Encs VSC igazolási hét információ: Abaújszántó sporttörténetének és regionális kapcsolatainak áttekintése

Hét évtized a történelemben, egy-egy ország - megye vagy település életében nem számít hosszúnak. Egy sportegyesület történetében azonban már jelentõs jubileum. Ez a cikk az Abaújszántói sportélet gazdag múltját mutatja be, kitérve a regionális összefüggésekre is, melyek között Encs is szerepet kapott.

A sporttörténelmi munka során sok helyen megfordultak az országban - nem csupán Borsod-Abaúj-Zemplén megyében - Tapolcán, Szombathelyen, Ajkától Martfûn át egészen Mátészalkáig. Hetven év sajtótermékeit kellett átböngészni, és a régi sportvezetõk, sportolók visszaemlékezései tették teljessé ezt a kiadványt. Remélhetõleg egyetlen fontos adat, név, esemény sem maradt ki a könyvbõl, habár a terjedelem sajnos megálljt parancsolt, így nem tüntethettünk fel valamennyi felkutatott eredményt, mérkõzést, adatot.

Az Abaújszántó Sport Egyesület megalakulása és a Levente SE korszaka

Az Abaújszántó Sport Egyesület 1934-ben alakult, alapító elnöke dr. Thöresz Mihály, társelnöke Nagymáté Béla, titkára Telegdy Imre volt. Alakuláskor 45 tagja volt az egyesületnek, amely hét szakosztályban intézte a sport ügyét. Emellett kulturális és társadalmi tevékenységet is kifejtett, és kiadta az „Abaúj” című folyóiratot.

Nagymáté Béla, aki 1932 óta Abaújszántón volt református lelkész, újjászervezte a kórust, a női egyletet és a vasárnapi iskolát, ezzel is hozzájárulva a helyi közösségi élethez. Sok éven át nem sikerült a korabeli sajtóból adatokat felkutatni az abaújszántói sporttal kapcsolatban, de visszaemlékezésekből arra derült fény, hogy az ASE 1934-es megalakulása után a harmincas évek vége felé már Levente SE néven futott a sportkör.

A Levente SE-ben mindenki helyet kaphatott, hiszen a levente foglalkozásokon a részvétel kötelező volt. A Levente SE labdarúgó csapata a körzetben játszott különböző csapatokkal, többek között Encs, Tokaj és Vizsoly ellen, de magasabb bajnokságokra - területi vagy országos szintűre - nem sikerült feljutnia. Az 1930-as években adták át a Fürdőt, amely eredetileg versenyuszodaként épült.

A második világháború utáni újjászerveződés és a tömegsport

Az első „igazi” bajnokság, amelyben a szántói focisták résztvettek, az 1947-es, úgynevezett „mezítlábas labdarúgó bajnokság” volt. Az 1951-es év nagy átszervezést hozott, mivel az előző évben kialakult új megyerendszer miatt a labdarúgó bajnokságokat is teljesen átalakították. Az ötvenes években az MHK mozgalom (Munkára Harcra Kész) keretében széleskörű tömegsport mozgalom alakult ki hazánkban, ami a megyében, így Abaújszántón sem volt másként. A különböző versenyeken, téli és nyári szpartakiádokon nagy létszámban vettek részt a sportszerető emberek.

Érdekes cikk jelent meg az Észak-Magyarország 1954. július 18-i számában. Az írás lényege szerint elhanyagolt az uszoda és környéke. Gara Sándor, a helyi tanács VB titkára szerint kértek póthitelt 161 ezer forintot a felújításra, de nem kapták meg. 1954-ben a férfi röplabdázók a megyei I-ben szerepeltek, és ez év végén asztaliteniszversenyen vettek részt a Traktor sportkörök Miskolcon.

A Vörös Meteor Sportkör megalakulása és a szakosztályok működése

1957 tavaszán osztályozókat írtak ki az egész országban a labdarúgók számára, miután teljesen átszervezték a bajnoki küzdelmeket. Az új - őszi-tavaszi rendszerű csatározások 1957. 1958-ban a megyei III-ban szerepelt a szántói focicsapat, ami egyébként a járási bajnokságnak felelt meg. Az érdekesség az volt ebben, hogy nem az Abaújszántói csoportba, hanem a megyei III.

Az Észak-Magyarország 1960. június 9-i számában Leskó Pál cikkében hat szántói szakosztályról írt: asztalitenisz, sakk, atlétika, röplabda, labdarúgó és sí. A cikk szerint csak az utóbbi három végzett valami érdemleges munkát. Az írás kiemelte, hogy a vezetőségi tagok közül egyedül Kucsmár Imre végzett jó munkát, de nem támogatták eléggé. Az 1961-62-es bajnokságban a labdarúgó csapat az utóbbi időszak legjobb helyezését érte el: 5. lett a megyei II.

1961. szeptember 3-án adta hírül az Észak-Magyarország, hogy járási úszó szövetség alakult Abaújszántón. Elnöke Bagaméri Béla testnevelő tanár lett. „Új sportköre van Abaújszántónak” címmel jelent meg Juhász István tudósítása az ÉM 1962. március 21-i számában. Abaújszántón a művelődési ház nagytermében sportköri közgyűlésre gyülekeztek az érdeklődők. A volt Községi Sportkör tartotta átalakuló közgyűlését, amelyen Kucsmár Imre, a sportkör vezetője tartotta beszámolóját. Elmondta többek között, hogy a vezetőség passzivitása, valamint az anyagi nehézségek miatt nem alakulhatott ki Abaújszántón megfelelő sportélet. Kizárólag a labdarúgó szakosztály működött, más sportág nem honosodott meg.

A felsőbb sportszervezetek, valamint a MESZÖV, a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének Borsod megyei Bizottsága, valamint a Borsod megyei TST képviselőinek támogatásával elhatározták, hogy községünkben megalakítják a Vörös Meteor Sportkört. Az új sportkörben asztalitenisz, röplabda, atlétikai, labdarúgó és úszó szakosztály kezdte meg működését. A sportkör elnökének nagy lelkesedéssel Kucsmár Imre elvtársat választották meg. Ebben az évben úszásoktatásról és vizsgáról adott hírt az ÉM.

Az 1970-es évek megújulása és a sportolók

„Helyzetkép megyénk röplabda sportjáról” címmel jelent meg írás az ÉM 1965. december 12-i számában. A cikk a Szántóról szóló sorokban kiemelte, hogy az Abaújszántói MG. Technikum is újonc volt ebben a bajnokságban, és ők is sok nehézséggel küzdöttek. 1966. január 19-én az ÉM a Szerencs járási sport közgyűlésekről írt. A cikk Abaújszántóra vonatkozó része szerint sok bírálatot kapott a régi vezetőség, mert vajmi keveset foglalkozott a fiatalság sportjával. A focicsapat egészen 1972-ig a járásiban szerepelt, sőt két éven át: 1968-69-ben még itt sem játszottak.

1970-ben újjászerveződött a helyi sportélet. Erről írt Nyitrai Péter az ÉM 1970. július 19-i számában. Az írás címe: „Egy sportkör felébredt”. A cikkben többek között arról ad hírt az újságíró, hogy rendeződtek a sorok Abaújszántón és március 15-én megalakult a MEDOSZ sportkör. A nevet azonban megtámadta az Állami Gazdaság, így Abaújszántó SE néven szerepelt nyártól a klub. Juhász István sportköri elnök beszámolt a sportkör költségvetéséről. Eszerint az ÁG tízezer, a tanács szintén ennyi, a Petőfi MG TSz ötezer, míg az ÁFÉSZ háromezer forinttal járult hozzá az 1970. őszétől versenyszerűen egyelőre csak a labdarúgó szakosztály működött, míg szpartakiád szinten az atlétika és az úszás élt a községben.

1974 nyarán átszervezték a megyei bajnokságot. A megyei I. mögött csupán egyetlen másodosztály maradt megyei I/B néven. A helyi sportéletet Hajdú Imre vesézte ki az ÉM 1976. Homonnay Istvántól először a helyi sport múltjáról érdeklődött a cikk szerzője. Ebből kiderül, hogy 1945 előtt birkózó szakosztály is működött Abaújszántón, noha ennek nincs nyoma a korabeli sajtóban, de más visszaemlékezés sem említi. Tény viszont, hogy itt nevelkedett Tábori László kitűnő sokszoros bajnok futó, Encsi István egykori kalapácsvető bajnok és a Csepel, majd a Honvéd labdarúgó kapusa Kiss János is. A továbbiakban a klub jelenéről írt Hajdu Imre. A labdarúgó csapat a járásiban szerepelt. Pedig az utánpótlással nem lenne gond - így a cikkíró - a szakközépben és a szakmunkásképzőben valamint az általános iskolában összesen kb.

A sportlétesítmények állapota és kihívások

A sportlétesítményeket is górcső alá vonta a cikk. Ebből kiderül, hogy az uszoda inkább strand célokat szolgált és a hideg víz miatt csak május közepétől volt használható. A középiskola rendelkezett egy füves labdarúgó és egy földes kézilabda pályával, az általános iskola egy-egy kézilabda és kosárlabda pályával. A község egy füves labdarúgópályát tartott fenn. A legnagyobb gondként a megfelelő tornaterem hiányát említették a cikkben. Az iskolák közül egyedül az általánosban volt testnevelő szakos tanár. A többi intézményben mérnök tanárok tartották a testnevelési órákat. Merényi Gyula, a nagyközségi tanács elnöke a legnagyobb gondnak az anyagi problémákon kívül a kevés sporthoz értő vezetőt jelölte meg. Továbbá azt, hogy sokan máshol dolgoznak és csak hétvégén jártak haza.

Felemelkedés és visszaesés a labdarúgásban

Újjászervezték a vízilabda csapatot 1980-ban. Ezzel foglalkozott az ÉM 1980. szeptember 11-i cikke. Az írásból kiderül, hogy dr. Angyalos László volt ennek a fő szervezője, a szakmai munkát Hídvégi Sándor irányításával kezdték el. „Sportélet Abaújszántón” címmel jelent meg Kolodzey Tamás tollából a szántói sporttal kapcsolatos írás 1984. A cikkben a sportköri elnök utalt arra, hogy a hatvanas években NB II-es röplabda csapata volt a sportkörnek és megyei I-es kézilabda gárdája. Ezekre utaló adatot azonban sem a megyei sajtóban, sem a különböző évkönyvekben nem lehetett találni.

A cikk születése időpontjában csak a labdarúgó szakosztály működött versenyszerűen. A felnőtt, tartalék, serdülő és iskolai csapatban összesen mintegy 150 igazolt focistát említettek. Célként jelölték meg 1984. őszétől a megyei II-be jutást. A sportkör támogatói között említették a tanácsot, az ÁFÉSZ-t, a Fővárosi Kézműipari Vállalat szántói gyáregységét és a Prügyi TSZ helyi üzemét. A cikk szerint a tárgyi feltételek jók: megfelelő az öltöző, a pálya és a felszerelések is átlag fölöttiek. Időszakos szakosztályként működtek ezekben az években: atlétika, kézilabda, asztalitenisz, sakk, teke, sí, vízilabda és az úszás.

A labdarúgó csapat egészen 1987. Hosszú évek - egészen pontosan 13 év - után újra a labdarúgó megyei II. osztályban játszhatott az Abaújszántó KSE csapata. A szántói foci addigi legnagyobb sikereként megnyerte a csapat a megyei II. osztályú küzdelmeket és fennállása során először a megyei I. A megyei elitben fokozatosan javulva 12., 11., majd 5. helyen zárt a gárda. Az 1991-92-es bajnokságban még az előző évi 5. Ezen sikeréveket a labdarúgó szakosztályt bemutató fejezetrészben részletesen böngészhetik majd az olvasók. Legyen elég ehelyütt annyi, hogy a legnagyobb ereje ennek a csapatnak az egység volt.

1992. február 6-án közgyűlést tartott az AKSE. A fórumon új elnökséget választottak. A társadalmi elnök dr. Angyalos László, az ügyvezető elnök Tóth Lajos lett. Elsősorban anyagi okok miatt az NB III-as „kirándulás” csupán egy évig tartott. A kiesést követően még négy évig a megyei elitben játszott az AKSE csapata, majd az 1996-97. évi bajnokság után - noha helyezése alapján nem esett ki - nem vállalta a további megyei I-es tagságot. Ennek oka rendkívül egyszerű volt: a főszponzor Soltész Zoltán már nem akarta tovább egyedül a hátán vinni a csapat ügyes-bajos dolgait. A helyi önkormányzat pedig nem akart nagyobb szerepet vállalni a sportkör támogatásából. Ezt a patthelyzetet végül úgy sikerült feloldani, hogy a csapat a megyei II-be lépett vissza. Két év után azonban ismét visszatért Soltész Zoltán a csapathoz, így a körzeti bajnokságot megnyerve 2000 nyarán feljutott a szántói együttes a megyei II-be.

Az Abaújszántói sportágak részletesebb bemutatása

A következő oldalakon a könyv leghosszabb fejezetét böngészheti a Tisztelt Olvasó. Alfabetikus sorrendben tekintjük át a sajtóból és visszaemlékezések segítségével felkutatott sportágakat, amelyek valamilyen formában az elmúlt hetven évben hosszabb-rövidebb ideig működtek Abaújszántón. Legyenek azok akár versenyszerű szakosztályok, vagy akár csak alkalomszerűen - pl. különböző levente versenyek, szpartakiádok, vagyis tömegsport szintű megmozdulások.

Asztalitenisz

A kutató munka során nem sikerült olyan jellegű adatot találni, amely a verseny szakosztály utalt volna. Az első adatot 1954-ben sikerült fellelni erről a szakosztályról. 1954. december 12. Női egyes: 3. Pohály. Női páros: 1. A következő hír a szakosztályról a sajtóban 1960-ban jelent meg. Leskó Pál az ÉM június 9-i számában hat szántói szakosztályról ír. Közöttük van az asztalitenisz is, ám a „valamire való” munkát végzők között nem szerepel. 1962-ben a szerencsi járási asztalitenisz szövetség Abaújszántón rendezett versenyt, mégpedig a járási tízek bajnokságát. helyezései: 7. Simon Imre (MG. Technikum), 8. Ivancsó József (MG. Technikum), 9.

1962. március 21-én az ÉM-ben cikk jelent meg „Új sportköre van Abaújszántónak” címmel. Az ÉM 1964. január 21-i számában a megyei asztalitenisz versenyről írt, amely Miskolcon a népkerti sportcsarnokban volt. Ezen részt vettek az Abaújszántói Gimnázium versenyzői is. A Szerencs járás 1966. évi asztalitenisz bajnokságán nyolc csapat vett részt. Az első két helyen a Szerencsi Gimnázium és az Abaújszántói Mg. Az ÉM 1984. január 12-i cikkében a szántói sportéletről ír. A cikk kiemeli: több más sportággal együtt az asztalitenisz is csak időszakos tevékenységet végzett, inkább tömegsport jelleggel.

Atlétika

Az első adat 1953-ból került elő, bár visszaemlékezésekben az 1945 előtti levente időszakról is tesznek említést atlétikai versenyekről. Az 1953. évi járási mezei futóversenyen több szántói elsőség is született. 500 m női serdülő: 1. Laczkó (A.Technikum) 1:45; 500 m női ifi: 1. Rozgonyi (A.Technikum) 1:43; 1000 m férfi serdülő: 1. Vári (A. Sokáig nem került elő adat a szántói atlétákról.

Az ÉM 1970. július 19-i cikkében, amelynek címe „Egy sportkör felébredt”, írnak az atlétikáról is. Idézünk a cikkből: „Április 26. A szerencsi idénynyitó atlétikai versenyen már tizenegy abaújszántói versenyző is indult. Női 200 m: 3. Gönczi (A.Gimn), 400 m: 3. Kiss (A. Gimn.), Férfi 100 m: 3. Juhász (A. Gimn.), 200 m: 2. Buda (A. Gimn.), 400 m: 1. Varga (A. Gimn.), távol: 3. Juhász, magas: 1. Juhász, súly: 2. Juhász. 1970. június 14-én rendezték a XIX. Falusi Dolgozók járási szpartakiádját Szerencsen. A szántói sikerek: Férfi 200 m: 1. Buda. Női 60 m: 1. Kiss E., 200 m, 400 m. és súlylökés: 1. A települések pontversenyében: 1. Szerencs 160, 2. Mád 131, 3. Abaújszántó 107, 4. Tokaj 87, 5. Taktaszada 80, 6. Az 1984.

tags: #encs #vsc #igazolasi #het

Népszerű bejegyzések:

• Bulgár Parva Liga
• Finnország és Szlovénia a jégkorong elitben
• Rajczi Péter elemzése
• A BTS Wembley Stadionban
• A világ legszebb focipályája