A befektetési piramisok sötét oldala: Hogyan működnek és hogyan védekezhetünk ellenük?

A pénzügyi világban számos befektetési lehetőség létezik, de ezek között sajnos gyakran felbukkannak olyan csaló mechanizmusok is, mint a piramisjátékok vagy pilótajátékok. Ezek a rendszerek ígéretes hozamokkal csábítják a befektetőket, ám valójában egy fenntarthatatlan struktúrára épülnek, amely előbb-utóbb összeomlik, hatalmas károkat okozva az áldozatoknak.

Mi a befektetési piramis és hogyan működik?

A piramisjáték vagy pilótajáték lényege, hogy a szervező kiváló hozamokat ígér, de valójában nem képes a megígért megtérülést biztosítani. Ehelyett az új befektetők pénzéből fizeti ki a korábbi befektetőket, így tartva fenn a látszatot, amíg a rendszer össze nem omlik. Ez a működési modell természeténél fogva instabil, hiszen exponenciálisan növekvő számú új belépőre van szüksége ahhoz, hogy fennmaradjon. Időről időre felüti a fejét egy-egy hasonló piramisjáték, és sok ember pénze ég el egy-egy ilyen visszaélésben.

Híres piramisjátékok a történelemben

Charles Ponzi, a Ponzi-sémák atyja

Charles Ponzi, a Ponzi-sémák vagy más néven Ponzi-rendszerek névadója Olaszországban látta meg a napvilágot 1882-ben, az 1920-as években kezdte el svindler pályafutását az Egyesült Államokban. Kitalálta, hogy ki tudja játszani a nemzetközi válaszdíj szelvények (International Postal Reply Coupons - IRC) árfolyamkülönbségeit, valójában azonban csak az új befektetők pénzéből fizette a régieket.

Bernie Madoff $64,8 milliárdos csalása

A modern kori piramisjátékok egyik leghírhedtebb példája Bernie Madoff nevéhez fűződik. Frank DiPascali, Jr. (1956-2015) súgta be a hatóságnak a $64,8 milliárdos piramisjátékot 40 évig futtató szélhámost, Bernie Madoffot. A befektetési piramis összetett volta miatt a Madoff-per végkimeneteléről 400 tagú ítélőtestület (zsűri) döntött, ami alighanem rekordnak számít. Az 5 bűnös elítélésekor arra kötelezték őket, hogy 384 milliárd(!) dollárt szolgáltassanak be.

Izrael legnagyobb pilótajátéka magyarországi kapcsolattal: Michael David Greenfield

Izrael történetének legnagyobb piramisjáték-csalója, Michael David Greenfield mintegy 200 millió dolláros kárt okozott több mint ezer befektetőnek. Michael David Greenfield neve mellett több álnevet is használt: Mike Ben-Ari, Maxim Danilov és David Jovic. A piramisjáték-csaló áldozatai főként izraeli állampolgárok, de amerikaiak, távol-keletiek, európaiak, dél-afrikaiak és hat magyar állampolgár is szerepel a károsultak között.

A csalás felépítése és leleplezése

Greenfield 1959-ben született az Egyesült Államokban, és miután letelepedett Izraelben, 1999-ben megalapította az EGFE (Ever Green Fields Enterprises) nevű cégét. Miután a vagyonkezelés nem bizonyult sikeresnek, pilótajáték szervezésébe kezdett. A 2000-es évek elejétől szép hozamokat jelentett ügyfeleinek, akik egyre több pénzt bíztak rá és másoknak is ajánlották. Greenfield évi 10-15 százalékos hozamot ígért állítólagos amerikai önkormányzati kötvények segítségével. Azt állította, hogy ezek speciális adókedvezmény miatt hoznak ennyit, és tökéletesen biztonságosak, mert az amerikai kormány garantálja őket.

Professzionális volt az ügyfélkezelésben is: születésnapokra virágot küldött, segített az ügyfeleknek, finom bor mellett egyeztetett velük, és látványos grafikonokat mutatott. Ahogy egyik áldozata fogalmazott: "rosszabb volt, mint egy rabló, mert a rabló idegeneket foszt ki, ő a saját környezetét, a szeretteit."

2018 körül, amikor már recsegett a rendszer, Greenfield a Balkánra tette át székhelyét, ekkor már 50 százalékos részesedést ígért egy montenegrói alumíniumipari csoportban. A csalás 2021-ben lepleződött le, amikor az izraeli értékpapír-felügyelet (ISA) végre eljutott oda, hogy nincs rendben az EGFE működése. Greenfieldet áprilisban letartóztatták, és bár óvadékkal szabadlábra helyezték, megszökött. 2023. március 15-én az izraeli bíróság 9 év börtönre ítélte okirat-hamisítás, megtévesztés, csalás, jogtalan haszonszerzés és pénzmosás vádjával.

Az EGFE Hungary Kft. szerepe

A jogászok hamar felfigyeltek a magyar illetőségű EGFE Hungary Kft.-re is, amit Greenfield masszívan felhasznált a csaláshoz. Az átvert befektetők a pénzüket az EGFE Izrael számlájára utalták, ahonnan az az EGFE Hungary magyar számláira került. Voltak olyan esetek is, amikor a befektetők közvetlenül magyar számlákra utaltak. A hazai banki szakemberek szerint egy Magyarországon újszerű jogi eljárásról lesz szó. Az áldozatok ügyvédeinek azt kell bizonyítaniuk, hogy a magyar bankoknak volt-e olyan jogellenes magatartása, ami összefüggésbe hozható a károkozással. A nemzetközi joggyakorlat ebben a kérdésben változó, de egy ilyen ügynek óhatatlanul hatása lesz arra, hogy a piramisjátékok áldozatai milyen eséllyel támadhatják a csalók által használt bankokat.

A hazai helyzet: A Falcon-ügy és más magyar piramisjátékok

Magyarországon is több piramisjáték-gyanús eset robbant ki az elmúlt években.

A Falcon Kereskedőház és Falcon Benefit Kft. esete

Nemrég újabb piramisjáték-gyanús botrány robbant ki Budapesten. Binder István, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyeleti szóvivője az Indexnek elmondta, a Falcon Kereskedőház Kft., majd utána a Falcon Benefit Kft. egy magánszemély vezetésével úgynevezett utalványokat kínált ügyfeleinek. Állításuk szerint ezeket számtalan kereskedőnél be lehetett volna váltani - a felügyelet azonban nem talált egyetlen ilyet sem. Az utalványok mellett az ügyfelek egyébként különféle megnevezésű, a mindennapi életet megkönnyítő „programszerződéseket” is köthettek, mint például üzemanyagprogram, pelenkaprogram.

Irreális hozamígéretek és kriptoüzletek

A cégek által ígért évesített kamat az újrabefektetés figyelembevételével tehát 1500 százalékos mértékű lenne. Ez a kommunikáció szerint garantált, azaz kockázatmentes. Nyilvánvaló, hogy ekkora megtérülést senki sem tud szavatolni ilyen rövid idő alatt, ráadásul egy nagy és folyamatosan bővülő ügyfélkör számára. Ezt a hozamot normális üzleti metodika alapján nem lehet kitermelni. A kezdeti visszafizetéseket így valójában a később csatlakozók pénzéből fedezték. Aki tehát egy ilyen konstrukcióban esetleg van olyan szerencsés, hogy visszakapja a pénzét, az jellemzően valójában valamelyik befektetőtársa pénzét kapja meg.

Binder István szerint a Falconnál a legtöbb érdeklődőnek és a cégek munkatársainak azt mondták, hogy kriptoügyletekből származik a pénz, „robotokkal kereskednek”, de volt, aki ingatlanbizniszről és devizakereskedésről is hallott. A cégvezetés a kriptovilágban jártas beavatottak számára ismert szakkifejezéseket - például a dollárt helyettesítő kriptovaluta (USDT), a digitális fájlok tulajdonjogát hitelesítő kriptoeszköz (NFT) - ismételgetett mindenki előtt. Több millió dolláros nyereségről beszéltek.

Ügyféltoborzás és MNB fellépés

A Falcon-vezető még az MNB-nek is magabiztosan nyilatkozta, hogy 45 helyen van kriptoszámlájuk, saját NFT-tőzsdét működtetnek, sőt már létezik általuk kibocsátott - s állításuk szerint több ezer ügyfél által jegyzett - önálló kriptoeszközük is. A több ezres ügyfélkör kiépítéséhez a cégek professzionálisnak tűnő honlapot működtettek, folyamatosan kommunikáltak a közösségi médiában és üzletközpontokban, szép termekben több száz fő előtt tartottak előadásokat. Erőteljesen alkalmazták a „szakértő vezető” személyes meggyőző képességét, amihez több szintből álló MLM-rendszerű javadalmazási rendszert alakítottak ki. Aki behozta az ügyfelet, annak a - hozammal növelt - befizetés 10 százaléka járt a szerződéskötés után. Ha ő a piramis felsőbb szintjén volt, az alatta lévő kör üzleteiből 5-5 százalék, a még lejjebb lévők esetében 2,5, illetve 1,25 százalék ütötte a markát.

Az MNB már vizsgálata elején, 2022-ben - törvényi felhatalmazás alapján - blokkolta a Falcon honlapját, az eljárás lezárásáig ideiglenesen megtiltották a jogosulatlan tevékenységet, és minden létező kommunikációs csatornán figyelmeztette a közvéleményt arról, hogy a cégcsoportnak nincs engedélye pénzügyi szolgáltatásra, illetve rendőrségi feljelentést is tettek. Binder István szerint bizonyos, hogy ezzel sok embert óvtak meg a rossz lépéstől.

A Falcon vezetői a vizsgálat hírére nagyjából ugyanazt a mintázatot követték, amit az MNB szakemberei hasonló ügyekben már láttak: a cég az ügyfelek hitegetésébe fogott, újabb mézesmadzagokat kínált, néha finom presszióval élt feléjük. Az MNB által feltárt tényállás alapján ebben az ügyben biztos, hogy bűncselekmény történt. A felügyeleti szakember szerint az a volt Falcon-ügyfél, aki még nem tette meg, mihamarabb forduljon a rendőrséghez, és tegyen feljelentést, ezzel is segítve a nyomozást.

További magyarországi és nemzetközi esetek

• AGAM, Five Winds, QW Lianora Swiss Consulting: Az AGAM esetében a befektetőket MLM-rendszerben toborozták, akiknek 300-500%-os éves hozamot ígértek egy "legendás" zöld-foki légitársaság tőzsdére viteléből. Az MNB vizsgálata és rendőrségi feljelentés nyomán indult eljárás. Az AGAM bedőlt, majd megpróbálták megmenteni újabb piramisjáték-párossal, de ezek sem fizetnek már.
• Yota: Ez a kínai befektetés tankönyvi példája volt a modern internetes piramisjátékoknak. Jellemzői az ellenőrizhetetlen céges háttér, a brutálisan magas (napi 1,5-3%) garantált hozam, a zavaros befektetési célterület, az MLM-rendszer és az engedélyek teljes hiánya. Pár hónap után a kínai cég és weboldala eltűnt, vélhetően a befektetők pénzével együtt.
• OneCoin: Ruja Ignatova, a OneCoin mögött álló "kriptopénzguru" által fémjelzett rendszer hatalmasra hízott annak ellenére, hogy a befektetett tőke kivonására soha nem adott lehetőséget. Csak úgy juthatott valaki pénzhez, ha új tagokat toborzott. Bár évekig el tudták kerülni a hatóságok figyelmét szabályozatlan virtuális devizákkal és oktatási csomagokkal, nemzetközi rendőrségi és jegybanki razzia célkeresztjébe került. A cég bolgár irodáját rendőrök rohamozták meg, Indiában és Kínában pedig több tucat értékesítőt őrizetbe vettek. Csak Kínában 2 milliárd dollárnyi vagyont szívott fel a OneCoin, miközben Ruja Ignatova eltűnt.

Összefoglaló a kiemelt piramisjátékokról

Hogyan védekezhetünk a piramisjátékok ellen? Az MNB tanácsai

Befektetési szolgáltatást Magyarországon csak ellenőrzött keretek között lehet végezni. Fontos, hogy a befektetők tisztában legyenek a kockázatokkal és kritikus szemmel vizsgálják meg az ígéreteket.

• Gyanakodj az irreálisan magas hozamokra: Eleve legyen gyanús, ha valaki irreálisan magas profittal kecsegtet, ráadásul rendkívül gyorsan és állítása szerint kockázatmentesen. Ezek az ígéretek a piramisjátékok elsődleges jelzői.
• Ne dőlj be a külsőségeknek: A felügyeleti szóvivő arra is figyelmeztet: ne dőljünk be az ügyintézés, előadások helyszínén látott modern irodáknak, a csillogó-villogó „körítésnek” sem. Ezek célja a bizalomgerjesztés és a megtévesztés.
• Ellenőrizd a szolgáltatót: A pénzünk befektetése előtt érdemes előzetesen leellenőrizni a szolgáltatót, például az MNB ügyfélszolgálatán, internetes piaci keresőjében vagy a megyeszékhelyek Pénzügyi Navigátor tanácsadó irodáiban. Itt utánajárhatunk annak, hogy a cégnek van-e engedélye, s mi a tényleges tevékenység, amit végezhet, mi az a termék, amit kínálhat nekünk.

tags: #befektetes #piramis #united

Népszerű bejegyzések:

• Magyar pásztorkutyák az agility pályán
• a ferencvárosi huliganizmus elleni harc jelenéről és múltjáról
• Diákolimpia kézilabda beszámoló
• FINAL4 menetrend, csapatok és a trófea útja
• Kosárlabda-sérülések megelőzése