Az Újpesti Torna Egyesület és a labdarúgás születése: Egy város sporttörténetének hajnala
Száznegyven esztendővel ezelőtt Újpest teljesen másképp festett, mint manapság. A település alig néhány évtizeddel korábban, 1840-ben jött létre. A község kezdetben lassan fejlődött, és még az sem segített rajta, hogy 1846-ban a legelső, Pest és Vác között haladó magyar vasúti szerelvény - a rajta utazó, az eseményről tudósító Petőfi Sándorral - elsőként éppen Újpest határában állt meg. A minőségi tömegközlekedés rengeteg új lakót vonzott a fővárosi északi szomszédságába, a település pedig a következő két évtizedben iparos-polgári nagyközséggé fejlődött.
A sok helyről érkezett új lakók gyorsan sajátjuknak érezték Újpestet, és hamar létrejött az a polgári réteg, mely mindent megtett a település előre jutásáért. A község előkelő lakói nyaranta eleinte a Népszigeten, majd később a vasútállomás és a Fóti út között fekvő rákospalotai erdőben szerveztek jótékony célú népünnepeket, ahol a település apraja-nagyja megfordult. A szervezők hol bölcsődére, hol árvaházra, hol templomépítésre gyűjtöttek, a lakosság pedig adakozott, a város épült és szépült. Újpest öntudatos polgárai úgy érezték, hogy saját pénzükből, önmaguk számára formálják, fejlesztik lakóhelyüket. A lelkes önszerveződés egyesületeket is életre hívott.
A testi kultúra hajnala és a tornaegyesület első kísérletei
A ma is létező „Újpesti Közművelődési Kör” elődjét fiatal diákok alakították meg 1877-ben, azzal a céllal, hogy tagjai rendszeresen áldozzanak a szellemi kultúrának. Néhány év múltán ugyanez az ifjú társaság a testi kultúrának is áldozni óhajtott, a kezdeményezés élére pedig a nyaranta újpesti házában élő, a terézvárosi polgári iskolában zenét, német nyelvet és tornát tanító Goll János állt.
A közösség az 1882. évi népünnepet a rákospalotai erdőben, a parkvendéglő környezetében már azzal a céllal szervezte meg, hogy a befolyó adományokból orgonát készíttetnek a katolikus templomba, valamint tornaegyesületet alapítanak az újpestieknek. A július 2-ára kitűzött eseményt az esőzések miatt egy héttel el kellett halasztani, de a következő vasárnapon a nagy meleg tömegeket vonzott a ligeterdőbe. A fél forintos belépővel megtekinthető látványosság délután négy órakor vette kezdetét, amikor a Baldácsi veterán-egylet zeneszóval kivonult a tömeg legnagyobb örömére. Ezt követően Goll János VI. kerületi polgári iskolai tanítványai mutattak be tornamutatványokat, hogy elültessék az újpestiekben a tornázás és a sport magját.
Később különféle tréfás látványosságokon mulatott a közönség, úgy, mint a zsákfutás vagy a májusfamászás, de lehetőség volt hintázásra, céllövésre is. A nappali látványosságok sora léggömbök feleresztésével zárult, majd Arany Ferkó zenéje mulattatta az asztalok mellett időző, vagy éppen táncoló publikumot. Bár az új templomi orgona az összegyűlt adományoknak köszönhetően néhány hónappal később elkészült, az áhított tornaegyesület ekkor még nem jött létre, a bevételből erre még nem futotta.
1883 nyarán újabb népünnepet tartottak az újpestiek, ezúttal tornacsarnok létesítése céljából, hiszen a sportoláshoz egy helyszín is szükséges volt. A terézvárosi iskolások ezúttal is készültek tornabemutatóval, azonban a kezdeményezés másodjára már kudarcot vallott, mivel a hideg, esős időjárás miatt kevesen vettek részt a mulatságon. A klubalapítási szándék egy időre szünetelt, végül csak 1885 elején kapott újabb lendületet.
Az Újpesti Torna Egyesület (UTE) megalapítása
Az 1885-ös év elején egy újságíró kritikus hangú cikkben hívta fel a figyelmet Újpest sportéletének hiányosságaira:
„Annál inkább kell tehát csodálni, hogy Ujpest, mely ez idő szerinti lakosságának jó része intelligencziából áll, a sport terén még semmiféle eredményt felmutatni nem képes. Más községek, melyek Ujpest lakosság számával bírnak, lövöldével, csolnakdával, nagyobb szabású kuglizóval, de mindenekelőtt tornacsarnokkal rendelkeznek. De az iskolában való torna oktatás nem elegendő. Az érettkorban a testgyakorlat kiválóan azok nélkülözhetetlen szüksége, kiknek hivatásuk folytonos üléssel van egybekötve, minők a hivatalnokoké.”
A lelkes újságíró gyorsan elérte célját, hiszen a tornaegyesületet alapítani óhajtó újpesti ifjak ismét nekiláttak a klubélet megszervezésének. Az újpesti sportolni vágyó fiatalok hétről hétre összegyűltek az „Ujpesti Zeneművelő Egyesület”-et is megalapító, a Budapesti Torna Clubban alelnöki pozíciót betöltő Goll János Deák Ferenc utcai házában, ahol az alapítandó tornaegylet ügyeit vitatták meg. Napközben sem tétlenkedtek, hiszen igyekeztek eszméjük mellé minél több résztvevőt toborozni, akik majd aktív sportolói lehetnek a klubnak. Hamarosan megalakult a szervezőbizottság, természetesen Goll vezetésével, míg a jegyző Schwarz Henrik lett.
A szervezőbizottság 1885. június 16-án, kedden este 8 órára, a templomtéri (ma: Szent István tér) elemi iskola igazgatói épületébe hirdette meg alakuló közgyűlését. A helyszínen megjelenő 76 sportember az alapszabályok megvitatását és elfogadását követően kimondta az új klub megalakulását. A tagság megválasztotta tisztviselőit és választmányát. Elnökké - közfelkiáltással - Goll Jánost, alelnökké győri Farkas Gyulát, titkárrá Kiss Bélát, pénztárossá Bieber Aladárt, ellenőrré Dokuly Lajost, szertárossá Bolla Jánost, ügyésszé dr. Rosé Gyulát, egyesületi orvossá dr. Molnár Józsefet választották. A tornatanítók szerepét Berényi Antal, Erschinger János és Schwarz Henrik vállalták magukra. A választmányba 20 tagot és 5 póttagot választottak.
Az UTE tagsági kategóriái a megalakuláskor
Az Újpesti Torna Egyesület a következő tagsági kategóriákkal és befizetési feltételekkel kezdte meg működését:
| Tagsági kategória | Tagok száma | Befizetés |
|---|---|---|
| Alapító tag | 6 | Legalább 50 Ft |
| Működő tag | 45 | Havi 25 krajcár |
| Pártoló tag | 25 | Évi 2 Ft |
Az UTE első évei és a sportágak bővülése
Egy héttel később, július 4-én az újpestieknek is bemutatkozott az új klub. A rákospalotai erdő vendéglőjében este 6-kor kezdődött a zene, 7-től pedig az újpesti tornászok mutatták be gyakorlataikat a nagyközség lakóinak. Berényi Antal, Arnold Róbert, Szafka Manó, Broozer Mór, Pozdech Gyula, Erschinger János, Schwarz Henrik, Kossuth Péter és a többiek nyújtó tornázása nagy sikert aratott, majd a sportolók futólépésen elvonultak, és este 8-kor megkezdődött a tánc, Fenka Pista zenéjére. A mulatság a színes lampionokkal díszített nyári épületrészben kora reggelig tartott, és az 1 forintos belépők, valamint az adományok az UTE számára szép jövedelmet hoztak.
Szükség is volt a pénzre, hiszen a klubnak a hűvösebb évszakokra tornatermet kellett bérelnie, valamint tornaszereket kellett beszereznie. Augusztus 15-én újabb sikeres és népszerű népünnepélyt tartott a klub, 1885. szeptember 18-án pedig a belügyminiszteri államtitkár hivatalosan is bejegyezte az egyesületet, ezzel a kormány is jóváhagyta az egyesület megalapítását. A klub sportműködését október 15-én kezdte meg. Ekkorra sikerült az István út 8. alatti, Heiss Tamás által nemrég felépített új lakóházában két szobát kibérelni, melyben az elválasztó falat áttörve létrehozták az UTE első tornatermét. A padlót a tagok behintették cserrel, majd Berényi Antal művezető vezényszavaira heti kétszer végeztek talajgyakorlatokat. A következő év februárjában megrendezték az első UTE-bált, mely hosszú évtizedeken át Újpest egyik legfontosabb társadalmi eseménysorozata volt.
Az Újpesti Torna Egyesület 1887-től már alkalmanként vívással is foglalkozott, majd az atlétika is bekerült az űzött sportágak sorába.
A futball megérkezése Újpestre
1897-ben azonban új sportág jelent meg Budapesten: a futball. Az addig iskolák udvarán, erdei tisztásokon, gyermekjátékként, rögtönzött kapukra űzött labdarúgást Magyarországon a BTC tagjai formálták sportággá, amikor a Millenáris sporttelepen szabványos méretű futballpályát hoztak létre és 11-11 ellen, egységes mezekben kezdtek el játszani. Példájukat rengetegen követték, a futball pillanatok alatt óriási népszerűségre tett szert a fővárosban.
1898 november elején néhány Újpesten lakó, a fővárosban tanuló tizenéves diák megtekintette a BTC egyik, bécsi Kriketterek ellen vívott mérkőzését a Millenárison. A fiatalok a látottakon felbuzdulva bőrlabdát vásároltak és a Népsziget egyik tisztásán futballozni kezdtek. Néhány hónap múltán, nagyobb játéktér után kutatva a Jutagyár mellé - a mai Újpest-Városkapu környékére - költöztek. Ez azonban egyelőre még csak a felkészülés volt, hiszen a Dinich Károly és Martonosi Baráth Lajos által vezetett társaságnak nagyobb céljai voltak.
A fiatal diákok 1899. december 31-én egyesületet alapítottak Újpesti Football Club néven, a klub színeinek pedig a lilát és a fehéret választották. Az Újpest FC tagjai a Mező (ma: Erkel Gyula) utcában focipályát alakítottak ki, és 125 évvel ezelőtt, 1900. április 29-én lejátszották első mérkőzésüket a III. Kerületi TVE ellen. Az elkövetkező hónapokban a csapat sorra játszotta barátságos mérkőzéseit fővárosi ellenfeleivel.
Az új esztendő első heteiben megalakult a Magyar Labdarúgók Szövetsége, 1901. február 11-én pedig a csupa tizenévesből álló Újpesti FC beolvadt a település nagy presztízsű, ám a századfordulón működési nehézségekkel küzdő klubjába, az Újpesti Torna Egyesületbe. A fúzióval megalakult az Újpesti TE labdarúgó-szakosztálya, a csapat pedig áprilisban megkezdte szereplését a legelsőként kiírt futballbajnokság II. osztályában. A következő évtizedekben több névváltozáson is átesett futballcsapat azóta is minden MLSZ által kiírt bajnokságban részt vett. Újpest előbb Magyarország egyik legnagyobb iparvárosává, majd Budapest IV. kerületévé, százezer ember lakóhelyévé vált, miközben a klub az évek során hatalmasra duzzadt, országos szurkolótáborát jelentős hazai és nemzetközi sikerekkel örvendeztette meg.
tags: #balmazujvaros #ujpest #foci
