Az NBA bajnokság felépítése és működési rendszere
Egy bajnokság akkor jó, ha a mérkőzések kimenetele bizonytalan, a csapatok közel azonos játékerőt képviselnek. De elképzelhető ez egy olyan pontvadászatban, amelyben a játékosok sokszor dollármilliókat keresnek? Az észak-amerikai profi kosárlabda liga fizetési rendszerét nagyon összetetten és szabályozottan alakították ki, hogy lehetővé tegye a bizonytalanabb kimenetelt és az esélyegyenlőséget a bajnokságban.
Az NBA története és kialakulása
A kosárlabda feltalálását az ontariói Almontból származó Dr. James Naismith-nek köszönhetjük. A történet úgy kezdődött, hogy egy fiatal kanadait megkértek 1891-ben, hogy találjon ki egy fedett pályás játékot a téli időszakra. Naismith két barackos kosarat a tornaterem erkélyéhez kötött, de sose gondolta, hogy ezzel egy világhírű játékot indít el. Egy évre rá volt az első nyilvános mérkőzés, ahol Naismith tanítványai a tanárokat verték.
Tíz évvel a sportág hajnala után, 1946-ban létrejött az Amerikai Kosárlabda Szövetség 11 csapattal, az első mérkőzést Torontóban játszották a Maple Leaf Gardensben. Az évek során nagy számban alakultak át (jogutódlással és anélkül is), szűntek meg és jöttek létre csapatok. Érdekesség, hogy az NBA-ben nincs kieső, a profi bajnokságban az összes csapat szereplése állandó.
A bajnokság szervezeti felépítése
Az NBA-ben a Keleti és a Nyugati főcsoport 15-15, azaz összesen 30 csapatból áll. Ezen belül a főcsoportok is tagolódnak 3-3 kisebb csoportba, amik 5 csapatból állnak. Az alapszakasz novemberben kezdődik, és minden csapat 82 meccset játszik: négyet csoporttársaival, hármat főcsoporttársaival, illetve kettőt vagy hármat a másik főcsoport csapataival.
Az alapszakaszt februárban az All-Star-gála szakítja meg, ami mindig hétvégére esik. Az alapszakasz április végén ér véget, ekkor osztják ki a különféle díjakat, mint a "Legértékesebb játékos" (MVP), a "Legjobb újonc" vagy a "Legjobb edző".
Hogyan reformálnám meg az NBA-meccseket?
A Play-in rendszer és a rájátszás (Playoffs)
Az alapszakasz és a rájátszás közé beékelődött a play-in, vagyis a pótselejtező. A play-in lényege, hogy konferenciánként az első hat csapat automatikusan a rájátszásba kerül, míg a 7-10. helyezettek egy mini-tornán küzdenek meg a maradék két helyért. Ez a metódus kedvez a 7. és 8. helyezett csapatoknak, hiszen kis szerencsével rögtön készülhetnek a rájátszásra.
A rájátszásban a párharcok az egyik fél negyedik győzelméig tartanak. A lebonyolítási rendszer 2-2-1-1-1, ami azt jelenti, hogy a hazai pálya előnyét élvező csapat az első kettő, az ötödik és a döntő, hetedik mérkőzést is hazai környezetben játszhatja. Ez alól kivételt képez a nagydöntő, amelyet 2-3-2 szisztéma alapján rendeznek, hogy a csapatokat megkíméljék a sok utazástól.
A fizetési sapka (Salary Cap) és gazdasági szabályok
A fizetési sapka az NBA munkaerő-piaci stratégiájának egyik lehetősége, amely meghatározza, hogy a liga csapatainak gazdálkodásában a költségek mekkora részét adhatják a játékos-bérezések egy adott szezonra. Az NBA fizetési sapkája úgynevezett puha sapka, ugyanis léteznek olyan esetek, amikor a gárdák a sapka fölé kerülhetnek.
A fizetési plafon az NBA játékospiacának egyik eszköze. Amennyiben túllépik a fizetési sapkát a klubok, fizetniük kell; ezen fizetési eljárást nevezi a liga luxusadónak. Az alábbi táblázat mutatja be a fizetési sapka alakulását az elmúlt évtizedekben:
| Szezon | Fizetési sapka összege (millió dollár) |
|---|---|
| 2001/02 | 42,5 |
| 2003/04 | 43,84 |
| 2005/06 | 49,5 |
| 2007/08 | 55,63 |
| 2008/09 | 58,68 |
A CBA - Kollektív Pénzügyi Szerződés kifejti a fizetési sapka mellett a minimális csapatfizetés fogalmát is, ami az a minimális összeg, amit egy klubnak el kell költenie játékosokra. Ez a fizetési sapkának általában a 75%-át teszi ki.
Fontosabb kivételek és szabályok
- Bird-szabály: Azokat a játékosokat érinti, akik három évet töltöttek el a ligában csapatváltás nélkül. Az ő fizetésük bizonyos esetekben nem tartozik a sapka alá.
- Újonc-kivétel: A draft első körében elkelt játékosokra vonatkozik, akiknek bérezésével a csapat a sapka felé kerülhet.
- Középszintű Kivétel (Mid-Level Exception): Lehetővé teszi szabad ügynökök leigazolását az átlagfizetés erejéig, akkor is, ha a csapat a sapka felett van.
- Sérült-kivétel: Akkor alkalmazzák, ha egy játékos az idény végéig lesérül, így új embert igazolhatnak a helyére.
Az NBA játékszabályai
Az NBA szabályai rendkívül részletesek. Minden mérkőzés négy negyedből áll, egy-egy negyed 12 perc tiszta játékidejű. A támadóidő 24 másodperc, ami alatt a csapatnak be kell fejeznie a támadását. Amennyiben a labda érinti a gyűrűt, a támadóidő újraindul.
Az NBA-ben 6 személyi hibával lehet kipontozódni. A támadótérfélre való átlépésre 8 másodperce van a csapatnak. Az időkérés szabályai sem egyszerűek: minden csapatnak van 20 másodperces és hosszabb, 100 másodperces időkérése is, melyek száma a negyedektől függően változik.
A játékospiac szereplői közé tartoznak az eladók, a vevők és a közvetítők. A szezon közben történő átigazolások leginkább a játékosállomány kiigazítására, míg a bajnokság utáni átigazolások a csapatok erősítésére szolgálnak. Ez a szabályozott rendszer biztosítja, hogy az NBA a világ leglátványosabb és legprofibb kosárlabda-bajnoksága maradjon.
tags: #az #nba #bajnoksag #rendszere
