A Békéscsaba 1912 Előre SE Története
A Békéscsaba 1912 Előre SE, régebbi nevein Előre MTE, Törekvés SE, Békéscsabai Előre Spartacus, Békéscsabai Előre FC, Előre FC Békéscsaba, egy békéscsabai sportegyesület és futballklub.
Az egyesület a történelem folyamán mindmáig Békéscsaba vezető klubja volt, több szakosztályt is magába foglalt, igen nagy sikereket elérve.
Délkelet-Magyarország legnagyobb futballfellegvára, az Utánpótlásnevelő FC-vel karöltve több, mint 400 igazolt sportolója van.
Az alapítás és a kezdetek
Békéscsabán 1912. október 22-én alakult meg az Előre Munkás Testedző Egyesület.
A sportklub megalakulását eredetileg már 1912 májusában bejelentették, az alapszabályt október 22-én fogadták el, majd hivatalosan 1913 tavaszán ismerték el az egyesület létrejöttét.
A kezdeti nehézségek csak egy sportág, a labdarúgás megszervezését tették lehetővé.
Bár az alapításánál még sárga-fehér színben játszott a csapat, a klubszín az alakulást követően rövid ideig sárga-fehér volt, de az alapítók hamarosan áttértek az Előrét a későbbiekben évtizedeken át meghatározó lila-fehér színekre.
Az együttes az első mérkőzésén a Kner SC ellen játszott, s rögtön győzelmet ünnepelhetett.
Majd tíz évvel az alapítás után már a válogatottba is bekerült csabai futballista, méghozzá Amsel Ignác, az csapat kapusa.
A békéscsabai labdarúgás első válogatott játékosa Amsel Ignác kapus volt, aki 1922.
Névváltozások és újjászerveződések
A klub számos névváltozáson ment keresztül, míg eljutott a jelenleg használt Békéscsaba 1912 Előre SE névig.
A világválság azonban a békéscsabai alakulatra is rossz hatással volt, és 1933-ban feloszlott.
Ezt követően Törekvés SE néven vitte tovább a korábbi munkás sportegyesület a csabai sport hagyományait.
Utána Törekvés SE néven indult újra az együttes, majd 1946-tól ismét Előre MTE-ként szerepelt, amelyet újabb névváltások követtek.
1946 augusztusától újra Előre MTE felirat került a lila-fehér zászlóra, majd 1950-től Építők név alatt, kék-fehér színekben szerepelt a klub.
| Időszak | Név |
|---|---|
| 1912 - 1933 | Előre Munkás Testedző Egyesület |
| 1933 - 1946 | Törekvés SE |
| 1946 - 1950 | Előre MTE |
| 1950 - 1970 | Építők (kék-fehér színekben) |
| 1970 - 1991 | Békéscsabai Előre Spartacus Sport Club |
| 1991 - napjainkig | Békéscsabai Előre FC / Előre FC Békéscsaba / Békéscsaba 1912 Előre SE |
A csapat 1963-ban költözött a Kórház utcába, amely jelenleg is az otthona.
A következő meghatározó dátum 1970. december 28-a volt a békéscsabai labdarúgás történetében, ezen a napon több kis sportegyesület összeolvadását követően megalakult a Békéscsabai Előre Spartacus Sport Club.
Az új egyesület 12 szakosztállyal kezdte meg működését.
Mivel ekkoriban az országos ranglistán a magyar egyesületek közül csak a 239. helyen szerénykedett az Előre, ezért célul tűzték ki az országos egyesületi rangsorban való előrébb lépést, a biztos alapokon nyugvó utánpótlásbázis szélesítését.
Az NB I-es feljutás és az első sikerek
A klub folyamatosan fejlődött, majd 1968-ban megnyerte az NB II-t, és feljutott az NB I B-be.
A szisztematikus munkának, az utánpótlás fejlesztésének köszönhetően a csabai foci első nagy sikere az 1968-as évhez kötődik, amikor is a Békéscsabai Előre SC csapata három pontos előnnyel megnyerte az NB II-es bajnokságot a Szolnoki MÁV előtt, és feljutott az akkor másodosztályt jelentő NB I/B-be.
A következő években még nagyobb energiát fektettek a klub utánpótlásának fejlesztésébe, s hamarosan még jobb eredményeket értek el.
A hathatós állami és tanácsi segítségnek, valamint az edzők áldozatos munkájának köszönhetően mindez az elkövetkező években meg is valósult, így 1986-ra a Békéscsabai Előre Spartacus egyesülete megkapta az országos kiemelt státuszt, és a klubok között az előkelő, 12. helyen szerepelt.
A békéscsabaiak 1974-ben, története során először kivívta a feljutást az első osztályba.
Több évi másodosztályú szereplés után az 1974. június 16-án, Szentendrén 5000 vendégdrukker hangorkánja előtt lejátszott bajnoki találkozón aratott 2-0-s győzelmével a labdarúgó-csapat az NB I/B-s bajnokság második helyén végzett, és a Diósgyőrrel egyetemben felkerült a magyar labdarúgás első osztályába.
A feljutást követően valóságos fociláz tört ki Békéscsabán, a szurkolók sorban álltak a bérletekért.
Ezen a nyáron rohamtempóban átépítették a stadiont is, felhúzva a mai napig is álló nagylelátót.
Az első hazai NB I-es bajnokiját 3-1-re megnyerte az MTK ellen, méghozzá 16 ezer néző előtt.
A nem hivatalos nézőcsúcs 1975. május 10-én született, a korabeli újságok szerint 22 000 csabai néző látta, hogy 1-0-ra legyőzi kedvenc csapatuk a Fradit.
Az első szezonban csak a létszámemelés tartotta bent a „lilákat”, utána azonban sikerült állandósítani az NB I-es tagságot.
Hol meggyőzőbb, hol visszafogottabb teljesítmény mellett, de 1983-ig meg is őrizték az első osztályú tagságukat.
1982-ben az a megtiszteltetés érte a klubot, hogy a spanyolországi VB-n Kerekes Attila helyet kapott a válogatott keretben.
1983-ban kiesett a csapat, de a következő szezonban Pataki Tamás vezetésével rögtön visszajutott az első osztályba.
Utána sem kellett azonban sokáig szomorkodni, mert egy esztendő után vissza is jutottak az élvonalba.
A következő esztendőben egészen az elődöntőig meneteltek a kupában, ahol csak tizenegyesekkel maradtak alul a korszak egyik legjobb csapata, a Rába ETO ellen.
Sőt a Rába ETO ellen hatalmas érdeklődés mellett MNK-elődöntőt vívott a csapat (a kint rekedők fákra felmászva követték a mérkőzést), melyet drámai csatában tizenegyesekkel bukott el.
A klub történetének legnagyobb sikerei
A klub történetének legnagyobb sikerére már nem kellett sokat várni, Csank János vezetőedző irányítása alatt a csabaiak ugyanis 1988-ban megnyerték a Magyar Népköztársaság Kupát.
1988-ban kis híján kiesett az Előre Spartacus, de ennél történt egy jóval lényegesebb dolog (a bentmaradást egy 2-0-s debreceni győzelemmel sikerült kiharcolni), hiszen a Csank János vezette gárda Szolnokon 4 000 csabai szurkoló előtt Csernus (60. p.), Gruborovics (69. p.) és Csató (80. p.) góljaival 3:2-re legyőzte a Bp. Honvédot, elnyerve a Magyar Népköztársaság Kupát.
A döntőben a Bp. Honvédot győzték le 3-2-re.
Többek között Bánfi János, Szenti Zoltán, Csató Sándor, Mracskó Mihály, Belvon Attila, Baji Tamás, Zahorán Zoltán és a későbbi sikeredző, Pásztor József is szerepelt abban a csapatban.
Az óriási sikert azonban kudarc követte, a csapat ugyanis 1991-ben kiesett az élvonalból.
A rendszerváltás nem kímélte a klubot sem, 1991-ben összeomlott az Előre Spartacus.
Így még az év januárjában megalakult a Békéscsabai Előre FC.
Az őszi jó szereplés után tavasszal mindössze egy győzelmet ért el a csapat, kiesett az NB II-be.
Ekkor nevezték ki a gárda élére a későbbi sikerkovácsot, Pásztor Józsefet.
A másodosztályt a kezdeti bizonytalanság után magabiztosan nyerte a gárda, az 1992/93-as szezonban pedig újoncként 5. hely a bajnokságban és kupaelődöntő a Haladás ellen (0-3, 3-1), majd az 1993-1994-es menetelés következett.
Az együttes újoncként 5. helyen zárt a bajnokságban, a kupában pedig bejutott a legjobb négy közé, megalapozva a következő idény nagy menetelését.
Bronzérem az NB I-ben és nemzetközi szereplés
Nagyon sok egykori szurkoló, néző a mai napig emlegeti ezt az évadot, mint a majdnem megvalósult csoda időszakát.
A békéscsabaiak csaknem végig vezették a tabellát az 1993-1994-es idényben, ám a hajrában lecsúsztak a bajnoki címről, és végül bronzérmesként zártak.
A csapat szinte a teljes bajnoki évadban a tabella élén állva az utolsó három fordulóban bukta el az aranyérmet a Vác ellen.
Ez az eredmény máig a klub legjobb bajnoki helyezésének számít az élvonalban.
Egyes szurkolói és játékosok vélekedése szerint az MLSZ nem szerette volna bajnokként látni a csabai csapatot.
A bronzérmet „lendületből” egy nagyszerű Intertotó Kupa-sorozat követte: csak az Odensetől kapott ki a gárda, térdre kényszerült a Rapid Wien (3-0), a Sion (7-2) és a Dynamo Dresden (3-2) is.
Az utolsó kettő ráadásul hazai pályán.
Az Intertotó-kupában a svájci Siont, az osztrák Rapid Wient és a német Dynamo Dresdent is legyőzték a lila-fehérek, és csak a dán Odensétől kaptak ki.
Az UEFA-kupában a macedón Vardar elleni sikert követően az orosz Kamisin ellen búcsúztak a második körben.
Az UEFA-kupában nagy nehezen sikerült továbbjutni a Vardar Skopjével szemben (1-1, 1-0), majd jön az orosz rémálom (1-6 és 1-0 a Kamisin ellen).
A bajnokságban is elindult a klub lefelé, az 1995-ös 5. hely után 1996-ban már osztályozó (0-0 és 5-0 a Kaposvár ellen).
Nehézségek és újjáalakulás a 2000-es években
Ha nehezen, de kétszer is megúszta a kiesést a csapat, ám kiderült, a klub rendkívül nehéz anyagi helyzetben van.
A 2002-ben a feljutott Előre háza táján látszólag rendben mentek a dolgok, viszonylagosan jónak mondható volt a játékoskeret is, és a szurkolók is szép számmal látogatták a meccseket.
Mégis, az ősz rémálomszerűen indult, és csak a remek tavaszi menetelésnek (a tavaszi tabellán második lettek a csabaiak a ZTE mögött), valamint az időközben sikeres edzőváltásnak (Supka Attila váltotta Garamvölgyi Lajost) köszönhető, hogy bent maradt az egyesület.
Szerencséje is volt a csapatnak, mert a Kispest és a Dunaferr jelentősen meggyengült év közben, így e két gárdát sikerült megelőzni a kiesésért folytatott nagy csatában.
A következő évadot kicsit megerősödve kezdték a „lilák”, jobban is indult, mint az előző, de itt a végére fogyott el a lendület.
Csak osztályozón sikerült megőrizni az első osztályú tagságot a fővárosi REAC ellen.
Ezek után a 2004-ben induló bajnokságban fény derült a klub nem túl rózsás anyagi helyzetére.
Előre Fc Kft. kizárólagos tulajdonosai: Békéscsaba Labdarúgásáért Alapítvány (Ursz József képviseletében), Borbély Ferenc, Hungária Nyomda Rt., Óré András, többszöri tárgyalás után eladta a klubot Darko Canadic bosnyák „vállalkozónak”.
Az „alvilági” kapcsolatokkal is rendelkező üzletember minden valószínűség szerint a legnagyobb ígérethalmazt produkálva Magyarországon cserben hagyta a csapatot - ami teljesen széthullott; fuldokolva az adósságban és rengeteg jogtalanul levont ponttal sújtva várta az MLSZ - MLL jogilag kifogásolt, hibás döntésének helyesbítését.
Nem fogadta el a tulajdonos az Előre Fc Kft. NB III-ba való besorolását, mivel az egyesület 44 millió forint adóhátralékot halmozott fel.
Ezen a nyáron tehát vészhelyzet alakult ki a békéscsabai labdarúgásban, az NB I-ből kiesett gárda nem kapott rajtengedélyt az NB II bajnoki osztályban.
Közben a város felbontotta a teljes objektum (pályák, öltözők, irodák) használatára megkötött szerződést az Előre Fc Kft-vel, így fennállt a veszély, hogy a város fociszerető lakossága labdarúgás nélkül marad.
Végül sikerült megmenteni az együttest, amely a Jamina SE jogán indult el az NB III-ban, 2005-ben.
A kialakult helyzetben az NB III-as indulási joggal rendelkező Jamina SE és Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata összefogásával megalakult a Békéscsaba 1912 Előre SE, amely a szerzett jogának megfelelően a harmadosztályú bajnokság Alföld Csoportjába nyert besorolást a 2005/2006 bajnoki idényre.
Az új alapokra helyeződött békéscsabai labdarúgás zászlóshajója lett az új egyesület, amely szoros együttműködésre törekszik a megyeszékhely másik csapatával, a Megyei I. osztályú Erzsébethely SE-vel, és az Utánpótlásnevelő FC-vel.
Rögtön az első évben a csapat megnyerte az Alföld-csoportot, jogot szerezve a másodosztályú tagságra.
Itt a Keleti-csoportba kapott besorolást, abba a csoportba, ami jelentősen megerősödött, elég csak a Nyíregyháza és Ferencváros csapataira gondolni.
A tragikus őszi szereplést követően edzőt váltott a gárda, hazahívva a volt csabai Csató Sándort.
A tavasz már jobban sikerült, de ez sem volt elegendő a másodosztályú tagság meghosszabbításához.
Így, köszönhetően az MLSZ-nek is, ami mindent elkövetett, hogy ne maradhasson bent az egyesület, kiesett az NB II-ből.
A csapat ezt követően az NB II és az NB III között ingázott, végül 2008-ban újra feljutott a másodosztályba, s akkor már sikerült a bennmaradás.
Így a 2007/2008-as szezont ismét a harmadik vonalban kezdte a gárda, döntően saját nevelésű fiatal játékosokkal, kiegészülve néhány igazolással.
A cél még ebben az évadban visszakerülni a második vonalba, ami teljesült is a Szarvas-Kiss edzőpárossal.
Modern kor és a közelmúlt
A 2008-2009-es idényben ősszel nagy lendülettel kezdett az Előre, a másodosztályban újoncként a 6. helyig jutottak ősszel, emlékezetes csatát vívva a Fradival, majd a tavaszi mélyrepülés miatt edzőt váltott a csapat, a korábbi sikeres csabai és újpesti játékost, Belvon Attilát nevezték ki a lila-fehér csapat vezetőjévé.
A célként megfogalmazott bennmaradás már a záróforduló előtt eldőlt, a 12. helyen zártak az Előrés focisták.
Így a 2009-2010-es bajnoki évadot is Belvon vezetésével kezdte a csapat az egyezkedéseknek megfelelően.
Az eredmények azonban elmaradtak a várttól, a kiesés szele is megérintette a csapatot, ezért 2010 áprilisában ismét a korábbi tréner, Pásztor József vette át a csapatot.
Az új, sorrendben 5. Pásztor-időszak egyre jobb eredményeket hozott.
A bennmaradás kiharcolása után a következő évben már a 6. helyen fordult az Előre, majd a 2011/12-es bajnokságban a bajnoki aranyéremért végig harcban állva a harmadik lettek, ami egyértelműen túlteljesítette a szezon kezdetén megfogalmazott elvárásokat, hiszen anyagilag csak a 6-8. helyen állt az Előre az az NBII.
Az Előre Zrt. korszaka és újabb feljutás
A 2012-től induló új kor, az Előre Zrt.
A 100. évfordulóhoz közelítve a tulajdonos Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata úgy látta, hogy a rendelkezésre álló anyagi és szervezeti struktúrából kihozta a maximumot.
A továbbfejlődés érdekében ezért külső támogatót keresett, amely a békési székhelyű Békés-Drén Kft. lett.
A Kft. és a város 70-30% tulajdonosi részaránnyal létrehozta 2012 júniusában a Békéscsaba 1912 Előre Futball Zrt-t.
Ezzel párhuzamosan bejelentették, hogy a csapat élére a Békéscsabán már többször bizonyított régi-új edzőt, Dajka Lászlót nevezik ki, Pásztor József szakmai segítőként marad.
Dajka sok új igazolást hozott, a csapat a 2012/13-as bajnoki évad őszi felében még a tabella élén állt az NBII. Keleti Csoportjában, szoros versenyben az üldözők előtt.
A téli alapozás nem sikerült igazán jól, valamint egyre inkább látszódott, hogy jó néhány újonnan igazolt játékos nem hozza az elvárt szintet, főleg a légiósok esetén nyelvi problémák is akadtak.
Ezt követően a tavasz közepén 4 mérkőzésen csak 1 pontot szereztek a lilák (mindkét közvetlen üldöző riválisuk ellen kikaptak), felerősödtek a kritikai hangok.
Dajka László összeveszett a szurkolók egy részével, akik kritizálták az új igazolásokat és a sok légióst a pályán, feszültté vált a légkör a csapat körül.
Ebben a helyzetben 2013. április 2-án Dajka közös megegyezéssel szerződést bontott a klubbal és Pásztor József vette át a csapat irányítását, akihez csatlakozott Felcsútról az egykori Vasas-játékos Komjáti András is.
A csapat Pásztor véleménye szerint nem túl jól játszva ismételten a bronzérmes helyen végzett a 16 csapatos másodosztályban.
A bronzérem sajnos feljutást nem eredményezett.
A szezon felénél Komjáti váltotta Pásztor-t, úgy hogy utóbbi a klub kötelékében maradt, mint szakmai elnök.
A 2013-2014-es szezonra összevont 16 csapatos másodosztályú bajnokságában pedig a hatodik helyen végzett a csapat.
Komjáti András a bajnokság vége előtt bejelentette távozását, illetve nyilvánosságra került Zoran Spisljak érkezése a vezetőedzői posztra.
A Békéscsaba 2015-ben Zoran Szpisljak irányításával ezüstérmesként végzett az NB II-ben, így hosszú idő után ismét feljutott az élvonalba.
A 2015-16-os idényben a Nemzeti Bajnokság első osztályában szerepelt, miután a 2014-2015-ös szezonban az NB II-ben ezüstérmet szerzett, ezzel feljutva a legmagasabb osztályba.
Az idény végén azonban nem sikerült bent tartani a csapatot.
Az idény végén azonban kiesett, így újra a másodosztály tagja lett.
A legutóbbi évek és a jelen
A csabaiak azóta a másodosztály élmezőnyéhez tartoznak, a legutóbbi kiírásban a 6. helyen végeztek.
A következő idényben 2017. március 16-ig még Zoran Spisljak vezette a csapatot, de a Puskás Akadémia ellen elszenvedett 3-0 arányú vereség után lemondott.
Ezt követően Boér Gábor, megbízott vezetőedzőként vezényelte le a bajnokságból még hátralévő 13 fordulót, melynek eredményeképpen az 5. helyen végzett az Előre.
A 2017/2018-as idénytől már Boér Gábor irányította a Lilákat és a 38. fordulós, másodosztályú bajnokságban bronzérmet szerzett a csapattal.
A 2018/2019-es szezonban jócskán átalakult a játékoskeret, de a szakmai stáb végül maradt Békéscsabán, és a jócskán megfiatalított játékos-állománnyal a hatodik hely megszerzése sikerült.
Az idény végén Boér Gábor bejelentette, hogy az WKW ETO FC Győr együttesénél folytatja pályafutását.
A 2019/2020-as idény elején Schindler Szabolcs érkezett az Előre kispadjára, aki 2020. szeptember 8-án a Vasas FC együtteséhez szerződött tovább, így ismét vezetőedző nélkül maradt a csapat.
Az átmeneti időszak nem tartott sokáig, hiszen a klub 2020. szeptember 16-án bejelentette Preisinger Sándor érkezését.
Sajnos az együttes mind a 2019/2020-as, majd pedig a következő idényben is jóval az elvárások alatt teljesített, így a klubvezetés 2021. szeptember 7-én megvált Preisinger Sándortól és a vele együtt érkező szakmai stábtól.
Néhány nappal később 2021. szeptember 10-én a régi-új edző, Schindler Szabolcs visszatért a klubhoz, azóta vezetőedzőként irányítja a Lilákat.
A 2022. április 17-én lejátszott Békéscsaba 1912 Előre - Szolnoki MÁV FC 1-2 mérkőzés után a Békéscsaba 1912 Előre Futball Zrt. 2022. április 19-én közös megegyezéssel megszüntette Schindler Szabolcs vezetőedző munkaviszonyát.
Megbízott vezetőedzőként Brlázs István Gábor folytatta, akinek egyetlen feladata a másodosztályú tagság megőrzése volt, amit az utolsó fordulóban a III. ker. TVE ellen sikerült is kiharcolni, így Brlázs mester már vezetőedzőként kezdhette meg a felkészülést a 2022/2023-as idényre.
Az együttes hétfőn kezdte meg a felkészülést a 2021/22-es bajnoki idényre, amely a tervek szerint augusztus 1-jén kezdődhet el.
A Békéscsaba 1912 Előre játékosai csütörtökön délelőtt a 4-es Honvéd utcai labdarúgó akadémia centerpályáján tréningeztek a szakmai stáb vezérletével.
Az együttes az előző bajnokságban a 15. helyen végzett, így jövőre szeretne előkelőbb helyen zárni.
Az első időszakban napi két tréning, valamint uszodai foglalkozás szerepel a programban.
A fő hangsúly a prevención lesz, hogy az együttes sérülések és hiányzók nélkül kezdhesse meg az előtte álló új idényt.
- Most itthon leszünk két hétig, utána Telkibe utazunk egy hétre edzőtáborba. Reméljük el tudjuk végezni azt a munkát, amire szükség van.
Az a célunk, hogy megerősítsük a keretet, hiszen az előző idényt a betegségek hátráltatták, emiatt sok játékos került fel a Megye I-ből és az U19-ből.
Az Előre nyáron több felkészülési mérkőzést is játszik.
Június 30-án, 18 órától az NB I-es Kisvárdát fogadja a Kórház utcai stadionban.
A találkozó megtekintése díjtalan.
- A szakmai stábnak az elmúlt 5 hét nem csak a pihenésről szólt, hiszen napi kapcsolatban voltunk, alkalmanként többször tartottunk megbeszéléseket egymással, arról hogyan fejlesszük a csapatjátékunkat.
Videókat és edzésterveket készítettünk, hogy minél felkészültebben térjünk vissza.
A stáb kérése volt, hogy erősebb ellenfelekkel készüljünk, akik ellen betudjuk gyakorolni a meccstaktikát.
A szakmai stábban történt változás, hiszen Kincses Ádám távozott, aki az egyik asszisztens edzői szerepkört töltötte be a klubnál.
A csapatnál van távozó játékos is, hiszen Uram János a Vasas FC-ben folytatja, így osztályon belül váltott klubot.
Érkezők névsora ennél már hosszabb, hiszen Albert István, Puskás Gábor és Varga Szabolcs is lilában szerepel majd az új idényben.
A végleges keret később alakul ki, hiszen még biztosan lesznek érkezők, illetve még az sem eldöntött kérdés, hogy kik azok az akadémisták, akik az új idényben az NB II-ben és kik azok, akik az NB III-as második csapatnál szerepelnek majd.
tags: #bekescsaba #1912 #elore #nevsor
