A Bajnokok Ligája és elődje, a BEK: Történelem, Formátum és Legendás Pillanatok

Az UEFA-bajnokok ligája (gyakran csak BL), teljes nevén angolul UEFA (Union of European Football Associations) Champions League, egy európai klubcsapatok részvételével játszott labdarúgósorozat, mely évente kerül megrendezésre. Az UEFA-bajnokok ligája elődje, a bajnokcsapatok Európa-kupája (BEK) 1955-ben indult. Azóta rendezi meg rendszeresen az UEFA évről évre az európai elit klubcsapatok tornáját, amely során minden évben eldől, melyik csapat a legjobb a legjobbak között.

A legrangosabb európai kupasorozat Gabriel Hanot, a L'Equipe szerkesztője javaslatára jött létre. A francia újságíró korábbi európai regionális sorozatok (KK, Latin-kupa), egy jóval korábbi európai kezdemény (Bajnokok Kupája, 1930) és az 1948-ban megrendezett nagy sikerű dél-amerikai torna, a Bajnokok bajnoksága nyomán javasolta egy kontinentális, oda-vissza rendszerű sorozat létrehozását, zömmel országos bajnokok részvételével.

A Bajnokcsapatok Európa-kupájának Megszületése (BEK)

Az első kiírásra (1955-56) 16 csapat nevezett. Az első találkozót 1955. szeptember 4-én Lisszabonban játszották a portugál Sporting CP és a jugoszláv FK Partizan között. A 3:3-as döntetlenre végződő mérkőzés - és egyben a torna - első gólját a portugál csatár, João Baptista Martins szerezte a 14. percben. A magyar labdarúgást már az első sorozatban is képviselte csapat, az 1954. évi bajnok Bp. Vörös Lobogó (ez volt az MTK akkori elnevezése). Első mérkőzését három nappal az indulás után, szeptember 7-én játszotta a belga bajnok Anderlecht ellen 6:3-as győzelmet aratva.

Eddig a legtöbb elsőséget a Real Madrid szerezte (13) és hozzájuk tartozik még egy emlí­tésre méltó rekord is: a BEK 1955-ös bevezetése után 5 alkalommal zsinórban a királyi gárda szerezte meg az elsőséget.

Átalakulás Bajnokok Ligájává

A kupasorozat 1992-ig futott eredeti nevén, ekkor váltotta fel modernizált formája, a Bajnokok Ligája. A torna az 1992-93-as szezonban vette fel az UEFA-bajnokok ligája nevet, és ezzel együtt a rendszer is átalakult. Az UEFA bevezette a korábban csak világversenyeken használt csoportküzdelmeket, amivel izgalmasabbá, nem utolsósorban pedig még nagyobb üzletté tette az addig egyenes kieséssel működő legnagyobb európai kupasorozatot. Bevezették a selejtezőket, majd jött a sokak álma, a csoportkör, mely nem csak nagyobb hí­rnevet, de sokkal több pénzjutalmat is hozott magával. A megtiszteltetésen kívül a győzelem nem kevés pénzjutalommal is jár. A 2023-24-es szezonban az UEFA a résztvevők között következő pénzdíjakat osztja ki.

A Formátum Részletesen (2023/24-es szezonig)

Minden európai országból az elmúlt időszakban elért eredményeiktől függően indulhat egy, kettő, három, illetve négy csapat (kivétel Liechtenstein, amely mivel nem rendez nemzeti labdarúgó-bajnokságot, csak a Konferencia Ligában indíthat csapatot).

• A selejtező négy fordulóból áll: 1., 2., 3. selejtezőkör és a rájátszás.
• A selejtező két ágra oszlik, bajnoki ágra és nem bajnoki ágra.
• A bajnoki ágon azok a bajnokcsapatok, a nem bajnoki ágon pedig azok a nem bajnokcsapatok szerepelnek, amelyek indulási jogot szereztek és nem kerültek közvetlenül a csoportkörbe.
• A selejtezőkörökben a csapatokra vonatkoztatott UEFA-együttható alapján egy sorrendet állítanak fel, a csapatokat kiemeltekre és nem kiemeltekre osztják, majd a párosításokat sorsolják. Egy kiemelthez egy nem kiemeltet párosítanak.
• A selejtező oda-visszavágós, kieséses rendszerű, azaz a két találkozó végén az összesítésben jobbnak bizonyuló csapatok jutnak tovább a következő körbe.
• A rájátszás győztesei a csoportkörbe jutnak.
• Valamennyi fordulóban a bajnoki ág kiesői az Európa-liga selejtezőjének bajnoki ágára, a nem bajnoki ág kiesői az Európa-liga selejtezőjének főágára kerülnek.

A csoportkörben 32 csapat vett részt. 26 csapat automatikus résztvevő volt, köztük a BL és az EL címvédője. A selejtező bajnoki ágáról 4, a nem bajnoki ágáról 2 csapat jutott be. A csapatok négy kalapba sorolták be. Az 1. kalap különleges, a csapatok UEFA-együtthatóitól független volt. Az UEFA-bajnokok ligája és az Európa-liga címvédői garantált helyet kaptak a csoportkörben, ha a hazai bajnokságukon keresztül nem jutottak be a BL-be. A 2-4. kalapba a többi csapat került, a csapatokra vonatkozó UEFA-együttható alapján. A 32 csapatot 8 darab négycsapatos csoportba sorsolták. Ezen felül az azonos nemzetű csapatokat négy csoportra nézve is szétosztották (A-D, E-H), a televíziós közvetítések miatt. A csoportokban a csapatok körmérkőzéses, oda-visszavágós rendszerben mérkőztek meg egymással. Összesen hat fordulót rendeztek, melyek alatt egy csoporton belül mindegyik csapat kétszer játszott mindegyikkel, egyszer pályaválasztóként egyszer pedig idegenben. A csoportok első két helyén záró csapat az egyenes kieséses szakaszba jutott.

Az Új Formátum: 2024/25-től

A 2024-2025-ös szezontól az UEFA újraszervezte összes nemzetközi tornáját, eltörölve a csoportköröket, egy 36 csapatos alapszakaszra váltva. Minden csapat nyolc mérkőzést játszik az alapszakaszban, lehetőleg olyan csapatok ellen, amelyek nem saját szövetségükből vannak, de kivételek lehetnek. A korábbi körmérkőzéses rendszer helyett minden csapat egy sorsolás során kap 8 különböző ellenfelet és mindegyikkel játszik egyszer.

• Az első nyolc csapat az alapszakasz végén automatikusan továbbjut a nyolcaddöntőbe, míg a 9-24. helyen végző csapatoknak egymás ellen kell játszaniuk a továbbjutásért.
• Az egyenes kieséses szakasz oda-visszavágós rendszerben zajlik, a döntő kivételével.
• A két találkozó végén az összesítésben jobbnak bizonyuló csapatok jutnak tovább a következő körbe.
• A nyolcaddöntő rájátszásban az alapszakaszban 9-24. helyen végző csapatok játszanak, az első nyolc (9-16.) csapat kiemelt.
• A nyolcaddöntőben az alapszakasz első nyolc helyezettjei a kiemeltek, a nyolcaddöntő rájátszásnak győztesei a nem kiemeltek.
• A döntőt egy előre kijelölt helyszínen rendezik, egy mérkőzés dönt a győztesről.
• A győztes részt vesz az UEFA-szuperkupán, ahol az ellenfele az Európa-liga győztese lesz. Továbbá a következő szezonban automatikus részvételi jogot kap az UEFA-bajnokok ligája csoportkörébe.

Legendás Csapatok és Felejthetetlen Mérkőzések

Manchester United: A tragédiától a csúcsra

A United legeslegelső alkalommal 1956-ban szerepelt az európai kupában. A Vörös Ördögök legelső európai kupameccsüket a belga bajnok, Anderlecht ellen játszották le 10-0-s végeredménnyel. Matt Busby legénysége mind az 1956/57-es, mind pedig az 1957/58-as szezonban a BEK elődöntőjéig menetelt, de a klub 1957/58-as európai kupaidénye mindörökre a müncheni légikatasztrófához lesz köthető elsősorban. A tragédiából felocsúdva később szépen lassan elkezdhettek magasabb szakmai célokat is újra kitűzni Manchesterben, minek után Sir Matt Busby egy teljesen új csapatot épített fel. 1965/66-ban ismét sikerült az elődöntőig eljutni, majd újabb két év elteltével, 10 évvel a borzalmas események után a Manchester United felért Európa csúcsára első angol csapatként. Bobby Charlton két, George Best és Brian Kidd egy-egy góljával (utóbbi épp a 19. születésnapján) fantasztikus, 4-1-es győzelmet arattak a Vörös Ördögök a Wembley-ben a portugál Benfica csapata ellen, a legendás Eusebióval a soraiban.

Az 1998/99-es barcelonai BL-döntőt a Nou Campban már elveszettnek hitte szinte mindenki, hiszen 1-0-s hátrányban vette kezdetét a három perces ráadás a rendes játékidő leteltével. Ekkor érkezett két sarokrúgás, két Beckham-kanyarítás, egy Teddy Sheringham és egy Ole Gunnar Solskjaer gól, ami totális sokkhatást keltett elsősorban a Bayern játékosokban és szurkolóikban, a United jelenlévő 50.000 drukkeréből pedig őrületes extázist. 2008 májusában, Moszkvában aztán a Vörösök megszerezték történelmük harmadik végső győzelmét is a sorozatban, kereken 50 évvel a müncheni légikatasztrófa és 40 évvel az első BEK-győzelem után - méghozzá egy drámai tizenegyespárbajban a honi rivális Chelsea ellen.

Liverpool FC: A Vörösök sikertörténete

A Liverpool Football Club angol labdarúgócsapatot 1892-ben alapították, jelenleg az első osztályban szerepel. A Liverpool FC - becenevükön "A Vörösök" - a bajnoki címeket tekintve a Manchester Uniteddel karöltve a legsikeresebb angol klub: 20-szoros bajnok. Az európai kupákban is sikeresen szerepeltek: a Bajnokok ligája trófeáját 6-szor is megnyerték (ezzel a Liverpool a negyedik legsikeresebb csapat a "királykupában"), és az UEFA-kupát 3-szor, az európai szuperkupát pedig 4-szer hódították el; ezzel a teljesítménnyel a legsikeresebb angol klub nemzetközi szinten.

Az 1965-ös FA-kupa-győzelem a klub történetének egyik legszebb napja volt, de az 1977-ben elnyert BEK-serleg a Liverpool történetének egy másik örömittas estéjét eredményezte. Az egy évvel későbbi bravúros címvédés után 3, majd 6 évvel később is megnyerték a kupát. 2005-ben, a csapat a görög Olimbiakósz elleni egyetlen Gerrard-góllal jutott tovább az egyenes kieséses szakaszba. Isztambulban megtörtént a csoda. A vörösök a félidei 3-0-s hátrányból felálltak az olasz AC Milan ellen, a második félidő elején 6 perc leforgása alatt kiegyenlítettek, a hosszabbítás után dönthettek a büntetők. A Liverpool ismét bizonyította, hogy soha sem lehet leírni.

A Bajnokok Ligájában is meneteltek, átlépve többek között az Barcelonán és a Chelsea-n keresztül jutottak el a döntőbe, ahol a Manchestert verő AC Milannal találkoztak ismét (2005 után), ám itt 2-1-re veszítettek a vörösök, így nem a Liverpool lett 6-szoros BL-győztes, hanem a Milan 7-szeres.

Leeds United: A "Silver Team" a BEK-ben

Igazán legendás gárdája lett az 1965-75 közötti periódusban a sárga-kékeknek. A Leeds az első körben könyörtelen mészárlást rendezett és 16-0-os összesítéssel ejtette ki a norvég Lynn együttesét. A következő körben a Leeds számára egy régi ismerős, a Ferencváros csapata következett, akiket az angolok 1967-68-ban legyűrtek a Vásárvárosok Kupájának fináléjában. Az akkor mindössze 1-0-s összesítés ezúttal jóval vastagabbra nyúlt. A Fradinak esélye sem volt a bajnokcsapat ellen.

A Celtic elleni elődöntő visszavágójára a hazaiak elképesztő extázisban készültek és összesen - nem tévedés - 136 505 jegyet értékesítettek! A Hampden Park minden egyes négyzetcentiméterén emberek ülhettek, állhattak vagy éppen ki tudja mit csináltak. Ez a szám természetesen a mai napig rekord az UEFA mérkőzéseinek történetében.

Crvena Zvezda: A kelet-európai meglepetés

1991 - amikor még tényleg bármi megtörténhetett a legrangosabb európai kupában. Ugyanis 1991-ben a Jugoszláviát képviselő Crvena Zvezda játékosai ünnepelhettek a serleggel. Ami nem csak azért volt különleges, mert Nyugat-Európában ki sem tudták ejteni a csapat nevét. Red Star Belgrade. Rote Stern Belgrad. Így emlegették a keleti gárdát az akkor már nálunk is fogható külföldi műholdas csatornákon. Az egyszerűbb kiejtés miatt lefordították a csapat nevét a saját nyelvükre.

Bár éppen azokban az években szembesült a világ azzal, hogy alig ismert csapatok is megnyerhetik a Bajnokcsapatok Európa-kupáját. Az első meglepetésgyőztes a Nottingham Forest volt, de ő legalább egy focinagyhatalmat, Angliát képviselte. Az Aston Villa is 1982-ben. 1986-ban aztán egy olyan csapat nyert, melynek győzelmét máig is emésztgeti a focitársadalom. A román Steaua diadaláról van szó. Ezzel egy olyan tendencia vette kezdetét, mely a BEK átalakításához vezetett. Mert a bukaresti csillagok után nyert még a Porto, a PSV Eindhoven, majd jött ez a bizonyos 1990-91-es kiírás.

Ez volt az utolsó év, amikor 32-nél kevesebb csapat nevezett. És az utolsó, amikor végig egyenes kieséses rendszerben zajlottak a küzdelmek, vagyis csoportok nélkül. Az angol aranyérmes, a Liverpool az 1985-ös BEK-döntő előtti tragikus események miatt még eltiltását töltötte. A holland Ajax pedig azért nem indulhatott, mert az előző évben az UEFA Kupában az Austria Wien elleni mérkőzésen az osztrák kapust egy vasrúddal megütötték Amszterdamban. 30 bajnok nevezett, plusz a címvédő Milan. Olyan, ma már nem létező országok bajnokai is indultak, mint Csehszlovákia, Szovjetunió, Jugoszlávia és az NDK. A Crvena Zvezdát még legvérmesebb szurkolói sem gondolták győzelemre esélyesnek. A belgrádiak azonban megleptek mindenkit. Már rögtön az első találkozón, Münchenben.

Magyar Csapatok a BEK/BL Porondon

A magyar labdarúgást már az első sorozatban is képviselte csapat, az 1954. évi bajnok Bp. Vörös Lobogó (ez volt az MTK akkori elnevezése). Első mérkőzését három nappal az indulás után, szeptember 7-én játszotta a belga bajnok Anderlecht ellen 6:3-as győzelmet aratva.

Ferencváros (Fradi)

A Fradi először az 1962/63-ban megszerzett bajnoki cí­m után vált jogosulttá a részvételre. 14 éves pauza után nyerte meg Mészáros József csapata a bajnokságot, mely az idők folyamán egy kissé feledésbe merült, pedig a klub történetében az egyik legfontosabb állomása volt. Nagy reményekkel vágtak bele az 1963/64-es BEK sorozatba, amit az egyre jobb erőt képviselő csapat valamint az 1963-es VVK szereplésükre alapoztak (az elődöntőig jutottak), sajnos már az első fordulóban elvéreztek a török Galatasaray ellenében.

Az 1964-ben megszerzett bajnoki cí­m jogán az 1965/66-os BEK sorozatba kaptak besorolást. A Panathinaikosz elleni első mérkőzés a Népstadionban nem is sikerült valami fényesen, de október 17-én nagyszerű játékkal nyert Athénban a visszavágón a Ferencváros, s így a BEK legjobb nyolc csapata közé kerültünk. Góljainkat Karába, Fenyvesi dr. és Albert szerezték. A következő BEK szereplésre 7 évet kellett várnunk. A Dalnoki Jenő „csikócsapata” nagy meglepetésre (de teljesen megérdemelten) nyerte meg az 1975/76-os bajnokságot és nyert jogot a BEK indulásra. Az első fordulóban a luxemburgi Jeunesse Esch ellen két könnyed győzelemmel léptünk tovább.

1976. október 20-án, a második fordulóban a kelet-német Dynamo Dresdent fogadtuk az Üllői úton. 30 ezer fanatikus szurkoló, kiváló mérkőzés és Onhausz góljával Fradi győzelem. Még sem ez maradt meg a szurkolók emlékezetében, hanem Nyilasi Tibor sérülése. A 62. percben a német védő a labda helyett Nyí­lt fejelte le, ölbe vitték le a pályára a Fradi nyolcasát, aki rövid ápolás után még talpra állt, de a mentőautó előtt ájultan esett össze.

A következő és az utolsó BEK fellépésükre 5 év múlva került sor. Ha a Dalnoki Jenő fémjelzett „csikócsapat” bajnoki cí­ménél a váratlant í­rtunk, akkor az 1980/81-es bajnoki cí­m is a meglepetés kategóriájába sorolható. 1981 ősze már nem indult jól. A Banik Ostrava elleni első mérkőzésig 6 forduló ment le a bajnokságból. Ettől függetlenül a szurkolók kitartottak, 30 ezren várták a csapat nemzetközi bemutatkozását, mely a 75. percig álomszerűen alakult. Végül a Fradi számára július 10-én indult útjára a Bajnoki Ligája 2019/20-as sorozata a bolgár FC Ludogorec elleni mérkőzéssel.

További magyar klubok

A Bp. Honvéd az 1956-os BEK-ben vett részt, ahol az Athletic Club Bilbao ellen mérkőzött meg a nyolcaddöntőben. A Vasas SC több alkalommal is képviselte Magyarországot, például az 1957/58-as szezonban, ahol a Real Madriddal találkoztak az elődöntőben, nagy küzdelmet vívva a spanyol óriással.

A BEK/BAJNOKOK LIGÁJA EDDIGI DÖNTŐI

tags: #bek #milyen #jatekos

Népszerű bejegyzések:

• A csúcson járó spanyol vízilabdások
• kézilabda wax alternatívák
• Szlovák győzelem a magyarok ellen a vb-n
• A sportág kulcsfigurái
• energikus dekoráció otthonába