Bálizs Bence: A Magyar Jégkorongkapus Pályafutása és Visszatérése

Bálizs Bence, a magyar válogatott jégkorongkapus, nemrégiben szerződést bontott eddigi klubjával, a Sparta Sarpsborggal. Egy nappal később már ki is derült, hol folytatja, ugyanis az FTC-Telekom publikálta a magyar válogatott kapus megszerzését. Az 1990-ben született székesfehérvári hálóőr számára ismerős lesz a Tüskecsarnok, ugyanis 2015 és 2022 között a MAC kötelékében szerepelt. A fővárosi csapatnál töltött éveket követően előbb Lengyelországban, utána Norvégiában védett, mindkét ligában 92% körül kapusteljesítményt hozott.

A kezdetek és egy különleges név

Székesfehérváron ismerkedett meg a sportággal, folyamatosan haladt előre, 2008-ban mutatkozott be az Alba Volánban. 2010. decemberében már a felnőtt válogatott kapuja előtt állt egy felkészülési tornán. A jégkorong világába lépve Bálizs Bence neve már korán feltűnt. Egy rajongója így emlékezett vissza az első találkozásra vele: „Te voltál az első jégkorongjátékos, akit megismertem.” Bálizs maga is elmondta: „Amikor én először beírtam a nevem, nekem Bálizs Anett színésznőt dobta fel.”

A név ritkasága miatt gyakran adódnak érdekes helyzetek. „Elég ritka név. Zala megyében tudok még egy Bálizs Andrej nevű emberről. Úgy tudom, hogy a Bálizs név Szerbiából ered, a Balicból magyarosodott. Sokszor előfordult, hogy itthon sem értették a nevemet, nemhogy külföldön. Pizzarendeléskor már belefutottam olyanba is, hogy a dobozra Párizs Bencét írtak. Nem is igazán szoktak a teljes nevemen szólítani, mindenki csak Bencének hív.”

A történelmi kapusgól

2011-ben egy rendkívüli bravúr fűződik a nevéhez, gólt ütött a Brassónak a Mol Ligában. Ez az év különösen emlékezetes maradt, hiszen 2011-ben egy nem mindennapi dolgot vitt véghez a Mol Ligában: gólt lőtt. Egyik interjújában elhangzott: „A gólom? Pontosan. A nevedhez hasonlóan az sem gyakori, hogy egy kapus gólt lő.”

Bálizs Bence így emlékszik vissza a gólra: „Kicsit az a bajom vele, hogy egy gól - próbálom hajszolni a másodikat. De ez olyan dolog, amit kiskorom óta mindig el akartam érni. Gyakoroltam rá sokat, meg én azért elég sokat használom az ütőmet. Többet, mint itthon szinte bárki. Ebből persze voltak eladott korongok meg bekapott gólok is.” Ez a sporttörténelmi első gól, amelyet magyar kapus jégkorong-mérkőzésen szerzett, 2011. szeptember 13-án a Sapa Fehérvár AV19 - Fenestela Brassó jégkorong Mol Liga-mérkőzésen született.

A magyar jégkorong A csoportos tagsága és a válogatott

A közelmúltban a magyar jégkorong-válogatott történelmet írt, amikor Bálizs Bence vezérletével első alkalommal sikerült bennmaradni az A csoportban. Bálizs így nyilatkozott erről az eredményről: „Ez a mostani vb-szereplés annak a bizonyos polcnak a legtetejére kerül? Remélem, nem. Félig-meddig keserédes a bennmaradás. Jobban szeretem, ha valamiért megdolgozok/megdolgozunk, mintsem, hogy valaki által megkapjuk. Mondhatni, hogy ez most nem rajtunk múlt. Megadtuk magunknak a sanszot, hogy Svájc győzelmén múljon a bennmaradás, de jobb lett volna úgy lezárni a tornát, hogy ne azon kelljen izgulni, hogy egy másik csapat mit játszik.”

A bennmaradás kérdése kapcsán az is felmerült, hogy a kazahok elleni győzelem elegendő érv-e a helytállásra. „Ez igaz, de mindhárom A csoportos vb-szereplésünknél három pontot szereztünk, mégis most tudtunk bent maradni. Az a bajom, hogy tök jó ez a három pont, de nem elég. Nem szeretem a „magyar matekot”. Amit tudunk, azt irányítsuk mi. Nekem az a halálom, amikor gólkülönbséget nézegetünk, meg a többi csapat eredményeiben reménykedünk. Hosszú távon nem kifizetődő, ha másoktól várjuk a segítséget.”

Felkészülés és a csapat dinamikája

A bolzanói divízió I-es világbajnokságtól hosszú út vezetett idáig, de már a felkészüléskor látszott, hogy sok van ebben a csapatban. A felkészülés során a válogatott komoly ellenfeleket is legyőzött: „Az osztrákokat megvertétek kétszer, a norvégokat szintén, és a dánokat is legyőztétek egyszer.” Bálizs Bence azonban óvatosságra intett: „Óvatosan kell bánni azzal, hogy megvertük az osztrákokat. A felkészülés kezdeti fázisában történt mindez, amikor még ment az osztrák döntő, az AHL-ből és az NHL-ből pedig egy-két játékosuk nem jött haza hozzájuk.” A hangsúly ekkor még a rendszer finomhangolásán volt. „Nekünk az elején arra volt szükségünk, hogy lássuk, hogyan működik az a rendszer, amit kitaláltunk. A finomhangoláson volt a hangsúly.”

A felkészülés szervezettsége is kiemelkedő volt: „A felkészülésünk borzasztóan jól volt megszervezve. Itthoni turné, csupa olyan helyre jutottunk el az országban, ahol nem nagyon van profi hoki. Úgy gondolom, az csak hozzátesz a magyar jégkoronghoz, ha egyre többen láthatják a felnőtt válogatottat. Hosszú idő után most először profi légkör van a szövetség és a csapat körül is.”

Fiatalok és edzői stáb

A válogatott Dániába a legjobb góllövők nélkül indult, akiket fiatalokkal kellett pótolni. Bálizs Bence rangidősként így látta a helyzetet: „Azt már megtanultam, hogy olyan dolgokkal, amiket nem tudok kontrollálni, nem foglalkozom. Ez is egy ilyen helyzet volt. Károghattam volna én is, hogy ‘így azért sokkal nehezebb lesz nekünk’, de ettől még az én munkám nem változik meg.” Hozzátette: „Ha egy rutinosabb játékos van előttem, akkor könnyebbé teheti a dolgomat, de ugyanúgy vannak olyan szituációk, amikor meg kell fognom a korongot, és tartást kell adnom a csapatnak.”

A fiatal játékosok remekül helytálltak: „A fiatalok közül nagyon sokan helyt álltak és megmutatták, hogy van bennük potenciál. Nem okozott különösebb nehézséget, hogy jó hangulat alakuljon ki az öltözőben, a legtöbbjükkel évek óta megvan a jó kapcsolat.” Az edzői stáb munkája is kulcsfontosságú volt. „Az nagyon sokat hozzátett, ahogyan kezelt minket az edzői stáb. Levetkőztük a kommunista módszereket. Úgy volt felépítve a program, hogy szeress odajönni, akarj ott lenni, és 100 százalékban csak a munkáddal kelljen foglalkoznod, utána pedig menj haza és pihenj.” Ez a megközelítés nagyban hozzájárult a játékosok frissességéhez: „Ez egy különleges dolog, ami sokat segített abban, hogy mindig frissek legyünk az edzéseken.”

A felkészülés során az edzők a mentális fáradtság elkerülésére is nagy hangsúlyt fektettek: „Az elején nagyon sok videózás volt, ami fejben nagyon fárasztó tud lenni. Ha még délutánra beraknak egy videózást, estére pedig meetingeket, akkor hamar betelik a pohár, és az embernek 2-3 hét alatt hányingere lesz a hokitól. Egy nyolchetes felkészülés alatt ezeket mindenképp el akarjuk kerülni, és ez most sikerült is.”

A sűrű vb programban elkerülhetetlenek a hullámvölgyek, és becsúsztak nagyobb arányú vereségek is, mint például a Svájc elleni 10-0, vagy Dánia ellen, ahol 2-0-ról lett 2-8. A csapat reakciójáról Bálizs elmondta: „Mivel az edzői stáb mindent elég reálisan kezel, ezáltal a fiataloknak nagyon könnyű volt, hogy ne azzal foglalkozzanak, mit gondol a külvilág, hanem csak arra összpontosítsanak, hogy az edzők és az idősebb játékosok az ő pártjukon állnak. Szerintem nem volt azzal probléma, hogy ezeket a helyzeteket kezeljék, legalábbis hozzám nem jutottak vissza ilyen hangok.”

Az edzői stáb szerepe különösen fontos volt Majoross Gergely személyével: „Többször is említetted már az edzői stáb szerepét. Mit jelentett számotokra, hogy az A csoportban először volt magyar szövetségi kapitánya a válogatottnak? Végre! Örülök, hogy van most már olyan edzői garnitúránk, amivel ez lehetséges. Ez nagy fegyvertény a jövőre nézve.” Majoross Gergelynek a kultúraépítés a célja: „Ami nekem igazán szimpatikus, hogy Majoross Gergely kultúrát szeretne építeni a nemzeti csapatnál.”

Ez a kultúraépítés a szurkolói kapcsolattól a csapat teljesítményéig terjed: „Amikor fiatalon felkerültem a válogatottba, nagyon nagy kultúrája volt a szurkolók és a csapat közötti kapcsolódásnak. Az egész a szapporói feljutással kezdődött. Nyilván mindenki tudta, hogy Svájcban ki fog esni a csapat, de utána a következő vébéken - és mindenhol máshol is - ott voltak velünk a szurkolók. Itthon akármilyen minőségű meccsekkel is, de többször is megtöltöttük a Papp László Sportarénát.” Azonban ez a kapcsolat az évek során meggyengült: „Ez azóta valamelyest átalakult. Sajnos, volt jó pár év, amikor a szövetség, a válogatott és a szurkolói brigád közti kapcsolat megszakadt. Ennek az oka több tényezőre bontható, de az egyik legfontosabb talán az, hogy az a szurkolói generáció, amely akkor nagy hévvel jött ki a meccsekre, azóta felnőtt. Családjuk lett, és élik az életüket. Az ő utánpótlásuk még nem alakult ki teljesen, de kultúraként ez az, amit szeretnék visszaépíteni.”

A csapat játéka is hozzájárul az építkezéshez: „Biztosan könnyebb lesz az építkezés, ha olyan színvonalon játszotok, mint például a kazahok ellen. Nagyon jó volt hátulról nézni a csapatot. Könnyű dolgom volt kapusként. Tiszta lövéseket kaptam, nem jöhettek oda a kapu elé lábatlankodni a kazahok, és nagyon jól betartottuk azokat a dolgokat, amiket a videózáson megbeszéltünk.” A vb tapasztalataival felvértezve Bálizs Bence így vélekedik a kultúraépítésről: „Nagyon jó kezdet volt ez, főleg úgy, hogy tavaly ilyenkor vagy még később állt fel az új szövetség. Relatíve rövid idejük volt építkezni, de ebből tanulván azt gondolom, hogy a jövő év sokkal könnyedebb lesz. Látják az idei hibákat, miben és hol lehet javulni. Abszolút pozitívan tekintek a jövőbe. A magunk részéről azzal tudunk ehhez hozzátenni, ha megőrizzük az A csoportos tagságunkat, esetleg felkészülési mérkőzéseket vagy tornákat nyerünk.”

Egyéni teljesítmény és a jövő feladatai

A bennmaradást illetően a csapat a torna előtt bizakodó volt: „Mindenki érezte, hogy most meglehet. Érdekes, de én nem a kazahokra gondoltam mint potenciális riválisra, hanem a norvégokra és a dánokra. Nem is annak alapján, hogy Miskolcon megvertük őket, én már jóval előbb kacérkodtam ezzel a gondolattal. A beosztás nem kedvezett nekünk, az időpontok nem voltak túl barátiak, de a feljutó csapatoknak ez a sorsuk. Jövőre jobb lesz, mivel hetedikként maradtunk bent. Ha megverjük a norvégokat, akkor még inkább megkönnyíthettük volna a saját dolgunkat a következő világbajnokságra.”

A norvégok elleni meccs különösen emlékezetes volt Bálizs számára. „Évek óta ott játszol, és talán nem túlzok, ha azt mondom, hogy azon a meccsen védtél a legjobban.” Hozzátette: „A kazah és a norvég meccset nagyjából egy lapon említeném a saját teljesítményemet illetően. Egyénileg kicsit csalódott voltam a németek elleni mérkőzés után, mert egy „kiválóbb” teljesítménnyel akár a pontszerzés is meglett volna. Sajnos el kell fogadnunk, hogy három pont megszerzéséhez kiváló játék kell majdnem mindenkitől. Tíz nap alatt nagyon nehéz három kiváló mérkőzést lehozni, ilyen szempontból jól abszolváltuk ezt a tornát.”

A jövőbeli célokat illetően Hári János a torna után a Nemzeti Sportnak azt mondta, hogy a „dánok és a norvégok szintjét kell elérni”. Bálizs Bence reálisan értékeli a helyzetet: „Az a csoda kategória. Az utolsó két percben megverni Kanadát komoly teljesítmény, egy kis szerencsével kiegészítve. Ha játszanak tíz meccset, nyolcszor-kilencszer vélhetően nem ez az eredmény. De ezért szépek ezek a tornák, mert egy meccsen bármi megtörténhet. Ami pedig a kérdésedet illeti, öt évet tippelnék, de ehhez sok minden kell. Az biztos, hogy szükségünk van olyan játékosokra, akik külföldi, első osztályú bajnokságokban - ha nem is meghatározó játékosként -, de folyamatosan lehetőséget kapnak. Ez máshogy nem megy. Sajnos az itthoni ligában nincs meg az az a terhelés, az a minőségű hoki, ami ezt támogatná.”

Légiós évek és a hazatérés okai

A világbajnokság előtt már nyilvánosságra került, hogy Bálizs Bence az FTC-be igazol. Ennek okairól így nyilatkozott: „Az én kérésem volt, hogy zavarjuk le minél előbb.” Arra a kérdésre, hogy egy sikeres szerepléssel, egy jó egyéni teljesítménnyel kedvezőbb ajánlatot is kaphatott volna-e, a következőket mondta: „Nagyon sokat beszélgettem erről az ügynökömmel, és azt látom, hogy azokat a játékosokat, akiknek a neve mellett ott van a magyar zászló, nem keresik a piacon. Az, hogy az Erste Liga ott van az önéletrajzomban, sajnos inkább lefelé húz, mintsem segítene jobb helyre kerülni. Nehéz kikerülni a piacra és egy olyan bajnokságba eladni magamat, amivel magasabb polcra tudok kerülni, és a fejlődésemet szolgálja.”

A norvég bajnokság légiósként fejlődési lehetőséget nyújtott. „A norvég bajnokság ilyen volt. Ebben egyetértünk, de európai szinten annak a ligának nincs akkora renoméja. Összességében az volt a legcsábítóbb, hogy egy erősebb bajnokságban játszhatok.” Bálizs elismerte, hogy bizonyos forgatókönyvek más eredményt hozhattak volna: „Ha mondjuk, a németek elleni meccset lehozom nulla kapott góllal, és nyerünk, meg a norvégokat is megverjük, akkor talán más a helyzet. Nem tudom, hogy egy 35 éves magyar kapust melyik topligába szeretnék elvinni, ezt a forgatókönyvet nem ismerjük. Az eddigi karrierem úgy nézett ki, hogy szinte mindig előrébb lépdeltem, és ezt most is tudtam tartani.”

Tavaly tavasszal kétéves szerződéshosszabbítást írt alá Norvégiában, mégis váltott. A távozását a norvég klub meglepően jól fogadta: „Ennek egyfelől családi oka volt. Nem szerettem volna már ide-oda utazgatni, amennyire lehet, maradjunk egy helyen. A Fradi kifizette a kivásárlási áramat, az ügynököm pedig intézett minden mást. Borzasztóan jó viszonyban váltunk el, még az edző is felhívott és gratulált. A magyar tapasztalatokból kiindulva meglepően jól fogadták a távozásomat.”

A Fradi ajánlatának két kulcsfontosságú eleme volt: „Két dologgal. Az egyik a liga (a Ferencváros, hasonlóan a Fehérvárhoz, jövőre az osztrák ligában indul), a másik pedig, hogy itt is kétéves szerződést kaptam, ezzel be vagyok biztosítva. Megvan az a luxus az életemben, hogy a feleségem azt mondta, ahová megyek, oda jönnek ők is a gyerekkel, amiért nagyon hálás vagyok neki. Így könnyű tervezni és arra fókuszálni, hogy eggyel előrébb lépjek a karrieremben. Az ügynökömmel korábban azon dolgoztunk, hogy légiósként kerüljek be ebbe a ligába, de magyarként ez nem volt realitás. Egy kérdőjelesebb, amerikai egyetemi bajnokságról jövő kapust előbb elvisznek, mint mondjuk engem.”

Karrier összefoglaló és jövőbeli célok

Bálizs Bence pályafutása során több klubban is megfordult, jelentős tapasztalatokat szerezve itthon és külföldön egyaránt:

A nemrégiben véget ért világbajnokság végeredményét kommentálva Bálizs Bence elmondta: „Sajnálom Svájcot. Nagyon kemény, hogy két döntő alatt nem tudtak egyetlen gólt sem lőni. Nagyon szimpatikus a kapusuk, Leonardo Genoni, hosszú ideje van már ott, szurkoltam nekik, de két olyan csapat állt egymással szemben, akiknek már nagyon érett a győzelme.”

Saját egyéni teljesítményét értékelve és a jövőbe tekintve Bálizs Bence a következőket fogalmazta meg: „Egy volt kapusedzőmmel mindig arra jutottunk, hogy én egy jó kapus vagyok, de nüanszokon múlik, hogy nagyszerű legyek. Most is ez volt a helyzet. Ez egy jó vébé volt, de lehetett volna akár nagyszerű is. Arra szeretném felhasználni az elkövetkezendő egy-két szezont, hogy felkészítsem magam arra, hogy ne csak három pontot szerezzünk a világbajnokságon, hanem akár négyet-ötöt-hatot. Szeretnék úgy elérni nagy dolgokat, hogy azokat utánam valaki túlszárnyalja. Ettől fog fejlődni a magyar hoki. Nagyon remélem, hogy nem én leszek az a magyar kapus, aki a legmagasabbra jut az A csoportban. Csapatként az feladatunk, hogy állandósítsuk ezt a teljesítményt a következő években, utána pedig jöjjön el az áttörés, és jussunk be a legjobb nyolcba.”

Bálizs a 2024-es divízió I-es világbajnokságon vezérré lépett elő, szenzációs teljesítményt nyújtott. Korea és Japán ellen is mindössze egyszer kapitulált. Az olaszok és a szlovénok ellen záporoztak a lövések a kapuja felé, de legtöbbször a helyén volt. Olaszországot 3-2-re verte hosszabbítás után a magyar válogatott, Szlovéniát a rendes játékidőben 2-1-re. Az olaszok ellen már a hosszabbításban jártunk, amikor kifejelt egy korongot a felső sarokból, majd lényegében az ellentámadásból Varga belőtte a győztes magyar találatot. A szlovénok ellen is nagy nyomás nehezedett a kapujára, az utolsó másfél percben, amikor az ellenfél már levitte a kapusát, és létszámfölényben támadott, de nem találták meg a rést. Az egész tornán a lövések 95 százalékát ártalmatlanította, ezzel a rangsorban a második helyre került. A 2024-es feljutás egyik vezéregyénisége volt a hokikapus.

A válogatott jövője és a 2025-ös keret

A magyar jégkorong jövőjét illetően a 2025-ös férfi jégkorong világbajnokságra már most is láthatóak a potenciális kerettagok. A válogatott tagjai között szerepelnek:

• Erdély Csanád
• Bálizs Bence
• Horváth Dominik
• Vay Ádám
• Garát Zsombor
• Hadobás Zétény
• Horváth Milán
• Nilsson Henrik
• Ortenszky Tamás
• Szabó Bence
• Szathmáry Simon
• Tornyai Gábor
• Ambrus Gergő
• Galló Vilmos
• Hári János
• Horváth Bence
• Laskawy Ferenc
• Mihalik András
• Mihály Ákos
• Nagy Krisztián
• Németh Kristóf
• Papp Kristóf
• Szongoth Domán
• Terbócs István
• Vincze Péter

tags: #balizs #bence #jegkorong

Népszerű bejegyzések:

• Új érkezők és stratégiai lépések a Győri ETO-nál
• Ismerje meg a Balti államok küzdelmeit
• Real Madrid legendák mérkőzésszámai
• londoni olimpiai helyszín
• ZKTE U16 helyzete a magyar kosárlabdában