Az NBA Kupától a Rájátszás Főcsoport-elődöntőkig: Részletes Információk
Az észak-amerikai profi kosárlabda-bajnokság (NBA) minden szezonban izgalmas kihívásokkal várja a csapatokat és a szurkolókat. Nem csak a hagyományos alapszakasz és rájátszás tartja lázban a közönséget, hanem egy új, szezonközi torna, az NBA Kupa is bevezetésre került, amely friss lendületet hozott a ligába.
Az NBA Kupa: Történet, Szerkezet és Jelentőség
Az előző évben az NBA először rendezett szezonközi tornát, amely saját győztessel és pénzdíjjal zárult. 2024-ben a torna NBA Kupa néven tér vissza az észak-amerikai arénákba és a képernyőkre világszerte.
A 2024-es NBA Kupa Menetrendje és Formátuma
Az NBA Kupa 2024. november 12. és december 17. között zajlik. Az NBA Kupa 2024 hét játéknapból és egy kieséses szakaszból áll. A csoportkört keddenként és péntekenként rendezik november 12. és december 3. között.
Míg a csoportkör és a negyeddöntők a helyi arénákban zajlanak, az elődöntők és a döntő már központi helyszínen, Las Vegas T-Mobile Arénájában kerül megrendezésre. Az NBA Kupa csoportjai a 2023/24-es NBA alapszakasz eredményei alapján kerültek kialakításra. A legjobb teljesítményt nyújtó csapatok az 1. kalapba, míg a gyengébbek a 2-5. kalapba kerültek. A szezonközi tornán a csapatokat szokás szerint keleti és nyugati konferenciák szerint osztják fel. Az NBA Kupa 2024 menetrendje szerint minden csapat négy csoportmérkőzést játszik. Azonos mérleg esetén először az egymás elleni eredmény dönt.
Fontos tudni, hogy az NBA Kupa negyed- és elődöntői szintén beleszámítanak az alapszakasz mérkőzéseibe, azonban a december 17-i döntő már nem.

Az NBA Kupa Hatása és Szponzorációja
Nagyon feldobta az NBA 2023-24-es kiírását az In-Season Tournament (IST), amit mi nagyon sok néven illettünk ebben az időszakban. Ezek között volt az NBA-kupa is, de ez egy, az európai sportokon és sorozatokon felnőtt sportrajongónak nem meglepő. Végül ez a tipp lett a nyerő, mert az NBA is belátta, hogy az In-Season Tournamentnél valami egyszerűbbet kell kitalálni, és megvették az NBA Cup kifejezést.
Az NBA bejelentette, hogy jövőre már ténylegesen NBA-kupának hívják majd azt a körülbelül kéthónapos sorozatot, amit a mostani kiírásban a Los Angeles Lakers nyer meg. Lesz saját névadó szponzora is, a Fly Emirates személyében, így teljesen hivatalosan Emirates NBA-kupa lesz a torna neve. Ez a cég ráadásul az NBA játékvezetőinek mezén is meg fog jelenni, ilyenre pedig még nem volt példa. A pár nap múlva esedékes All-Star-mérkőzés mérföldkő lesz az NBA és az Emirates életében is, hiszen a játékvezetők mezein attól az eseménytől feltűnik majd a légitársaság logója.
2025 Emirates NBA Cup | Who Will Capture The Cup?
Esélyesek és a Lakers Teljesítménye
A Boston Celtics mögött a Cleveland Cavaliers és a New York Knicks következnek az esélyesek listáján a Keleti Konferenciában. A Minnesota Timberwolves, Oklahoma City Thunder és Denver Nuggets a Nyugati Konferencia legesélyesebb csapataiként szerepelnek a fogadási szorzókban. Az NBA Kupa favoritjai mögött kissé lemaradva következik a Dallas Mavericks és a Golden State Warriors. A kieséses szakaszba jutott csapatok játékosai különböző mértékű jutalmat kapnak.
Annyira meglepő, hogy bár október és december között mennyit beszéltünk róla, ma már nem kerül túl gyakran szóba a kupa, amelyet a Los Angeles Lakers nyert meg. Vagyis pontosabban néha szóba kerül, de általában úgy, hogy a győzelemig 14-9-es mérleggel álló Lakers lejtmenetbe került a győzelem után, és most próbál visszakapaszkodni. Jelenleg 27-25-tel kilencedik nyugaton, és távolabb van a biztosabb playoff helytől (3,5 meccs a hátrány), mint a play-inből való kihullástól (2 meccs az előny).
A kupa jelentős sikert aratott, és amellett, hogy felpezsdítette az alapszakaszt, a csapatok is komolyan vették. A 2024. február 8-i adatok szerint az NBA jelenlegi állása a konferenciákban a következőképpen alakul:
| Konferencia | Csapat | Mérleg | Helyezés |
|---|---|---|---|
| Keleti | Boston Celtics | 39-12 | 1. |
| Cleveland Cavaliers | 33-16 | 2. | |
| Milwaukee Bucks | 33-18 | 3. | |
| New York Knicks | 33-18 | 4. | |
| Nyugati | Oklahoma City Thunder | 35-16 | 1. |
| Minnesota Timberwolves | 35-16 | 2. | |
| Denver Nuggets | 35-16 | 3. | |
| Los Angeles Clippers | 34-16 | 4. |
A 2026-os NBA Rájátszás: Főcsoport-elődöntők
Az észak-amerikai profi kosárlabda-bajnokság (NBA) 2026-os rájátszása április 18-án kezdődött el, és legkésőbb június 19-én ér véget. Összeállításunkban a 16 csapat részvételével zajló csatározások programját, eredményeit, legfontosabb időpontjait találják meg.

Keleti Főcsoport-elődöntők
Detroit Pistons (1.)-Cleveland Cavaliers (4.)
- Az összesített állás: 1-0
- Május 5.: Detroit-Cleveland 111-101
- Május 7.: Detroit-Cleveland
- Május 9.: Cleveland-Detroit
- Május 11.: Cleveland-Detroit
- Május 13.: Detroit-Cleveland (ha szükséges)
- Május 15.: Cleveland-Detroit (ha szükséges)
- Május 17.: Detroit-Cleveland (ha szükséges)
New York Knicks (3.)-Philadelphia 76ers (7.)
- Az összesített állás: 2-0
- Május 4.: New York-Philadelphia 137-98
- Május 6.: New York-Philadelphia 108-102
- Május 8.: Philadelphia-New York
- Május 10.: Philadelphia-New York
- Május 12.: New York-Philadelphia (ha szükséges)
- Május 14.: Philadelphia-New York (ha szükséges)
- Május 17.: New York-Philadelphia (ha szükséges)
Nyugati Főcsoport-elődöntők
Oklahoma City Thunder (1.)-Los Angeles Lakers (4.)
- Az összesített állás: 1-0
- Május 5.: Oklahoma-LA Lakers 108-90
- Május 7.: Oklahoma-LA Lakers
- Május 9.: LA Lakers-Oklahoma
- Május 11.: LA Lakers-Oklahoma
- Május 13.: Oklahoma-LA Lakers (ha szükséges)
- Május 16.: LA Lakers-Oklahoma (ha szükséges)
- Május 18.: Oklahoma-LA Lakers (ha szükséges)
San Antonio Spurs (2.)-Minnesota Timberwolves (6.)
- Az összesített állás: 1-1
- Május 4.: San Antonio-Minnesota 102-104
- Május 6.: San Antonio-Minnesota 133-95
- Május 8.: Minnesota-San Antonio
- Május 10.: Minnesota-San Antonio
- Május 12.: San Antonio-Minnesota
- Május 15.: Minnesota-San Antonio (ha szükséges)
- Május 17.: San Antonio-Minnesota (ha szükséges)
Részletes Elemzés: New York Knicks vs. Philadelphia 76ers
Ez könnyen lehet a második kör legérdekesebb, legizgalmasabb párharca. Mindkét együttes óriási hullámzásokra képes, de alapvetően nagyon közel állnak egymáshoz, egyébként is régi rivalizálás köti össze őket, két éve is szenzációs párharcot vívtak egymással, és annyi kérdés merül fel mindkét oldalon, hogy gyakorlatilag bármi, és annak ellenkezője is elképzelhető ezeken a mérkőzéseken.
A New York Knicks útja a rájátszásig
A Knicksnél a tavalyi keleti döntő után a legnagyobb változás az edzőcsere volt, a csapatát rendszeresen csapágyasra járató, a saját rotációja alól a széket kihúzó Tom Thibodeau a szezon végeztél távozott, a helyét pedig Mike Brown vette át. A vezetőség úgy vélte, hogy önmagában már az egy évvel ezelőtti keret is megfelelt egy bajnoki aspiráns felé támasztott elvárásoknak, a rotáció minőségben és mélységben is szintet lépett, így érdemi változásra csak az edzői székben volt szükség.
A New York az elmúlt évekhez hasonlóan ennek a szezonnak is bajnoki reményekkel indult neki, az első akadályokat pedig ennek szellemében is vette: a nyitómeccsen a Cavaliers, a folytatásban pedig a Celtics ellen arattak győzelmet. Egy ezt követő rövid hullámvölgyet egy ötmeccses győzelmi sorozattal törtek meg, de november végétől a naptári év végéig egy 14-3-as sorozattal stabilizálták a helyüket a keleti dobogón, közben pedig a Spurs ellen behúzták az NBA Kupa idei kiírását is. Az újévet követően azonban valami megtörni látszott, a csapat komoly hullámvölgybe került: egy hónapon belül kétszer is belenéztek egy négymeccses zakósorozatba, Josh Hart kiesését és az egyre nehezedő menetrendet már nem bírta el a csapat. Bár a kulcsembereket az idei szezonban a komolyabb sérülések elkerülték (az egyetlen visszatérő problémát Miles McBride kiújuló sérülései jelentették, aki emiatt közel két hónapig volt távol a csapattól), Brunsonék az All-Star szünet előtt kezdtek egyenesbe jönni. Január végén tízből kilenc, zsinórban pedig nyolc győzelmet arattak, egyre jobb formába lendültek, a cserehatáridő előtt pedig éppen McBride kiesése miatt is bővítették a rotációjukat José Alvaradóval, ráadásul meg tudtak szabadulni a létszámfelettivé váló Guerschon Yabuselétől, de a szezon végéig szerződtették Jeremy Sochant is. A csapat egy kevésbé domináns időszak után az alapszakasz végén ismét magasabb fokozatra kapcsolt, márciusban zsinórban hét, áprilisban pedig öt sikerig menetelt, végül 53-29-as mérleggel Kelet harmadik helyén jutott a playoffba.
A Philadelphia 76ers szezonja
A Sixers teljességgel hektikus alapszakaszt zárt, és a végeredmény sem sikerült igazán jóra. Ugyan 4-0-val nyitottak, de hamar elfogyott a lendület, és kisebb „minifutásokkal” operáltak - hol nyertek hármat egymás után, hol kikaptak ötből négyszer, de pár meccsel végig 50% felett mozogtak. Joel Embiid egészen februárig csak alig-alig játszott, ha néha pályára került, akkor is lomhának, sérültnek, ballasztnak tűnt, ami meglátszott a játékukon is, de aztán a center februárban elkezdett jobb fizikai állapotba kerülni, volt, hogy öt meccs alatt négyszer is 30 pont fölé jutott, kezdett alakulni a védekezése, és ekkor úgy tűnt, hogy vele akár oda is érhetnek valahova Kelet élcsapatai közé. Közben Paul George letöltött egy 25 meccses eltiltást, és egyébként sem igazán volt ura a helyzetnek, rengeteg sérüléssel, kihagyással küszködtek, és bár Tyrese Maxey klasszisteljesítményt nyújtott szinte végig, de egymaga nem tudta playoffba vinni a gárdát - aztán a playinben Embiid nélkül is legyőzték a támadásban értelmezhetetlen Orlandót, így hetedik kiemeltként kerültek be a playoffba.
Párharc a rájátszásban: Főbb kérdések és taktikai meggondolások
Az alapszakaszban 2-2-re végeztek egymással, de érdekes módon úgy, hogy mindig az aktuális vendégcsapat győzött: december 20-án New Yorkban nyert a Sixers még Embiid nélkül 116-107-re, majd két héttel később, január 4-én már a centerrel megerősödve, Tyrese Maxey 36 pontjával 130-119-re vették be a Madison Square Gardent.
Az Embiid-faktor
Az első és legfontosabb: az Embiid-faktor. Mi lesz vele támadásban, mi lesz vele védekezésben? Láttuk a Boston ellen, hogy vele ez egy teljesen más csapat mindkét oldalon, de azért nem az MVP-Embiidet látjuk - támadásban sem dob annyira jól, de a játéka így is domináns tud lenni, viszont lepattanózásban abszolút nincs akkora hatása, mint korábban, és védekezésben is lassabbnak tűnt, mint fénykorában. Mihez kezd vele a Knicks? Oké, akkor alapvetően ne ő fogja Embiidet, de akkor ki? Jó, de van még egy megoldás: kétmagasos felállás! Mitchell Robinson magasságban, erőben, lepattanózásban, akaratban, védekezésben éppen megvan Embiid ellen, Towns pedig kellően mobilis ahhoz, hogy besegítgessen gyenge oldalról, amúgy meg megnehezítse mondjuk Paul George dolgát - cserébe a túloldalon magasság- és erőfölényben lesznek a festékben, ami komoly matchup-fór lehet nekik. Talán így?
Plusz van egy olyan elképzelés is a Philly oldalán, hogy ha a Knicks magasít, akkor gyerünk alacsonyabbra: a Boston ellen váratlanul sokat és váratlanul hasznosan játszott együtt a kezdő Kelly Oubre Jr. helyett Quentin Grimesszal, vagyis egy gyorsabb, mozgékonyabb, alacsonyabb, de több playmakerrel bíró, támadásban jóval veszélyesebb ötössel. De ne kerüljük meg a fő kérdést sem: egyáltalán Embiid képes egészséges maradni? Ez a legfontosabb faktor. Ha igen, akkor a Philly bármire képes, szerintem nem rossz matchup nekik a New York vele a pályán, és képesek lehetnek elmenetelni akár a nagydöntőig is, de mikor láttuk utoljára azt, hogy egy teljes szériát lehozott jó formában, sérülés nélkül?
A Maxey-dilemma a Knicks számára
De jó, menjünk tovább: mit csinál a Knicks Maxey-vel? Ez a keret amúgy sem védekezik jól az alacsony, gyors hátvédek ellen, Maxey pedig kiemelkedő szezont fut és szupersztár-szintet hoz, a Boston elleni széria végén is ő döntött, úgyhogy nagyon nem mindegy, hogy az ő dolgát mennyire tudják megnehezíteni. Brunson biztosan nem fog rajta védekezni, Hartnak sem ideális a feladat, Anunoby néha odaérhet, de elsődlegesen Mikal Bridges dolga lesz lelassítani az ellenfél labdás vezérét. Még így is inkább Maxey lesz előnyben, és ha vele nem bír a New York, akkor végig „úton” lesz védekezésben, de Bridges hátul azért az első körben sem volt rossz - igaz, nem is volt megközelítőleg sem ilyen feladata.
A Knicksszel kapcsolatban pedig az idény kezdete (vagy már évek?) óta az a fő kérdés, hogy mi van akkor, ha a Brunson-Towns párost sikerül pick-and-rollra hívni - most erre egy Maxey-Embiid kettős jelentkezik, mindkettő alig fogható, mindkettő okos és jól olvassa a játékokat, ha pedig két ennyire támadható védőt lehet tetemre hívni, az nem szokott jót jelenteni akkor, amikor az ellenfélnél vannak olyan támadók, akik ezt megbüntetik.
Knicks támadás a Sixers védekezése ellen
De ne csináljunk úgy, mintha csak a labdának ezen a felén lennének ilyen kérdések. Kezdve azzal, hogy Brunsonra még olyan védők sincsenek, mint a túloldalon Maxey-re: Edgecombe lelkes, atletikus, de egy ilyen rutinos, okos, képzett karmester, mint Brunson, nem benne fog méltó ellenfélre találni, Maxey pedig nyilván nem foghatja fő riválisát. Marad Oubre Jr., aki máskor egy-egy időszakban sikeresen tudott előtte maradni, de idővel mindig Brunson felé billent a mérleg nyelve, ráválthat George, aki karrierje korábbi időszakában a kisebb támadók ellen tudott hatékonyan védekezni, de egyrészt már nem fiatal, másrészt neki valószínűleg máshol lesz dolga. Plusz ha mondjuk a Grimes-ötös van fent, akkor Oubre Jr.-ról kevésbé kell beszélni, mert nem, vagy kevesebbet játszik. Ráadásul a pick-and-rollok sem olyanok már a Philly ellen, mint régebben, Embiid jóval lassabban fordul, lassabban ér ki, vagy éppen vissza, ha kimozgatták, egy gyors, ügyes, okos hátvéd meg tudja táncoltatni annyira, hogy az már a Knicks előnye legyen. Ugyanis utóbbi kettő igazából abszolút Brunsonból és részben Townsból élt eddig.
Anunoby élete PO-szériáját hozta a Hawks ellen támadásban is, de egyáltalán nem arról volt szó, hogy ő kreált volna magának bármit, így az ő ponttermése teljes mértékben attól függ, hogy hányszor hozzák helyzetbe a többiek. Ehhez Brunson bontásain és kiosztásain túl Towns lesz a kulcs: a magasembert remekül használta a NYK a Hawks ellen, az utolsó meccseken szinte minden játékot átfolyattak rajta, sokszor kapta meg a labdát a könyökben, szépen osztogatott, mozgatta a társakat, gördülékeny volt vele a játék. Rá pedig igazán jó védő nincs a Phillynél, négyesben George nagyon kicsi lesz rá, egyedül Embiid védheti, de ha őt kimozgatják vele, vagy ha két magassal játszanak, akkor megvannak a mismatch-ek, és ha Towns ezeket büntetni tudja, akkor működik a Knicks támogépezete. Az ő játéka abszolút kulcsfaktor, ha meg tudja kapni a labdát bent, akár a gyűrűnek háttal, és ezzel terhet tud levenni Brunsonról kreálásban, játékindításban, helyzetkialakításban, akkor ők diktálhatják a tempót - ha nem, akkor viszont nagyon egysíkú lehet a játék, a Brunson hero ball pedig nem több a Maxey hero ballnál, sőt. Persze ezek a túloldalon is megvannak, Embiid és Maxey mellett George és Edgecombe is ez a kategória. PG viszonylag jó első kört csinált, jól dobott kintről, nem vállalt sokat, de egy szorosabb védekezés ellen fontos lenne, hogy ő is tudjon nyomást helyezni a védelemre, akár Anunobyt nagyobb erőbedobásra késztetni, míg Edgecombe-tól a Knicks védekezésétől függően kellenek a triplák, és/vagy az esetleges kreálások, hogy leütésből meg tudja verni az emberét, és pontokat termelni ezekből, második vagy harmadik szándékból.
Clutch helyzetek és mentális tényezők
Fontos még, hogy könnyen torkollhat ez a párharc sok clutch végjátékba. Mindkét együttesnek megvannak a maga erősségei és fegyverei, ha azok működnek az adott napon, a kulcsjátékosok jobb formát fognak ki az adott meccsen, akkor nyerhetnek, ha rosszat, akkor nem, de lesznek olyan derbik, amikor egy-egy döntés vagy dobás fogja jelenteni a különbséget a végén - clutch helyzetben pedig egyelőre inkább a Knicks lehet magabiztosabb. Ennek fő oka az, hogy Brunson rengeteg ilyen meccset nyert már meg, és bár Maxey sem rossz ebben, de nem olyan volumenben oldja meg a győztes játékokat, mint a New York irányítója, Embiid pedig nagyon sokszor omlott már össze igazán éles helyzetben - amikor egy-egy játék döntött győzelem és vereség között, hajlamos volt elbújni, passzívvá válni, vagy olyan mentális falnak rohanni, ami meggátolta őt a sikerben. Mivel várhatóan szoros párharcnak nézünk elébe, ezek az 50-50-es végjátékok eldönthetik a továbbjutást, hiszen lesznek napok, amikor a Knicks játéka érvényesül, lesznek, amikor a Sixersé, ezeket meg kell nyerni annak a csapatnak, amelyiknek éppen olyan napja van, de lesznek azok a clutch helyzetek, amik mindkét irányba eldőlhetnek - és az fogja megnyerni a szériát, aki ezekben magabiztosabban, hideg fejjel tud teljesíteni.
Összegzés és kilátások
Összességében szinte más sincs, csak kérdés, rengeteg forgatókönyv érvényesülhet, mindkét gárdának megvan a maga esélye a továbbjutásra, nem lenne nagy meglepetés egyik fél sikere, akár magabiztos és egyértelmű sikere sem. Viszont a Knicks mellett előzetesen talán több minden szól: eleve övék a pályaelőny, ráadásul pihentebbek is, plusz róluk könnyebb elhinni, hogy egészségesen hozzák le a szériát, mint a nagy potenciállal bíró, de bizonytalanabb Sixersről.
Mindkét gárda sok csalódást okozott már a szurkolóinak az elmúlt években, a Philadelphia gyakorlatilag Embiid legjobb éveiben sem jutott el a keleti döntőig, ahhoz képest sokkal ingatagabb lábakon áll, de ha minden a tervei szerint alakul, akkor nem szabad leírni, míg a Knicks tulajdonképpen Kelet fő esélyeseként kezdte az idényt a riválisok lebomlása miatt. Ha nem is most vagy soha effektus ez mindkét gárdánál, de valami hasonló, ha most is elbukik a New York, akkor ott valamit változtatni kell, a Phillynél pedig az idő nem feltétlenül Embiidnek és George-nak dolgozik, most lehet esély a fentiek miatt. Viszont mindkét gárdával kapcsolatban jelentős a pesszimizmus és a szkepticizmus az utóbbi évek csalódásai, leolvadásai miatt, teljes joggal.





