A magyar kézilabda és dzsúdó helyzete és fejlődési irányai: Események és beruházások
A magyar sportéletben kiemelt szerepet játszik a kézilabda és a dzsúdó egyaránt. Míg az egyik a nemzetközi sportesemények kapcsán kapott nagy figyelmet az utóbbi időben, a másik a nevelési és utánpótlás programok révén erősíti pozícióját. A következőkben részletesen bemutatjuk a két sportág legfontosabb aktuális fejleményeit és jövőbeli kilátásait, felhasználva a hazai és nemzetközi legjobb gyakorlatokat, valamint a sportágakhoz kapcsolódó jelentős beruházásokat és fejlesztéseket.
A kézilabda nagyszabású eseményei és infrastrukturális fejlesztései
A magyar kézilabda rendkívül fontos időszakot élt meg a 2022-es férfi kézilabda Európa-bajnokság megrendezésével. A 2022-es esemény rendezési jogát Magyarország és Szlovákia kapta meg, olimpiai selejtezőre nem lehet róla jutni. A bajnokság január 15-30. között zajlott, mely óriási munkát és szoros határidőket követelt meg. Az elején nem véletlenül volt három ország a pályázatban, de végül a csehek kiszálltak, így maradt Magyarország és Szlovákia. A közös pályázatban 4 magyar város szerepelt. A két ország a megszerezhető szavazatok 70 százalékát vitte el, a belga-spanyol-francia terveket megelőzve, a svéd-dán koprodukció már korábban visszalépett.
Helyszínek és beruházások Magyarországon
A rendezvényre való felkészülés során számos sportlétesítmény fejlesztésére került sor. A budapesti helyszín adott volt, ismeri az EHF, hiszen a női kézilabda-BL négyes döntőjét rendszerint itt rendezik májusban. Debrecenben is voltak a 2004-es és 2014-es női Eb-n meccsek. A többi helyszínnel viszont volt teendő.
Egy nagyobb és impozáns szegedi csarnok már 2014 óta szerepel a tervek között, de végül folyamatosan halasztották a beruházást, most azonban a pályázat egy új építéséhez is lehetőséget adott. Ez volt tehát papíron a terv, de Horváth Gabriella főtitkár már hónapokkal a döntéshozatal előtt arról beszélt, lehet egy meglepetés is a kalapban. Kocsis ugyan nem kormánytag, de a Fidesz frakcióvezetője, a párt egyik legbefolyásosabb vezetője, így időpontok egyeztetésével nem lehetett gondja, és novemberben már bejelenthette: egy 20022 férőhelyes, gigantikus komplexum épül, ekkora sportcsarnok nincs is Európában.
A kölni és a belgrádi egészen nagy létesítménybe sem férnek el 19 ezren. Köln onnan lehet ismerős, hogy a férfi BL-döntő szokott lenni, Belgrádban pedig Eb-döntőt is rendeztek már, és Novak Djokovics valamint a Davis Kupa is megtöltötte már jó néhányszor. Nálunk komplikáltabb a helyzet, mert nem igazán van olyan sportoló, aki 20 ezres tömeget képes lenne megmozgatni, de koncerteknél már megesett, hogy a jelenlegi aréna kicsinek bizonyult, ezért a kormány rábólintott a nagyra. Ezt a multifunkciós csarnokot, mint kiemelt beruházást Fürjes Balázs államtitkár kapta meg, aki Fradi Stadiont, a Duna Aréna építését is felügyelte, és a Puskás Stadion is hozzá tartozik.
Az elnök tavaly júniusban azt mondta, 10-15 milliárd forintos beruházást igényelhet összesen ez a torna. A 2017-ben átadott koppenhágai aréna ugyanis 134 millió euróba, vagyis 43 milliárd forintba került. A munkabérek miatt hasonló összeggel nincs értelme számolni, de 30 milliárdba könnyen kerülhet egy ilyen multifunkciós létesítmény. A dánok a 16 ezer férőhelyes arénát egyébként három év alatt húzták fel, a londoni olimpiára megépített legnagyobb, 20 ezres csarnok munkálatai négy éven át tartottak. A belgrádi csarnok nem jó példa, mert a délszláv háború miatt 14 éven át épült. A Duna Arénánál láthattuk, hogy tudunk mi rohamtempóban építkezni, igaz a költségek el is szálltak emiatt. Nem volt olyan nap a hajrában, amikor ne drágult volna meg a vizes világbajnokság. A Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja azt írta kérdésünkre, a beruházás pontos költségeiről csak a kivitelezésre vonatkozó szerződés megkötését követően lehet nyilatkozni.
A szegedi csarnokról időközben az derült ki, hogy a régi SZEOL stadionban építik meg a Tisza parton, 16 milliárd forintból. Öt milliárd menne a tervezésre, vagyis 21 milliárddal számolnak jelenleg, erről már kormányhatározat született. Szegeden lenne egy munkacsarnok is a meccsek helyszíne mellett. A veszprémi csarnok ugyanis celjei licenc alapján készült el. Veszprémben az 5 ezer néző igazi katlanhangulatot tud varázsolni, de a sajtó kiszolgálása nem megfelelő, ezért kellene alakítani a csarnokon, nem utolsósorban hozzátoldani, hogy 6 ezer fölé mehessen az összlétszám, mert Eb-csoportmeccsen ennyi lenne a kívánalom. Összesen tehát már 60 milliárd körüli összegről (Budapest 35-40, Szeged 21, Debrecen 1-2) beszélünk a kézilabda Eb helyszínei kapcsán.
A kézilabda csarnokok tervezett költségei és kapacitása
| Helyszín | Tervezett költség (milliárd Ft) | Férőhelyek / Megjegyzés |
|---|---|---|
| Budapest (új multifunkciós csarnok) | 35-40 | 20022 férőhely, gigantikus komplexum |
| Szeged (új csarnok) | 21 | régi SZEOL stadion helyén, Tisza parton |
| Veszprém (felújítás/bővítés) | Ismeretlen | 5000-ről 6000 fölé bővítés szükséges, sajtókiszolgálás javítása |
| Debrecen (felújítás) | 1-2 | |
| Összesen (becsült) | ~60 |
A kormánybiztos egyébként kiemelte, nem állunk rosszul időben, mindennel elkészülhetnek. Ha a csehek nem szálltak volna ki, most nem kellene ilyen kihívásokkal szembenézni. A válogatott jelenlegi ereje nem indokolja a 20 ezres telt házas csarnokról szövögetett álmokat.
A sportág szakmai fejlődését is kiemelt figyelem kíséri. A kézilabda lokális legjobb gyakorlatairól Skaliczki Lászlótól, a kézilabda bajnoki második PICK Szeged vezetőedzőjétől hallhattunk. Egy sporttudományi konferencia programja során a "Kézilabda sportág lokális legjobb gyakorlatai (PICK Szeged) - Nemzetközi trendek, és hazai fejlesztési irányok" témakörben is elhangzott előadás.
A dzsúdó, mint komplex nevelési eszköz és a sportág fejlődése
A dzsúdó a magyar sportpaletta fontos része, melyet nem csupán versenysportként, hanem komplex nevelési eszközként is kiemelten kezelnek. Budapest a vizes vb-vel a dzsúdóval érvelt a 2022-es kézilabda Eb pályázatában, hangsúlyozva a sportág hazai presztízsét. Dr. Kovács Antal, a barcelonai olimpia bajnoka, a dzsúdóról mint komplex nevelési eszközről tartott előadást. Legfőbb mondanivalója az volt, hogy a dzsúdó a test mellett a szellemet is erősíti, edzi. Olyan tartást ad a fiataloknak, mely a kereskedelmi média ontotta szellemi veszélyekkel szemben ellenállóvá teheti őket.
A dzsúdó oktatása az iskolákban és az utánpótlás programok
Az MJSZ (Magyar Dzsúdó Szövetség) aktívan dolgozik azon, hogy a sportág még szélesebb körben bekerülhessen az oktatási rendszerbe és növelje az igazolt sportolók számát. Tóth László, az MJSZ elnöke hangsúlyozta: eddig is nagyon sokat tettek azért, hogy a dzsúdó bekerülhessen az oktatási rendszerbe. Hozzátette: a különböző utánpótlás programok révén már 312 iskolában van jelen a cselgáncs, és a korábbi 2500 fős igazolt létszámmal ellentétben az idén januárban már 13 000 fővel büszkélkedhettek.
„A diáksport szövetséggel kötött együttműködésünknek köszönhetően a tervek szerint két és fél év alatt ezer testnevelő tanárt fogunk kiképezni, akik az iskolákban tudják majd oktatni a judo alapjait, a program a Tompítás művészete nevet kapta” - fogalmazott Tóth László. Az alternatív kerettanterv keretében heti két testnevelés órát lehet kifejezetten sportági tartalommal megtölteni. A Tompítások művészete nevű judoprogram az alsó évfolyamokban jelenhet meg, hattól tízéves korig tudja a harminc órás akkreditált képzés keretében felkészített tanár vagy tanító oktatni.
Sporttudományi konferenciák és szakmai továbbképzések
A sportágak fejlődését és a legjobb gyakorlatok megosztását számos konferencia és szakmai esemény segíti elő, amelyek platformot biztosítanak a hazai és nemzetközi tapasztalatok cseréjére. Az előadások színvonala most is igen magas volt, ami az előadók névsorát tekintve egyáltalán nem meglepő. Megtörve a kézilabdások és a férfiak előadásainak sorát, Regőczy Krisztina, olimpiai második helyezett, világbajnok egykori korcsolyázónő tartott előadást a Nemzetközi Korcsolyázó Szövetségnek a ’90-es évek óta tartó folyamatos sportágfejlesztéséről. Érdekes volt tőle arról hallgatni, hogy a korcsolya és a többi sportág egyik fontos kérdése, hogy bajnokait megtartsa a sportnak. Csátaljay Gábor, a FALCO Kosárlabda Club pályaedzője, illetve az UNIVERSIADE kosárlabdacsapat edzője „A sportteljesítmény elemzése a kosárlabdázásban és csapatsportágakban” tartott igen színvonalas előadást.
A szakmai programok között szerepelt a "Modern továbbképzési lehetőségek a játékvezetésben", valamint a "Nemzetközi és hazai legjobb gyakorlatok az egyéni sportágakban" című szekció is, amelyen Dr. Kovács Antal, a barcelonai olimpia bajnoka is előadott. A Hepp Ferenc teremben 18 országból összegyűlt hatvan hallgatónak Lausanne-ból élőben tartott prezentációt Yassine Yousfi, a NOB Olimpiai Szolidaritás edzőképzés projektmenedzsere. Yassine Yousfi beszélt többek közt az Olimpiai Szolidaritás program történetéről, küldetéséről, és arról, milyen kapcsolatrendszert sikerült kialakítania a programnak a nemzeti olimpiai bizottságokkal, valamint egyéb sport szervezetekkel. Sokak megdöbbenésére elárulta, hogy az Olimpiai Szolidaritás költségvetése kizárólag az olimpiai játékok televíziós jogainak NOB-ra eső részéből származik, vagyis a NET-es hallgatók is a jogdíjakból befolyt összegeknek köszönhetik a magyarországi programot.
tags: #bardoczi #gabor #kezilabda #judo
