Békéscsaba Előre: A Lila-Fehérek Gazdag Labdarúgó Története

A Békéscsaba 1912 Előre SE, (régebbi nevein Előre MTE, Törekvés SE, Békéscsabai Előre Spartacus, Békéscsabai Előre FC, Előre FC Békéscsaba), egy békéscsabai sportegyesület és futballklub. Az egyesület a történelem folyamán mindmáig Békéscsaba vezető klubja volt, több szakosztályt is magába foglalt, igen nagy sikereket elérve. Délkelet-Magyarország legnagyobb futballfellegvára, az Utánpótlásnevelő FC-vel karöltve több, mint 400 igazolt sportolója van.

A Kezdetek és a Névváltozások Korszaka

Békéscsabán 1912. október 22-én alakult meg az Előre Munkás Testedző Egyesület. A sportklub megalakulását eredetileg már 1912 májusában bejelentették, az alapszabályt október 22-én fogadták el, majd hivatalosan 1913 tavaszán ismerték el az egyesület létrejöttét. A kezdeti nehézségek csak egy sportág, a labdarúgás megszervezését tették lehetővé. A klubszín az alakulást követően rövid ideig sárga-fehér volt, de az alapítók hamarosan áttértek az Előrét a későbbiekben évtizedeken át meghatározó lila-fehér színekre. A békéscsabai labdarúgás első válogatott játékosa Amsel Ignác kapus volt, aki 1922-ben mutatkozott be. Az együttes az első mérkőzésén a Kner SC ellen játszott, s rögtön győzelmet ünnepelhetett.

A húszas-harmincas évek rossz gazdasági viszonyai, valamint a nagy gazdasági világválság a sport területén is éreztette hatását: 1933-ban az Előre MTE futballcsapata a felhalmozódott adósságai miatt feloszlott. Ezt követően Törekvés SE néven vitte tovább a korábbi munkás sportegyesület a csabai sport hagyományait. 1946 augusztusától újra Előre MTE felirat került a lila-fehér zászlóra, majd 1950-től Építők név alatt, kék-fehér színekben szerepelt a klub. 1963-tól újra a patinás Előre név, és a hagyományos lila-fehér színek tartoztak az egyesülethez, és ebben az időszakban került a labdarúgó-szakosztály mostani otthonába, a Kórház utcába, és ekkor készült el a klubszékház is.

A békéscsabai sport sem kerülhette el a további - a központi OTSH-utasításoknak megfelelő - fúziókat, illetve klubátnevezéseket. 1948. június 19-én az Előre MTE, a Csabai AK és a Békéscsabai Textiles SE Békéscsabai Szakszervezetek Sport Egyesülete néven egyesült. Az 1945-46-os szezonra kiírt Délkeleti LASz I. osztály első három helyén három békés megyei klub végzett - ez persze nem volt nagy meglepetés, hiszen a csoport 17 csapatából 16-an Békés megyét képviselték - mindenesetre a Békéscsabai MÁV mögött a Gyulai TE a 2., a Kondorosi TE pedig a harmadik helyet szerezte meg, és így jogot nyert arra, hogy 1946-47-ben az újonnan szervezett NB II Déli csoportjában szerepeljen. Ide került az OB I-ből kiesett Békéscsabai Törekvés is, így a 14 csapat között négy békési klub szállhatott versenybe a bajnoki címért.

Az Első Osztály Kapujában és a Nagy Áttörés

A szisztematikus munkának, az utánpótlás fejlesztésének köszönhetően a csabai foci első nagy sikere az 1968-as évhez kötődik, amikor is a Békéscsabai Előre SC csapata három pontos előnnyel megnyerte az NB II-es bajnokságot a Szolnoki MÁV előtt, és feljutott az akkor másodosztályt jelentő NB I/B-be. A következő meghatározó dátum 1970. december 28-a volt a békéscsabai labdarúgás történetében, ezen a napon több kis sportegyesület összeolvadását követően megalakult a Békéscsabai Előre Spartacus Sport Club. Az új egyesület 12 szakosztállyal kezdte meg működését. Mivel ekkoriban az országos ranglistán a magyar egyesületek közül csak a 239. helyen szerénykedett az Előre, ezért célul tűzték ki az országos egyesületi rangsorban való előrébb lépést, a biztos alapokon nyugvó utánpótlásbázis szélesítését.

Több évi másodosztályú szereplés után az 1974. június 16-án, Szentendrén 5000 vendégdrukker hangorkánja előtt lejátszott bajnoki találkozón aratott 2-0-s győzelmével a labdarúgó-csapat az NB I/B-s bajnokság második helyén végzett, és a Diósgyőrrel egyetemben felkerült a magyar labdarúgás első osztályába. A feljutást követően valóságos fociláz tört ki Békéscsabán, a szurkolók sorban álltak a bérletekért. Ezen a nyáron rohamtempóban átépítették a stadiont is, felhúzva a mai napig is álló nagylelátót. A nem hivatalos nézőcsúcs 1975. május 10-én született, a korabeli újságok szerint 22 000 csabai néző látta, hogy 1-0-ra legyőzi kedvenc csapatuk a Fradit.

Az első szezonban csak a létszámemelés tartotta bent a „lilákat”, utána azonban sikerült állandósítani az NB I-es tagságot. 1982-ben az a megtiszteltetés érte a klubot, hogy a spanyolországi VB-n Kerekes Attila helyet kapott a válogatott keretben. 1983-ban kiesett a csapat, de a következő szezonban Pataki Tamás vezetésével rögtön visszajutott az első osztályba, sőt a Rába ETO ellen hatalmas érdeklődés mellett MNK-elődöntőt vívott a csapat (a kint rekedők fákra felmászva követték a mérkőzést), melyet drámai csatában tizenegyesekkel bukott el. Újoncként a 6. helyen végeztek.

A Csúcsévek: MNK Győzelem és Bajnoki Bronzérem

1988-ban kis híján kiesett az Előre Spartacus, de ennél történt egy jóval lényegesebb dolog, hiszen a Csank János vezette gárda Szolnokon 4 000 csabai szurkoló előtt Csernus (60. p.), Gruborovics (69. p.) és Csató (80. p.) góljaival 3:2-re legyőzte a Bp. Honvédot, elnyerve a Magyar Népköztársaság Kupát. A klub történetének legnagyobb sikere az 1988-as MNK megnyerése. Abban a csapatban többek között Bánfi János, Szenti Zoltán, Csató Sándor, Mracskó Mihály, Belvon Attila, Baji Tamás, Zahorán Zoltán és a későbbi sikeredző, Pásztor József is szerepelt.

A rendszerváltás nem kímélte a klubot sem, 1991-ben összeomlott az Előre Spartacus. Így még az év januárjában megalakult a Békéscsabai Előre FC. Az őszi jó szereplés után tavasszal mindössze egy győzelmet ért el a csapat, kiesett az NB II-be. Ekkor nevezték ki a gárda élére a későbbi sikerkovácsot, Pásztor Józsefet. A másodosztályt a kezdeti bizonytalanság után magabiztosan nyerte a gárda, az 1992/93-as szezonban pedig újoncként 5. hely a bajnokságban és kupaelődöntő a Haladás ellen (0-3, 3-1), majd az 1993-1994-es menetelés következett.

Nagyon sok egykori szurkoló, néző a mai napig emlegeti ezt az évadot, mint a majdnem megvalósult csoda időszakát. A csapat szinte a teljes bajnoki évadban a tabella élén állva az utolsó három fordulóban bukta el az aranyérmet a Vác ellen. A legnagyobb sikere a 1993/94-es bajnoki szezonban elért 3. helyezés, ami máig a klub legjobb bajnoki helyezésének számít az élvonalban. A bronzérmet „lendületből” egy nagyszerű Intertotó Kupa-sorozat követte: csak az Odensetől kapott ki a gárda, térdre kényszerült a Rapid Wien (3-0), a Sion (7-2) és a Dynamo Dresden (3-2) is. Az utolsó kettő ráadásul hazai pályán. Az UEFA-kupában nagy nehezen sikerült továbbjutni a Vardar Skopjével szemben (1-1, 1-0), majd jött az orosz rémálom (1-6 és 1-0 a Kamisin ellen).

A Nehézségek Korszaka és Újraépítés

A bajnokságban is elindult a klub lefelé, az 1995-ös 5. hely után 1996-ban már osztályozó (0-0 és 5-0 a Kaposvár ellen). Ebben és a következő évben is egy csapatnyi játékos jött-ment. Az új idényt új névvel kezdte a gárda: Előre FC Békéscsaba. A célként kitűzött feljutás nem jött össze, azonban tavasszal a kiesés szele is megérintette a csapatot. 2000 őszén hasonló volt a helyzet, ekkor a kiskőrösi ki-ki meccsen (1-2) sikerült a bentmaradás.

A 2002-ben feljutott Előre háza táján látszólag rendben mentek a dolgok, viszonylagosan jónak mondható volt a játékoskeret is, és a szurkolók is szép számmal látogatták a meccseket. Mégis, az ősz rémálomszerűen indult, és csak a remek tavaszi menetelésnek (a tavaszi tabellán második lettek a csabaiak a ZTE mögött), valamint az időközben sikeres edzőváltásnak (Supka Attila váltotta Garamvölgyi Lajost) köszönhető, hogy bent maradt az egyesület. Szerencséje is volt a csapatnak, mert a Kispest és a Dunaferr jelentősen meggyengült év közben, így e két gárdát sikerült megelőzni a kiesésért folytatott nagy csatában. A következő évadot kicsit megerősödve kezdték a „lilák”, jobban is indult, mint az előző, de itt a végére fogyott el a lendület. Csak osztályozón sikerült megőrizni az első osztályú tagságot a fővárosi REAC ellen.

Ezek után a 2004-ben induló bajnokságban fény derült a klub nem túl rózsás anyagi helyzetére. Az Előre Fc Kft. tulajdonosai többszöri tárgyalás után eladták a klubot Darko Canadic bosnyák „vállalkozónak”. Az üzletember minden valószínűség szerint a legnagyobb ígéretet téve Magyarországon cserben hagyta a csapatot - ami teljesen széthullott; fuldokolva az adósságban és rengeteg jogtalanul levont ponttal sújtva várta az MLSZ - MLL jogilag kifogásolt, hibás döntésének helyesbítését. Nem fogadta el a tulajdonos az Előre Fc Kft. NB III-ba való besorolását, mivel az egyesület 44 millió forint adóhátralékot halmozott fel. Ezen a nyáron tehát vészhelyzet alakult ki a békéscsabai labdarúgásban, az NB I-ből kiesett gárda nem kapott rajtengedélyt az NB II bajnoki osztályban.

Közben a város felbontotta a teljes objektum (pályák, öltözők, irodák) használatára megkötött szerződést az Előre Fc Kft-vel, így fennállt a veszély, hogy a város fociszerető lakossága labdarúgás nélkül marad. A kialakult helyzetben az NB III-as indulási joggal rendelkező Jamina SE és Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata összefogásával megalakult a Békéscsaba 1912 Előre SE, amely a szerzett jogának megfelelően a harmadosztályú bajnokság Alföld Csoportjába nyert besorolást a 2005/2006 bajnoki idényre. Az új alapokra helyeződött békéscsabai labdarúgás zászlóshajója lett az új egyesület, amely szoros együttműködésre törekszik a megyeszékhely másik csapatával, a Megyei I. osztályú Erzsébethely SE-vel, és az Utánpótlásnevelő FC-vel. Rögtön az első évben a csapat megnyerte az Alföld-csoportot, jogot szerezve a másodosztályú tagságra.

Modern Kor és Az Előre Zrt.

A tragikus őszi szereplést követően edzőt váltott a gárda, hazahívva a volt csabai Csató Sándort. A tavasz már jobban sikerült, de ez sem volt elegendő a másodosztályú tagság meghosszabbításához. Így a 2007/2008-as szezont ismét a harmadik vonalban kezdte a gárda, döntően saját nevelésű fiatal játékosokkal, kiegészülve néhány igazolással. A cél még ebben az évadban visszakerülni a második vonalba, ami teljesült is a Szarvas-Kiss edzőpárossal. A 2008-2009-es idényben ősszel nagy lendülettel kezdett az Előre, a másodosztályban újoncként a 6. helyig jutottak ősszel, emlékezetes csatát vívva a Fradival, majd a tavaszi mélyrepülés miatt edzőt váltott a csapat, a korábbi sikeres csabai és újpesti játékost, Belvon Attilát nevezték ki a lila-fehér csapat vezetőjévé. A célként megfogalmazott bennmaradás már a záróforduló előtt eldőlt, a 12. helyen zártak az Előrés focisták.

Így a 2009-2010-es bajnoki évadot is Belvon vezetésével kezdte a csapat. Az eredmények azonban elmaradtak a várttól, a kiesés szele is megérintette a csapatot, ezért 2010 áprilisában ismét a korábbi tréner, Pásztor József vette át a csapatot. Az új, sorrendben 5. Pásztor-időszak egyre jobb eredményeket hozott. A bennmaradás kiharcolása után a következő évben már a 6. helyen fordult az Előre, majd a 2011/12-es bajnokságban a bajnoki aranyéremért végig harcban állva a harmadik lettek, ami egyértelműen túlteljesítette a szezon kezdetén megfogalmazott elvárásokat. A 2012-től induló új kor, az Előre Zrt. A 100. évfordulóhoz közelítve a tulajdonos Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata úgy látta, hogy a rendelkezésre álló anyagi és szervezeti struktúrából kihozta a maximumot. A továbbfejlődés érdekében ezért külső támogatót keresett, amely a békési székhelyű Békés-Drén Kft. lett. A Kft. és a város 70-30% tulajdonosi részaránnyal létrehozta 2012 júniusában a Békéscsaba 1912 Előre Futball Zrt-t.

Ezzel párhuzamosan bejelentették, hogy a csapat élére a Békéscsabán már többször bizonyított régi-új edzőt, Dajka Lászlót nevezik ki, Pásztor József szakmai segítőként marad. Dajka sok új igazolást hozott, a csapat a 2012/13-as bajnoki évad őszi felében még a tabella élén állt az NBII. Keleti Csoportjában. A téli alapozás nem sikerült igazán jól, valamint egyre inkább látszódott, hogy jó néhány újonnan igazolt játékos nem hozza az elvárt szintet. Ezt követően a tavasz közepén 4 mérkőzésen csak 1 pontot szereztek a lilák. Ebben a helyzetben 2013. április 2-án Dajka közös megegyezéssel szerződést bontott a klubbal és Pásztor József vette át a csapat irányítását. A csapat Pásztor véleménye szerint nem túl jól játszva ismételten a bronzérmes helyen végzett a 16 csapatos másodosztályban. A bronzérem sajnos feljutást nem eredményezett. A szezon felénél Komjáti váltotta Pásztor-t. A 2013-2014-es szezonra összevont 16 csapatos másodosztályú bajnokságában pedig a hatodik helyen végzett a csapat. Komjáti András a bajnokság vége előtt bejelentette távozását, illetve nyilvánosságra került Zoran Spisljak érkezése a vezetőedzői posztra.

A 2015-16-os idényben a Nemzeti Bajnokság első osztályában szerepelt, miután a 2014-2015-ös szezonban az NB II-ben ezüstérmet szerzett, ezzel feljutva a legmagasabb osztályba. Az idény végén azonban kiesett, így újra a másodosztály tagja lett. A következő idényben 2017. március 16-ig még Zoran Spisljak vezette a csapatot, de a Puskás Akadémia ellen elszenvedett 3-0 arányú vereség után lemondott. Ezt követően Boér Gábor, megbízott vezetőedzőként vezényelte le a bajnokságból még hátralévő 13 fordulót, melynek eredményeképpen az 5. helyen végzett az Előre. A 2017/2018-as idénytől már Boér Gábor irányította a Lilákat és a 38. fordulós, másodosztályú bajnokságban bronzérmet szerzett a csapattal. A 2018/2019-es szezonban jócskán átalakult a játékoskeret, de a szakmai stáb végül maradt Békéscsabán, és a jócskán megfiatalított játékos-állománnyal a hatodik hely megszerzése sikerült. Az idény végén Boér Gábor bejelentette, hogy az WKW ETO FC Győr együttesénél folytatja pályafutását.

A 2019/2020-as idény elején Schindler Szabolcs érkezett az Előre kispadjára, aki 2020. szeptember 8-án a Vasas FC együtteséhez szerződött tovább, így ismét vezetőedző nélkül maradt a csapat. Az átmeneti időszak nem tartott sokáig, hiszen a klub 2020. szeptember 16-án bejelentette Preisinger Sándor érkezését. Sajnos az együttes mind a 2019/2020-as, majd pedig a következő idényben is jóval az elvárások alatt teljesített, így a klubvezetés 2021. szeptember 7-én megvált Preisinger Sándortól. Néhány nappal később 2021. szeptember 10-én a régi-új edző, Schindler Szabolcs visszatért a klubhoz, azóta vezetőedzőként irányítja a Lilákat. A 2022. április 17-én lejátszott Békéscsaba 1912 Előre - Szolnoki MÁV FC 1-2 mérkőzés után a Békéscsaba 1912 Előre Futball Zrt. 2022. április 19-én közös megegyezéssel megszüntette Schindler Szabolcs vezetőedző munkaviszonyát. Megbízott vezetőedzőként Brlázs István Gábor folytatta, akinek egyetlen feladata a másodosztályú tagság megőrzése volt, amit az utolsó fordulóban a III. ker. TVE ellen sikerült is kiharcolni, így Brlázs mester már vezetőedzőként kezdhette meg a felkészülést a 2022/2023-as idényre.

A Békéscsabai Labdarúgás Szurkolói Kultúrája

A Békéscsabai Előrének hagyományosan nagy és hűséges szurkolótábora volt. A mai magyar labdarúgás helyzete ellenére is a csapatnak sokáig lelkes, nagyszámú rajongótábora volt, akik mindenhová elkísérték a csapatot. A 2000-es évek legvégétől a sorozatos rossz szereplés miatt a nézőszám jelentősen visszaesett, csak a nagyobb derbiken volt számottevő. A szervezett szurkolói csoportok megjelenését 1992-re tehetjük Békéscsabán, ami elég korai volt a hazai viszonyok közepette. Ez még a másodosztályban történt.

A Viharsarki Viola Terror (1993/1995) után, a korábbi csoportocskák maradék emberei gyűltek össze 1997 végén, hogy ezentúl egy csoportként működjenek tovább. Mivel a többség már jól ismerte egymást, így nem volt nehéz zöld ágra vergődni. A név kiválasztásakor fontos volt, hogy egyedi legyen, az „ultra” és a „viola” szavak mellőzésével. Így lett a csoport neve Stormcorner, ami mind a mai napig létező és aktív alakulat. A tagok átlagos életkora 25-32 év közé tehető, létszámuk a sikertelenségek, bajok közepette megcsappant, de aki maradt, azt már valószínűleg semmi sem tántorítja el a lelátók világától. A politikai beállítottság jobboldali, de ez nem mindig kerül előtérbe.

A Bad Boys nem olyan régi alakulat, 2002. április 20-án debütált egy hazai, Diósgyőr elleni mérkőzésen a másodosztályban. Kezdetben egy 6 fős baráti társaság alkotta a csoportot, amely a későbbiekben folyamatosan bővült, köszönhetően az első osztályú szereplésnek. Ebben az időszakban mintegy 30 fizető tagot számlált a tagság, amely kézilabda illetve labdarúgómeccseken egyaránt jelen volt és van. Az átlagéletkoruk még most is csak 20 év körül van, és ez pozitívum a jövőre nézve. Egyre inkább részt vesznek a látványelemek gyártásában is. A B-közép a kezdetektől az állóhely közepén tanyázott, ezen a téren nem is történt változás. Jelenleg ez a „C” szektort jelenti, annak is főleg az alsó részét. Jelenleg kb. olyan 100-200 ember szokott állni. Volt ugyan néhány próbálkozás átköltözni valamelyik kanyarba, de ez nem vonzott sokakat, így abbamaradt. Sokszor gondot jelent, hogy a kiemeltebb meccseken nagyon közel található egymáshoz a hazai, illetve a vendégtábor. Barátaik: A csabai tábor jó viszonyban van az Újpest, Haladás, Videoton, Nyíregyháza és a Vasas szurkolóival, bár néhány kontaktust illetően megoszlottak a vélemények. Ezen kapcsolatok egy része leépült, másik része fönnmaradt. A Bad Boys jó viszonyt ápol az újpesti Fidelityvel, illetve pár Hali-drukker is járt már a Kórház utcában vizitálni. A szegedi-hódmezővásárhelyi táborral a csabaiak sokáig nem találkoztak, aztán ahogy jött fel a vásárhelyiek kézilabdacsapata, úgy lett felmelegítve ismét a korábbi viszony.

A Kórház Utcai Stadion

Az Előrének a hagyományos otthona Békéscsaba VI. kerületében, a keleti városrészben, a Kórház utcában, a körgáttól nem messze található egy elég mély fekvésű területen. 1974 óta gyakorlatilag nem végeztek rajta semmilyen felújítást, csak az 1990-es évek végén erősítették meg a tartóoszlopokat és esztétikai burkolatot kaptak a betonlelátók. 2004-re készült el a villanyvilágítás. Jelenlegi állapotában kb. 6 500 embert képes befogadni, ebből körülbelül 3000 külön háttámlás ülőhely, 2500 pados fedett ülőhely, a fennmaradó fedetlen állóhely. Egészen 2014-ig a kapacitása jelentősen nagyobb, mintegy 13 000 fő volt, amíg az állóhelyeket és a padrészeket fel nem számolták. Megközelíteni nem túlzottan nehéz, a város vasúti pályaudvaráról egyenesen kell elindulni az Andrássy úton, majd a főtérre érkezvén balra fordulni, és az Evangélikus nagytemplomnál jobbra, innen egyenesen visz az út a stadionig. Az autóval érkezők (Budapest, Debrecen, Szeged) irányból a békési elágazásnál kell jobbra tartani, majd az előbb említett templomnál balra fordulni.

Kiemelkedő Események a Békéscsaba Előre Történetéből

A Legutóbbi Időszak Mérkőzései

A Békéscsaba 1912 Előre 2022. február 13-án 1-1-es döntetlent játszott a 4. helyen álló Szombathelyi Haladással a labdarúgó Merkantil Bank Liga 23. fordulójában Békéscsabán, 580 néző előtt. Vezette: Radványi Ádám. A Békéscsaba: Czinanó - Puskás G., Farkas M., Bora, Bor - Horváth P. (Váradi a szünetben), Sipos, Király P. (Gránicz 75.), Varga Sz. (Paudits 67.) - Lukács R. (Ilyés 80.), Pantovic (Máris 80.). Vezetőedző: Schindler Szabolcs. Haladás: Rózsa - Kállai K., Guzmics, Németh M., Bosnjak - Kiss B., Holdampf, Szekér Á. (Horváth R. 84.), Doktorics (Devecseri a szünetben) - Lencse, Tóth Milán (Tóth-Gábor a szünetben). Vezetőedző: Németh Szabolcs. Gólszerzők: Lukács R. (14.) ill. Lencse (54.). Kiállítva: Farkas M. A Békéscsaba az egy héttel ezelőtti, Tiszakécske elleni vereséget követően a kupában javított és bravúrt végre hajtva a nyolc közé jutott! Ennek megfelelően lendületesen kezdett a hazai csapat: a 100. békéscsabai bajnokiját játszó Nikola Pantovic szöglete után a 14. percben Lukács Raymond fejesből szerzett vezetést (1-0). A támadó sorozatban hetedik összecsapásán talált a kapuba az NB II-ben! A találkozót 4. helyről váró Haladás ugyan többet birtokolta labdát, de a csabaiak jól védekeztek. Az 54. percben az egyenlítés is összejött: a télen Szombathelyre igazoló Lencse László közelről talált a csabai kapuba (1-1). A Haladás kétszer volt igazán közel a győztes gólhoz: a 72. percben Tóth-Gábor 16 méterről tekert a bal oldali kapufára, öt perccel később pedig Lencse nem tudta közelről a kapuba passzolni a labdát. Schindler Szabolcs gárdája hősiesen harcolt és rászolgált legalább az egy pontra az élmezőnybe tartozó szombathelyiekkel szemben.

A labdarúgó NB II 34. fordulójában a Szombathelyi Haladás nagy csatában 2-1-re legyőzte a Békéscsabát. Sikerükkel már öt forduló óta veretlenek a vasiak, az Előre pedig vereségével visszacsúszott a 18. helyre. A mérkőzést Szombathelyen, a Haladás Sportkomplexumban rendezték 628 néző előtt, Jakab Árpád vezette. Haladás: Mursits-Nyíri, Csonka B., Devecseri, Bolla G.-Csernik (Tóth M., 69.), Csilus, Rácz B. (Doktorics, 69.), Horváth R. (Mayer G., 79.)-Molnár R. (Katona I., 90.), Borvető (Lencse, 79.). Vezetőedző: Michal Hipp. Békéscsaba: Krnács-Puskás G. (Szalai D., 77.), Albert I. (Ilyés T., 90.), Bora, Miklós- Horváth P. (Kóródi, 77.), Zvara (Kitl M., 58.), Futó, Fazekas L.-Czékus, Lukács R. (Hamed, 58.). Vezetőedző: Pásztor József. Gólszerző: Horváth R. (24.), Molnár R. (51. - 11-esből), ill. Albert I. (7.). Nagy iramban kezdtek a felek, a vendégek első helyzetüket gólra váltották Albert István révén. A többet támadó vasiak jó iramban futballoztak, és a félidő derekán - megérdemelten - kiegyenlítettek Horváth Rajmund góljával. A szünet után viszont Molnár Rajmund értékesítette a buktatásáért megítélt tizenegyest. A mérkőzésen jobban futballozó, több helyzetet kidolgozó Haladás megérdemelten nyert, és már öt forduló óta veretlen.

tags: #bekescsaba #haladas #foci

Népszerű bejegyzések:

• Az intézetek története
• Jegyvásárlás a Honvéd meccsekre
• Részletes elemzés a magyar kosárlabda helyzetéről
• Így lett a diáksportból NB I-es sikertörténet Marcaliban
• Hatékony kézilabda jegyzőkönyvezés