Bajnokok Ligája és Európa-liga: Történelmi áttekintés és az új korszak
Az európai klubfutball és kosárlabdázás története során a különböző szervezetek és ligák vetélkedése mindig is meghatározta a sportágak fejlődését. Míg a labdarúgásban az UEFA egységesen irányítja a sorozatokat, a kosárlabdában a múlt század végén éles konfliktus alakult ki a FIBA és az újonnan alakult Euroleague Basketball között.
Az európai kosárlabdázás első számú klubsorozatának az 1958-as kezdetektől egészen 2000-ig a Nemzetközi Kosárlabda Szövetség (FIBA) által rendezett Bajnokcsapatok Európa Kupája (BEK) számított, melyet 1996-ban kereszteltek át Euroligára. 2000 nyarán megalakult a Euroleague Basketball nevű társaság, amely a legerősebb nemzeti ligákat tömörítő, a FIBA európai szervezetétől független ULEB-bel karöltve szakított a nemzetközi szövetséggel és elindította saját kupasorozatát. Az Euroliga márkanevet korábban le nem védő FIBA kénytelen volt új nevet adni saját sorozatának, így született meg a Szuproliga (SuproLeague).
A 2000/2001-es szezonban tehát párhuzamosan két európai topbajnokság is létezett. A szezon végeztével mindkét szervezetnél rájöttek arra, hogy szükséges egyesíteni a két sorozatot. Az átszervezett Euroliga instant sikerének és a tehetősebb klubok támogatásának köszönhetően a Euroleague Basketball került nyerő pozícióba, a FIBA-nak el kellett fogadnia a feltételeiket. Másfél évtizeddel később döntöttek úgy a FIBA-nál, hogy megpróbálják felvenni a versenyt: 2015-ben megszületett a FIBA Európa-kupa, 2016-ban pedig a Bajnokok Ligája.
Az UEFA új időszámítása a labdarúgásban
Miközben a kosárlabdában a szervezetek rivalizálása jellemző, az Európai Labdarúgó-szövetség új szintre emeli a szurkolás élményét - a három legrangosabb európai kupasorozat új lebonyolítási formában, több csapattal, sokkal nagyobb izgalmak közepette indul útjára ősztől. Ősztől a három liga 96 csapatos összlétszáma 108-ra növekszik.
A legfontosabb, hogy a jól megszokott, négycsapatos csoportkör intézményét száműzi a szövetség, helyette mind a 36 csoportkörös csapat egy ligában fog szerepelni. Hasonlóan, mint bármely nemzeti bajnokságban. Az UEFA tájékoztatójában leszögezte, az új rendszerben sorsolás alapján fog eldőlni, ki kivel mérkőzik a ligaszakaszban. A korábbi, klasszikus csoportkörben 33 százaléka volt a mérkőzéseknek rangadó - az első és második kalapból sorsolt csapatok találkozói - ez a szám viszont az új rendszerben 50 százalék lesz.
Versenyrendszerek és lebonyolítás
Az új rendszer szabályai szerint a 36 csapatos tabella első nyolc helyezettje automatikusan bejut a nyolcaddöntőbe, a 9. és 24. helyezett kluboknak pedig „pótselejtezőt” kell játszaniuk a legjobb 16 mezőnyébe jutásért. Fontos szempont, hogy minden mérkőzés éles és kiegyenlített legyen, így minden csapat két ellenfelet fog kapni az első kalapból, kettőt a másodikból, kettőt a harmadikból és ugyanúgy kettőt a papíron leggyengébb együtteseket tömörítő negyedikből.
| Jellemző | Régi rendszer | Új rendszer |
|---|---|---|
| Csoportkör | 4 csapatos csoportok | 36 csapatos egységes liga |
| Rangadók aránya | 33% | 50% |
| Továbbjutás | Csoportból | Közvetlen + pótselejtező |
Magyar részvétel és közvetítési változások
A selejtezős lebonyolításban nem eszközölnek különösebb módosítást, a magyar csapatok száma, valamint továbbjutási, esetleg főtáblára jutási esélyei nem változnak. A honi bajnok ugyanúgy a Bajnokok Ligája selejtezőkörének első fordulójában kezdi a szereplést, amennyiben viszont elveszíti a párharcot, rögtön a harmadik számú kupasorozat selejtezőjébe kerül.
Az új lebonyolítási formán túl a magyar szurkolók új platformokon követhetik ősztől a Bajnokok Ligája küzdelmeit, mivel az elitsorozat legnépszerűbb mérkőzései ezentúl nem a közmédia csatornáin, hanem az RTL felületein, illetve streaming platformján lesznek követhetők.
tags: #bajnokok #ligaja #vs #europa #liga
