Barcs Sándor: Az újságíró, politikus és a magyar, valamint nemzetközi futball meghatározó alakja
Barcs Sándor (Szeged, 1912. november 10. - Budapest, 2010) a magyar történelem egyik legviharosabb korszakának színes közszereplője volt a 20. század közepétől egészen a rendszerváltozásig. Életpályáját talán így lehetne összefoglalni: újságíró volt hivatásból, egyszerre elismert és sokat bírált politikus elkötelezettségből, és nemzetközileg is a legrangosabbak között jegyzett futballvezető szenvedélyből. Barcsnak a magyarság és a futball volt a szenvedélye.

Korai évek és újságírói pályafutás
Szülei Bartsch Sándor és Wack Margit voltak. Már egészen fiatalon a média világában találta magát. 1929-től jelentek meg írásai a Nemzeti Sportban, amelynek 1933 és 1938 között rovatvezetője volt. 1939-1944 között az Újság című lap munkatársaként dolgozott. A második világháború alatt, 1944-ben a Gestapo letartóztatta.
A háború után is folytatta újságírói tevékenységét: 1945 után a Szabadság című lap szerkesztője, a Magyar Távirati Iroda felelős szerkesztője (1945-1946), majd 1950-ig a Magyar Rádió elnöke volt. 1950-től kerek három évtizeden át a Magyar Távirati Iroda (MTI) vezérigazgatója volt államtitkári rangban. Vezetői pozíciójában számos innováció fűződik a nevéhez. Ő kezdeményezte (Kádár János személyes hozzájárulásával), hogy 1967. január 3-án az MTI kiadványaként megjelent a világ addig egyetlen angol-német nyelvű napilapja, a „Daily News - Neueste Nachrichten”, ami 1994-ig túlélte a rendszerváltozást is. A lap célja az volt, hogy a hazánkban tartózkodó külföldieket tájékoztassa politikáról, gazdaság, kultúráról, sportról.
Politikai szerepvállalása
Barcs Sándor politikai életútja is jelentős volt. 1943-ban lépett be a Független Kisgazdapártba (FKGP), és 1948-49-ben a párt alelnöke volt a párt gyakorlati megszűnéséig. 1947-től 1990-ig, azaz 43 éven át országgyűlési képviselőként dolgozott. 1959-1975 és 1980-1989 között az akkori államfői testület, az Elnöki Tanács tagja is volt. 1966-tól 1990-ig az Interparlamentáris Unió (IPU) magyar csoportjának elnöke, egyben az IPU Tanácsának tagja volt.

A Rajk-per és Kádár János
Életének egyik legkritikusabb eseménye, ami halála után is kísért, a politizáló környezetben elhangzó vagy leíródó neve: Barcs Sándor népi ülnök volt 1949-ben a Rajk László és társai elleni tragikus végű koncepciós perben. Ezt a tévedését/vállalását egész életét végig kísérő teherként hordozta a vállán. Ezzel kapcsolatban így nyilatkozott: „Rákosi maga közölte, hogy kijelöltek a bíróságba. Én azt tudtam: Rajk sorsán semmit sem változtat, hogy én vagyok-e az egyik statiszta vagy más, nekem és a családomnak viszont az élet a tét.”
Kádár Jánoshoz fűződő kapcsolata is említést érdemel. Barcs 1912-ben született, ugyanabban az évben, mint Kádár. Röviddel azután, hogy Kádár János 1954-ben kiszabadult a börtönből, Barcs kezdeményezésére Kádár feleségét, Máriát az MTI-be „belopta” dolgozni, mivel a negyvenes években ismerték meg egymást, és „bíztam benne és ennyivel tartoztam neki”.
Futballvezetői karrier
A sport, különösen a labdarúgás, mindenkor kiemelt szerepet játszott Barcs Sándor életében. 1925-55 között igazolt labdarúgóként játszott Nagyváradon, majd Budapesten, amatőr csapatokban. Nyomban a II. világháború után a Legfelső Ötös Sporttanács tagjává nevezték ki. 1947-1948-ban a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke volt.
A magyar labdarúgásban betöltött szerepe rendkívül meghatározó volt:
- 1948-1950 között a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) alelnöke.
- 1950 és 1963 között az MLSZ elnöke. Az Aranycsapat nagy éveiben, az 1953-as londoni 6-3-as győzelem idején is ő volt az MLSZ elnöke, és egyike azoknak, akik mertek felelősséget vállalni a hazai politikai vezetés előtt, amikor a mérkőzés lekötését készítették elő az angolokkal.
- Az MTK-ért mindig rajongott. Az 1956-os forradalom után, a december 10-i közgyűlésen Barcs Sándor javaslatára vették vissza az MTK nevet, s lett "újra MTK az MTK"!
Nemzetközi szinten is a legmagasabb pozíciókat töltötte be:
- 1962 és 1978 között az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) alelnöke volt.
- Közben 1972 júliusától 1973 márciusáig a testület ügyvezető elnöke is volt.
- Az ő javaslatára írta ki az Európai Labdarúgó Szövetség a Kupagyőztesek Európa-kupáját (KEK), amelyet négy évtizeden át rendeztek meg, és amelynek jogfolytonos utóda az Európa Liga. Előbb a KEK szervező bizottságának, majd 1962-től az UEFA végrehajtó bizottságának tagja, az európai válogatott csapat felelőse volt. Technikai tanfolyamokat vezetett.
- 1966-tól az UEFA alelnöke, 1970-től első alelnöke volt.
- 1972-ben a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) alelnöke lett, s négy éven keresztül töltötte be ezt a funkciót.
- Tagja volt a FIFA végrehajtó bizottságának, vezette a játékvezetői testületet, beválasztották az 1974-es világbajnokság szervezőbizottságába, és haláláig a FIFA tiszteletbeli tagja maradt.
- 1980-ban az UEFA tiszteletbeli tagjává választották.

Barcs Sándor kiemelt pozíciói időrendben
| Év(ek) | Pozíció | Szervezet |
|---|---|---|
| 1933-1938 | Rovatvezető | Nemzeti Sport |
| 1943-1949 | Tag, majd alelnök | Független Kisgazdapárt |
| 1946-1948 | Ügyvezető elnök | Magyar Központi Híradó |
| 1947-1948 | Elnök | Magyar Olimpiai Bizottság |
| 1947-1990 | Országgyűlési képviselő | - |
| 1948-1950 | Alelnök | MLSZ |
| 1948-1950 | Elnök | Magyar Rádió |
| 1950-1963 | Elnök | MLSZ |
| 1950-1980 | Vezérigazgató (államtitkári rangban) | MTI |
| 1959-1975, 1980-1989 | Tag | Elnöki Tanács |
| 1962-1978 | Alelnök | UEFA |
| 1966-1990 | Elnök | Interparlamentáris Unió magyar csoportja |
| 1972-1973 | Ügyvezető elnök | UEFA |
| 1972-1976 | Alelnök | FIFA |
| 1980 | Tiszteletbeli tag | UEFA |
| Haláláig | Tiszteletbeli tag | FIFA |
Díjak és elismerések
Munkásságát számos díjjal és elismeréssel jutalmazták:
- 1971-ben Rózsa Ferenc-díjat kapott.
- 1979-ben az osztrák Nagy Ezüst Érdemrenddel tüntették ki.
- 1980-ban a Magyar Népköztársaság Zászlórendjével jutalmazták.
- 2002-ben, 90. születésnapja alkalmából az MTI Örökös Tudósítója aranygyűrűvel és emléklappal tüntették ki.
Utolsó évek és örökség
Barcs Sándor 1981-ben vonult nyugdíjba. 2010-ben, 98 éves korában hunyt el Budapesten. Bár szerette volna megélni a 100 évet, végakarata egy nemes célra irányult: halála előtt gyermekei útján azt kérte, hogy a neki szánt virágok, koszorúk árát adományozzák a Magyar Gyermek Labdarúgó Szövetségnek. A Fiumei úti Sírkertben nyugszik. Az MLSZ saját halottjaként temette el a szövetség történetének leghosszabb ideig regnáló elnökét és haláláig tiszteletbeli elnökét. A gyászszertartáson az MTI nevében Nagy Lajos, barát-kollégája búcsúztatta.
tags: #barcs #sandor #magyar #valogatott





