Gödöllői Röplabda Club

Barcs Sándor: Az újságíró, politikus és a magyar, valamint nemzetközi futball meghatározó alakja

2026.06.11

Barcs Sándor (Szeged, 1912. november 10. - Budapest, 2010) a magyar történelem egyik legviharosabb korszakának színes közszereplője volt a 20. század közepétől egészen a rendszerváltozásig. Életpályáját talán így lehetne összefoglalni: újságíró volt hivatásból, egyszerre elismert és sokat bírált politikus elkötelezettségből, és nemzetközileg is a legrangosabbak között jegyzett futballvezető szenvedélyből. Barcsnak a magyarság és a futball volt a szenvedélye.

Barcs Sándor fiatal korában

Korai évek és újságírói pályafutás

Szülei Bartsch Sándor és Wack Margit voltak. Már egészen fiatalon a média világában találta magát. 1929-től jelentek meg írásai a Nemzeti Sportban, amelynek 1933 és 1938 között rovatvezetője volt. 1939-1944 között az Újság című lap munkatársaként dolgozott. A második világháború alatt, 1944-ben a Gestapo letartóztatta.

A háború után is folytatta újságírói tevékenységét: 1945 után a Szabadság című lap szerkesztője, a Magyar Távirati Iroda felelős szerkesztője (1945-1946), majd 1950-ig a Magyar Rádió elnöke volt. 1950-től kerek három évtizeden át a Magyar Távirati Iroda (MTI) vezérigazgatója volt államtitkári rangban. Vezetői pozíciójában számos innováció fűződik a nevéhez. Ő kezdeményezte (Kádár János személyes hozzájárulásával), hogy 1967. január 3-án az MTI kiadványaként megjelent a világ addig egyetlen angol-német nyelvű napilapja, a „Daily News - Neueste Nachrichten”, ami 1994-ig túlélte a rendszerváltozást is. A lap célja az volt, hogy a hazánkban tartózkodó külföldieket tájékoztassa politikáról, gazdaság, kultúráról, sportról.

Politikai szerepvállalása

Barcs Sándor politikai életútja is jelentős volt. 1943-ban lépett be a Független Kisgazdapártba (FKGP), és 1948-49-ben a párt alelnöke volt a párt gyakorlati megszűnéséig. 1947-től 1990-ig, azaz 43 éven át országgyűlési képviselőként dolgozott. 1959-1975 és 1980-1989 között az akkori államfői testület, az Elnöki Tanács tagja is volt. 1966-tól 1990-ig az Interparlamentáris Unió (IPU) magyar csoportjának elnöke, egyben az IPU Tanácsának tagja volt.

Barcs Sándor politikai szerepkörben

A Rajk-per és Kádár János

Életének egyik legkritikusabb eseménye, ami halála után is kísért, a politizáló környezetben elhangzó vagy leíródó neve: Barcs Sándor népi ülnök volt 1949-ben a Rajk László és társai elleni tragikus végű koncepciós perben. Ezt a tévedését/vállalását egész életét végig kísérő teherként hordozta a vállán. Ezzel kapcsolatban így nyilatkozott: „Rákosi maga közölte, hogy kijelöltek a bíróságba. Én azt tudtam: Rajk sorsán semmit sem változtat, hogy én vagyok-e az egyik statiszta vagy más, nekem és a családomnak viszont az élet a tét.

Kádár Jánoshoz fűződő kapcsolata is említést érdemel. Barcs 1912-ben született, ugyanabban az évben, mint Kádár. Röviddel azután, hogy Kádár János 1954-ben kiszabadult a börtönből, Barcs kezdeményezésére Kádár feleségét, Máriát az MTI-be „belopta” dolgozni, mivel a negyvenes években ismerték meg egymást, és „bíztam benne és ennyivel tartoztam neki”.

Futballvezetői karrier

A sport, különösen a labdarúgás, mindenkor kiemelt szerepet játszott Barcs Sándor életében. 1925-55 között igazolt labdarúgóként játszott Nagyváradon, majd Budapesten, amatőr csapatokban. Nyomban a II. világháború után a Legfelső Ötös Sporttanács tagjává nevezték ki. 1947-1948-ban a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke volt.

A magyar labdarúgásban betöltött szerepe rendkívül meghatározó volt:

  • 1948-1950 között a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) alelnöke.
  • 1950 és 1963 között az MLSZ elnöke. Az Aranycsapat nagy éveiben, az 1953-as londoni 6-3-as győzelem idején is ő volt az MLSZ elnöke, és egyike azoknak, akik mertek felelősséget vállalni a hazai politikai vezetés előtt, amikor a mérkőzés lekötését készítették elő az angolokkal.
  • Az MTK-ért mindig rajongott. Az 1956-os forradalom után, a december 10-i közgyűlésen Barcs Sándor javaslatára vették vissza az MTK nevet, s lett "újra MTK az MTK"!

Nemzetközi szinten is a legmagasabb pozíciókat töltötte be:

  • 1962 és 1978 között az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) alelnöke volt.
  • Közben 1972 júliusától 1973 márciusáig a testület ügyvezető elnöke is volt.
  • Az ő javaslatára írta ki az Európai Labdarúgó Szövetség a Kupagyőztesek Európa-kupáját (KEK), amelyet négy évtizeden át rendeztek meg, és amelynek jogfolytonos utóda az Európa Liga. Előbb a KEK szervező bizottságának, majd 1962-től az UEFA végrehajtó bizottságának tagja, az európai válogatott csapat felelőse volt. Technikai tanfolyamokat vezetett.
  • 1966-tól az UEFA alelnöke, 1970-től első alelnöke volt.
  • 1972-ben a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) alelnöke lett, s négy éven keresztül töltötte be ezt a funkciót.
  • Tagja volt a FIFA végrehajtó bizottságának, vezette a játékvezetői testületet, beválasztották az 1974-es világbajnokság szervezőbizottságába, és haláláig a FIFA tiszteletbeli tagja maradt.
  • 1980-ban az UEFA tiszteletbeli tagjává választották.
Barcs Sándor FIFA és UEFA vezetőként

Barcs Sándor kiemelt pozíciói időrendben

Év(ek) Pozíció Szervezet
1933-1938 Rovatvezető Nemzeti Sport
1943-1949 Tag, majd alelnök Független Kisgazdapárt
1946-1948 Ügyvezető elnök Magyar Központi Híradó
1947-1948 Elnök Magyar Olimpiai Bizottság
1947-1990 Országgyűlési képviselő -
1948-1950 Alelnök MLSZ
1948-1950 Elnök Magyar Rádió
1950-1963 Elnök MLSZ
1950-1980 Vezérigazgató (államtitkári rangban) MTI
1959-1975, 1980-1989 Tag Elnöki Tanács
1962-1978 Alelnök UEFA
1966-1990 Elnök Interparlamentáris Unió magyar csoportja
1972-1973 Ügyvezető elnök UEFA
1972-1976 Alelnök FIFA
1980 Tiszteletbeli tag UEFA
Haláláig Tiszteletbeli tag FIFA

Díjak és elismerések

Munkásságát számos díjjal és elismeréssel jutalmazták:

  • 1971-ben Rózsa Ferenc-díjat kapott.
  • 1979-ben az osztrák Nagy Ezüst Érdemrenddel tüntették ki.
  • 1980-ban a Magyar Népköztársaság Zászlórendjével jutalmazták.
  • 2002-ben, 90. születésnapja alkalmából az MTI Örökös Tudósítója aranygyűrűvel és emléklappal tüntették ki.

Utolsó évek és örökség

Barcs Sándor 1981-ben vonult nyugdíjba. 2010-ben, 98 éves korában hunyt el Budapesten. Bár szerette volna megélni a 100 évet, végakarata egy nemes célra irányult: halála előtt gyermekei útján azt kérte, hogy a neki szánt virágok, koszorúk árát adományozzák a Magyar Gyermek Labdarúgó Szövetségnek. A Fiumei úti Sírkertben nyugszik. Az MLSZ saját halottjaként temette el a szövetség történetének leghosszabb ideig regnáló elnökét és haláláig tiszteletbeli elnökét. A gyászszertartáson az MTI nevében Nagy Lajos, barát-kollégája búcsúztatta.

tags: #barcs #sandor #magyar #valogatott

Népszerű bejegyzések:

GRC