Balogh Tamás: A Ferencváros Szíve a Kapuban és a Kispadon
A Ferencváros saját nevelésű kapusaként kezdte, napjainkban pedig - közel másfél évtizede - kapusedzőként szolgálja a klubot Balogh Tamás, vagy ahogy a futballvilágban mindenki ismeri, Tonó. Pályafutása bővelkedik elhibázott döntésekben és bizony konfliktusokban is, de mindvégig hű maradt a zöld-fehér színekhez. Balogh Tamás a Fradi örökös bajnoka, akinek karrierje során játékosként és edzőként is meghatározó szerepet töltött be a klub életében. A kapus a 2017. szeptember 6-án ünnepelt 50. születésnapja alkalmából teljes őszinteséggel beszélt pályafutásáról a Fradi Tv-nek, rávilágítva a sikerekre és a nehézségekre egyaránt. Ma már a kapusok felkészítéséért felelős szakemberként Dibusz Dénesről, a válogatott kapuvédő lehetséges utódjáról, Varga Ádámról és a kapusedzői munkája mögött rejlő filozófiáról is nyilatkozott.
Játékoskarrier a Ferencvárosban
Az első lépések és a hőskor
Balogh Tamás gyermekkorában a téren kezdett el focizni, és már akkor is a kapusposzt vonzotta. „Úgy éreztem, szeretek ugrálni, vetődni, elesni, pörögni a földön és ez tetszett nekem. Voltak idősebb barátaim, akik azt mondták, miért nem próbálok meg kapus lenni valamelyik egyesületnél. Nálam egy klub jöhetett szóba, a Fradi.”
Az első csapatban 1991-ben mutatkozott be egy genfi teremtornán, ahol a Fradi a topcsapatok között egészen a döntőig menetelt. „A túra előtt pár nappal Józsa Miki megsérült, így nekem kellett védeni. Jól is védtem, majd jött a döntő a Bayern ellen, ami komoly kihívást jelentett. A lényeg, hogy egy góllal vezetett a Bayern, de én az utolsó másodpercekben felmentem és gólt rúgtam. Le is fújták a meccset, majd büntetőkkel megnyertük a tornát.” Ez a bravúr segített neki a feljutásban. A Baja elleni kupamérkőzésen már az ő nevével kezdődött a csapat összeállítása, majd 1991 tavaszán az élvonalban is őrizhette a kaput az Újpest ellen. „Fel sem tudtam fogni! Végül minden jól alakult, nyertünk 1-0-ra.”
Bajnoki cím és válogatottság
Az 1991-es ezüstérem után egy évvel, 1992-ben bajnok lett a Ferencvárossal. Ez egy „megismételhetetlen sztori” volt, egy ifjú edző, Nyilasi Tibor vezetésével, aki imádta a közönséget, és fiatal, saját nevelésű játékosokból álló csapatot épített. „Az első év még bajnoki ezüsttel és kupagyőzelemmel végződött, a másodikban viszont bajnokok lettünk, ráadásul úgy nyertük meg azt a bajnokságot, hogy a tavaszi szezonban a Vác ott volt mögöttünk folyamatosan, nem akart leszakadni.” A siker hatalmas eufóriát váltott ki a szurkolókban, akik „rocksztárokként” ünnepelték a csapatot, amely 11 év után szerzett újra bajnoki címet. A hazaút Miskolcról „igazi népünnepély” volt. Az 1991/92-es bajnokcsapatban 29 mérkőzésen lépett pályára, 14-szer gólt sem kapott, és tizenegyeshárításban is jeleskedett.
Balogh Balázs első gólja a Ferencvárosi TC - Újpest FC mérkőzésen
Balogh Tamás trófeagyűjteménye a Ferencvárosnál:
| Év | Trófea | Megjegyzés |
|---|---|---|
| 1991/92 | Bajnoki cím | Kulcsszerep a 11 év utáni győzelemben |
| 1991/92 | Magyar Kupa | |
| 1992 | Szuperkupa | |
| 1993/94 | Magyar Kupa | |
| 1994 | Szuperkupa | |
| 1994/95 | Bajnoki cím | |
| 1994/95 | Magyar Kupa | |
| 1995 | Szuperkupa |
Ebben az évben bekerült a válogatottba is, ám csak három mérkőzés jutott neki. „Az volt a célkitűzésem, hogy válogatott szeretnék lenni, ez viszonylag hamar megadatott. Miután teljesült, nem éreztem a további motivációt. Nekem ez olyan volt, mint egy ajándék. A Fradi volt mindig a csapat, a válogatott meg egyfajta grátisz, elismerése az addigi eredményeimnek. Érdekesen álltam hozzá, elismerem.”
A motiváció elvesztése és a Zsiborás-ügy
A bajnoki cím elérése után Balogh úgy érezte, elvesztette a motivációját. A későbbiekben ez rányomta a bélyegét a karrierjére. Az 1993-as idényben már nem volt egyértelmű a helye a Fradi kapujában, más kapusok, mint Szeiler és Horváth Dezső is lehetőséget kaptak. Zsiborás Gábor tragikus halála után 1993 őszén kölcsönbe került az MTK-hoz. „Gyerekkoromban Zsiborás Gabi egy ikon, utánozhatatlan valaki volt számomra, az edzéseken tátott szájjal figyeltem a technikáját, reflexeit. Megtörtént a haláleset, majd engem adtak kölcsön, hogy pótoljam őt.” Bár pozitívan fogadták, úgy érezte, „nem az én közegem volt az, az első perctől éreztem, hogy nem az én világom. Nem is tudtam ott játszani, hamar vissza is tértem a Fradiba.”
Vándorlás és nehéz döntések
A Fradi elhagyása
Nyilasi Tibort Novák Dezső váltotta a Fradi kispadján 1994-ben. Balogh Tamás jól kijött vele. „Nagyon. Ő nem bonyolította túl a dolgokat, emberileg nem tudok rá rosszat mondani, mindig odafigyelt a játékosokra. Nem volt az a nagyon bratyizós típus, de kezelte az egókat. Vele eredményesek voltunk, jött a következő bajnokság, amit sikerült megnyerni, akkoriban jól ment a védés nekem is. Utána jött egy rossz döntés a részemről, ami meghatározta az egész életemet.” Ez a rossz döntés 1995 nyarán született, amikor Hajdu Attila érkezésével Balogh Tamás távozott a Ferencvárostól. „Abszolút. Azt éreztem, hogy nem nagyon marasztalnának, én pedig azt mondtam, hogy jó, akkor megyek. Nem az elől menekültem el, hogy Hajdu Attilát ki kell szorítsam, hanem inkább azt éreztem, hogy nem becsült meg a klub.” Fél évig csapat nélkül maradt, és „sírva nézte otthon a meccseket”, ahogy a Fradi bejutott a Bajnokok Ligájába. Később elmondta, ma már másképp döntene.
Klubváltások korszaka
A Fradi elhagyása után nehéz időszak következett. „Fél évig csapat nélkül voltam, ki kellett találnom valamit, egyrészt hogy edzeni tudjak, másrészt hogy valahova eligazoljak. Tudtam készülni a BVSC-nél, majd az NB II-es Érd egyszer csak azt mondta, hogy leigazolna. Közölték, hogy a Fradi kér értem pár százezer forintnyi átigazolási díjat. Mondtam, hogy jó, kifizetem, és megyek hozzátok játszani.” Alig két mérkőzés után a Pécs keresete meg, ahol kapusra volt szükségük. A Péccsel tért vissza az élvonalba. „Amikor Pécsre kerültem, az volt a cél, hogy benn maradjunk, ám osztályozót kellett játszanunk. Mindkét meccsem jól sikerült a Tiszakécske ellen, szerettek engem, én is megszerettem a várost, de közben befutott egy győri ajánlat.” Itt követte el pályafutása „második nagy bakiját”, otthagyta a Pécset, és elment Győrbe. „Azt gondoltam, hogy az ETO stabilabb bázissal rendelkezik és jobb csapat, mint a Pécs. Ezt nem kellett volna, ott megint egy olyan közegbe csöppentem, ahol nem tudtam önmagam lenni.”
Konfliktusok és mélypontok
Győrből hamar továbbállt, és a Dunaferr kapusa lett. Itt nem volt felhőtlen a viszonya az akkori vezetőedzővel, Varga Zoltánnal. „Varga Zoli zseniális játékos és fantasztikus tudású edző volt, ám tele komplexussal. Azt gondolta mindenkiről, hogy ellene van, és mindenki őt akarja megbuktatni.” Balogh elmondása szerint Varga azzal vádolta, hogy ő Nyilasi Tibor embere, és ellene dolgozik. Hiába védekezett, hogy ez abszurd, a helyzet csak mérgesedett. Egy Vasas elleni 3-2-es vereség után Balogh másnap már be sem mehetett az öltözőbe. „Kirakta a cuccaimat a terem elé. Én akkor már tudtam, mi játszódhat le a fejében, úgy gondolta, direkt azért hibáztam, hogy őt ellehetetlenítsem. Jött megint egy féléves huzavona, jártam edzésre a második csapathoz, közellenséggé váltam. Padlóra kerültem.”
A mélypont után Bíró Péter, a Lombard-cégcsoport tulajdonosa hívta Tatabányára. „Elmentem, akkor ott volt egy jól kialakult társaság, egy olyan csapat, amibe azt gondoltam, én is becsatlakozhatnék. Csak néhány név a teljesség igénye nélkül: Kiprich József, Vincze Pilu, Mészöly Géza, Szalma Józsi… Ott nagyon-nagyon jól éreztem magam. Profik közé csöppentem, öröm volt ott futballozni, le is húztam ott három évet.”
A játékoskarrier vége
Végül a Haladásból vonult vissza 2004-ben, de ennek is volt előzménye. Amikor Bíró Péter 2002-ben átvitte a Lombardot Szombathelyre, Balogh bejelentette, hogy abbahagyja. Egy nyári autópályás dugóban találkozott újra Bíró Péterrel, aki felvetette, hogy kövesse Szombathelyre, de már edzőként. Két nap múlva leültek, megbeszélték. Akkoriban Glázer Róbert volt az edző, aki Balogh bemutatkozása után azt mondta neki, kezdjen el edzeni, mert egy hét múlva ő fog védeni. „Hiába védekeztem azzal, hogy én már abbahagytam, ő azt mondta, nem érdekli. Beszéltem az elnökkel, de a vége az lett, hogy két évig még védtem.” Visszajutottak az NB I-be, bent is maradtak, és ekkor mondta Balogh Tamás, hogy kiszáll.
Visszatérés a Fradihoz, edzői pályafutás
Az átmeneti időszak és az utánpótlás
A játékoskarrier befejezése és a 2011-es év, azaz a Ferencvároshoz való visszatérése között Balogh Tamás amatőr csapatnál, az Unione FC-nél játszott, és civil életében próbálta feltalálni magát. „Voltak vállalkozásaim, de azok nem lettek túl sikeresek.” 2010-2011 tájékán Lipcsei Péter unszolására kezdett el gyerekekkel foglalkozni a Fradi utánpótlásában. Gyorsan végigjárta a szamárlétrát, U10-től az U19-ig jutott egy éven belül, közben elvégezte a szükséges licenceket. Détári Lajos, a Ferencváros első csapata edzőjének hívásával kezdődött el az edzői karrierje a felnőtt csapat mellett.
Állandóság a változó stábban
„Edzők jönnek-mennek a Fradinál, ám ön az állandóságot képviseli. Mi a titka?” - hangzott el a kérdés. Balogh Tamás elmondása szerint eleinte nem gondolkodtak stábban az edzők. Ricardo Moniz és Thomas Doll is csak egy-egy pályaedzőt hozott magával, Szergej Rebrov már kettőt. Sztanyiszlav Csercseszov volt az első, aki komolyabb csapattal érkezett, és jelezte, hogy az ő stábjában van kapusedző. „Nekem akkor már volt egy nagy tapasztalatom, Dibusz Dénessel például közel tíz éve dolgozunk együtt.” Azóta, ahogy Csercseszovék elmentek, az új edzői stábok is kapusedzővel érkeznek, de a feladatok megvannak osztva, és ez működőképes tud lenni. Jelenleg Pierluigi Brivio és Balogh Tamás alkotják a Ferencváros kapusedzői stábját.
A kapusedzői filozófia és Dibusz Dénes
Dibusz Dénes fejlődése és a Fradi
Dibusz Dénes immáron tíz éve állandó csapattag a Ferencvárosnál. Balogh Tamás szerint fejlődése párhuzamba vonható a klub fejlődésével. „Ahogy fejlődött a klub, Dénes mindig tudott szintet lépni, mindig tudta tartani a lépést, párhuzamosan fejlődött a klubbal. Szerintem ennek nincs semmi különleges titka, ő egy motivált ember, jó versenyző típus, gyakorlatilag amikor meg kell lépni valamit, akkor nagyjából tudod, hogy jó döntést fog hozni. Ez egy nagyon nagy erénye Dénesnek.”
Balogh Balázs első gólja a Ferencvárosi TC - Újpest FC mérkőzésen
A kapusok versenye: Dibusz vs. Gulácsi
A válogatottban Dibusz Dénes és Gulácsi Péter verseng az Európa-bajnoki kezdőkapus pozíciójáért, ami egy nehéz kérdés Balogh számára elfogultság nélkül. „Azt látom, hogy van egy Dibusz Dénes, aki végigvédte a selejtezőket, sokat köszönhet neki a válogatott, hogy csoportelső tudott lenni. Közben van Gulácsi Péter, aki sokáig sérült volt, majd visszaverekedte magát a klubjába, és a válogatottnál is kapott lehetőséget.” Bár Gulácsi magasabban kvalifikált bajnokságban véd, Balogh Dénesnek adna bizalmat, akár felváltva is védhetnének az Eb-n. „Szerintem amikor nagy nyomás van, azt Dénes jobban tudja viselni, mint Gulácsi Peti.”
A jövő reménysége: Varga Ádám
Hosszú távon a jelenlegi tartalék, az egyre több lehetőséget kapó Varga Ádám lehet Dibusz Dénes utódja a Ferencvárosnál. „Erre egy határozott igennel tudok válaszolni. Ádám rendelkezik minden olyan erénnyel, amire a Fradinak szüksége van. Megvan a kötődése, ami fontos, szerintem a mai futballban elengedhetetlen az a fajta érzelmi háttér, amivel ő rendelkezik. Az ő motivációja teljesen más, mint mondjuk egy külföldinek, aki idejön. A fizikai paraméterei tökéletesek, már-már jobbak, mint Dénesé. Fejben nagyon higgadt, intelligens fiú, azt gondolom, hogy hosszú távon is meg tudja majd oldani a Ferencváros kapuskérdését. Már most kisebb nyomást jelent Dénes számára, mert egyre több mérkőzésen játszik.”
A kapusok felkészítésének metodikája
Balogh Tamás nagy hangsúlyt fektet a kapusok közötti összhangra. „Nálam ez elvárt. Szerencsére olyan játékosokkal dolgozhatok, akik rendelkeznek azzal az intelligenciával, ami elengedhetetlen ehhez a pozícióhoz.” A kapusposzt hálátlan tud lenni, ha több képzett játékos verseng egy helyért. „Én mindig azt szoktam mondani, hogy nekem sokkal több dolgom van a második és harmadik számú kapussal. Dénessel már olyan a kapcsolatunk, hogy minden egyes mozdulatáról tudom, hogy hol vagyunk és hol tartunk, de a másik kettőnek fenn kell tartani a lelkiállapotát, tűzben kell tartani őket.”
A tűz fenntartása érdekében különböző módszereket alkalmaz. „Minden lélek más, és minden ember másképp áll ezekhez a dolgokhoz. Vannak, akik gyötrik magukat, ha valami nem sikerül, és ezek az emberek rendszerint hihetetlenül maximalisták. Velük hosszabban kell beszélgetni, kezelni kell őket. Erre van a sportpszichológus, de én is rendszeresen beszélgetek velük.” Fontos, hogy a játékosok a negatív gondolatokat elengedve a tökéletes teljesítményre fókuszáljanak, legyen szó bajnoki meccsről, edzésről vagy egy kisebb játékról.
Edzőtábori munka és a csapat
Az Európa-bajnokságra készülő kapusok
Nagy büszkeség egy kapusedzőnek, ha az általa edzett játékosok ilyen szintű megmérettetésen képviselhetik klubjukat és hazájukat. Dibusz Dénes mellett Bogdán Ádám válogatott kerettagsága is hatalmas meglepetést okozott Balogh Tamásnak. „Nem is emlékszem olyanra, hogy egy klub két kapusa is ott lehessen a nemzeti csapat keretében, de Ádám és Dénes is megérdemli ezt a lehetőséget.” Bogdán a bajnokság utolsó fordulóiban és a válogatott edzőtáborában nyújtott teljesítményével győzte meg Marco Rossi szövetségi kapitányt.
A fiatal kapusok beépítése
Az edzőtáborban, Dibusz és Bogdán hiányában, három olyan kapussal dolgoztak, akik kevesebbet szerepeltek az első csapatban. Varga Ádám az elmúlt két idényt a Soroksárban töltötte, de napi szinten kapcsolatban voltak vele, figyelemmel kísérték fejlődését. Számára ez egy hatalmas lehetőség, hogy a Ferencváros felnőtt csapatával készülhet. Szécsi Gergő maradt a harmadik számú kapus, őt bármikor és bármire tudják használni. Mergl Szabolcs, aki még 18 éves sincs, szintén a csapattal tartott, benne megvan a potenciál, hogy idővel NB I-es szintű kapussá váljon.
Az edzések metodikája is változott: „Az eddig megszokott edzésforma most változott, egy teljesen új metodika szerint kezdtük el a felkészülést és az edzéseket. A korábbiakban sokkal többet voltak használva a kapusok az edzéseken, de az új edző érkezésével viszonylag több idő jut nekem, többet tudok velük foglalkozni. Az összes kapusnak van egy személyre szabott edzésprogramja.” Az edzőtáborban a napi két edzés miatt több időt töltenek a pályán, és az új edző érkezésével új filozófia és munkamorál is érkezett a csapathoz.
Csapatmunka és felelősség
„A labdarúgásban ma már nem egyénekben, hanem csapatban és csapatmunkában kell gondolkodni. Minden egyes vezetőedző szeretne teljesebb képet kapni csapatáról, szeretne betekinteni az egyes munkafolyamatokba, hogy mi, és hogyan zajlik, hiszen a végső döntést neki, az ott elvégzett munka alapján kell meghoznia.” Nagy stábbal dolgoznak, melyben pszichológus, masszőrök és erőnléti edzők is helyet kapnak.
Felkészülési mérkőzések
A felkészülési mérkőzéseken folyamatosan egyeztetnek a vezetőedzővel a kapusok szerepléséről. „A szombat délelőtti edzésen komoly terhelést kaptak a játékosok, így valószínűleg 45-45 percet fog kapni Szécsi Gergő és Varga Ádám. A még mindig nagyon fiatal Mergl Szabolcsnak is szeretnénk megadni a lehetőséget a bizonyításra, remélhetőleg az utolsó felkészülési mérkőzésen ezt meg is kaphatja. Fontos, hogy átessen a tűzkeresztségen.”
A jövő tervei
Balogh Tamás egy biztos dologban hisz: „kapusedzőként nem fogok más klubnál dolgozni.” Úgy véli, ennek egyszer vége lesz, van egy fizikai határa, ameddig lehet csinálni, tönkremegy a láb, a térd. „El tudom képzelni, hogy ha nem tudok maradni a Ferencvárosnál, talán egy kisebb csapathoz elmegyek megfigyelőnek, tanácsadónak, az is lehet, hogy mindez hamarosan, akár egy-két éven belül bekövetkezik.” Egy nagyot szeretne még dobni a Fradival: egy „tiszta BL”, amikor Covid nélkül, telt házak előtt jutnak be a Bajnokok Ligája csoportkörébe. „Egy ilyen BL-csoportkörös szereplés nagyon szép lezárása lenne a Fradinál töltött időszakomnak.”
tags: #balogh #tamas #kapusedzo #ftc
