A Magyar Labdarúgó Szövetség megalakulása és a FIFA-hoz való csatlakozás története
A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) 1901. január 19-én alakult meg Budapesten, az Akadémia utca 1. szám alatti István Főherceg Szálló különtermében tizenhárom klub és a Versenypálya-szövetség részvételével. Az alapító egyesületek a következők voltak: BAK, BEAC, BSC, BTC, Budai Ganzgyár, Ganz Vagongyár, "33" FC, MAC, MFC, MUE, Műegyetemi FC, Postás és az FTC.
A szövetség megalakítását az FTC kezdeményezte 1900-ban. Az 1901. február 4-én tartott első MLSZ-tanácsülésén kiírták az első labdarúgó-bajnokságot, elfogadták annak szabályzatát, és az MLSZ első elnöke Jász Géza lett. Büszkék lehetünk arra, hogy a Magyar Labdarúgó Szövetség egyike volt a kontinens és a világ első futballszövetségeinek, ezért megalakulása nemcsak számunkra jelentős sporttörténelmi esemény. A labdarúgó-sport rohamos terjedése, népszerűsége és fejlődése felkeltette a két nagy sportszövetség érdeklődését, és úgy a Magyarországi Tornaegyletek Szövetsége, mint a Magyar Atlétikai Szövetség a saját fennhatósága alá akarta vonni a labdarúgó-sportot. A magyar futballélet vezetői azonban inkább önállóságra vágytak.
Az 1909-es budapesti FIFA-kongresszus
A magyar labdarúgás nemzetközi elismertségét jól mutatja, hogy 1909-ben Budapest adott otthont a FIFA-kongresszusnak. A rendezéshez segítséget nyújtott az állam és a főváros is. Összesen 15 tagország 18 hivatalos delegátusa mellett mintegy száz vendég érkezett a rendezvényre. A magyar házigazdák nagyon ki akartak tenni magukért, a kongresszusra érkezőket díszelnökség fogadta, amelynek tagjai között volt gróf Bethlen István, valamint a magyar futballélet számos tekintélye, így Iszer Károly, Banovits Kajetán, Brüll Alfréd és dr. Springer Ferenc is.
A tanácskozás az MLSZ Rákóczi út 9. szám alatti tanácstermében zajlott. A résztvevők gyorsan megállapodtak a napirendi pontokban, amelyek között szerepelt a pénztári jelentés, a tisztviselők választása és a nemzetközi mérkőzések egyeztetése. Az MLSZ javaslatára a kongresszus elvben elfogadta azt a szabályváltoztatást, hogy ezentúl minden nemzet szövetségének öt szavazata lehessen a FIFA-kongresszusokon. Ezzel a megoldással mód adatott arra, hogy minden szövetség szavazatot biztosíthasson az alszövetségeinek.
Sportdiplomácia és szakmai fejlődés
A kongresszus szakmaiságát a magyar válogatott mérkőzései is emelték. A vendégek megtekinthették a magyar labdarúgás fejlődését, és az angol FA elküldte legjobb, profikból álló válogatottját is. Földessy János a korabeli eseményekről úgy írt: „Nemcsak az a körülmény adta meg jelentőségét ennek az eseménynek, hogy a már abban az időben is világsporttá lett futball nemzetközi reprezentánsai összegyűltek Budapesten, hanem az is, hogy az angol futballszövetség elküldötte legjobb válogatottjait, hogy a kongresszus alkalmából két mérkőzésen is bemutassák azt a játékot, amelynek alapján nevelődött fel és fejlődése az egész világ futballsportja.”
| Ország | Delegáltak száma (1909) |
|---|---|
| Magyarország | 2 |
| Ausztria | 3 |
| Franciaország | 2 |
| Németország | 2 |
| Egyéb országok | 9 |
A kongresszusi vendégek elragadtatással nyilatkoztak a vendéglátásról. Bemutatták nekik a főváros szépségeit, modern intézményeit, láthatták, hogy itt fejlett kultúrnemzettel állanak szemben, amelynek vannak és lehetnek jogos aspirációi. Budapest első polgára, Bárczy István dr. polgármester a kongresszust üdvözlő beszédében méltatta a szövetség nemzetfejlesztő tevékenységét és elismerését fejezte ki a nyújtott teljesítményért a magyar futballsportnak.
Az MLSZ 120 éves története során rengeteg sikert ért el. A 120. jubileumi év egybeesett több történelmi jelentőségű eseménnyel is: Magyarország története során először lett felnőtt Európa-bajnokság társrendezője, és az idei Eb mérkőzéseit a 67 ezres Puskás Arénában rendezték meg.
tags: #az #mlsz #csatlakozasa #a #fifahoz
