helyezte a győzelmet, a Don-kanyarral, Isonzóval és Moháccsal együtt emlegeti a meccset, mint a sokat szenvedett népünk egyik vigaszát. Sej!
- Az évszázad mérkőzését egy zenés darab, a Puskás - A musical is megidézi. Főhőse, Puskás Ferenc, a világ egyik leghíresebb magyarja. A Szente Vajk rendezte musical a nagy meccseire fókuszál, többek között az 1945. augusztus 20-i Ausztria elleni mérkőzésre, amikor először játszott a magyar labdarúgó-válogatottban, és az első válogatottbeli gólját is megszerezte.
Filmes alkotások és dokumentumfilmek
- 1999-ben mutatták be a mozik Tímár Péter 6:3, avagy Játszd újra Tutti! című vígjátékát, amelynek főhőse a szemetesautón dolgozó, futballrajongó kukás, Boksai Rezső (Eperjes Károly), aki megszerzi Hidegkuti mezét, amit magára öltve visszarepül 1953-ba, a meccs idejére, arra a napra, amikor megszületett. Történt ugyanis, hogy Tuttit megkéri egy lány, hogy lomtalanítsa a nemrég elhunyt nagyapja lakását, amely tele van az Aranycsapat relikviáival, köztük ott a 9. számú mez, amit Hidegkuti Nándor viselt a legendás 6:3-as meccsén. Tutti felveszi a mezt, majd elájul, a Bakáts téren tér magához, és rájön: 1953-at írnak, néhány perc múlva kezdődik a nagy meccs, azaz a valódi születése előtt vagyunk két órával. És mindenkinek elmondja, hogy le fogjuk győzni az angolokat 6:3-ra, ami aztán számos bonyodalomhoz vezet.
- A Koltay Gábor rendezésében 2022-ben készült Czibor, a Rongylábú című dokumentumfilmet nézhetik meg november 25-én, 14:15-től az M5 kulturális csatornán. Az Aranycsapat legendás balszélsője, Czibor Zoltán olimpiai bajnok labdarúgó életét és pályafutását megörökítő film nemcsak a kiváló sportolónak állít emléket, hanem egy jellegzetes magyar sorsot is bemutat, amelynek alakulását a 20. század eseményei alapvetően határozták meg. A film szociografikus hitelességgel térképezi fel a világklasszis sportoló életében legfontosabb szerepet játszó komáromi, budapesti és barcelonai helyszíneket. A filmben megszólalnak gyermekei és unokái, magyar és spanyol barátai, hazai és barcelonai sportvezetők. A dokumentumfilmet jelentős magyar és spanyol archív film- és fotóanyaggal egészítették ki az alkotók.
- Az olimpiai arany- és világbajnoki ezüstérmes futball-legendának gyermekkorát idézi fel a Puskás Öcsi és barátai című animációs rajzfilmsorozat. A gyermekkori ábrázolásból kiderül, hogy az Aranycsapat későbbi kapitánya milyen segítőkész, szorgalmas és eltökélt volt, de azért megjelenik a csibészség, rosszcsontság is.
- A Dunán november 25-én 14:30-tól életrajzi filmet láthatnak Puskás Ferencről, az Aranycsapat csapatkapitányáról. A Puskás Hungary a sportoló életútjának bemutatás mellett arra ad választ, hogy a legendás játékos milyen ember volt a pályán kívül, hogyan tudta bárki szívébe belopni magát.
- A magyar labdarúgás történetének egyik, ha nem a legsikeresebb nemzeti gárdájának állít emléket az Aranycsapat című, az M5-ön 21:35-től látható film.
Hetven éve játszotta az Aranycsapat legendás, 6:3-as győzelmét az angol futballválogatot ellen, ennek emlékére vasárnapig ingyenesen nézhetők az Aranycsapat (1982), A csodacsatár (1956) és a Czibor, a rongylábú (2022) című alkotások a magyar filmek streamingplatformján, a Filmión. Az 50. évforduló napján a Duna Televízióban kb. 30 percben összefoglaljuk és levetítjük a mérkőzés legszebb jeleneteit Szepesi György eredeti rádiós-kommentárjával, és felelevenítjük a találkozóhoz kapcsolódó történeteket Grosics Gyulával, Buzánszky Jenővel és az Aranycsapat 12. tagjának tartott Szepesi Györggyel. Természetesen megmutatjuk az angolok elleni budapesti visszavágó góljait is, amelyen 7-1-re győztek Puskásék.
tags: #az #evszazad #merkozese #riportfilm
