Kovács Zoltán a magyar labdarúgásban és az 1954-es világbajnokság

A magyar labdarúgás története tele van ikonikus alakokkal és felejthetetlen pillanatokkal. Jelen cikkünkben egy mai neves sportvezető, Kovács Zoltán pályafutását és az újpesti klubhoz fűződő viszonyát tekintjük át, majd elmerülünk az 1954-es svájci labdarúgó-világbajnokság izgalmas és drámai eseményeiben, amely örökre beírta magát a sporttörténelembe.

Kovács Zoltán: Az Újpesttől a sportvezetésig

Kovács Zoltán játékosként az Újpest szurkolók kedvence volt. Az egykori csatár a pályafutása lezárása után aztán a lila-fehérek sportigazgatója lett, de ezt a feladatot ellátta Diósgyőrben és Fehérváron is. Jelenleg elnöki tanácsadóként dolgozik a Megyeri úton. Kovács Zoltán nélkül lényegében elképzelhetetlen az Újpest. Az 51 éves sportvezető jelenleg elnöki tanácsadó Újpesten, vagyis a napi munka mellett a stratégia meghatározásában is nagy szerepe van. Az Újpest jelenlegi helyzetéről, a pályafutásáról, az irodai munkáról és az NB I-ben bemutatkozott fiairól is beszélt az m4sport.hu-nak adott interjúban.

Az Újpest jövője és jelene

Kovács Zoltán rálátással bír a klub hosszú távú terveire és a napi működésre egyaránt. „Az első három évben az első hat helyet tűztük ki célul. Én magam sem szeretnék ennyit várni a nagy sikerekre, de úgy látom, hogy előrébb tartunk, mint terveztük.” A klub történelmi sikerei is szóba kerültek, hiszen „Valós esély 1998 óta nem volt az első helyre. Nem volt olyan helyzet, hogy minden rendben lett volna a klub körül, még akkor sem, ha kétszer múlt egy meccsen az arany.”

Az Újpest jobban teljesít a bajnokságban, mint az elmúlt években, de az MTK-tól váratlan 4-1-es vereséget szenvedett. Ennek ellenére a vezető optimista: „A kapott gólok számában mindenképpen, de a játékot tekintve nem annyira. A ZTE-nek is volt helyzete ellenünk, nem mentek be, szerencsénk volt, amiért megdolgoztunk. Van egy jól látható előrelépés a szervezettségben. Most előre elfogadom, hogy ha Nuneznek, Duarténak és Fiolának tizenegy mérkőzésenként lesz ilyen rossz kilencven perce.” Az Újpest nehéz sorozat előtt áll, amelynek a végén november 30-án következik a Ferencváros elleni derbi. „Számomra ez nagyon zavaró… Aki itt van nyár óta az tudja, hogy ez a meccs mit jelent.”

A beszélgetésben szóba került az is, hogy az Újpest új stadiont kaphat, ám könnyen előfordulhat, hogy nem a Megyeri úton épül fel a létesítmény.

Pályafutás és családi örökség

Kovács Zoltán sportigazgatóként a Fehérvárnál is sikeres időszakot tudhat maga mögött. „Rövid tárgyalások voltak… Felhívtak a vezetők. Az első megkeresés alkalmával ültünk le tárgyalni, mert olyan ember keresett meg, akit gyerekkorom óta tiszteltem és azt éreztem korrektnek, hogy ha szemtől szembe mondok nemet, nem pedig telefonon.” Kovács Zoltán elmondta, hogy a fehérvári sportigazgatói időszakát sikeresnek érzi, hiszen a bajnoki cím mellett több dobogós helyezése is volt a csapatnak. Emlékezetes pillanat volt számára Fehérváron, amikor „Az első napomon a stadion előtti óriásplakátot lefestették fehérre és ráírták, hogy lila majom takarodj. Délután pedig - nem csak miattam - tüntetés volt.” Azonban Kovács Zoltán tiszta vizet öntött a pohárba: „Aztán a szurkolói ankéton elmondtam, hogy engem nem kell szeretni. Szeressék a Veréb Gyuri bácsit. Engem szeretnek otthon és Újpesten, nekem az elég.”

Kovács Zoltán korábban dolgozott a Fehérvár sportigazgatójaként, ma pedig a kisebbik fia szerepel a klubban. „Azért a Vasasban kezdett ő és a testvére Dominik is, mert oda gyalog is el tudtak menni, hiszen közel laktunk a pasaréti központhoz.” A fiúk tehetsége már fiatalon megmutatkozott. Amikor Fehérvárra igazolt, akkor szóba került, hogy az Újpesthez is szerződhet, de akkor az nem volt reális. „Abba a csapatba nem szívesen engedtem volna, de Duchatelet felhívott, hogy mi lenne, ha Újpestre szerződne a fiam.” Kovács Patrikkal kapcsolatban tartja magát egy városi legenda, amely szerint nála, csak Szoboszlai Dominikért fizettek többet utánpótlás korában.

Az 1954-es labdarúgó-világbajnokság és a Berni Csoda/Tragédia

Az 1954-es labdarúgó vb-t Svájc rendezte. Az ötödik világbajnokság a tornára történő kijutásért selejtező mérkőzésekkel kezdődött. Magyarország első számú favoritként érkezett az alpesi országba.

A magyar Aranycsapat útja a döntőig

A magyar válogatott az 1954-es svájci világbajnokságon a 2. csoportban 9-0-ra ütötte ki Dél-Koreát (ez sokáig vb-rekordnak számított, 1982-ben Salvador 10-1-es legyőzésével épp a mieink döntötték meg), és 8-3-ra győzte le az NSZK-t. Könnyedén is jutott a nyolc közé, így a magyar csapat két győzelemmel és négy ponttal, csoportgyőztesként jutott az egyenes kieséses szakaszba.

A nyolc között azonban - az irányított sorsolás okán - elképesztően nehéz csaták vártak rá. De a magyar fiúk így is legyűrték az előző világbajnokság két legjobbját, a majdnem győztes Brazíliát (4-2), és a tényleges győztes Uruguayt (4-2). A magyar válogatott a negyeddöntőben - Puskás Ferenc nélkül - 4-2-re győzött története első dél-amerikai ellenfelével, Brazíliával szemben. A legjobb négy között aztán együttesünk hasonló arányban a címvédő Uruguayt fektette két vállra hosszabbítás után. Előbbit egy durva, sőt brutális, utóbbit meg egy hosszabbításba torkolló, csodálatos mérkőzésen. Mindkét összecsapás feledhetetlen emlék. Az Aranycsapat az NSZK elleni berni döntőre veretlenül készülhetett.

A döntő és a körülmények

Hazánk ellenfele az NSZK volt a fináléban. A nyugatnémet csapat Törökország 4-1-es legyőzésével kezdte a svájci tornát, majd a magyaroktól elszenvedett súlyos vereség miatt ismételten Törökországgal kellett játszania a csoport második helyéért. A „rájátszást” az NSZK nyerte meg fölényesen, 7-2-re.

A nyugatnémet csapat úgy ért fel a csúcsra, hogy előzetesen csak egyvalaki hitt ebben: a szövetségi kapitány, Sepp Herberger. Herberger hallatlan energiával vetette bele magát a munkába, emberfeletti elszántság és körültekintés jellemezte. A világbajnokságon, de már az előtt is mindenre gondolt. A csapat modern felszerelésére (lásd Adidas-cipők), nyugalmas szállására, az időjárásra, az ellenfelek feltérképezésére, de még a sorsolásra is. No, igen, a sorsolás!

A berni finálé részletei

Az 5. világbajnokság döntőjét 1954-ben Bernben, a Wankdorf Stadionban rendezték, 64.000 néző előtt. Sebes Gusztáv több helyen változtatott az elődöntőhöz képest, visszakerült Puskás Ferenc, aki kihagyta a brazilok és az uruguayiak elleni meccset. A csapatkapitány Palotás Péter helyett került be, míg Sebes kivette az Uruguay ellen remekül futballozó Budai II Lászlót és berakta Tóth Mihályt, így pedig Czibor Zoltán lett a jobbszélső. A magyar kezdőcsapat 1954. a döntőben:

• Magyarország: Grosics - Buzánszky, Lóránt, Lantos - Bozsik, Zakariás - Czibor, Kocsis, Hidegkuti, Puskás, Tóth M.
• NSZK: Turek - Posipal, Liebrich, Kohlmeyer - Eckel, Mai - Rahn, Morlock, O. Walter, F. Walter, Schäfer.

A mérkőzés nagyszerűen kezdődött a magyaroknak: a 7. percben Kocsis Sándor lövése levágódott a védőről, a labda Puskás elé került, aki az ötös sarkáról ballal kilőtte a bal alsót (0-1). Pillanatok múlva a nyugatnémet kapus kiejtette a labdát a kezéből, arra Czibor Zoltán csapott le, majd öt méterről az üres kapuba gurított (0-2). A 11. percben Helmut Rahn baloldalról laposan érkező beadását Zakariás József nem tudta felszabadítani, így Morlock a kimozgó Grosics mellett a magyar kapuba pöccintett (1-2). Az első félidő közepén Hidegkuti Nándor jobbal a jobb alsó kapufát találta telibe a tizenhatos vonaláról. Az 57. minutumban Tóth Mihály jobb oldali átadásából Kocsis fejelt és a labda a felső lécen csattant. A 84. percben a röviden kifejelt labda Rahnhoz került, a nyugatnémet játékos megcsinált egy cselt, ezt követően jobbal kilőtte a jobb alsót (3-2). Nem sokkal később Kocsis csúsztatását Puskás kiszorított helyzetből a kapus mellett a hálóba lőtte, de a gólt Griffiths partjelző jelzése alapján a játékvezető les miatt nem adta meg. A gólszerzők: Morlock (11.), Rahn (19., 84.).

A vereség okai és a csapat összetétele

Az NSZK váratlan világbajnoki győzelméhez, vagyis a magyar szemszögből a „berni tragédiához” több minden járulhatott hozzá (a németek „berni csodaként” emlegetik). Sokan Budai II László kihagyása és Tóth Mihály csatasorba állítása miatt kritizálták Sebes Gusztávot, valamint Puskás Ferenc még nem volt teljesen egészséges a döntőben. A magyar válogatott az Uruguay elleni hosszabbítás után lekéste a vonatot és csak későn jutott vissza taxikkal a szállására. Ráadásul a döntőt megelőző éjszaka a magyarok szállása mellett népünnepélyt rendeztek és a hangos zene miatt szinte alig tudtak aludni a játékosok. (Továbbá tartja magát a legenda arról is, hogy többen kimaradtak a csapatból a meccset megelőző éjszakán, illetve a házas játékosoknak megérkeztek a döntő előtt a feleségeik, amely szintén elvonhatta a labdarúgók figyelmét.) Sőt a magyar együttes a Wankdorf Stadionba is késve érkezett meg, s csak nehezen tudott bejutni a szurkolóktól. Ugyancsak nem könnyítette meg a magyar csapat dolgát, hogy a mérkőzés előtt esett az eső, így a pálya állapota a modern futballcipőkben játszó nyugatnémeteknek kedvezett szemben Puskásék rosszabb minőségű lábbelijeivel.

A Bp. Vörös Lobogó (akkori nevén MTK) három játékosa is pályára lépett a döntőben: Lantos Mihály, Zakariás József és Hidegkuti Nándor. Rajtuk kívül Palotás Péter, Kovács Imre és Gellér Sándor volt még ott a vb csapatban. Érdekes volt a torna lebonyolítási rendszere: a csoport mérkőzések után nem "keresztbe játszás" volt, hanem a csoportok első helyezettjei játszottak egymás ellen (Magyarország - Brazília, Uruguay - Anglia), aztán a második helyezettek is egymással mérkőztek (Svájc - Ausztria, NSZK - Jugoszlávia).

Az alábbi táblázat az 1954-es világbajnokságra utazó magyar keretet mutatja be:

A Berni tragédia utóhatásai és a megbékélés

A vereség után a labdarúgással kapcsolatban megváltoztak a dolgok Magyarországon. Az elveszített finálé miatt a II. világháború után és az 1956-os forradalom és szabadságharc előtt először tört ki utcai zavargás Budapesten. A világbajnoki címet rengetegen biztosnak vették, a Magyar Postánál például kétmillió kellett bezúzni, amely a magyar vb-aranyéremnek állított volna emléket. Farkas Mihály és Sebes Gusztáv pozíciója meggyengült, a szövetségi kapitányt 1956 nyarán menesztették is. A Népstadion építését sohasem fejezték be, illetve politikai bizottsági döntés született a pártban, hogy a játékosok „kiváltságait” megszüntetik, sztárallűröket visszaszorítják és szükséges a „szerény, szocialista sportemberek” nevelése. Grosics Gyulát 1954-ben letartoztatták csempészés vádja miatt, majd a kommunista államhatalom ÁVÓ-s felügyelet alá helyezte, eltiltotta labdarúgástól és a Budapesti Honvédtól Tatabányára száműzték. Czibor Zoltán kocsmai verekedés miatt szintén letartóztatták.

Évekkel a döntő után a két csapat játékosai jó barátságot ápoltak egymással. Puskás megbocsátotta Liebrichnek, hogy lerúgta őt a csoportmeccsen. Fritz Walter az 1956-os forradalom után pénzt küldött a külföldön maradt magyar futballistáknak. Majd a rendszerváltást követően többször találkoztak (a döntő évfordulóin, Fritz Walter születésnapján). „Egészen ritka az olyan barátság a sportban, hogy egy világbajnoki döntő nyertesei és vesztesei hosszú évtizedeken át a legjobb viszonyban vannak egymással. Ugyan a politikai viszonyok miatt 1990-ig nem találkozhattunk a legyőzőinkkel, azóta azonban remek viszonyban vagyunk velük.”

tags: #b #kovacs #zoltan #labdarugo #1954

Népszerű bejegyzések:

• Dr. Szabó Judit szerepe az MLSZ-ben
• Így lépett túl a Fradi a Valletta FC-n a BL-selejtezőben
• Utánpótlás Tornák Áttekintése
• Az 1964-es tokiói olimpiai vízilabda-döntő
• Női kézilabda labdák teljesítményre és kényelemre