A jégkorong Bajnokcsapatok Európa Kupájától a Bajnokok Ligájáig: magyar történeti áttekintés

A nemzetközi jégkorongsport történetében számos rangos kupasorozat indult útjára, amelyek célja a kontinens legjobb csapatának megkoronázása volt. Ezek a sorozatok, mint a Bajnokcsapatok Európa Kupája (BEK), az Európai Hoki Liga (EHL), az Európai Bajnokok Kupája (ECC) és a mai Bajnokok Ligája (CHL), meghatározóak voltak a sportág fejlődésében. Emellett a Kontinentális Kupa a második számú európai megmérettetésként vált ismertté, amelyben a magyar klubok is rendszeresen szerepelnek.

A Bajnokcsapatok Európa Kupája (BEK)

A Nemzetközi Jégkorong Szövetség (IIHF) a labdarúgás mintájára 1965-ben indította útjára Európa legjobb jégkorongcsapataival a Bajnokcsapatok Európa-kupáját (BEK). Eleinte egyenes kieséses rendszerben működött, majd később négyfős csoportokra osztották a mezőnyt, a csoportgyőztesek egy második csoportkört játszottak, és ez így ment egészen addig, amíg négy csapat maradt, és a végső csoport győztese hódította el a trófeát. A szervezők sokszor ütköztek problémákba, nehéz volt népszerűvé tenni a sorozatot, ugyanis óriási volt az eltérés Európa különböző vidékeinek bajnokcsapatai között a játéktudás tekintetében, így sok volt a hatalmas gólkülönbségű, lefutott párharc vagy meccs.

A magyar bajnokok a kezdetektől részt vettek a kupasorozatban, egyetlen kivétel volt ez alól: 1968. Jó néhány siker kapcsolódik klubjainkhoz. Az Újpesti Dózsa az első két szezonban a második körig - azaz a 16 közé - jutott. Az FTC először az 1967/68-as kiírásban indult, és az első körben búcsúzott. A következő három évben megint a Dózsa szerepelhetett, és mindig a második kör jelentette a végállomást.

A Ferencváros BEK-menetelései

Az FTC magyar bajnokként először az 1967/68-as idényben, a sorozat harmadik kiírásában mutatkozott be a BEK-ben. A Fradi az azóta már osztrák rekordbajnok, jelenleg EBEL-címvédő Klagenfurttal találkozott az első körben, és kettős vereséggel búcsúzott. A következő nekifutásra, 1971/72-ben viszont rögtön meglett az első győzelem is, a Ferencváros a holland Tilburgot győzte le az első kör első mérkőzésén 6-4-re, igaz, a visszavágó 12-3-as holland győzelmet és továbbjutást hozott.

Mivel 1971 és 1980 között a Fradi zsinórban tíz alkalommal hódította el a magyar bajnoki címet, így lényegében egy évtizedre helyet bérelt magának a BEK mezőnyében. 1972/73-ban történetünk során először a sorozat második körében is ott lehettünk, igaz, a pályán elért továbbjutás nem volt, hiszen svájci ellenfelünket játék nélkül múltuk felül. Ezután következett az 1973/74-es idény, amely a Fradi nagy BEK-meneteléseként íródott be a klub és az egész magyar jégkorong történelemkönyvébe. Ekkor harcolta ki ugyanis a Ferencváros története során először a jégen a továbbjutást a BEK első köréből, a manapság az osztrák bázisú EBEL-ben eredményesen szereplő Bolzano 6-4-es, majd 7-3-as legyőzésével.

A második körben azonban rettegett ellenfél következett, a korszak egyik nagy csapata, a tizenhatszoros német bajnok, a két évvel korábban a legjobb hatig jutó Füssen. A Fradi azonban nem rettent meg, és előbb 8-7-re, majd 12 ezer néző előtt 5-3-ra legyőzte a német bajnoki címvédőt, így kettős győzelemmel jutott be a harmadik körbe, vagyis abban az évben Európa öt legjobb csapata közé. Ezt a párharcot azóta is az FTC jégkorongszakosztálya, és a magyar klubhoki történetének legnagyobb tetteként tartják számon.

Az 1971/72-es idénytől a Ferencváros 1979/80-ig volt BEK-résztvevő - az 1976/77-es szezonban nem volt magyar érdekelt -, ebben a szériában kiemelkedett az 1973/74-es menetelés, amikor óriási meglepetésre a hat közé jutott a brigád, kiejtette többek között a nyugat-német Füssent úgy, hogy a nyitott Kisstadionba 11 ezer néző látogatott ki.

A Fradi 1981-ben elvesztette a magyar bajnoki címet, és ezután még hat alkalommal térhettek vissza a BEK-be a sorozat 1997-es megszűnése előtt. 1984-ben az első körben búcsúztunk, majd 1987-ben átalakították a lebonyolítást, és csoportmeccseket rendeztek. A Fradi ebben a rendszerben 1989-ben volt ott először a mezőnyben, és csoportja negyedik, utolsó helyén végzett, mindössze egy pontot szerezve a dán Frederikshavn ellen egy 6-6-os döntetlennel (akkoriban még lehetett döntetlen egy hokimeccs vége).

1991-től 1997-ig egyetlen év kivételével újra ferencvárosi sikerkorszak következett a magyar bajnokságban, de a Fradi a BEK-indulást nem minden évben vállalta. 1991-ben összejött az első győzelem a csoportkör bevezetése óta, a Slavia Szófiát sikerült 8-4-re legyűrni, de ez nem ért továbbjutást. Egy évvel később a Fradi egy másik szófiai csapat a Levszki-Szpartak 7-2-es legyőzésével, valamint a lett Kekava elleni 4-1-es vereséggel háromfős csoportja második helyén zárt, ez nem ért továbbjutást.

1993 egy egészen elképesztő rekordgyőzelemről marad emlékezetes: a Ferencváros az E csoport első mérkőzésén hihetetlen módon 51-1-re győzte le a török Ankarát. Jól mutatja az európai csapatok tudása között tátongó akkori különbséget, hogy ezt egy Steaua Bukarest elleni 10-3-as győzelem, majd egy sztárcsapat, a Sparta Praha elleni 19-3-as vereség követte. Csapatunk így egyetlen hajszállal maradt le a továbbjutásról a csoport második helyezettjeként. 1994-ben pont nélkül zártuk az első csoportkört, majd következett az FTC történetének utolsó BEK-szereplése.

További magyar klubok a BEK-ben

Az 1980/81-es szünet utáni évben indult először a BEK-ben a székesfehérvári Volán, amely akkor az első körig jutott. A következő két kiírásban a Dózsa, majd 1984/85-ben az FTC az első fordulóban esett ki, a rá következő szezonban az Újpest pedig a második körben. Két év kihagyás után szerepeltek ismét magyar klubok a legrangosabb kontinentális sorozatban, ekkor már nem párharcokat, hanem csoportküzdelmeket rendeztek, ám 1988/89-től 1994/95-ig nem sikerült továbbjutni (ötször az FTC-nek, egyszer a Dózsának, egyszer pedig a jászberényi Lehelnek). Az 1995/96-os évben a Ferencváros hivatalosan negyeddöntős volt (ez 16 csapatot jelentett akkor), majd a rá következő szezonban a Dunaferr bravúrral elődöntős lett, ez nyolc közé jutást ért.

A sorozat végül 1997-ben meg is szűnt.

Az elit kupasorozatok fejlődése: EHL, ECC és Bajnokok Ligája (CHL)

Mivel a hokiban nincsenek kontinentális szövetségek, ezért a nemzetközi szövetség (IIHF) égisze alá tartoznak a nemzetközi kupák. A BEK-et 1965-től 1997-ig rendezték meg, ezután - már meghívásos rendszerben - Európai Hoki Liga (EHL), majd Európai Bajnokok Kupája (ECC) néven futott a sorozat négy-négy éven át. Aztán 2008-ban egy szezont élt meg a Bajnokok Kupája, a most érvényben lévő rendszer pedig 2014-től él.

Európai Hoki Liga (EHL)

Az EHL-sorozat hároméves működés után megszűnt.

Európai Bajnokok Kupája (ECC)

Az ECC (European Champions Cup) nevű viadal a 2005 óta tartó periódusban úgy volt/van, hogy az európai ranglista legjobb hat országának bajnoka januárban elutazott Szentpétervárra, ahol négynapos torna keretében lejátszották az egészet. A 2008-as viadalon a csoportkörök két hármas csoportban zajlottak, majd a két első játszotta a döntőt. Az egyik csoportban az orosz Metallurg Magnyitogorszk, a szlovák HC Slovan Bratislava és a svéd Modö Hockey található. A másik trióban a finn Kärpät Oulu, a svájci HC Davos és a cseh HC Sparta Praha vitézkedhetett. Az előzetes várakozások Metallurg-Kärpät finálét valószínűsítettek, de a finn listavezető alapos oktatásban részesült a Sparta jóvoltából.

Bajnokok Ligája (CHL)

Az ECC-ből a 2008-2009-es szezonra már Bajnokok Ligája lett. A Bajnokok Ligájába a jelenlegi lebonyolítás szerint Európa 13 legerősebb bajnoksága delegál csapatokat, a labdarúgáshoz hasonlóan a legjobbak többet, hozzájuk csatlakozik a címvédő, valamint a Kontinentális Kupa előző kiírásának győztese, így áll össze a 32 csapatos főtábla. A svéd és a svájci bajnokság 5-5, a német és a finn 4-4, a cseh és az osztrák 3-3 (ennek jogán mehet most a Fehérvár) csapatot küldhet, de akár még brit, francia, szlovák, norvég, lengyel és dán együttes is indulhat, illetve fehérorosz is, amennyiben nincs kizárás.

Az Erste Liga (és a ligába integrált OB I) nincs a BL-ligák között, így a magyar bajnoknak alanyi jogon a második számú európai sorozattá avanzsált Kontinentális Kupában van lehetősége az indulásra. Elméleti szinten van lehetősége magyarországi csapatnak odaférni a BL főtáblájára, hiszen az osztrák EBEL három, a szlovák Extraliga egy csapatot indít, és ezekben szerepel a Fehérvár AV19, valamint a MAC Újbuda és a DVTK Jegesmedvék, ezen kívül a Kontinentális Kupa győztese is indulási jogot nyer.

A magyar klubok közül legutóbb a Dunaferr indult az akkori BEK-ben még 1996/97-ben, azaz 25 év kihagyás után lesz újra magyar csapat a legrangosabb európai klubsorozatban.

A Kontinentális Kupa története

Ahogy a korábbi, 1997-ben megszűnő BEK az Európai Hoki Ligán, majd az Európai Bajnokok Kupáján keresztül átalakult a 2014 óta működő, ma is ismert Bajnokok Ligájává, úgy vált az 1997-ben utódként életre hívott Kontinentális Kupa a második számú európai kupasorozattá. A kezdeti években a magyar bajnokság még három, majd két csapatot adhatott a mezőnyben, ma már csak az OB I győztesének jár indulási jog. A Nemzetközi Jégkorong Szövetség (IIHF) szabályai szerint az aktuális magyar bajnok a Kontinentális Kupában kap indulási jogot.

A lebonyolítási rendszer hasonló, mint a BEK utolsó éveiben: az első csoportkört négy csapat játssza (tavaly a bolgár, az izlandi, az izraeli és a török bajnok csaptak össze), innen egy csapat jut tovább a második körbe, ahol hét együtteshez csatlakozik, két négyes csoportra osztva. Ebben a fázisban száll be az Erste Liga győztese, vagyis 2019/2020-ban a Fradi is. A csoportköröket mindig egy helyszínen rendezik meg, egy-egy hosszú hétvége alatt, a csoportokban mindenki egyszer játszik mindenki ellen, így összesen három meccs jut egy csapatra. Itt már kaphatunk olasz, lett, szlovén, szerb, spanyol vagy ukrán bajnokot is ellenfélül. Ezekből a csoportokból is egy-egy csapat jut tovább a harmadik körbe, ahol csatlakozik hat, már olyan közel BL-szintű csapathoz, mint a Francia vagy a Fehérorosz Kupa győztese, a lengyel bajnoki második, vagy a kazah és horvát bajnok. Az IIHF Kontinentális Kupa 2019/2020-as kiírásának sorsolását az évi rendes IIHF-CC kongresszuson bonyolítják le június 21-én, Budapesten.

Az 1997-es magyar bajnokcsapat (FTC) a megszűnő BEK utódjául szánt elitligába, az Európai Hoki Ligába nem fért be, az első alkalommal kiírt Kontinentális Kupában viszont ott volt az Alba Volán és a Dunaferr társaságában. A Fradi bajnokként az első csoportkörben csatlakozott a mezőnyhöz, nem kellett selejtezőket játszania. Itt egyetlen pontot sikerült három meccsen szerezni, az Olimpija Ljubljana elleni 2-2-vel, ez pedig nem ért továbbjutást.

A magyar jégkorong fejlődése és nemzetközi szereplése

Magyarország 1927-ben január 23-án nyert felvételt a Nemzetközi Jégkorong Szövetségbe, azaz az LIGH-be - akkor még a francia volt a szervezet hivatalos nyelve, ezért a ma már szokatlan rövidítés. Az azóta eltelt 89 év során számtalan magyar hokisikernek örvendhettünk. Abban az évben, amikor tagok lettünk, részt vettünk a bécsi Európa-bajnokságon. 1928-ban a St. Moritz-i olimpián is ott voltunk. Az akkori válogatott két kiválósága Minder Sándor és dr. Lator Géza volt. Utóbbi a Magyar Jégkorong Szövetség első elnökeként is funkcionált. Budapest első, saját rendezésű nemzetközi jégkorongeseménye az 1929-es Európa-bajnokság volt. 1933-ban Magyarország nyerte a Főiskolai Világbajnokságot az olaszországi Bardonecchiában. A csapat tagjai Jeney Zoltán, dr. Bánkuti Árpád, dr. Mező Ferenc, dr. Rajkai László, Rotter László, Sátori Emil és Szamosi Ferenc voltak.

Tíz évvel a nemzetközi színtéren történő debütálásunk után, 1937-ben rendezték meg az első magyar bajnokságot, amelynek győztese a BKE lett. A bajnoki küzdelmek a II. világháború miatt csak egy évre szakadtak meg. 1945-ben ugyanis nem írták ki a bajnokságot, de a következő évben már igen, ráadásul tíz csapat vett részt a sorozatban. 1946-ban a BKE nyerte a pontvadászatot, ám ez volt az együttes utolsó bajnoki címe 1950-es megszűnése előtt. A nagy rivális Újpesti Dózsa jégkorong együttese négy évvel később, 1955-ben alakult meg.

1961-ben viszont átadták a Kisstadiont, amit a jeges sportok otthonának szántak. A pálya avatóján, a román válogatott elleni mérkőzésen Simon V. László, két gólt szerzett. A fővárosi létesítmények száma 1964-ben bővült az Újpesti Dózsa Megyeri úti nyitott műjégpályájával. 1964 tavaszán az új edzőgeneráció legígéretesebb alakja Rajkai László - az akkoriban már háromszor bajnokságot nyert FTC edzője - vette át a kapitányi tisztet a csehszlovák szakembertől és a következő évben a B csoportos vb-n szerzett 4. helyünkkel a világ 12. legjobb jégkorong válogatottja lettünk. 1977-ben Schell László huszonkét világbajnoki mérkőzésen működik közre játékvezetőként, - a tokiói B-csoportos vb-ről hívták meg a bécsi A-csoportos seregszemlére is - ez azóta is rekord a jégkorong történetében.

1980-ban a Ferencváros megszerezte sorozatban tizedik bajnoki győzelmét. A következő évben avatta a magyar jégkorongsport első vidéki bajnokát, a Székesfehérvári Volán Sport Clubot. A következő évtől az Újpesti Dózsa sorozata következett, amelyet az örök rivális Ferencváros csak egyszer tudott megszakítani. A hat bajnoki cím megszerzéséből Szeles Dezső előbb játékosként majd edzőként vette ki részét. Abban a csapatban is szerepelt egy legendás sor, Farkas József - Ancsin János (a XX. század magyar jégkorongozója) - Bodor Zoltán. 1996-ban a Dunaferr megnyerte első bajnokságát a BS-ben. Az 1997-ben volt utoljára fővárosi csapat (az FTC) a bajnok, a következő évtől kezdve a két Fejér megyei együttes - a Dunaújváros és a Székesfehérvár - osztozkodik az első helyeken mind a mai napig.

1998-ban harmadszor rendeztünk C-csoportos vb-t a BS-ben, amelyet meg is nyertünk Kercsó Árpád szövetségi kapitány vezetésével. 2001 a magyar jégkorong első nagy nemzetközi személyre szóló elismerésének éve. Dr. Pásztor Györgyöt - a IIHF Orvosi és Dopping Ellenőrző Bizottságának vezetőjét - beválasztotta a Nemzetközi Jégkorong Szövetség Hall of Fame-be. Az örökifjú Pásztor a Vörös Meteor jégkorong csapatával több alkalommal is bajnoki címet szerzett, majd a Nemzetközi Jégkorong Szövetség Orvosi és Dopping Ellenőrző Bizottságának volt a vezetője.

2003-ba két kiugró eredményt is elértünk. Válogatottunk felkészülési mérkőzésen az előző évi A-csoportos vb-n bronzérmes Szlovákiát győzte le, a Volán pedig megnyerte az Interligát. 2004-ben, 66 év után Székesfehérvárott ismét találkoztunk Kanada válogatottjával. A mérkőzésen nem vallottunk szégyent 5:4-es vereségünk ellenére sem. Ugyanabban az évben a tengerentúli bajnokság szünetelése alatt aktív NHL-es játékosok szerepeltek magyar bajnoki meccseken a Ferencváros színeiben (R. Lang, P. Svehla).

A válogatott szempontjából nagyon jó döntés volt, hogy a csapat gerincét adó Alba Volán a több fokozattal gyorsabb és keményebb osztrák bajnokságban készülhetett Pat Cortina irányításával a 2008-as szapporói világbajnokságra. Kijelenthető, hogy akkora örömöt magyar jégkorongszurkoló még nem élt meg, mint amit a magyar hokisok (Szuper Levente, Hetényi Zoltán, Tokaji Viktor, Horváth András, Szélig Viktor, Sille Tamás, Svasznek Bence, Kangyal Balázs, Ennaffati Omár, Ifj. Ocskay Gábor, Palkovics Krisztián, Vaszjunyin Artyom, Vas Márton, Peterdi Imre, Ladányi Balázs, Gröschl Tamás, Holéczy Roger, ifj. Kovács Csaba, Kóger Dániel) feljutása okozott az A csoportba. A magyar jégkorong-válogatott körül korábban nem látott médiafelhajtás alakult ki.

2009. március 24-én hajnalban hatalmas kár érte a magyar jégkorongot: szívelégtelenség következtében elhunyt a válogatott oszlopa, ifj. Ocskay Gábor. A svájci Klotenben rendezett A-csoportos világbajnokságon nagyon nehéz csoportban vitézkedtünk több mint 4000 magyar szurkoló támogatását élvezve. Még a Kanadától elszenvedett kilencgólos vereség után is még vagy negyven percig ünnepelték kedvenceiket a drukkerek - nem is nagyon tudták ezt hová tenni a juharlevelesek.

A magyar jégkorong fejlődése, és az utóbbi évek sikerei meghozták a nagyszámú szurkolóközönséget, amelynek legmarkánsabb bizonyítéka a hetedik magyar rendezésű világesemény, a Papp László Budapest Sportarénában megrendezett 2011-es jégkorong Divízió I-es vb, ahol minden mérkőzés telt ház előtt zajlott. Bizonyos mérkőzésekre olyan gyorsan elfogytak a jegyek, hogy nem is lehetett kapni hetekkel-hónapokkal az esemény kezdete előtt. A világbajnoksággal egy időben az Aréna melletti Sportmúzeumban megrendeztük a magyar hoki történeti kiállítását a kanadai Hall of Fame múzeum utazó gyűjteményével együtt. A számos - mintegy 2500 db - ereklye között René Fasel az IIHF elnöke adta át a Magyar Hírességek Csarnoka tagjainak a tagságot igazoló emléklapot és szobrot.

2014-ben a Dél Korea adott otthont a válogatottunk szereplésének, ahol a generáció váltás szükségességét az 5. hely is jelezte. Az utánpótlásban is komoly eredményeket értek el a hoki akadémiák csapatai élükön az ifj. Ocskay Gábor Jégkorong Akadémiával, hiszen a 2008-as felnőtt válogatott egyértelműen az 1993-as U18-as válogatott magjára épült. 2015. április 25-én egy új mérföldkőhöz érkezett a magyar hoki, mert jégkorong válogatottunk - nem a „csoda” folytán - másodszor jutott fel az elit osztályba a 16 legjobb csapat Világbajnokságába. Ezt a sikert a magyar jégkorong további fejlődésének köszönhetően óriási munkával és összefogással tudta elérni. Magyarországon már 19 szabványméretű pálya üzemel, Szapporó előtt ez a szám nem érte el a tízet. Mint ahogy René Fasel, az IIHF elnöke kiemelte a 2011-es budapesti világbajnokságon, „egy sportág sikeres jelenéhez és jövőjéhez nélkülözhetetlen a múlt ismerete”.

tags: #bajnokcsapatok #europa #kupaja #jegkorong

Népszerű bejegyzések:

• Mérkőzés- és játékosstatisztikák a két csapattól
• Fiatal tehetségek és a Horváth név a kosárlabdában
• Az Aranycsapat kapitánya
• A palánklabda története
• A legjobb szurkolók Hamilton szerint