Vidnyánszky Attila rendezésében: A Körhinta a Nemzeti Színházban
A Nemzeti Színház és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészei egyedülálló, műfajokat átívelő előadást hoztak létre. Ez a költői színházi produkció a prózát, a táncot és a zenét egyesíti, felejthetetlen élményt ígérve a közönségnek.
A történet és a dráma
A Körhinta története az ötvenes évek Magyarországán játszódik, egy olyan időszakban, ahol a közös földművelői sorsot „felkaroló” termelőszövetkezetek jelentik az új társadalmi rendet. Azonban ez az új rend nem mindenkinek felel meg.
Az előadás központi témái a szerelem, a föld, a házasság és az érdekek ütközése. Felmerül a kérdés: vajon melyik a fontosabb? A fiatalok boldogsága, vagy az, hogy - évszázadok paraszti törvénye szerint - egyesüljenek a birtokok, amelyek majd megélhetést jelentenek egy új család számára? Lehet-e a pillanat boldogságára jövőt építeni, vagy erősebb a társadalom törvénye, a józan ész, mint két ember egymás-akarása?
Pataki István például ki akar lépni a szövetkezetből, és a lányát, Marit - földegyesítés okán - egy egyéni termelőhöz kívánja feleségül adni. Mari azonban mást szeret, Mátét, aki viszont a szövetkezetben keresi és találja meg a boldogulását. Mari szembeszáll az apjával, aki a szóváltás csúcsán baltával támad a gyerekére, mire a lány elmenekül otthonról és összetalálkozik Mátéval.
A klasszikus filmfeldolgozás öröksége
A Sarkadi-novella alapján készült Körhinta a magyar filmtörténet egyik klasszikusa. Fábri Zoltán rendezése 1956-ban a cannes-i filmfesztiválon Arany Pálma jelölést kapott.
Két főszereplője, Törőcsik Mari és a nem sokkal később tragikus körülmények között elhunyt Soós Imre a korszak meghatározó csillagai voltak. A vásári körhinta szédítő forgásában Soós Imre odakiáltja Törőcsik Marinak: „Repülünk, Mari!”. Ez a két szó ma is a fiatalok igazságát, a szerelem és a szabadság szédítő mámorát hirdeti.
Vidnyánszky Attila rendezői víziója
Vidnyánszky Attila számára a történet személyes és társadalmi szála közül elsősorban a személyes a fontos. Kiemelten foglalkozik a szerelem erejével, hatalmával, és a beteljesülő szerelemben rejlő jövő lehetőségével.
Akik látták a János vitéz és a Johanna a máglyán rendezését, megtapasztalhatták, hogy Vidnyánszky Attila az érzelmek sodró erejét grandiózus színpadi kompozíciókban viszi színre. A nagyszerű szereposztás mellett a produkció dinamizmusáért a Honvéd Táncegyüttes is felel.
Szereplők és alkotók
A Vidnyánszky Attila nagy sikerű rendezésében megelevenedő történet főbb szerepeiben a Nemzeti Színház színművészei és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes táncművészei lépnek színpadra.
Színművészek:
- Szász Júlia
- Berettyán Nándor
- Farkas Dénes
- Szűcs Nelli
- Varga József
Valamint a Magyar Nemzeti Táncegyüttes táncművészei és zenekara.
Alkotói csapat:
- Zene: Lakatos Róbert
- Díszlet: Mira János
- Jelmez: Zs. Vincze Zsuzsa
- Rendezőasszisztens: Kernács Péter
- Forgatókönyv, dramaturg: Zs. Vincze Zsuzsa
- Társrendező-koreográfus: Zsuráfszky Zoltán
- Rendező: Vidnyánszky Attila
Előadás időpontja
Az előadásra 2022. január 31-én, hétfőn 19:00 és 21:00 óra között került sor a Nemzeti Színházban. Jegyvásárlás korábban elérhető volt.
tags: #balazs #varga #mlsz #szigetbecse
